Toled is, meg minden erre jaro gorogozos bolcsesztol, ha lehet, es nem tul nehez. Remelem nem bantalak meg benneteket a ''Barat'' megszolitassal. Az uzenetet egy mindenfele szocsataba keveredo baratomnak kuldenem. :)
Halaszthatatlan a spartai kolteszettel valo talalkozasod. Ennek erdekeben ot evre el kell halasztani az ''ordas eszmekkel'' valo kozvetlen szembesulest. Hidd el, megvarnak. Addig is ki kene faragnod magad a ''kobol''. Es jofele fabol elkesziteni a forminx lyrat, az argonautak vitorlajaba szelet fogo zeneszerszamot.
Halaszthatatlan a spartai kolteszettel valo talalkozasod. Ennek erdekeben ot evre el kell halasztani az ''ordas eszmekkel'' valo kozvetlen szembesulest. Hidd el, megvarnak. Addig is ki kene faragnod magad a ''kobol''. Es jovele fabol elkesziteni a forminx lyrat, az argonautak vitorlajaba szelet fogo zeneszerszamot.
ΗΡΑΚΛΗΣ 'Ηρακλης <--egyszerűen nem tudom a hajlított hangsúlyt kiírni az η-re sem! A billentyűzetet tudom váltogatni az ALT + SHIFTtel, de az "ékezetek", hangsúlyok nem akarnak összejönni!
Mukedvelok, hivatasos kutatok az okortudomanyban, es a nyilvanossag. (Lasd Index.) Erintoleges tema, de talan erdemes itt es most, gyakorlati es elmeleti oldalrol is kozelitve szolni rola. ''Darazsfeszek''...:)
A betuk fole irt jelek, mivel a gorog zenei nyelv volt, (logodes melos) arra is szolgaltak, hogy megmutassak hol emelkedik, hol sullyed a szodallam. Ket erdekes kiserletrol is olvastam, Lambdas es Psaroudakaes professzorok probaltak meg ily modon, versekhez, egy lehetseges dallamot talalni. Erdekes lenne ezt a temat is kibontani, ha lenne hozza kedvetek.
Ja és a különböző írásjelek megtalálásához tudom ajánlani, hogy kapcsolja be a képernyőbillentyűzetet, majd azt állítsa át görögre, és a SHIFT és ALT billentyűk lenyomásával láthatja a másodlagos jeleket is.
A tisztánlátásért összegezve elmondom, hogy a mássalhangzók soha nem hehezetesek (tehát náluk nem is kell semmi ilyet jelölni), kivéve a rót, amely mindig hehezetes, a magánhangzók pedig lehetnek hehezetesek, vagy nem hehezetesek is, ha a szó elején állnak.
A nagy betűs írásnál nem kell hehezetet jelölni, viszont a kisbetűs írásnál a nagy betűknél is kell, ha lehet. Például: Héraklész ΗΡΑΚΛΗΣ, de Ἡρακλῆς
Ja és megnéztem, a hehezetet szó belsejében is ír (nem tudja figyelni, hogy ró-e vagy sem a hehezetes betű), de a hajtott hangsúlyt biztosan nem írja akármelyik magánhangzó fölé.
Hehezet: A görög nyelv egyes dialektusaiból az ókor során kiveszett a "h" hang. Ezért lett a héta éta, miközben persze a jele (H) nem változott (Az etruszkok és a latinok még e változás előtt vették át ezt a betűt). Az attikai dialektusból kialakult koinéban már biztosan volt újra "h", de a korábbi kopás végeredményeként nem önálló hangként, hanem csak egyes hangok jellemzőjeként. Vagyis nem túl erős, ejtéskönnyítésként elmaradhat. Ez azt jelenti, hogy szavak belsejében nem is fordul elő, csak a rónál Ῥ, ῥ), amely az egyetlen hehezetes mássalhangzó (Ezért írjuk magyarul azt, hogy Pürrhosz), de igazából itt se kell kiejteni. Az összes magánhangzó lehet hehezetes, de a szó belsejében mindig elhagyják (Ezért Philipposz, és nem Philhipposz, vagyis "lóbarát"). Minthogy nem önálló hang, ezért nem adtak neki már új betűt, nagy betűs írásnál (értsd csak nagy betűs) semmi nem jelzi. Kisbetűs írásnál viszont vannak jelei. Az egyik, amikor a hang nem hehezetes: ἀ, ἐ, ἠ, ὀ, ὐ, ὠ; a másik, amikor a hang hehezetes: ἁ, ἑ, ἡ, ὁ, ὑ, ὡ, ῥ; Természetesen ezeket a jeleket csak a szó elején kell kirakni, kivéve a rónál amelynél a szó belsejében is lehet, de nem kötelező. A ró kivételével egyik mássalhangzónál sem jelöljük, mivel azok soha sem hehezetesek.
