Nem, az akkor még nem volt meg. Tatának már megküldtem, most nincs nálam a kütyükén, de hétfőn küldöm. Van egy 1949-es is. Akkor mérték fel a háború után, hogy mit lehet államosítani. Ez egy könyvből való: Horváth Lajos - Nyíri László - Óriás Zoltán: M. o. téglagyárai. Bp, 1949. Kat No: 182204 Széchenyi.
Van más szakirodalom címem is:
B 58403 kat sz. Gombás sándor: Az "Újlakitól a Budai Tégla és Cserépipari Vállalatig. (egy 100 éves téglagyár története). Bp, 1967.
B53226 kat sz. Solymos Ede: Bajaszentistván téglásélete. Baja, 1965.
Ez utóbbi szerző a helyi Türr István múzeum igazgatója volt, atyai jóbarátom, egy csodálatos történész-néprajzos.
Most jártam a IX. kerületben (Mester utca - Haller utca - Üllői út - Ferenc krt. tömb), sok házat bontanak, vannak foghíjak, ahol még lehet nézelődni. Szedtem vagy 7 újat (ami már biztos mindenkinek van:-)), pl. Lepencze, GÖD, AM címerrel a közepén, írott nagy R betűs, XX stb. majd lefotózom.
Ebből van még egy, a feliratos része még nincs teljesen lepucolva. A Dömösből csak egy van, Óbudán találtam mindkettőt a Bécsi út mellett a Kolosy tér környékén, romos házakban.
A jobb felső sarokban lévő téga feliratát nem tudom elolvasni , Visegrád? (hiába no, Ha-Jó is megmondta, rajtam marad az (öreg) tata név). Érdekelne a Dömösi -vel egyetemben mindkettő. Van -e belőle csereanyagod?
Megkeresheted, ha higgadtan el tudod viselni az ömlengéseit, öntömjénezését. Előszeretettel álítja be magát"kutató" -ként, bár számára a tudományos életben való megjelenés igen nagy kaland, kb. olyan bő zakó, mint a közelmúltunk egyik kormányfőjének a miniszterelnöki zakó.
Egyébként kicsit sajnálom a kirohanásaimat ellene, nem is mostani lényének szól (mára egy igen öreg, nyilván beteges bácsika). Nem ártana viszont némi önkritika a részéről. Ilyen nyilvánvalóan nincs, igy valakinek meg kell mondania, hogy a "tanár-kutató" terminológia leple alatt elkövetett zagyva hablatyolás merénylet az olvasó és az ipartörténet ellen. Suszter maradjon a kaptafánál!
Üdvözlöm! Én is pecsétes téglákat gyűjtök, jelenleg 1300 db-nál tartok , én is szívesen cserélek adok- veszek. A téglák vitrinben kiállítva megtekinthetők Győrben. Amennyiben érdekli, a 0630/9973104- es telefonszámon utolér, vagy E-mail-en . Üdv.: Gyenese Béla
Sziasztok! Szeretném felhívni figyelmeteket , pecsétes tégla gyűjteményemre, mely jelenleg 1300 db- ból áll. Érdekel: vétel, eladás, csere, Egyedi címeres téglák gyártása, régi és hozott sablon alapján is. Érd.: Gyenese Béla Győr. 0630/9973104 vagy E-mail
Az egyik előző írásomban én is próbáltam finoman utalni arra , hogy nem biztos , hogy tartalmaz új információkat. Ennyire találóan megfogalmazni egy /két/ könyv alapján nem is lehetne jobban. Valahogy a személyes ismerettség nekem sem hiányzik.
Nem keresett hál' Istennek, de ne is tegye. A véleményem igen rossz az irományairól. Sose találkoztam vele, a véleményem kizárólag az írása, stílusa alapján formálódott. Eszerint: kicsinyes, öntelt, nagyképű, megalapozatlan, kenetteljes, primitív alak, de mindezeket a szubjektumokat leszámítva sokkal fontosabb, hogy a "Volt Veszprémi Téglamúzeum Emlékére" vagy valami ilyen című kiadványában közölt dolgaiban hemzsegnek a tárgyi tévedések. Több helyen tettenérhetők műveltségbeli- iskolázottsági hiányosságok is (pl. a GCE felirat szerinte Gróf Comes Esterházy rövidítése- és ezt meg is ismétli!). A kidvány végén a téglarajzok valami elképesztően primitívek, móricka-rajz szinvonalúak. Persze van a kiadványnak jó része is, azt Lővei és Horler munkáiból ollózta ki. Összegezve: nem nagyon javaslom senkinek, hogy több ezer forintot adjon ki valami "kultúrszemét" -re.
Üdvözlöm önöket. Rugli Dezsőnek hívnak, és 30 éve foglalkozok téglagyűjtéssel és készítéssel. A téglagyűjtés szorgalmas feladat, de a készítés türelmet és művészi képességet igényel. Kérem tekintsenek megy egy képet, mely a múzeum egyik részét mutatja be.
Az egykor Lövöld -nek nevezett, a török kor végén elpusztult, az akkori Magyarország legnagyobb erődítmény kolostorának vannak e még láthatő romjai Városlődön, ill. a határában?
A két győri eredetű tégla sokkal korábbi még az első háborúnál is. Ilyen jelű téglákat az 1500-1600 as évek fordulója körül készítettek, úgy nagyjából Miksa korában. A sárgán a csat mellett egy többé-kevésbé tulipán forma látható.
Fi József csípkereki/Vas megye/ téglavető terméke ez a párkánytégla. Ő volt utolsó, kézi munkával is "nagyüzemi" termelést folytató mesterember. Büszke vagyok erre a darabra. Ilyenkor talán én is érzem a derékfájást,érzem az izzadtság szagát. Tiszteletre méltó az amit véghez vitt. Igazán megérdemli, hogy itt is szerepeljen.
