Reggel 1 fok volt az üvegházban, de nem fagyott. Odakint igen, de nem tudom hány fok volt, mert az egyik hömérö a redöny mögött van, a másikra meg rásüt a nap. Én nem látom a réseket az üvegen, amit Flanell említett. Viszont megjavítottam az ajtózáró kallantyút (kivettem belöle a hosszabbítást, fölül meg visszaraktam a szigetelö csíkokat, így majdnem tökéletesen zár.
Ha takarsz, nem kell ásni, kapálni gyomlálni. És lustaság fél egészség. A talaj egy nagyon gazdag életközösség, a talajlakó élőlényeknek pedig jobb, ha nem csupasz a talaj és nincs állandóan bolygatva. Mondjuk engem némi rendetlenség nem nagyon szokott zavarni sehol, így ez nem szempont. Lényeg, hogy a növényeim jól fejlődjenek és színes, mozgalmas legyen a kert. Szeretem a rovarokat is, nekik jobb, ha van itt-ott némi dzsungel. A virágzásindító tápoldatok kálium túlsúlyosak, avval jobban fel tudnak készülni a növények a télre. A Wuxalban viszonylag sok a nitrogén, olyankor az már nem kell annyi. A cserépben lévő tápanyagokat nagyon hamar felélik a növények, tápoldat nélkül a legtöbb növény nem fejlődik rendesen. Tapasztalatom szerint soknak a flakonon előírt mennyiség is kevés. Hígabbat kapnak, de majdnem minden locsolásnál. Szobanövényem nem nagyon van, azok meg mindent kibírnak, de a kinti dézsásaim falánkak. Az agroszövet fekete műanyag szálakból van szőve, takar, de átengedi a vizet.
Nyár VÉgÈTÖL virágzásindítót? Tehát a vegetációs idö végén kell?
Talán ez lehet a baj; én folyékony trágyát kint egyáltalán nem, szobanövényekhez is csak nagyon ritkán használok.
Mi az az agroszövet?
Minden évben összel a teljes kertben gombatrágyát forgatok be, az évelök kapnak még kevés marhatrágyát is, meg a veteményesbe is szórok egy keveset, ami most üres. Újabban tavasszal kap még ki-ki magának való mütrágyát is. A savanyú talajt kedvelök rhoditrágyát, a bogyósok bogyóstrágyát, a többiek "Blauspur" Düngert. (kék mütrágya.) A füvet nem vagyok hajlandó ápolni, csak a kertközepén van egy kicsi, de azt gyomlálni mindennél nehezebb.
Biztos vagyok benne, hogy nem okos dolog, de én nem nagyon szeretem a talajt takarni; nem lehet töle ásni, kapálni, gyomlálni, mindig rendezetlen.
A szalmát először paradicsom, paprika alá teszem, utána áthordom a fokhagymákra és a salotta hagymákra. Második évben általában annyira elkorhad, hogy a nagy része eltűnik, idén a maradékot félrehúztam és tökök, uborkák alá raktam át. Úgy tapasztaltam, hogy így kétszer használva már nem árt, ami beásódik. Először következő évben beástam, akkor nagyon vacakul nőtt, ami utána került oda. N tartalmú műtrágya gyanánt a darált kukoricacsutka alapú macskaalmot használom, gondolom, a macska eléggé feldúsítja nitrogénben is. Úgy látom, jó hatású, bár főleg dísznövények alá használom és a komposztba. A krumplit töltögetem, annyi szalmát nem érné meg beszerezni. A lombja mindig nagyon sűrű lesz, jól takarja magát, virágzáskor mezítláb sem nagyon lehet közé menni törés nélkül. Műtrágyát csak a cserepes növényekhez használok, azoknál viszont elég sokat és rendszeresen. Év közben Wuxalt, nyár végétől virágzásindítót.
Én az üvegházba saját palántákat nevelek, amiket meglehetősen nagy edénybe nevelek elő, amibe a palántaföldet állítom úgy össz, hogy az biztsítsa a fejlődés nagyrésza alatt a megfelelő talaj összetételt. (Kertiföld, komposzt, marhatrágya, kőzetpor) A fejlődés során csak folyékony tápanyaggal pótolok.
Annyit javasolnék, ahol szalmával takartok (pl. krumpli), ott a következő évben több nitrogént kell kijuttatni, mivek a szamának magas a szén tartalma, így károsan eltolódik a CN arány. A talaj szervesanyag tartalmát ugyan javítja, de a cellulóz lebontásához kiveszi a nitrogént. Lehet utánna esetleg pillangósokat vetni, takarni a talajt lekaszált csalánnal, esetleg Ntartalmú műtrágya kijuttatásával. (Azért mertem írni ezt, mert ez nem a bio topic ((ami mellesleg csendben kimult)), bár ismerve ahogy Te kertezel, nem hiszem, hogy műtrűgyáznál)
Kint nagyrészt én is így művelem a kertet. Szerintem jövőre, ha egy kb 100 literes edényt kinevezel áztatónak az üvegházhoz, benne csalánból, céklalevélből készült ázalékkal, az megfelelő tápanyag utánpótlás. Ha van fahamu, az mehet szintén az üvegházba, vékonyan akár az agroszövet fölé is lehet, mert a benne lévő káliumot a víz mossa atalajba. Ha sikerülne valahonna galambtrágyát keríteni, akár 1-2 kg-ot, azt is lehetne beáztatni, a 100l-hez 1 kg, ez foszfortartalmú, főleg a paprika hálás érte.