A Shift + á hehezet ír, olyat nem írhatsz szó belsejében. Az egyes billentyű kombinációk csak akkor írják ezeket a hangsúly és hehezet jeleket, ha azok a nyelvtani szabályok szerint használhatók az adott helyen.
pragma , atos, to, Ion. prêchma Schwyzer 688 B16, C5 (Chios, v B. C.), GDI5598.4 (Ephesus); also prêgma Hdt.5.33, al., but Hdt. perh. wrote prêchma , which is v. l. in 1.133 ap.Ath.4.144a (cod. A), and in 3.49,57 (POxy.1619.326,379); cf. prêchmatos ouch hosiou imitated from Hdt. in Epigr.Gr.1092 (Erechtheum): ( [prassô] ):--
A. deed, act, the concrete of praxis, but freq. approaching to the abstract sense, Thgn.116, al.; opp. logoi, D.2.12, etc.; pragmatôn orthan hodon Pi.O. 7.46 ; gunaiou p. epoiei did the act of a woman, D.25.57, cf. 18.24, etc.
II. occurrence, matter, affair, pasan teleutan pragmatos Pi.O. 13.75 , cf. P.4.278; ti toude soi metesti p. lege A.Eu.575 , cf. 584; p. toionde sunêneichthê genesthai Hdt.5.33 , cf. 9.92, Th.2.64; es meson sphi proetithee to p. Hdt.1.206 ; ti d' eidôs toude p. peri; S.Aj.747 codd.; to p. eis huperdeinon moi periestê D.21.111 ; horate to p., hoi proelêluthe ktl., Id.4.9, cf. 8.7.
2. thing, concrete reality, ar' estin aulêsis ti p.; Epich.171.1 ; opp. onoma, Pl.Cra.391b, 436a, And.4.27; duo p . . . toiade, hoion Kratulos kai Kratulou eikôn Pl.Cra.432b ; hôs argaleon p. estin c. inf., Ar.Pl.1; oude p. outhen esti para ta megethê . . ta aisthêta kechôrismenon Arist. de An.432a3 , cf. Mete.379a32, Ph.226b30, 227b28; diamachontai peri tou leukon ê mê leukon einai to p. Plu.2.1109d , cf. 1112d; ex azôïas kai zôês sunkeimenon p. Porph.Sent.21 : pl., tôn p. aïdios essa Philol.6 , cf. Democr.164, Arist.Xen.974a25, Pol.1252a24; ta meteôra p. Ar.Nu.228 , cf. 250, 741; opp. onomata, Pl.Cra.39oe, D.9.15.
b. contemptuously, thing, creature, kakôi pragmati wretched creature, viz. the sophist, Pl.Prt.312c; toutôi tôi p., viz. the demos, Id.Grg.520b; ho dêmos astathmêtotaton p. D.19.136 ; amachon p., of a woman, X. Cyr.6.1.36.
3. like praxis 1.2, ophelos 1 , in Hdt., prêgma esti or esti moi, c. inf., it is advantageous for me, heuriske p. hoi einai elaunein 1.79 , cf. 4.11: with a neg., heuriske hoi ou p. einai strateuesthai Id.7.12 : also c. acc. et inf., ouden an eiê p. gnômas eme soi apophainesthai there will be no advantage or need, Id.1.207; p. an ên mounon the only thing needful, Id.7.130.
4. thing of consequence or importance, p. poiêsasthai [ti] ib.150; p. ouden epoiêsanto Id.6.63 ; ouden p., ô Sôkrates no matter, S., Pl.Grg.447b, cf. E.Med.451; hôs . . ouden on p., ei kai apothanoi Pl.Euthphr.4d ; dêlon ên hoti p. ti eiê that there was something the matter, X.An.4.1.17.
b. p. esti moi it concerns me, sphisi te kai Athênaioisi einai ouden p. they had nothing to do with the A., Hdt.5.84, cf. D.18.283; hôi mê p. mê eisinai no admittance except on business, Sammelb.6152.22 (i B. C.): c. gen. rei, hois mêden ên p. tou polemou who were not concerned in the war, Plu.Pomp.65; to son ti esti p.; what is your pursuit or business, what are you about? Pl. Ap.20c, cf. Alc.1.104d.
c. mega p. a man of consequence, D.35.15; to mega p. en têi polei Men.Sam.175 ; ên megiston p. Dêmokêdês para basileï he was made much of by the king, Hdt.3.132; p. mega phreatos a fine large tank, Alex.179.
