Régóta szemlélője vagyok ennek a fórumnak, most vettem a bátorságot, hogy topicot nyissak benne. Régóta figyelemmel kísérem eme nép történelmét, mindennapjait, no meg ismerve a magyarokról alkotott véleményüket, úgy vélem, egy topicot mindenképpen megérdemelnek lengyel testvéreink.
A szlovák nyelv a lengyelek szerint egy paródia- ugyan hasonlít a lengyelhez,de rengeteg szó ott kicsinyító képzővel található meg (-ke,-ka végződések).
Ráadásul a lengyelhez képest tényleg nehezen kimondható (ne tévesszen meg senkit a lengyel írás, lényegesen egyszerűbben ejthető, mint a szlovák.Én tanultam mindkét nyelvet)
Ne vonjuk egybe?:) Topiktárs arra gondolt, hogy nem minden a származáson múlik, hanem sokkal inkább két ország történelmi, és aktuálpolitikai viszonyán.
Azért a Balkánt ne vonjuk egybe Európa többi részével.
Ahogy én észrevettem, a lengyelek vígan elvannak mindenkivel, max sokan kiröhögik a németeket, egytől-egyig visítanak a röhögéstől, ha szlovák beszédet hallanak, és a többség okosabbnak tartja magát, mint az oroszokat.
(Igaz, a lengyeltanárnőm szerint a németellenesség a génjükben van, ő például nagyon nem kedveli a nyugati szomszédot)
Szerintem azért az is számít az oroszokhoz, ukránokhoz való viszonyban, hogy honnan származó lengyellel beszélsz, akit - vagy őseit elűztek pl. Lembergből, vagy lemészárolták rokonait a Polesieben, azoknál mélyebbek az érzelmi nyomok...
Ez a kivel van, kivel nincs egyébként nem csak a magyarokra jellemző, nagyon sok nációra, javaslom menj el a volt JU-ba, s majd tapasztalod ( nem rég jártam be fél horvátot és Boszniát, csak egy apróság a horvát szerb rokoni viszonyra, vajdasági magyar ismerősöm Isztriára szokott járni nyaralni, s mesélte a kocsival beállnak az udvarra mindig, letakarják, meg ne lássák a szerb rendszámot, mert akkor össze-vissza karcolják a kocsit... majd javaslom, írják ki az ablakra horvátul: magyarok vagyunk! :) lévén a magyar-horvát viszony a Kalasnyikov ügynek hála rengeteget javult).
Értem ez alatt: a lengyel-orosz viszony a magyarok szerint pl. ellenséges (mi nagyon szeretünk relációkat felállítani népek barátsága viszonylatában) ezzel szemben az igazság az, hogy apolákok nem különösen kedvelik az oroszokat (ennyi, és nem több, de inkább nem érdekli őket), az oroszok pedig a kaukázusiakon kívül SENKIT nem utálnak.De ugyanez a helyzet Európa legtöbb táján. Egészen elképednek, hogy a magyarokat mennyire foglalkoztatja ez a ki-kivel van jóban történet.
Lengyel barátaim nem egyszer szóltak rám, hogy a magyarok nem bírnak ki egy órát politika nélkül:)))-igaz, szerintem a politika nem ott kezdődik, de hát erről is más a véleményünk.
Szerintem a lengyelek meg inkább lemondanának a rokonaikról, különösen a keletiekről :) Szóval nem is olyan rossz így. Egyébként is a (vér)rokonait nem válogathatja meg az ember, a barátait viszont igen. Ezért is szép a magyar-lengyel partnerség.
Visszavonom a támadóhadműveletekben való részvételre tett megjegyzésemet, valóban csak az ami bevonulás után jöttek a lengyelek -akkor viszont tényleg odatették magukat.
A blogról:jó kezdeményezésnek tartom, bár az idők folyamán én is rájöttem, hogy ott sem mindenki szeret minket. A nagy általánosságban ellenben egy mosoly, egy üdvözlés mindig kijár, főleg Nyugat-Európában, és a lengyel vidéken. Nem utolsósorban az egyébként minden "csínytevésre" kapható lengyel huligánok, jampik, vagányok soha nem kötöttek rám, amikor emgtudták, hogy magyar vagyok-ellenben egymást mindig nagy kedvel csépelték, tehát vannak fogalmaim Tadeusról, és barátairól:)
Egyébként van egy olyan sejtésem, hogy a magyarok kissé mindig is túldimenzionálták ezt a népek közötti barátságot, ellenségeskedést, miegymást.