Mi bizony szilárd alapokra építettük a házunkat, 10 cm-es beton alap, azon bizony egy csöpp víz nem sok, annyi se hatol át!:-(Lákóháznak is becsületére válna!
Nálunk a betonalap legtöbb helyen bemegy a talajfelszín alá, de pár hete már én se locsolok. Nyáron bőségesen kapott, most az a pár saláta csíranövény alig párologtat valamit. Az üvegházban a talaj két keskeny sáv kivételével agroszövettel van takarva, az nem engedi gyomosodni és kiszáradni se nagyon, és könnyű takarítani. Ott bent könnyen penészednek a növénymaradványok, a kertnek nagyjából ez az egyetlen olyan része, ahol igyekszem tényleg rendet tartani. Ásva tavalyelőtt volt, mikor épült az üvegház, kevertünk a talajba pár talicska trágyát. Most vívódom, kell-e már jövőre trágyázni, vagy még várhatok. Lehet, hogy a két keskeny sáv mellett fölhajtom a takarást, és helyileg kap valamennyit. Én a kötött talajú részen hol ások, hol nem, attól függően, mi volt ott, mennyire tapostam össze, és apró magokat akarok vetni, vagy palánták kerülnek bele. De tavasszal szoktam megcsinálni, ha kell, sokszor csak ásóvillával lazítom és apró szemcsésre kapálom. A trágyát legtöbbször motoros kapával dolgozza be a férjem, ha nagyobb területről van szó. És persze évelő növények körül nincs ásás sehol. Ott vagy szalma, vagy fűnyesedék, vagy a növény maga takarja a talajt, lazítanak a giliszták. Nem piszkálom a gyökereket.
Na ez az örök téma. Ássak, vagy ne ássak. Mindkét módszer hívei oldalakat tudnának megtölteni pro és kontra. Az én talajom kevés víz hatására is merő sár, ha megszárad beton, erősen kötött. Mindezek ellenére én nem ások. A gyökerek, meg minden növény maradvány azért van benne, hogy lazítsa. A felszín takarása pedig a morzsalékos szerkezetet biztosítja. Az üvegházban, fóliában pedig locsolni kell. Bár én már vagy jó két hete locsoltam, de még nedves. Talán azért, mert a benti és a kinti talaj kapillárisan összeköttetésben van, nincs elszigetelve egymástól. A ház alapja csak a talaj felszínén van. Ami a tetőről lefolyik víz, így beszivárog.
A kötött talajon hasznos az ásás, főleg ha nem volt takarva a talaj. Nekem szerencsém van, a kert fele homokos. Egy öreg tanárom nem győzte eleget mondogatni, hogy homokot nem kell ásni. Csak a trágyát forgatjuk be, amikor éppen az a rész kerül sorra. Tavaly ősszel a homokos részt csak elgereblyéztem a krumpli után, ment bele a fokhagyma, idén nyáron meg rögtön utána a retek. Az tényleg hülye dolog, mikor az ember esős időben hordja a vizet a fóliába.
Ma kiürítettem és fölástam az üvegházban is, csak az 1-1 sor saláta és hónapos retek maradt benn. Beástam 2 zsák gombatrágyát. Nem gyözöm hangsúlyozni, milyen fontos az ásás. Az üvegház még csak 1 éves, nincs nagyon összeállva a talaja, de mindenféle gyom meg gyökér máris át meg átszötte, és jó, hogy föl tudtam frissíteni. Viszont döbbenetes, milyen porszáraz odabent a föld. Nem tudom megszokni, hogy odabent sose esik, és amikor abbahagyom odakint a locsolást, erre se gondolok többé. Söt, ha az öntözöcsövet már leszerelem és elzárom a kerti csapot, akkor már nem is igen tudok odakint vízhez jutni. Ma az ásás utan mindenesetre jól meglocsoltam. Különben tavasszal szálankent lehetne újra kiválogatni a trágyát; ebben a szárazságban semmi se rohadna el.
Odakint is olyan jó nézni a szépen frissen katonásan fölásott ágyásokat. Ilyenkor igazán rend van a kertben.
Ez Verbena rigida, tarackos gyökerű, nem az a gyakran ültetett mindenféle színű. Ebből csak sötétebb és világosabb liláról tudok. A Virágoskert 16462-ben van kép ezekről a gyökerekről. Nem télálló, de évelő. Jó pár éve vetettem magról, azóta a gyökerét teleltetem.