5. used of a battle, action, affair, hôs hoi sôthentes ek tou p. apephugon X.HG7.1.17 .
6. to p. the love-affair of Harmodius and Aristogeiton, Aeschin.1.132.
7. fact, opp. logos, onoma, Arist. Top.146a3, SE175a8; pros to p. kai tên alêtheian Id.Ph.263a17 : pl., ouk echrên tôn p. tên glôssan ischuein pleon E.Hec.1188 .
8. matter in hand, question, Hp.Acut.39; pros to p. Pl.Men.87a , Arist.APr.70a32, D.54.26; diairein kata to p. Arist. Pol.1299b18 ; exô tou p., v. exô 1.2b.
III. in pl., pragmata,
1. circumstances, affairs, ta anthrôpêïa p. Hdt.1.207 ; en eirênêi kai agathois p. Th.3.82 , cf. 1.89; tois p. tethnêka tois d' ergoisin ou by circumstances, not by acts, E.Hel.286; en toioutois p. X.Mem.2.7.2 , An.2.1.16, etc.; deinos pragmasi chrêsthai D.1.3 , cf. X.HG3.5.1; tuchê ta thnêtôn pragmat', ouk euboulia Chaerem.2 ; apotunchanein tôn p. fail to prosper, X.Mem.4.2.28; the condition of a patient, ta tôn noseuntôn p. Hp.Prog.1 (also in sg., exapinês holôi tôi p. metaballein Id.Acut. 35 ; so also poet., pou pot' eimi pragmatos; S.Tr.375 , cf.Aj.314).
2. state-affairs, ta politika p. Pl.Ap.31d ; est' en hêmin tês poleôs ta p. the fortunes of the state, Ar.Lys.32; a state or empire, ta Persika p. the Persian power, Hdt.3.137; ta Perseôn p. Id.7.50 , etc.; diapeporthêtai ta Persôn p. A.Pers.714 ; en tais nausi tôn Hellênôn ta p. egeneto Th.1.74 ; mê hôsper theôi nomizet' ekeinôi ta paronta pepêgenai p. athanata D.4.8 , cf. 44, etc.; paraspasasthai ti tôn holôn p. Id.1.3 ; of government, katalambanein ta p. Hdt.6.39 , cf. Th.3.30 (Pass.); echein ta p. ib.62,72, cf. Hdt.6.83; katechein ta p. Th.4.2 ; es meson Persêisi katatheinai ta p. Hdt.3.80 ; hoi en tois p. those who are in power or office, Th.3.28, D.9.56, Arist.Pol.1307b10; hoi epi tois p. ontes D.9.2 ; hoi epi tôn p. Id.18.247 , cf. Plb.3.69.4, LXX 1 Ma.3.32; en turannidi kai ploutôi kai pragmasi Plu.2.150c ; triôn andrôn dêmosiôn p. apokatastaseôs, = Lat. triumvir reipublicae constituendae, Sammelb. 4224.2 (i B. C.); koinônoi tôn p. X.HG2.3.17 ; neôtera p. innovations, Lys.13.6 , Isoc.7.59, etc., cf. Hdt.5.19; but eunoustatos tois p. a friend to things as they are, Lys.12.65.
3. fortunes, cause, circumstances, Hdt.7.236, 237; koina p. E.IT1062 ; teras gar ho bios kai ta p. esti mou Id.Hel.260 ; errei tama p. X.Smp.1.15 , cf. E.Alc.280: ta p. alone, one's all, one's fortunes, en hôiper esti panta moi ta p. Ar.Ach. 474 ; = ktêmata, Hp.(Lex5?) ap.Erot.: in sg., phaulon gar an eiê to emon p. Pl.Hp.Ma.286e , cf. Cri.53d, Ap.42a.
4. business, esp. lawbusiness, pros tina Antipho 6.12 , Th.1.128; oute emautou oute allotria p. praxas Lys.12.3 ; dikôn gar ou deom' oude pragmatôn Ar.V.1426 ; pragmata kantigraphas Id.Nu.471 : metaph. in sg., ponêron to p. echein to have a bad case, Arist.Rh.1415b22.
5. in bad sense, trouble, annoyance, hapantôn aitious tôn p. Ar.Ach.310 ; prêgmata echein, c. part., to have trouble about a thing, Hdt.7.147, cf. Pl.Tht.174b, etc.; p. echein en tôi deipnôi X.Cyr.1.3.4 , etc.; p. lambanein Id.Lac.2.9 ; p. parechein tini to cause one trouble, Hdt.1.155, Ar.Pl.20, al.: c. inf., cause one the trouble of doing, Pl.Phd.115a, X.Cyr.4.5.46, Ar.V.313; pragmatôn . . apallageis Id.Ach.269 (lyr.), cf. Pl.Ap.41d, R.406e; aneu pragmatôn, sun pragmasi, D.1.20, X.An.6.3.6: less freq.in sg., mêden prêgma parechein Hdt.7.239 .
