A RECEPTEK gyűjtőtopikja a Konyhasztalon.
Stahl ajnározást és fikázást ill. ezekkel kapcsolatos összes chat-et kérjük a Stahl topicba megtenni: http://forum.index.hu/Article/showArticle?t=9132473&la=55683973 ill. a számos Stahl-os topikok valamelyikébe.
Egész nyugodtan, onnan senki nem fogja kimoderálni, még a Stahl ügyvédeinek sem engedünk. :)
Hát erről a 35 perc alattról az jut eszembe, hogy a barátnőm annak idején lelkesen megvette a "Gyorsan, valami finomat" könyvét, mert akkor nem kell majd sokat nyavajogni a főzéssel. Azt mondta, csak a hozzávalók beszerzése már két hét:D Én sem hiszek a gyors főzésben. Csak a rózsaszín könyve van meg, úgyhogy felőlem lehet újrahasznosított. Tényleg nem sikerül megújulnia a műsorának, ez a legnagyobb gondja. Az utóbbi idők receptjei egyszerűen unalmasak. De valahol olvastam, hogy már nem is igazán lehet új recepteket kitalálni, úgyhogy talán nem is ezen a vonalon kellene továbbmennie.
Szerintem itt mindenki az első két könyvének receptjeit használja, a büntetlen örömök azért már kicsit reciklálás volt (gyorsan, valami finomat & enni jó kalóriaszegényen). Csak az újabb receptjeit anyázzuk, de kegyetlenül :) Mondjuk a konyhatechnikáját sosem szerettük, mert a kezdőket - márpedig láthatóan azokra kalibrál - rosszra tanítja.
Ma én is jártam kboltban, és megnéztem a rántottát (muszáj volt, majd' orra estem a halomban a bejáratnál), és télleg a franszia séfmesterekre hivatkozik. Nem tom, nekem a rántotta sütve jó, ami gőz fölött készül, az főtt tojás.
A hátsó fülön beígért további könyvei (2007!): Olasz(os?) ételek // Szárnyasok // Édességek, 35 p alatt (mind 35 p). Ez nekem már csak azért sem fog bejönni, mert utálok gyorsan főzni, pont a lényeg veszik el.
Jó, akkor ajnározok én, és akkor az is lesz, tessék!
Nekem megvan a rózsaszín könyve (Büntetlen örömök), és szerintem nagyon jó, elég sokat főztem már belőle. Jónak találom, finomak a receptek nagy része. Némelyiket tényleg gyorsan el lehet készíteni, de valahogy sosem főzök gyorsan, igaz, nem vagyok egy gyorsreagálású hadtest sem, de mosogatással meg aztán végképp el lehet múlatni az időt. Innen is szoktam gyűjtögetni, a hétvégén is csináltam ezt a pontyot szalonnás krumpliágyon, asszem ez volt a neve. Kicsit macerás, de megérte. És elkészítettem ezt a sütőtökös canellonit is, de sajnos úgy tűnik, túl sok sütőtököt tettem bele (szerintem volt egy kiló is), ezért nagyon tömény lett. A neten ricottával készült változat volt, de szerintem magyar túróval jobban ízlett volna nekem, mert annak karakteresebb az íze, ez a ricotta, hát, szerintem olyan semmilyen. Ja, és zsályát persze sehol sem lehetett kapni, úgyhogy valami mást tettem bele, talán rozmaringot és kakukkfüvet. Szerintem a szüleimtől az első könyvét fogom kérni karácsonyra, mert belenéztem, és tetszett. Szóval nálunk nagy Stahl-kultusz van, de igaza van annak, aki nem szereti a gügyögés miatt, ettől én is frászt kapok (bár mostanában a műsoraiban nem tapasztaltam, de lehet, hogy föl sem tűnik már). Nemrég az nlc-ről töröltem magam, elegem lett a sok idióta gyümiből, saliból, husiból, fokhagymiból és társaiból (és itt szeretnék megemlékezni a nálam örök aranyérmesről, a "megreszelem a sajtit" mondatról, amely sajnos nem volt elütés.) Szabályosan fizikai fájdalmat érzek, ha ilyet olvasok, de úgy néz ki, erre tart a nyelv.
ez az! minden kóstolás után rohanjak kezet mosni, mert mancsos kézzel nem tudom megfogni a fűszeres üveget, kinyitni a hűtő ajtót ...stb. azért vannak a dizájnosabnál formatervezettebb kütyük (pl: fakanál), hogy használjuk! vagy ilyen szponzor még nem jelentkezett a műsorhoz??? :o)
a mancsolást én alapvetően nem értem :) mármint a funkcióját és a rációját :) ha valamibe belemancsolok, akkor utána ha bármihez hozzá akarok nyúlni, kezet kell törölnöm rosszabb esetben mosni... nos ez egy csomó papírtörlő, vagy konyharuha egy kicsit is bonyolultabb kaja megfőzésénél :) akkor már inkább fakanál :)
Gondolom, mindenki abból indul ki, amit ő maga kedvel: aki szereti a nyers tésztát, azt feltételezi, hogy más is; aki kézzel fogdossa az étel alapanyagait, aszerint más is így szereti. (Juci meg Nigellától is ezt látta. ;))) Tapasztalatom szerint a gyerekeknek kevesebb averziója, előítélete van a "gusztusos" vagy "fúúúj" dolgokkal. A Stahlműsorban szerintem nincs gyerekpszichológiailag végiggondolva, szimplán eszébe se jut, hogy vmi eszközzel is lehetne dolgozni, mert ő nem úgy csinálja.
