Szerintem a tudomany modelleket csinal amiknek van valamilyen igazoltsagi szintje.
A modellek josaganak egyik mutatoja a predikcios ero. A klima modellek predikcios erejet multbeli adatokon is lehet tesztelni. A jovobeli joslasnak persze van sok bizonytalan input paremetere, a legfontosabb ilyen pont az emberi tenyezo. Az hogy az emberi tevekenyseg hozzajarul a felmelegedeshez a klimakutatok koreben egy szeles korben elfogadot es alatamasztott dolog ma mar. Nem mondanam hogy teny (mert tudomanyos modellekre ilyet nem szokas mondani)
Abban teljesen egyetertek hogy a teljesen hozza nem erto ujsagirok (tisztelet a kivetelnek) mint mindenbol ebbol is szenzcihajhaszast csinalnak. Es tenyleg a legnagyobb retegekhez ez jut el. Ezert fontos szerintem hogy az ertelmisegi reteg minnel inkabb tisztaban legyen a helyzettel. A wiki persze nem teokeltes de fenyevekkel jobb mint a bulvarsjato ilyen kerdesekben. (Egyebkent egszen addig en is szekptikus voltam a kerdeben amig nem kezdtem tobb informaciot gyujteni a dologrol.)
Az Al Gore fele filemt ajanlom mindenkinek. Ez a tobb oras eloadas sorozat szinten temaba vag:
Háát ez a lökés, kb olyan mint a Föld kibillentése a helyéből/pályályáról egy földrengés vagy vulkánkitörés eredményeként. Aszteroidából is jókora kellene hozzá.
Alkalmazott tudományágakban nem illik hipotéziseket tényként beállitani! Az alapkutatásokban elmegy, mivel velejár a kutatás folyamatával. De ezek az alapkutatási hipotézisek csak reklámcélból vagy szenzációhajhászásként kerülnek a médiába s így a laikus közönség "asztalára"! Ha a tudomány "üzen" a társadalomnak, akkor csak a tényekkel operálhat s nem a feltételezésekkel: "mi lesz ha....". Hanem: 20.. -ben egy aszteroida megközeliti ennyire és ennyire a Földet, y vulkán kitörése ekkorra az intervallumra várható, földrengések előrejelzése, stb. Konkrétumok.
Es ha egy klimakutato becsulettel vegzi a dolgat es sok mas klimakutatoval osszhangban azt talalja hogy a homerseklet emelkedni fog, akkor vajon a felelosseg mit diktal? Elmondjuk ezt a jonepnek? Vagy tartsuk titokban?
A noveny anyagaban levo szen atomok a legkor szendioxidjabol szarmaznak. A fotoszintezis segitsegevel epiti be a szenet a noveny. Amikor elegeted a novenyt a szen visszajut a legkorbe CO2 formajaban. Pont annyi mint amennyit onnet az kivett a novekedes soran. Na jo kicsit kevesebb mert a noveny lelegzese soran is juttat vissza szenet, de a lenyeg hogy minden szen a legkrobol jut be a novenybe es aztan a novenybol vissza a legkorbe. Ha mindig elore megtermeled a novenyt amit elegetsz nem novelheted a legkori CO2-t. A szen igy kering a noveny novekedesenek sebbessegevel amit a napenergia korlatoz. Ezzel szembe ha sokmillio evig gyujtod a szenet a legkorbol aztan hirtelen visszanyomod par ev alatt (amikor mar egesz mas legkori viszonyok vannak) akkor ezzel lokhetsz egy nagyot az egesz rendszeren.
Nemi kulonbseg azert van. A biomasszat maximum olyan gyorsan tudod egetni ahogy no, ezert nem noveled vele a CO2 szintet. Viszont a sokmillio ev alatt felhalmozodott szenet nehany ev alatt bele lehet nyomni a legkorbe drasztikusan megnovelve vele a CO2 szintet.
Vissza térve a károsanyag kibocsájtásra. A föld légkörét szennyező CO2 és más gázok, nem csak az autókból, gyárakból kerül a levegőbe hanem erdőtüzek álltal is. Vannak olyan országok ahol egész évben égnek az erdők, mert nem tudják el oltani, nincs a kezükben a megfelelő technika. Bebizonyított tény, hogy az égő erdők akkora mértékben juttatják a károsanyagot a légkörbe mint az USA összes gjmű-ve pöfög a levegőbe. Szerintem ez nem el hanyagolhaztó mennyiség.... De ha megnézed a NASA vagy MODIS weboldalakat rájössz hogy mennyit tűz ég jelen pillanatban is a világban, és a hírekben nem is hallasz felőlük. Ez a bosszantó...Ezen kéne agyalni a sok politikusnak.. Attól, hogy nem az ő országukban égnek az erdők azok ugyan úgy szennyezik a levegőt.
Azért a wikipédia nem igazán hiteles forrás. Ui. attól free-enciklopédia, hogy szabad a vásár. Az emberi tevékenység befolyásolja az éghajlatot, hiszen az a környezet fügvénye is. De ezt a hatást nem kell eltulozni: a kilengéseket felnagyitja többé/kevésbé, de maguk a kilengések nélküle is létrejönnek
"Mégis, mit szeretnétek? Állandó, változatlan éghajlati viszonyokat? "
A kerdes nem errol szol. Persze hogy magatol is valtozik az eghajlat, vannak mindenfele ciklusok, van evolucio stb.