§2.1. Μορφολογία των γενών. Τα αρχαία ελληνικά, όπως και τα νέα ελληνικά, ταξινομούν τα ονόματα ως προς το γένος τους σε τρεις κατηγορίες: αρσενικό, θηλυκό και ουδέτερο.
Nem, nem, a vilagert sem, haladj csak szepen, sorjaban, a magad tempoja szerint a forditassal, es ne hagyd hogy az en mukedvelo turelmetlensegem befolyasoljon. Professzor baratom is mindig arra int, hogy az ogorog szovegeket lassan olvassam. Majd mikor a kerdeses reszhez erunk, es gondolod, megnezhetjuk pledaul mi a hattere a zenei anekdotanak, vagy az ''orthos'' szonak.
Ha nincs ellenedre, kicsit eloreszaladva, kijelolnem azokat a reszleteket, melyek zenehez, tanchoz kapcsolodo motivumokat taralmaznak. Jomagam ezen temakat kutatom, igy majd a kerdeses mondatokhoz erve, az archeomuzsikologia szemszogebol is megvizsgalhatjuk jelentesuket.
Anna Comnena Hist. : Alexias : Book p, chapter 4, section 1, line 21
"I. Folyván az idő ellenállhatatlan, és míg megy, mindig elragad valamit, (és) elvisz minden teremtett dolgot, és a homály mélységébe taszít, itt említésre nem méltókat, ott nagy és emlékezésre méltókat is; és amely az ismeretlen dolgokat felnagyítja, a tragédia szerint, a láthatókat meg elrejti. [...]"
"I. Folyván az idő ellenállhatatlan, és míg megy, mindig elragad valamit, (és) elvisz minden teremtett dolgot, és a homály mélységébe taszít, itt említésre nem méltó, ott nagy és emlékezésre méltó dolgokat is; és amely az ismeretlent felnagyítja, a tragédia szerint, a láthatót meg elrejti. [...]"
Részben arom tanácsai, amelyeket az Ógörög-magyar szótár is alátámasztott, részben saját meglátások alapján módosítottam.
A két verzió között nincs nagy különbség: Tulajdonképpen a "dolog" kifejezés használatánál vagyok bizonytalan. Az egyik helyen ki kell hagyni, mert különben durva szóismétlés lenne. A πράγμα tárgyként való fordítása nem túl jó megoldás. Az első fordításnál az a jó, hogy a "teremtett dolgot" és az "ismeretlen dolgokat" részek viszonylag messze vannak egymástól (vagyis nem érezhető szóismétlés), a második változatnál viszont azt vettem figyelembe, hogy a dolgok kifejezésére sokkal erősebb a πράγματα mint a τά (A semleges nem fordításánál meg ugye kevésbé kötött a szám). Én magam az utóbbi verziót tartom jobbnak.
Időközben átértékeltem a fordítási mechanizmust, és úgy döntöttem, hogy az otthoni ógörög-angol/német-magyar helyett az egyetemi ógörög-magyar szótárazást csinálom, mert így egyszerűbb, és pontosabb.
Kicsit átjavítottam az eddigi fordításomat az Alexiaszból. Mindjárt leírom.
Újszövetségi görög nyelvi jelenségek Összeállította Dr. Balla Péter (Philip R. Williams és John E. Best jegyzetei, valamint Blass-Debrunner-Rehkopf, Hoffmann-Siebenthal, ill. Varga Zsigmond J. újszövetségi görög nyelvtankönyvei alapján)
genitivus absolutus: fınév vagy névmás genitivusa, valamint participium genitivusa egy szerkezetben. Abszolút helyzető, azaz független: nem illeszkedik bele a mondatba. Ha a partic. imperfektumi, akkor egyidejőséget fejez ki: miközben, amikor… (pl. ApCsel 1,9a: blepontón autón = „miközben nézték, szemük láttára”), ha a partic. aor., akkor elıidejőséget fejez ki: miután… (pl. Mt 9,33a: miután kivettetett a démon)
Ha idotok, kedvetek lenne hozza, es turelmetek, szolhatnatok a folmerulo grammatikai, nyelvtani kerdesekrol kicsit bovebben, hogy a magamfajta, e teruleten jaratlan is talaljon kapaszkodot, tampontot, megerteni a szabalyok szovevenyet.
