More and more power systems are running with very high renewables shares
Many examples show renewables-based power systems working reliably with up to 100% renewable electricity shares. Greece ran on 100% renewables for 5 hours in October 2022 and in July 2023 hit 87 consecutive hours without lignite and with renewables shares up to 84%. Portugal ran entirely on renewables for 6 consecutive days in November 2023. In Poland, a country historically almost fully dependent on coal, renewables covered 67% of domestic power demand in peak moments in June 2023 – a number significantly exceeding the often repeated threshold of 50%. In the Netherlands, there were approximately 140 hours in June in which electricity production from solar and wind exceeded the total electricity demand. And generation data reveals that Germany saw six days in December when all of its demand was covered by renewables.
Egy amatőr projecthez megfelelnek a nem validált adatok is, főleg, ha nem kell érte fizetni, és belefér az a pontatlanság, ami a nem validált adatokban van.
Készítettem valamikor egy kalkulátort, ami nagyon hozzávetőlegesen számolja a lehetőségeket. Nincs benne a hidrogén konverzió, úgyhogy a tárolóhoz és a földgázhoz társítottam.
Számértékileg persze nem pontos, de a szükséges nagyságrendeket mutatja.
Az egyértelműség kedvéért legyen inkább kapacitás faktor. A hatásfok egy napelemnél nem tényező a termelés szempontjából. Ugyanannyit termel az adott napelemes rendszer akkor is ha 10% és akkor is, ha 20 %-os hatásfokú napelemtáblákból van összeállítva.
Egészen pontos éves adatok is vannak országosan, tehát jól tervezhető, de éves átlagban is lehet +-10% időjárásfüggés. Ezért kell a nap+szél, mert komplementerek. A napelemeknél kb. 12-13%-os, a szélnél az új kelepek 25 %-körüli kapfaktorral számolhatók.
A nemzetközi kereskedelem elfedi az egyenetlenségeket, tehát ezek az ötös szorzó csak iránymutató annál is inkább, mert ez nem végcél, hanem csak egy köztes állomás, a villamosenergia szolgáltatás dekarbonizálásának feltétele. A teljes dekarbonizáció (közlekedés, vegyipar, nehézipar, stb.) ennél sokkal nagyobb kapacitások kiépítését teszi szükségessé.
AKkor egy ilyen térképpel, és adatsorral lehetne csinálni szimulált termelés/fogyasztást (utóbbiról egészen biztosan van nagyon részletes felmérés - bár a házon belül maradó termelés-fogyasztás - házi naperőmű - nem biztos, hogy benne lesz).
Elég lenne csak a termelést grafikont elővarázsolni (visszaszabályozás nélkül). A fogyasztás grafikon megvan, és akkor meg lehet nézni a két görbe alapján, mikor van elraktározható túltermelés, és a raktározott energiamennyiség elég-e a szűkös időszakban, és hogy mennyi ideig kell raktározni, és kb mennyit.
"Szeretnék látni egy valós adatokat tartalmazó grafikont egy pár éves intervallumról, ami alapján ténylegesen látni lehet, hogy mekkora energiát lenne képes termelni adott kapacitású nap- és szélerőművek."
Ilyen adatok nincsenek, ezek ugyanis hatásfokfüggők.
A besugárzási és széladatok viszont léteznek, elég jó felbontással van lefedve ezekkel Magyarország teljes területe.
Amúgy ember nem gondolhatja komolyan, hogy egy valós erőművi kapacitás telepítése vakrepülésben zajlik.
Szeretnék látni egy valós adatokat tartalmazó grafikont egy pár éves intervallumról, ami alapján ténylegesen látni lehet, hogy mekkora energiát lenne képes termelni adott kapacitású nap- és szélerőművek.
Ami kellene ehhez: benapozási adatok az elképzelt erőművi kapacitások helyén, és szélsebesség adatok a szélerőművek helyein.
Van ilyenünk valahol?
(egyedi napelemparkokra vannak éves termelési adsatsoraink, biztos vannak szélerőművekre is, lehet, hogy ezekből össze lehetne ollózni valami ilyesmit)
Ebből lehetne következtetéseket levonni arra, hogy mekkora energiatárolási kapacitásra van szükség mekkora méretű nap és szélerőművi kapacitás mellett.
Ez megalapozná azokat a számokat, amiket említettél:5x kapacitás, 90%-os lefedettség /időben/, 10%-os túltermelés.
Vakon nézve is az 5x-ös kapacitás aé s a csak 10%-os túltermelés nem jön össze, de ez csak sacc. Hogy lássuk a konkrét számokat, kellene a fenti adatsor.
A hidrogénautó eléggé sanszos, hogy nem okos dolog. (a németek a hidrogénes vonatokat tesztelték, élesben üzemeltetéssel, és az jött ki, hogy nem éri meg)
A hidrogén - vagy esetleg más kémiai módszer, a rendszerszintű, hosszabb távú és rendszer volumenű tárolásra lenne jó.
Esetleg soknak ítűnhet az ötszörös termelési kapaciás az effektív fogyasztáshoz képest, korántsem olyan sok.
Magyarország esetében ez ~20 GWp körüli lesz, mire kiépül. Nagyjából 13-15 GWp napelem és 5-7 GWp szélerőművi kapacitás (biomasszával nem számolva).
Napelem esetében már a fele körül tartunk és hamarosan nagyjából meg is lesz a szükséges:
2024 elejére 1632 megawattal nőtt a napelemes rendszerek beépített teljesítménye Magyarországon. A tavalyi gyarapodás több mint másfélszerese a korábbi rekordévben, 2022-ben regisztrált növekedésnek. Az új éves csúccsal 5600 megawatt fölé emelkedett az összes napenergia kapacitás. Az előzőleg 2030-ra várt teljesítmény így akár már idén rendelkezésre állhat. A következő évtized elejére a korábbi vállalás kétszerese, 12 gigawatt az új célszám. A kormány a hamarosan induló Napenergia Plusz Programmal is segíti a magyar családokat a zöldenergia termelésében és tárolásában.
Az átviteli rendszerirányító MAVIR előzetes adatai szerint 2024 elejéig 5649 megawatt napelemes kapacitást kapcsoltak rendszerbe Magyarországon. Az ipari naperőművek 3332 megawattját a háztartási méretű létesítmények 2317 megawattja egészíti ki.
A hidrogéngazdaság nem lehet versenyképes az alternatív lehetőségekkel szemben, ez nyilvánvaló.
Éppen ezért értelmetlen erőltetni a hidrogénautókat. Nem is értem, miféle kalkulációk alapján próbálkoznak vele.
A fenti cikk ezt boncolgatja, de van egy nagy hibája, nem számol azzal, hogy ha kiépül az a megújulókapacitás (~5x) ami volumenében képes fedezni az elektromosenergia igényt mindenkor, napi tárolási kapacitásokkal az esetek kb. 90 %-ában, ez azt jelenti, hogy "kívülről" 10 % körüli energiaigény fog mutatkozni, és mindeközben az ötszörös termelési kapacitásokból adódóan lesz egy hasonló (10%) nagyságrendű többlettermelés, amit a rendszer nem tud azonnal felhasználni.
Ez a túlkínálat majd a piacon zéróhoz közeli áron találhat gazdára, tehát a fenti cikk boncolgatásaival szemben nem a tényleges költségek terhelődnek rá az előllított hidrogénre, hanem csak a túlkínálatból eredő dömpingárak.
Így viszont már lényegesen olcsóbb, versenyképes üzemanyaga lehet a maradék 10% külső igénynek a földgázzal, vagy más alternatívákkal szemben.