A RECEPTEK gyűjtőtopikja a Konyhasztalon.
Stahl ajnározást és fikázást ill. ezekkel kapcsolatos összes chat-et kérjük a Stahl topicba megtenni: http://forum.index.hu/Article/showArticle?t=9132473&la=55683973 ill. a számos Stahl-os topikok valamelyikébe.
Egész nyugodtan, onnan senki nem fogja kimoderálni, még a Stahl ügyvédeinek sem engedünk. :)
Megcsináltam. Elég finom lett. Szerencsére már csak az ünnepek után került sorra, vendégek nélkül. Ugyanis, hát... a színe nem túl bizalomgerjesztő, szürkés szilvalekvár, de kis fantáziával egész másra emlékeztet. Talán nem véletlenül szokták naranccsal csinálni a kacsát, színe sokkal szebb és szerintem az íze is jobb. Viszont örömmel jelenthetem, hogy rövid három és fél óra sütés után valóban puha lett az állat.
Megcsináltam Judit citromlikőrjét (citromos és narancsos változatban is), és nagyon finom lett! (bár persze nem követtem teljesen a receptet: egyszerre tettem bele minden hozzávalót, és a cukrot sem főztem fel szirupnak) Tapasztalat: ezzel a cukormennyiséggel, amennyit ír, szinte mézsűrűségű lett a likőr, szóval hozzá kellett adni kb egy liter vizet, és két citrom levét (hogy kicsit citromízű legyen). És még valami: a leszűrűsűhez nem jó a filterpapír (ugyanis nem megy át rajta a likőr...)
Fenyőmagos sült pisztráng (lásd kicsit lejjebb) Kókuszos keksz (a Karácsonyi kekszeknél szerepel)
Vörösboros-aszalt szilvás tarja 1-2-3 Hozzávaló: 10 dkg magozott aszalt szilva 5 dl vörösbor 20 dkg csont nélküli sertéstarja 5 dkg kolozsvári szalonna 1 fej vöröshagyma olívaolaj 5 dkg vaj 2 evőkanál friss kaukkfű, aprítva 2-3 szem főtt krumpli, megtisztítva
Az aszalt szilvát nagyobb darabokra vágjuk, és a mikróban kicsit felmelegített vörösborral felöntjük. A tarját ujjnyi csíkokra vágjuk, a kolozsvári szalonnát felkockázzuk körömnyi darabokra. A vöröshagymát félkarikákra vágjuk. Nagyobb serpenyőben olajat forrósítunk, és kiolvasztjuk a szalonnát. Ezután megpirítjuk rajta a hús-csíkokat. Szedőlapáttal kiszedjük mindkettőt, és félretesszük. A visszamaradt zsíradékot kiegészítjük egy evőkanálnyira, és megfonnyasztjuk rajta a hagymát. Felöntjük az aszalt szilvás borral, felforraljuk, és visszatesszük a szalonnapörcöt hús-csíkostul. Kis tűzön főzzük, amíg a szósz besűrül kicsit. Ekkor hozzáadunk 5 dkg vajat, és az apróra vágott kakukkfüvet. Elkeverjük, és a főtt krumplival tálaljuk.
Minden hozzávalót összekeverünk, és ezzel a munka dandárját el is végeztük. A cappuccinopor készen van. Amikor ajándékozni szeretnénk, a port szétadagoljuk nagytenyérnyi celofándarabokra, és takarosan összecsomagoljuk. Ez úgy a legegyszerűbb, hogy a celofán sarkait összefogjuk, jól megtekerjük, és vékony díszítőzsineggel szorosan megkötjük. Így a por benne marad, és a csomag még mutatós is. Ezután minden csomagocskához hozzákötünk egy-egy papírfityegőt, amire előzőleg ráírtuk, hány kávéskanál por, és mennyi forró tej, illetve víz szükséges 1 adag elkészítéséhez. Szerintem ez az arány 2 kávéskanál por és 2 dl meleg tej, jó sok tejszínhabbal megpúpozva. De szabad a pálya, azaz ajándékozzák meg önmagukat is egy saját készítésű capuccinóval, és döntsék el, hogyan ízlik a legjobban. 16 dkg capuccinopor lesz belőle
Fenyőmagos sült pisztráng
Hozzávalók: 15 dkg vaj 3 citrom 10 dkg fenyőmag 10 szem borókabogyó 6 db ötcentis fenyőágdarab 6 konyhakész pisztráng só és frissen őrölt bors 2 evőkanál olívaolaj 3 evőkanál gin
A sütőt előmelegítjük 200 fokra (gázsütőn 6-os fokozat), és a gördülékeny ügymenet érdekében előkészítjük a hozzávalókat. A vaj felét folyósra olvasztjuk a mikróban, a citromokat héjastul vékony szeletekre vágjuk, a fenyőmagot pedig kevergetve aranybarnára pirítjuk egy száraz serpenyőben. Következnek a borókabogyók: vagy beleszórjuk a szemeket egy mozsárba, és abban törjük őket durvára, vagy erős nylonzacskóba tesszük, és sodrófával vagy klopfolóval megcsapkodjuk. A fenyőágdarabkákat jól megmossuk, és papírtörlőn leszárítjuk.
