Nagyon ritkán van szükség a puttyot átkapcsolni "force local echo"-ra (nekem húsz év alatt talán kétszer kellett), az ilyesmire emlékszik az ember.
"Na de hogyan lesz at AT-ból valami y karakter?"
Csak egy tipp:
a buszon visszajövő válasz nem egy betű, hanem akár száz betű,
de olyan magas adatebességgel, hogy a tízszer-százszor lassabb mintavételezési sebességre kapcsolt géped (a hibajavítások után) ezt a karaktert hámozza ki belőle.
"Hozzá nem értő embereknek hogyan lehet elmagyarázni, hogy az üzenet kódolása rengeteg fajta lehet?"
Sok gyártó úgy próbál monopol helyzetbe kerülni a piacon, hogy kibocsát egy népszerű termékcsaládot, aminek a kommunikációját készakarva úgy módosítja/bonyolítja, hogy azok a termékek kizárólag ugyanazon gyártó más termékeivel álljanak szóba. Ezzel biztosítja, hogy utólagos bővítés vagy alkatrész beszerzés esetén minden fillér az ő zsebébe vándoroljon.
Ezek a módosítások persze szigorúan titkosak, sok esetben még jogvédetttek is. Olykor még a teljesen nyílt (szabadon használható) kommunikációs protokoollba is becsúszik pár apró egyedi módosítás, természetesen teljesen véletlenül ;)
Tehát ha a te szabványos megfigyelő berendezésed tökéletesen érti egy ismeretlen termékcsalád kommunikációját, az nem alapeset, hanem csoda szerintem. A hivatalos márkaszervizek persze kapnak a gyártótól olyan interface-t és szoftvert, ami érti azt a nyelvet (mást talán nem is :)
Védekezés legegyszerűbb módja szerintem: az első pillanattól kezdve kizárólag olyan gyártóktól vásárolni MINDENT, aki nem trükközik a kommunikációval (már ha egyáltalán létezik ilyen gyártó eben a szép új világban).
Ha tudsz valami típust mondani: nagyon sok cucchoz lehet találni valamiféle doksit. Lehet, hogy reagálna valamilyen AT parancsra. Gondolom a legvalószínűbb beállításokat már végipróbálgattad (pl 115200 8N1).
hátha ez segít:
switch to AT command mode
Send “+++” to module, it responses “a”
Send “a” to confirm, and you will get a response “+OK”. Now you arrived the Command Mode successfully
Azért van a legjobb önfelszívó szivattyúkra is csak 9,5-9,7 méter szívómélység megadva, mert a szivattyú lapátok csak folyadékot tudnak szivattyúzni
Nem igazán. Pontosan azért nem tudunk kb. 10 méternél mélyebbről vizet szivattyúzni (légcsavarral sem, és tökéletesen tömített lapátokkal stb. sem), mert a (persze csak elméletben létező) nulla légnyomással szemben az atmoszférikus nyomás csak a kb. 10 méter magasságú vízoszlopot tudja felnyomni. A vákum helyett negatív légnyomást nem tudunk előidézni, az atmoszférikus nyomás pedig véges, a különbségük tehát véges.
A h magasságú, ro sűrűségű folyadékoszlop hidrosztatikai nyomása g nehézségi gyorsulás közepette
Δp = ro*g*h, ahonnan h = Δp/(ro*g), azaz atmoszférikus nyomással szemben álló vákumra, vízre és földi gravitációra körülbelüli értékekkel h = (105-0) Pa / (1000 kg/m3 * 10 m/s2) = 10 m.
Lévén, hogy a centrifuga forog, az elnevezése pontos. A beletett ruha szemszögéből kell nézni a dolgot. A ruha azt tapasztalja, hogy egy erő (a centrifugális erő) őt odanyomja a dob oldalához, a benne lévő víz pedig továbbmegy, mert a dob lyukacsos.
Tanulmányaimból úgy rémlik, hogy a szivattyú elnevezés, se a legpontosabb. Mert valójában nem szív egyik sem, hanem mindegyik csak tolja a közeget. Így pontosabb lenne a tolattyú elnevezés.
A szivattyúk maximális szívási mélysége pedig nagyban függ a tengerszint feletti magasságtól és a külső légnyomástól. Minél magasabban vagyunk és minél kisebb a légnyomás, annál kevesebb a maximális szívási mélység.
A külső nyomás változása miatt forr a víz a hegyekben alacsonyabb hőmérsékleten és magasabb hőmérsékleten a kuktában vagy a nyomott vizes atomerőművekben.
A másik ilyen nem túl pontos elnevezés a centrifuga. Normál vonatkoztatási rendszerben centripetális erő létezik és csak forgó koordináta rendszerben definiáljuk a centrifugális erőt.
Ha az átlátszó csőben "lefelé lógó" vízoszlop súlya már elég erős vákuumot okoz, akkor a csőben lévő víz egy picit fel fog forrni (pezsegni kezd), tökmindegy, hogy hány fokos a víz.
A csőben forrásban lévő vízből gőz száll fel a víz felszíne fölé, ezért kb tíz méteres vízoszlop felett látszólag levegő jelenik meg "a semmiből" az átlátszó csőben.
Azért van a legjobb önfelszívó szivattyúkra is csak 9,5-9,7 méter szívómélység megadva, mert a szivattyú lapátok csak folyadékot tudnak szivattyúzni, a légnemű gőzben csak kalimpálnak :) (10 m mélység alatt csak a búvárszivattyúk működnek).