A verbénagyökerek áttelelnek? Évelö ez? Épp most írtam a virágoskertesbe, hogy milyen ingoványos kategoria az, hogy valami egynyári-e a vegetációs ritmusát tekintve, vagy csak nem bírja a fagyot. Nekem nem szoktak áttelelni a teraszra bevitt virágládákban sem, idén viszont elöször magról vetettem, és minden más egynyárival ellentétben még mindig dacolnak odakint a fagyokkal.
Igen, a sárgagyökerű. Ha nem olyan jól tárolható, akkor jobb is, ha nem szedem föl hamar. Szorgalmasan locsoltam a retkekkel együtt. Az Őrségből kaptuk, ott is elég sok a csapadék, de az idei szárazságban nem nőtt túl nagyra az ismerősöknél. Augusztusban láttuk, amit tavasszal vetettek. A mieinknél nagyobb volt, de ők nem voltak megelégedve vele.
töves répa, helyesebben töves repce (növ.), a Brassica Napus L., vagyis a vetett repce fajtája (var. rapifera Metzg. vagy napobrassica Döll, répakáposzta). Gyökere cövek- v. orsóforma húsos, levele sima, a felső szivded lándsás, az alsó félbeszárnyas. Két fajtája ismeretesebb: 1. Br. Nap. var. esculenta, fehér gyökérrel (földi kalaráb), 2. a sárgagyökerü v. svéd kélrépa. Táplálóbb a kerekrépánál, kitünő takarmány, de főzik is. Tartalomrésze 1,548 fehérjés anyag, 0,079 zsiradék, 1,974 cukor, 4,817 más nitrogéntelen anyag. 1,3335 celluloza, 0,957 hamu és 89,390 viz. L. Álgumó. A K. nyirkos éghajlat alatt díszlik csak, mely okból főleg Angol-, Svéd- és északi Németországban termesztik, ellenben hazánkban csak az É-i megyékben, a káposzta között művelik, épp ugy, mint a káposztát, azaz rászákat nevelnek, melyeket tavaszkor kiültetnek. Egyébkénti művelése a takarmányrépáéval megegyez, csakhogy nem tartható oly jól el, mint emez. Nagyban való termelésnél késő őszig künn hagyják s az állatokkal a helyszinén föletetik. Kataszt. holdjáról 150-250 q gyökér nyerhető.
Disznó nincs, az ól megvolt, mikor a házat vettük. Eleinte akartunk benne tyúkokat tartani, de arra már nem lenne energiánk. Meg nekem kéne gondozni, szívemhez nőnének, a férjem meg enni is akarna belőlük. Jobb, hogy nincsenek. Egyébként az ól hasznos, 3 helyiség. Az egyik elég jól szigetelt, múlt hétig ott tartottuk a krumplit, verbénagyökeret és az almát. A másikban van a talajtakarásra használt szalma, a harmadikban üres cserepek, maradék kő a sziklakertből és a használaton kívüli fóliák.
Köszönöm, ez így egyértelmű. Akkor ez másik faj. A mienk 30-50 nap alatt még nem növeszt répát és a levele alapján az a a B. napus var. napobrassica, 4-6 héttel hosszabb tenyészidővel. Majd fogok róla magot. Lehet, hogy tudok még kérni az ismerősöktől, de így következő évre be leszünk biztosítva.
Megtaláltam a leírását: Lehet kirántani, mint a karalábét, főzeléknek, párolva.
Tarlórépa /Kerékrépa/ (Brassica rapa L. var rapifera Mtzg.) Takarmányozásra és emberi fogyasztásra egyaránt alkalmas. Édeskés ízű. Régebben kerékrépának is nevezték és az étkezési káposztáshoz hasonlóan savanyítva is fogyasztották. Kétéves növény, az első évben húsosan megvastagodott gyökeret fejleszt, majd a második évben hozza virágait. A csapadékos éghajlatot kedveli. Szinte minden talajon megterem. A fagyokat jól tűri. Jól előkészített, mélyen megmunkált magágyat igényel. Nem szükséges a közvetlen tápanyag-utánpótlás.
Vetési idő: májustól augusztusig. Júniustól másodvetésű növényként tarlóba vethető. Vetése: 2-3 centiméter mélyre vetünk, 40 centiméteres sor- és 15- 20 centiméteres tőtávra. Vetőmagszükséglet: 30-50 g / 100 m2 Szedése: októberben, november elején szedjük fel, amikor az idős levelek elszáradtak, a fiatalok világoszöldek, földre lapultak. A fagyokra nem érzékeny.
Horpácsi lila:lapos, kerek, lila színű. Haszonállat és vadtakarmányozására egyaránt alkalmas. Levélzete sötétzöld, közepesen szőrös. Vegetációs ideje 30-50 nap.