Indulhat az alkotás. A pisztrángokat megmossuk, szárazra töröljük, és kívül-belül megsózzuk, megborsozzuk. A hasukba szórjuk a durvára tört borókabogyót, beléjük tömködjük egyenletes elosztásban a vékony citromszeleteket, és elrejtünk bennük egy-egy fenyőágat.
A sütéshez előveszünk egy akkora tepsit, amelyikben elférnek majd egymás mellett a halak, és kikenjük az alját kevés olvasztott vajjal. Belefektetjük a megtöltött pisztrángokat, rájuk öntjük a maradék olvasztott vaj felét, és köréjük locsoljuk a gint. A tepsit lefedjük alufóliával, betesszük a sütőbe. A pisztrángokat 15 percig sütjük, aztán leszedjük róluk a fóliát, meglocsoljuk őket a maradék olvasztott vajjal, és most már cabrió-üzemmódban, azaz alufólia nélkül kerülnek vissza további 10-15 percre a sütőbe, hogy szépen megpiruljanak. Tálalás előtt rájuk szórjuk az aranybarna fenyőmagot, alaposan megborsozzuk őket, és köréjük pakolunk néhány szaftos citromgerezdet.
6 adag lesz belőle.
Skandináv pácolt lazac
Hozzávalók: 1 kg bőrös lazacfilé (egy darabban) 5 dkg friss kapor 10 szem borókabogyó 1 kg nagy szemű só 15 dkg cukor ½ dl vodka
A lazacot a bőrös oldalával lefelé magunk elé fektetjük, és néhányszor végigsimítunk rajta, hogy kitapintsuk benne a szálkákat. Általában nincsen sok, de amikor megérzünk egy alamuszi bökést, szemöldökcsipesszel kihúzzuk a szálkát. Ezután elkészítjük a gyors páckeveréket: a kaprot apróra vágjuk, a borókabogyót mozsárban vagy kávéőrlőben durvára törjük, végül a kaprot és a borókát összekeverjük a sóval, a cukorral meg a vodkával. Olyan lesz az egész, mint a nedves homok.
Az érleléshez szükség van egy 30x40 cm-es tepsire és egy 1½ méter hosszú alufólia-darabra. Az alufóliát laza kézzel összegyűrjük, és dimbes-dombosan belegyömöszöljük a tepsibe. Mivel jó hepehupás, szépen kitölti a tepsit. Az alufólia közepére rászórjuk a páckeverék 1/3-át, majd bőrös oldalával lefelé rátesszük a lazacot. A tetejét vastagon meghintjük a maradék pác-sóval, és az egészet lefedjük folpackkal. Mielőtt a hűtőbe tennénk, ráterítünk egy konyharuhát is, és erre néhány súlyos könyvet helyezünk nehezékül.
A pácolt lazacot 3 napig a hűtőben tartjuk. Tálalás előtt gondosan lemossuk róla a sóréteget, papírtörlővel tökéletesen szárazra itatjuk, és a lehető legvékonyabban – úgy, hogy szinte átlássunk a szeleteken – felvágjuk. Szeletelés közben a kést szinte párhuzamosan kell tartani a vágódeszkával, mert így lehet elegánsan nagy, mégis hártyavékony szeleteket vágni. És mivel a fejemet rá, hogy a pácolt lazac friss blinivel a gasztronómia egyik legértékesebb gyöngyszeme, abszolút méltó arra, hogy vele búcsúztassuk az óévet, és köszöntsük az újat. Ui.: Szoktunk tormakrémmel vagy apróra vágott újhagymával kevert tejszínhabot is kenni rá, de csak keveset, nehogy elnyomjuk a lazac különleges ízét.
6-8 adag lesz belőle
Eggnog
Hozzávalók: 6 dl tej 1 vaníliarúd 6 tojássárgája 20 dkg cukor 1½ dl rum 1½ dl brandy A tetejére: 2 dl hideg tejszín 2 evőkanál porcukor frissen reszelt szerecsendió Elkészítés: A tejhez hozzáadjuk a hosszában félbevágott a vaníliarudat, felforraljuk, aztán 15 percre lefedve félretesszük. Ezalatt a tej átveszi a vanília aromáját. A vaníliás tejet leszűrjük, elbúcsúzunk a vaníliarúdtól, és a tejet forrpontig újramelegítjük a tűzhelyen. Közben egy nagyobb keverőtálban kézi habverővel összekeverjük a tojássárgákat a cukorral. Apránként hozzáadjuk a meleg tejet, és folyamatosan, lelkiismeretesen keverjük az egészet, nehogy összeugorjon.
A keveréket visszaöntjük a tejeslábosba, és takaréklángon kevergetve néhány perc alatt kicsit besűrítjük. Belelocsoljuk a rumot meg a brandyt, aztán félretesszük, hogy kihűljön. Végül berakjuk a hűtőbe, ahol akár 1-2 napig is pihenhet, mert csak jót tesz neki, ha minél tovább áll. Amikor inni akarjuk, újra megmelegítjük, és amennyiben túlságosan besűrűsödött volna, kevés tejjel felhígítjuk. Mialatt melegszik, habbá verjük a hideg tejszínt a porcukorral.
Az ünnepi vacsora előtt a meleg italt bögrékbe töltjük, rápúpozzuk az édes tejszínhabot, és fűszerezésül ráreszelünk némi friss szerecsendiót. A hideg és a meleg ellentéte felvillanyozó élmény, főleg ha ilyen tisztes mennyiségű alkohol is társul hozzá.
Szerintem azért óriási különbség, hogy benne van, vagy mondjuk faszénen sül a pisztráng, és a rácsra, vagy az izzó faszénre dobunk egy-egy ágacska fenyőt (vagy borókát). Valamelyik topikban ZsuR mutatott olyan kis lyukacsos fém dobozkát, ami pont erre a célra szolgál.
MOndjuk hal ügyben abszolút antitalentum vagyok (nem eszünk), de más húsba se tenném bele.
Hat, hogy o szuletett felesegek alatt szokta a sutemenyt eszegetni. Gondolom, be lett szolva, hogy tessek reklamozni, annyira nem tunt spontan beszolasnak. Jajj, meg a gyerekek fintorgo arca, amikor belenyaltak a paradicsomos izeontetbe :) es meg bele is vagtak.
Na, kilottek a joembert :) Viszont a mai resz mar kicsit tulzas volt. Latszik, hogy az ***fix szponzoral, visszatert a sutopapir a tepsibe :) A tv-nezos beszolas meg nem kellett volna...
Azt a reklamozos *&+)(* ***dat... (5 hozzaszolasa van forumszerte, mind ez...) Ilyenkor bezzeg alszol, Viragom (vagy akihez ez a resz tartozik), hol a hires kotelessegtudat ?
A mártáshoz 1 kg lilahagyma 4 evőkanál olívaolaj 15 dkg vaj só és frissen őrölt bors 3-4 kávéskanál currypor 6 dl joghurt
a tálaláshoz 4-5 evőkanál apróra vágott, friss korianderzöld
A lilahagymát megpucoljuk, vékonyan felkarikázzuk, majd az olajat és a vajat takaréklángon kevergetve összeolvasztjuk egy nagyobb lábosban vagy serpenyőben. Beledobjuk a lilahagymagyűrűket, megsózzuk, megborsozzuk és az egészet jól összeforgatjuk. Fedő alatt, mérsékelt lángon 20-25 perc alatt omlósan puhára pároljuk, és közben egyszer-egyszer át is keverjük. Ha kicsit megbarnul vagy itt-ott esetleg enyhén odakap, az direkt jó.
A megpuhult lilahagymát megszórjuk curryporral, és mérsékel lángon ½ percig kevergetve tovább főzzük. Ettől a curry ízei felszabadulnak, és elkezdik kellemesen cirógatni az orrunkat. Végül elzárjuk alatta a gázt, hozzáadjuk a joghurt felét, és a mártás ezzel készen is van.
Mialatt a mártás készül kifőzzük a pennét. A kifőtt tésztát leszűrjük, lecsöpögtetjük, és szétosztjuk mélyebb tányérokban. Arányosan rákanalazzuk a hagymás mártást, rápúpozzuk a maradék joghurtot és meghintjük apróra vágott korianderzölddel.
ők is gondoltak ilyesmire, de kiderült, hogy megkérik az árát, ez meg végül is nem egy soppingcenter (kb. 6 m2 a bolt...), de vmit említett az origóval kapcsban, bár nem a teljes betagozódást.
Erre találták ki a "webplázába költözést", az nem olyan bonyolult, pl. az origon régebben egész jó feltételeket adtak a virtuális üzlethelységnek. :) ribizli