Szerintem utána már semmitől sem. Akkor visszafolyik a slagból a víz a gödörbe.
Mi anno megmértük az iskolában a levegő nyomását vízoszloppal. Egy átlátszó slagot megtöltöttünk vízzel, majd ledugóztuk az egyik végét. Utána felvittük a ledugózott végét az emeletre miközben a nyitott vége folyamatosan benne volt egy vízzel teli vödörben. Amikor már nem emelkedett a ledugózott végével együtt a vízoszloo, akkor megmértük a vödörben lévő vízfelszintől a magasságát. 10,3 méter körül mértünk.
A sebesség egy másik fogalom. Azt m/s-ban szokás megadni. A folyadékok esetén, ha zárt rendszerről beszélünk, akkor a m³/h állandó. Ez az állandó a keresztmetszet és a sebesség szorzata. Tehát ha bal oldalról 500m³-t szív ki óránként, akkor jobb oldalon is annyit kellene kinyomnia, nem pedig 350m³-t. Hova lett menet közben 150m³ folyadék?
Az ezredfordulón így csináltunk szelíd vákuumot pumpával, vagyis kompresszorral.
Merugye egy pneumatikus munkahenger egyik oldalát nyomás alá helyezzük, a túloldalon pedig a külső légnyomás ellen kell kipöfögni. Viszont erre rá lehet segíteni, ha a kipöfögés csökkentett nyomású légtérbe történik.
Egy gödörből egy slaggal ki lehet emelni a folyadékot, vizet. Rgyik vége a víz alatt, másik vége egy kerti csapra kötve. Csapot megnyitod. Majd lekötöd a csapról. Elméleti szállítómagasság max 10 m.
Ahol a "free energy" szót meglátod, ott automatikusan gondolj arra, hogy itt buta embereket próbálnak átverni. Már csak az a kérdés, hogy most éppen HOGYAN próbálnak átverni Aki ért a fizikához, az minden ilyen csodát meg tud ismételni otthon (tud ugyanolyan videót készíteni, amin ugyanúgy csodálkozni fognak az ugyanolyan buta emberek).
Ha érdekel, hogy melyik videóban hogyan nézik a butákat hülyének, akkor áruld el, hogy hol van az a videó.
"van egy rácsos végzáró, a videoban mutatják, hogy oda teszik az autószelepet, majd a csövet rácsos végével belenyomják a vízbe, megmozgatják, amíg a víz elkezd áramlani a másik végén, akkor belenyomják a rácsos részt a sárba, a cső U alakja a talajon van"
Nem linkelek videot, mert rengeteg van, "free energy water pump" vagy "high speed water pump" szerepel a címekben, az utóbbinál a szerkezet közepén alkalmaznak egy tartályt, amit, ugye, anno "hidroglóbuszként" emlegettek nálunk, ma pedig már minden központi fűtéses kazánnál használják.
Két képet beteszek két videóból, ez az alapváltozat:
Látszik, hogy bal oldalon van egy rácsos végzáró, a videoban mutatják, hogy oda teszik az autószelepet, majd a csövet rácsos végével belenyomják a vízbe, megmozgatják, amíg a víz elkezd áramlani a másik végén, akkor belenyomják a rácsos részt a sárba, a cső U alakja a talajon van, talán fél méterrel a vízszint felett - na, ez az, amit nem értek, hogyan indul meg benne a víz, pedig látni rengeteg videoban.
Ez pedig a már javított változat a középső tartállyal, itt is van szelep a bal oldalon, de itt már logikusabb a kialakítás, az U alak lejjebb van, mint a szelep, logikus, ha a vizet felszívják valahogy a tetejére, az U alak révén beindul a szívóhatás:
Itt viszont a felirat a problámás, látszik, hogy bal oldalt jóval vastagabb a cső, mint a jobb oldali kimeneti végen, míg a felirat szerint a víz sebessége lecsökken - pont fordítva kellene lennie, nem?
Ahogy írtam, rengeteg videot lehet látni, vannak öntözésre és vannak komolyabb vízellátásra használt megoldások nagyobb tartályokkal, tehát valahogy működik, csak talán az én fizikai tudásom erősen elkopott, hogy megértsem.
Korábban találtam néhány videot a weben jellemzően "free energy" címmel, amit nem értettem, mert valójában arról szólt a video, hogy ázsiai területen mocsaras részből vizet szivattyúznak motor nélkül egy PVC csővet U alakban meghajlítva és alulra egy autógumi szelepet berakva.
A mechanikus vízszivattyú több videon is működik, de nem értem a megoldást. Az érthető, ha a vizet sikerül felszívni egy magasságra, akkor az U alakú csőbe kerülve a szívóhatással elindít egy folyamatos áramlást, de a videokon a csövet épp csak belógatják a saras állóvízbe és egy perc múlva már egy méter magasra felszívja magát és zubog.
Azt is értem, hogy az autógumi szelep azért kell, hogy szűk keresztmetszet miatt legyen tartós szívóhatás, kisebb keresztmetszetnél az áramlás nag sebességre gyorsul.
Két dolgot nem értek:
A víz miért kúszik fel magától méteres magasságba és a vízben lévő sár miért nem tömíti el a szelepet?