A kerdes az hogy az ember hogyan befolyasolja az eghajlatot. Kepes-e ra hogy akar foldtorteneti viszonylatban nezve is drasztikus klimavaltozast idezzen elo ami sok millio ember eletet jelentosen erintheti. Az eddigi kutatasok azt mutatjak az ember kepes lehet ilyesmire. Akarjuk-e ezt? Ha nem, el lehet-e kerulni? Mit lehet tenni ez ugyben? Ezek a fontos kerdesek szerintem.
És mi volt azelőtt, hiszen a II.Vh idejéről szóló irások, filmek mind igen kemény telekről szólnak. S az előző évtizedekre is érvényes ez. Mégis, mit szeretnétek? Állandó, változatlan éghajlati viszonyokat?
"Hát érdekes lehet, fát/levelet CO2 képződés nélkül elégetni. "
A noveny annyi CO2-t bocsjat ki az elegetes soran mint amennyit a legkorbol kivon a novekedes soran.
Az elovilagban a szen korforgasban van, a novenyek kivonjak a legkorbol, az allatok visszajutatjak. Vannak folyamatok amik reven a szen kikerulhet ebbol pl meszkokepzodes, koolaj kepzodes stb. Vannak folyamatok amik reven vissza is kerulhet (pl vulkani tevekenyseg).
Ezeknek a folyamatoknak a nagysagrendje es sebessege jol becsulheto.
Ezekhez a termszetes folyamatkohoz jon most hozza az hogy "pillanatok" alatt a foldben felhalmozodott szenet a legkorbe juttatjuk. Ennek a nagysagrendje az elovilagban jelenelveo korforgas nagysgarednejehez merheto.
Hát érdekes lehet, fát/levelet CO2 képződés nélkül elégetni. A tűzhányok estében is furs kijelentés. Gondolom a növény és állatvilág által kilégzésekor a légkörbe kerülő CO2 is elhanyagolható?
Mármint ha a légkörben egyenletesen oszlana fel minden belekerülő gáz! Így lenne? Mert csak ekkor lehetne az antarktiszi vagy a grönlandi jégrétegek légbuborékainak összetételéből meghatározni. Megint vissza a vesszőparipámhoz: ellenpróbát kérnék! Ha nincs ...akkor a szavahihetőség 50% (vagy igen, vagy nem!-:))) )
"Márcsak azért is, mert a jajongóknak fogalma sincs, hogy mi is volt a Földön 1000 - 10.000 - 100.000 éve. "
Mint emlitettem 400000 evre visszamenoleg all rendelkezesunkre a legkorrol pontos informacio. Es azt is pontosan tudjuk hogy masodpercenkent 761 tonna CO2-t juttatunk a legkorbe. Valahogy igy fest a dolog (http://en.wikipedia.org/wiki/Global_warming):
Nem bizonyitott tény, csak azoknak az anyagoknak esetében az, amelyek a természetben szabadon nem fordulnak elő (DDT, műanyagok, egyes szintetikus mérgek, mesterséges izotópok, stb). A CO2, a CO, az O3, például velejárója a földi atmoszférának. Tüzhányók kitörése, erdőtüzek, földrengések, stb. révén óriási mennyiségben kerülhetnek a légkörbe illetve kelletkezhetnek természetes uton. Ezt mérni sem igen lehet, csak saccolni, ami már huncutságokra ad lehetőséget!
De arról véleményünk van hogy mi várható ha nem változunk mi magunk is. Szerinted a föld károsanyag kibocsájtási százaléka miért nő egy folytában, még a kiotói eggyezmény után is? És ez bebizonyitott tény, hogy az emberiség termeli nagyobb arányban. Csak az a baj a politikusokkal és a gazdasági szakemberekkel, hogy csak a pénzt nézik nem azt hogy valamit is tennének e probléma megoldásában. A média még mindig az ő kezükben van, és ezáltal azt tudatják veled amit ők akarnak.... Ez ilyen egyszerű....
Csak éppen nem tudjuk, hogy ez a pleisztocénbeli ciklikus éghajlatmódosulások velejárója, vagy egy teljesen új folyamat része! Szerintem az előbbi. Márcsak azért is, mert a jajongóknak fogalma sincs, hogy mi is volt a Földön 1000 - 10.000 - 100.000 éve.
"De fagytam már meg május elsejei kötelező felvonuláson, illetve hullott hó is májusban a tájainkon. Mindez egy szűk emberöltő alatt! Tessék tovább jajgatni.....és globális változásokra hivatkozni "
Azert a klima tudomany nem ilyen egyszeru. Nehany konkretum:
Jegfurasokbol tudjuk rekonstrualni az elmult 400 ezer ev homersekleti es CO2 adatait. A ketto nagyon eros korrelacioan all. Jelen pillanatban a CO2 szint magasabb mint az elmult 400 ezer even barmikor. Tudjuk az emberi tevekenyseg mekkora CO2 kibocsjatassal jar. Tudjuk merni mennyi van a legkorben. 20 even belul a legkorben a CO2 szint tobb mint duplaja lesz az iparosodas elotti szintnek. A sarki jeg olvadasat muholdkepek lathatjuk. A gleccserek drasztikus mertekben huzodnak vissza. A 4-es 5-os hurrikanok szama es a tenger felszinu homerseklete kozott eros osszefugges van. Ahogy melegszik a tenger egyre tobb 4-es 5-os hurrikan lesz.
A klima modellek egyre tobb tenyezot figyelembe vesznek (pl az elolvado jeg miatt novekszik a fotoszintetizalo felulet) de sajnos a trajektoria elorejelzes nem nagyon valtozik.
A film jol szemlelteti ezeket a dolgokat erdemes megezni.