Nem célom hamis történeteket kreálini, de tudom valószínűtlenül hangzik.Másfél évet vonatoztam lengyelbe, mert féltem a repülőtöl, de csak át szoktam.Sok vonatos sztorim van, de ez kapcsolódott lényegesen a témához.Mások valóban nem ugráltak a nyakamba, max a barátnőm, de az ugye más tészta.
Nekem is az a tapasztalatom,hogy úgy általába ők komolyan veszik ezt.
Nem csodálom, mert náluk a szőlő nem terem meg, az almabor meg brrr... így én csak sört szoktam inni lengyelben, vannak egészen jó fajták, de a bölényfüves vodkát kell inni mellé, akkor ütős :)
Bár, jut eszembe, volt egy komikus helyzet, amikor egy kocsmában vedelgettük négyen: én (mint magyar), Otto, volt osztálytársam (mint német), Rita barátnőnk (mint lett), Arno, mint észt, Kairat, mint kazah, és Tadeus, mint lengyel. Természetesen oroszul folyt a duma. Mindez Wraclaw kellős közepén (valamikor Breslau volt a város neve, ez is belevisz egy kis pikantériát a dologba).:))) Az istenért nem bírták megérteni a kocsmában, hogy ez az egyetlen közös nyelv, amit a társaság minden tagja beszél. (Ráadásul anyanyelvi szinten.:))
Személyes tapasztalatom szerint a lengyelek barátságosabbak velünk, mint viszont.
................................
Ez viszont igaz.
Van Budapesten egy kocsma, ahol a pincerno lengyel. Altalaban neznek ram bamban a vendegek, amikor bekoszonok a lanynak, hogy:
Dzen dobzsij, pani.
Amugy a lengyelekkel az esetek tobbsegeben angolul vagy ukranul szoktam beszelni. De ha oroszul vagy franciaul (mar ha volt, aki ertette) szolaltam meg, abbol sem volt problema.
Ez csak vicc volt - mielőtt megfutnánk a tiszteletköröket.
Párszor megfordultam az elmúlt években is lengyelben, tapasztalatom szerint sokkal komolyabban veszik a lengyel-magyar barátságot, mint nálunk. Ezt tapasztaltam hivatalos szinten (pl. a gorlicei sztaroszta a magyar delegációt fogadta elsőként a csata évfordulóján, pedig ott voltak a gazdag tiroliak, bajorok... ) s azért a falusi kocsmában sörözgetéskor is egy-két jó szót, mosolyt kiosztottak mikor megtudták magyarok vagyunk. Nyakamba szerencsére nem ugrottak, vagyis csak egy részeg akart egyszer. Személyes tapasztalatom szerint a lengyelek barátságosabbak velünk, mint viszont.
Hat, nem tudom.:/ Ahanyszor Lengyelorszagban jartam, ismeretlen emberek a nyakamba nem ugrottak olelgetozni csupan azert, mert magyar lennek. Az egyetlen, akivel ugy emberesen at szoktuk olelni egymast - Tadeus gyerekkori baratom, akivel vagy hat even at utottuk egymast lelkesen az edzeseken es ringben.:)
Vagy esetleg meg Sapesha cimbora, akivel egyutt boldogitottuk anno a franciakat.
De hogy utcan vadidegenek? Ketlem.
Minek lebontani egy sztereotipiat, ha a helyebe ujabb epul?
Lehet, hogy igaz is a tortenet, amit a blogon olvastam, de ugy osszessegeben az egesz hihetetlen es valoszinutlen.
Lengyel-magyar barátság blog indult.A célközönség nem csak a töri könyvek lelkes olvasóközönsége, hanem szeretném a bloggal az egyszerű emberek felé fordulni, rámutatni arra, a lengyel-magyar barátság nem pusztán egy történelmi, politikai színezetű képződmény.
Szeretném a Kádári-éra idején történt lengyelellenes propagandát az utolsó szögig lebontani.
Remélem mindannyiónk számára, és azok számára akiket ez a téma érdekel, egy értékes helyet hozok létre.
"A katyni mártírok emlékműve 2010 áprilisára, a mintegy 22 ezer lengyel katona és hivatalnok lemészárlásának, genocídiumának 70. évfordulójára készül el az óbudai amfiteátrumnál kialakított Katyni mártírok parkjában – mondta Demszky Gábor pénteki tájékoztatóján. Mint hangsúlyozta, számára ez ugyanolyan fontos, mint Auschwitz, hiszen mindkettő a totalitárius rendszerek örök mementója, emlékhelye."
No, hát időm nem nagyon volt nemhogy a scanneléshez, de a keresgéléshez sem.Mindenesetre a lengyelek nem unatkoztak Irakban-bár kétségtelenül ezek nem a támadáshoz köthető műveletek:
