Lakásvásárlók, de a bérlők számára is rendkívül fontos, hogy tisztában legyenek az adott ingatlan energetikai tulajdonságaival, hiszen ezek befolyásolják a fenntartási költségeket, végső soron pedig a vételárat vagy a bérleti díjat. Egy épület energia-felhasználásának több mint 40 százalékát fűtésre, hűtésre és világításra fordítjuk. Egy 2002-es uniós irányelv illetve az erre épülő hazai szabályozás ezen az arányon akar kedvező irányban változtatni. Az utóbbi időben ugyanis drasztikus növekedésnek indultak az energiaárak. Az energiatanúsítvány, azaz a lakások zöld kártyájának ötlete Dániából származik, Brüsszel pedig még hat évvel ezelőtt döntött úgy, hogy ezt legkésőbb 2009-ig minden tagállamban be kell vezetni. Így jövőre már hazánkban is.
De mire is jó a tanúsítvány? Egyrészt arra, hogy világosan lássuk: milyen az adott épület energiafogyasztása, másrészt a bizonyítvány rámutat az ingatlan energetikai szempontból gyenge pontjaira is. Segítségével könnyen eldönthetjük, milyen beruházásokat érdemes elvégeztetnünk ahhoz, hogy a tulajdonunkban lévő lakás vagy ház energiatakarékosabb, s így értékesebb legyen. A tanúsítás bevezetése a piacnak is érdeke, mivel objektív összehasonlítást tesz lehetővé a lakóingatlanok között. Tíz energiaosztályba sorolják be az adott épületet. Az A+ jelzésű kategóriába a fokozottan energiatakarékosak kerülhetnek, míg az I-be azok tartozhatnak, amelyek kiugróan magas, a követelmények 340 százalékánál is több energiát fogyasztanak. Az átlagos lakások F jelzést kaphatnak.
A minősítést, a tanúsítvány ki-adását csak felsőfokú végzettséggel rendelkező mérnökök végezhetik. Listájukat a Magyar Építész Kamara és a Magyar Mérnöki Kamara vezeti, az országosan összesített névjegyzéket ezek a szervezetek a honlapjukra is felteszik. Rajtuk kívül azonban az önkormányzatoktól is kaphatunk tájékoztatást. Fontos tudni, hogy a tanúsítvány kiállításának költsége a tulajdonost terheli, és a szakértők legfeljebb 5500 forintot kérhetnek tőlünk óradíj gyanánt. A jogszabályok a 7./2006. (V. 24.) számú tárcaközi miniszteri rendelet szerint ennél többet ugyanis nem számolhatnak fel. (Az új lakások vizsgálatára maximum két munkaórát lehet fordítani, családi ház esetében nem szab meg időkorlátot a jogszabály.)
A törvény előírásait csak az 50 négyzetméternél nagyobb alapterületű, és évente legalább négy hónapig lakott, új építésű ingatlanokra kell alkalmazni. Az új építésű meghatározás alatt azokat az épületeket kell érteni, amelyek engedélyeztetési eljárása 2006. szeptember elseje után indult el. A régi lakóingatlanok esetében csak 2012-től lesz kötelező kiállítani az energetikai tulajdonságokat rögzítő igazolást, és csak akkor, ha azt a tulajdonos értékesíteni akarja, vagy egy évnél hosszabb időre szeretné bérbe adni.
Ezért ís irtam azt, hogy lehagyták belőle, hogy itt a Megelőlegezőre gondolnak. Mig a megelőlegezőnél 40 év a korhatár és csak házasok kérhetik előre a megnem született gyermekre és max 2-re, addig a sika új lakásra szocpolnál magasabb korhatrárnál is kérhetik, akár élettársak, vagy gyermekét egyedül nevelők is, akár 5 gyerekre is! Használt lakásnál megkülönböztetjük, hogy volt-e már neki használt lakása, vagy az első (FOT). És azt is hogy bűvíti-e egy szobűval, vagy a tetőteret. Mondom, igazad van, mert a riportban félrérthetően, nem teljeskörüen adták le az anyagot. Hozá kell tennem hogy a LÉK/MEOSZ egy napi okttaási anyag és akollegák elsőre meg sem értik annyira összetett és bonyolult. Ezért is kezdem az okttaás másnapján ismétléssel... :-)
írj egy levelet a műsorba, hogy hiányos volt, és így félreérthető is egyben. Korrigálják.
Az, hogy új vagy használt a lakás amit vki venni akar semmilyen összefüggésben nincsen a 40 éves határral. Ez kettő teljesen különböző dolog.
1.) Az, hogy használt vagy új lakást vesz az ember, az a szocpol összegére van kihatással (új lakásnál magasabb).
2.) A 40 éves korhatár, a még meg nem született vagyis bevállalható gyerekekre és így előre megkapható szocpolra értendő. Ezen korhatáron túl már nem lehet bevállalni és így megelőlegezendő módon szocpolt kapni.
A riportban ezt mondja: "Nézzük, ki jogosult ma Mo.-n a szocpolra? .... lakásvásárlásra vagy építésre nyújtja az állam olyan 40 évet be nem töltött fiatal pároknak akik gyermeket vállalnak vagy eltartanak..."