Egy dologban tudok teljes mértékig egyetérteni a gyerekek "kézzel" technikájával: krémet, lekvárt ujjacskával kóstolgatni, vagy tálat, üveget így "tisztogatni". :)) ribizli
Van, amikor nélkülözhetetlen, pl. az omlósaknál a liszt-vaj szétmorzsolása. mert ugye nekem nincs olyan késes robotgépem, ami megcsinálja... De ha ennyire kézenfekvő a megoldás, miért nem okosítja ki a gyerekeket? Vagy az a kényszerképzete, hogy egy gyerek imád mocskos-ragacsos lenni? :-DDDDDD
szívemből szóltál! én a magam részéről útálok könyékig túrkálni a kajában! inkább elmosogatok egy-két edénnyel többet, de nem szűröm a citromlevet az kezemmel, sőt a salátákat is villával keverem össze.....
Ma reggel belekukkantottam a műsorba. GYerekekkel főzött, babapiskótából-csokiból "csokitortát". Kb. mint a házt.kekszes csokiszalámi, csak volt benne mazsola-aszaltbarack is. Most nem fölösleges edény volt, hanem fölösleges mancskoszolás. :-) Betette a massszát egy folpackkal kibélelt edénybe (jócskán túllógott a folpack, hiszen a végén azzal takarta be a tetejét), majd a gyerekek ott nyomkodták tömörre és simára a masszát meztelen mancsukkal. Nem tudom, de nekem hasonló esetben állati kézenfekvő, hogy először betakarom a fóliával, és utána tapicskolok... :-)
mondjuk mi szoktunk úgy csinálni rántottát / tükörtojást, hogy zsíradék helyett tejföl megy a serpenyőbe, és arra rá a tojások, isteni. most tényleg lebuktam :-D
moeska, most elárultad magad. ezek szerint te rendszeresen gőz fölött sütöd a rántottát, kizárólag tejszín nélkül:-)?
jut eszembe, valamelyik este belenéztem egy franszia főző/élő sorozatba a paprikán, ott a jóember az omlettet serpenyőben sütötte. nem gőz fölött. jó sok szarvasgombával:)
Ritkán nézek tv-t, de tegnap este kapcsolgatás közben a paprikán éppen ilyen rántottasütést láttam: tojás, tejszin, kever, olvasztott vaj, gőz fölött főz kevergetve. Az eredmény borsúszeletek tölteléke lett.
A tojásrántotta azt hiszem senkinek nem lopta be magát a szívébe. Legalábbis a Juci féle módon. A bevezetőben emlegeti, hogy nem akarta elhinni hogy megér ennyi macerát a rántotta de aztán kipróbálta. Persze szarvasgomba helyett csakis a saját erdei gombás olajjal és azóta "térít" másokat is.
A többi recept pedig az NLC adventi oldaláról van. Azért kiváncsi lennék, hogy hogyan tudná ezeket tv-ben megmutatni.
Halkan jegyzem meg, néha, ha olyan kedvem kerekedik, vajon sütök (kizárólag magamnak..:}}) rántottát. Bezony nagyon finomnak találom, mert magamtól találtam ki..
namost spec az omlettben igaza van. egyszer egy angol pasi csinált nekem igazi omlettet és így csinálta: vaj, tej (nem volt tejszín) és tojás, és hosszan, kislángon tkp. "főzte". igaz, nem gőz fölött :-))
én a rántottát hétvégén eszem. (boldogult úrfikoromban föleg...) kolozsvári szalonna pirítással kezdem. pontosabban elötte kávé helyett egy kis szatmári szilva (hétvégén...:)
bár a lecsó is jó reggelire (konzerva, saját, elötte kolbász -szalonna pirítás stb.), sörrel leöblítve. vagy tötöttkáposzta. hidegen.
a sört reggelire okvetlen próbáljátok ki. cseh találmány.
Jesszus, nehogy nekem támadjatok, hogy igazat adok Jucinak! :) Szerintem a tojásrántotta minimum hagymapirítással kezdődik (növényevőnek ugye), és nálunk nem szokás összekeverni előre a tojásokat, hanem csak a serpenyőben, nagyjából keverjük el a fehérjét-sárgáját. Tejszín/tejföl/tej pedig az omlettben van tudtommal. Víz pedig a legelején kell, amikor a hozzávalókat megmossuk, illetve később a mosogatáshoz - na, az még lehet, hogy fazékban kell forralni, ha nem jön a csapból melegen! :DD
Az, amit ebben a könyvben összehordtak, szerintem vérciki. És már marketing-szemszögből is izé. ribizli
nálam a májashurkás-tésztás-halszelet kicsapta a biztosítékot. végleg. tejszínt se szoktunk rakni a gőz fölött sütött rántottába, de ez már mind nem számít.
Reflexből azt mondtam, hogy vesszek meg, ha az omlettet így készítik :), de aztán mondom, adjunk egy esélyt, hogy valamikor a hátam megett megbolondultak a franciák :). Elővettem a Larousse-t, megnéztem a wikipediát és nem, nem bolondultak meg, továbbra is serpenyőben sütik :).
És még egy észrevétel: ha ez fordítás lenne, akkor ugye fel kéne tüntetni a forrást, nem? :)