Illeték alapja:
Lakástulajdon szerzése esetén az illeték alapja az ingatlan terhekkel nem csökkentett forgalmi értéke.
Ha a lakástulajdon szerzője a vásárláshoz lakásépítési kedvezményben részesül, ennek összegét a forgalmi értékből le kell vonni, kivéve, ha a magánszemély vevő az alábbi módokon szerzi meg a lakás tulajdonjogát:
1., A lakástulajdon vásárlása esetén, ha a magánszemély vevő a másik lakástulajdonát a vásárlást megelőző vagy azt követő egy éven belül eladja, az illeték alapja a vásárolt és az eladott lakástulajdon - terhekkel nem csökkentett - forgalmi értékének a különbözete.
2., Ha a magánszemély vevő egy éven belül több lakástulajdont vásárol, illetve értékesít, akkor az illeték alapját képező értékkülönbözet megállapításánál minden egyes lakásvásárlással szemben a szerzést közvetlenül megelőző vagy követő - a fizetésre kötelezett számára kedvezőbb illetékalapot eredményező - egyetlen értékesítést lehet figyelembe venni. Ha a megállapított értékkülönbözet nagyobb a vásárolt lakástulajdon forgalmi értékénél, az illeték alapja a vásárolt lakástulajdon forgalmi értéke.
Amennyiben a magánszemély vevő a további lakásvásárlásaival szemben az előbbi feltételeknek megfelelő, további lakásértékesítést nem tud igazolni, e lakásszerzések illetékkötelezettsége az általános szabályok szerint alakul.
a vevő az ott említett másik lakástulajdona eladását a tulajdonjog ingatlan-nyilvántartási bejegyzésére alkalmas adásvételi szerződés másolatával vagy más megfelelő módon köteles igazolni. Ezzel egyidejűleg kell nyilatkoznia arról is, hogy a vásárláskor az (5) bekezdésben foglalt feltételeknek megfelelt.
A lakástulajdonok egymás közötti cseréje, illetve (egy éven belüli) adásvétele esetén, ha az elcserélt, vagy eladott lakástulajdont haszonélvezet, használati jog terhelte, és a tulajdonszerzéssel egyidejűleg a tulajdonos ugyanennek a jogosultnak a javára a korábbival azonos jogot alapit, a jog szerzője a forgalmi értékeke különbözete alapján számított vagyoni értékű jog értéke, a tulajdonjog megszerzője pedig ezen értékkel csökkentett összeg után köteles vagyonszerzési illeték fizetni.
Ha valaki lakástulajdonát állami, önkormányzati tulajdonban álló bérlakás bérleti joga megszerzése ellenében idegeníti el, a vagyonátruházási illeték alapja a lakástulajdon forgalmi értékének 50%-a. Mértékére a következő pontban leírtak irányadók. Ugyanez vonatkozik a lakástulajdonhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog megszerzése – a törvényben meghatározott forgalmi érték - után fizetendő illeték mértékére.
Illeték mértéke:
Az illeték mértéke 4 millió forintig 2 %, a 4 millió forint fölötti résznek pedig a 6 %-a. Amennyiben az illetékfizetésre kötelezett a lakásnak csupán a résztulajdonjogát szerzi meg, a 4 millió forintnak a szerzett tulajdoni hányaddal arányos összegére alkalmazható a 2 %-os illeték, a forgalmi érték ezt meghaladó része után 6 % illetéket kell fizetni.
Illetékmentességek és -kedvezmények:
Nem kell vagyonátruházási illetéket fizetnie annak a személynek, aki lakóház építésére alkalmas telektulajdon (tulajdoni hányadot), valamint ilyen ingatlanon alapított vagyoni értékű jogot szerez meg, ha a vagyonszerző az ingatlanon a szerződés illetékkiszabásra történő bejelentésétől számított 4 éven belül lakóházat épít. A vagyonszerző lakóház-építési szándékáról legkésőbb az illetékfizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig nyilatkozhat az illetékhivatalnál. Az illetékhivatal az illetéket megállapítja, de a megfizetését felfüggeszti. Ha a lakóház felépítését használatbavételi engedéllyel igazolják, a felfüggesztett illetéket törli.
Mentesül az illeték megfizetése alól az a személy is, aki lakás építésére, építtetésére és értékesítésére jogosult vállalkozó által értékesítés céljára újonnan épített, építtetett 15 millió forintot meg nem haladó forgalmi értékű új lakást, illetve ilyen lakás tulajdoni hányadát elsőként vásárolja meg.
A 35. életévet be nem töltött első lakásszerző az egyébként fizetendő illeték 50%-ig terjedő, legfeljebb 40.000 forint kedvezményre jogosult, ha a lakás forgalmi értéke nem haladja meg a 8 millió forintot. Ha pusztán résztulajdont szerez meg ilyen lakásban, a megszerzett tulajdoni hányaddal arányos mértékű kedvezmény illeti meg.
Első lakástulajdon-szerzőnek minősül az, akinek nincs és nem is volt lakástulajdona, illetve lakástulajdonban 50%-ot elérő tulajdoni hányada, vagy lakástulajdonhoz kapcsolódó az ingatlan tulajdoni lapjára bejegyzett vagyoni értékű joga.
A kedvezményre való jogosultság megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni az özvegyi haszonélvezeti joggal terhelt, továbbá az olyan lakástulajdont, amelyet nagykorú vagyonszerző esetén a nagykorúság elérését megelőzően idegenítettek el. Nem minősül első lakástulajdont szerzőnek az, aki a kedvezményt az illetékkötelezettség keletkezését megelőzően igénybe vette. A kedvezmény igénybevételéről, valamint a kedvezményre jogosító feltételek fennállásáról a szerző félnek az illetékfizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig kell nyilatkoznia.
INGATLANJOG