Ennyi hangzik el, és nem több. Ez pedig így egyszerűen nem igaz. Pontatlan és pongyola. Félretájékoztatja az embereket.
Amit elmondtak az mind jó volt. A félreértés abból adódhat hogy ők a (LÉKen belűl) Megelőlegező szoc.polról beszéltek, mivel a téma a most vásárlandó lakásra vonatkozott. Ott feltétel hogy 40 év alatti házasok legyenek.
Természetesen az is van amire nem tértek ki a riportban, nevezetesen, hogy már megvan a gyerek akkor is igénybe lehet venni. Csak az nem megelőlegező, mert ott már megvan a gyerek születési anyakönyvi kivonata. Na ott lehet az igénylő akár 50 :-) Ezért nem beszéltek a használt lakásra igénybe vehető szociálpolitikai kedvezményről, vásárlás és bővítés esetén.
Bár jogos az észrevételed. Hiányos volt a riport! Vagy csak rosszul vágták meg! :-)
A szocpolos összefoglaló szerintem minimum 1 helyen sántit. Mégpedig abban, hogy 40 éves korig jár csak. Szerintem betöltött 40 éves kor után csak a megelőlegező szocpol (ha vki bevállal gyerekeket - max kettőt lehet) nem lehet már igénybe venni. De ha vannak gyerekek és a lakás is megfelel minden előírásnak, akkor betöltött 40 éves kor után is fel lehet venni a szocpolt a gyerekek után.
De hogy pontosan idézzek:
1.1.1. Ki veheti igénybe a lakásvásárlási kedvezményt? Lakásvásárlási kedvezményt vehet igénybe az a magyar állampolgár, akinek magának, házastársának, élettársának és kiskorú gyermekének, együttköltöző családtagjainak lakástulajdona, állandó használati joga vagy önkormányzati tulajdonban lévő, illetőleg szolgálati vagy munkakörhöz kötött lakásra bérleti jogviszonya nincs, vagy arról érvényesen írásban lemondott és a bérbeadó azt írásban elfogadta.
1.1.8. Ki vehető figyelembe a méltányolható lakásigény (lakószobaszám) kiszámításánál? A méltányolható lakószobaszám meghatározásánál a nagykorú támogatott magánszemély építtetőt, annak házastársát vagy élettársát valamint az általa eltartott, vele közös háztartásban élő gyermekeket és egyéb eltartott családtagokat lehet figyelembe venni. Az együttlakó fiatal 40 év alatti gyermektelen házaspár esetében a méltányolható lakásigény meghatározásánál legfeljebb két születendő gyermeket, egygyermekes fiatal házaspárok esetében további egy születendő gyermeket is számításba kell venni.
És megint azt kell mondanom, hogy a kedves szakmai újságíró/riporter ahhoz sem vette a fáradtságot, hogy ellenőrizze azt, amit a szaros riportjában mond.
15.000.000,-Ft folyósítás 170,-Ft/ CHF árfolyamon, az 88.235 CHF hitel. Ha 2 év múlva visszaáll csak 150,-Ft/CHF re akkor a tartozás forintban csak 13.235,-Ft. Hülyének is megéri most! Csak a bankoknak nem!
A jelenlegi bizonytalan helyzetben szerintem az lenne a legjobb ha később írnánk alá az adásvételit, vagy csak befizetnénk a next 10%-ot, de megvárnánk a piac alakulását a hitelezés területén. Úgy értem, hogy amíg nem tudni, hogy az aláírt banknevet tartalmazó szerződést, mire beviszem a bankba, változik-e valami, addig várnék. Mivel még nincs kész a ház, részemről így logikus. Persze most is megoldható, hogy ha a bank mire odaérünk kitalálja hogy nem úgy finanszíroz mint 2 napja, akkor új adv.szerz. Csak ennek díja van meg szerintem mérgesek lesznek ha az emberek ezt el játsszák páran. Még ha helyzet is van.
Ja, persze arról nem cikkeznek, hogy sokan 255 Ft/EUR és ehhez tartozó CHF szinten vettek fel hitelt amit az idén többnyire 235-240 Ft/EUR és ehhez tartozó CHF szinten törlesztettek. Ami azt jelenti, hogy nagyon sok hónapon keresztűl havi 5000-10000 Fttal kevesebbet kellet fizetniük.
Most, hogy van egy rossz hónap, egyből mindenki hisztizik, habár pontosan tudta mindenki a kockázatot.
Mondjuk azok, akik 235 Ft/EUR szinten vettek fel, és most a 260 Ft/EUR szinten kell fizetniük, na azoknak tényleg nagy bukta, mert ők a Ft erősődéséből semmit nem profitáltak, csak a gyengüléséből vesztenek.
Ezeken túlmenően ha Ft alapú hitelt vettek volna fel, az még a most megemelkedett árfolyamon visszafizetendő havi hiteltörlesztéseknél is többe került volna.
Ha mindezekhez még hozzávesszük, hogy a kormány elé az idén került olyan tanulmány ami arról szólt, hogy a szocpolt át kellene alakítan (a mostani formájában megszüntetni, és inkább a hitelek kamattámogatására fordítani ugyan akkora éves szintű összeget) akkor eléggé le vagyok lombozva...
