Engedje meg, hogy e helyütt gratuláljak a tegnapi Népszavában megjelent " Fény az alagútban" c. cikkéhez. Bár az ötödik bekezdéssel nem értek egyet, de a cikk összességében nagyon tetszett. Örülök, hogy már Ön is néven meri nevezni a szélsőjobbot, és azt hiszem értettem az utolsó két bekezdés félig-meddig rejtjelezett üzenetét.
Konferencia Pálóczi Horváth Ádám születésének 250. évfordulója tiszteletére 2010. október 20–21. Budapest, MTA Irodalomtudományi Intézet, Illyés Gyula Archívum és Műhely (VI., Teréz krt. 13, I. emelet)
2010. október 20., szerda 10:00 Köszöntő a szervezők nevében (Csörsz Rumen István)
...
15.20 SZÜNET
Szekcióelnök: Margócsy István 15:40 Verók Attila (Eszterházy Károly Főiskola, Eger) Felfedezőúton Arión bibliotékájában: A szabadkőművesség nyomai Pálóczi Horváth Ádám könyveiben és kézirataiban 16:00 Lengyel Réka (MTA Irodalomtudományi Intézet, Budapest) Pálóczi Horváth Ádám és a zalaegerszegi szabadkőműves páholy
Én ugyan szabadkőműves vagyok, de hosszú levelezést nem vállalok. Álljon itt helyette néhány könyvcím, melyet Kango a hódító is haszonnal forgathat. Abafi Lajos: A szabadkőművesség története Magyarroszágon. MTA reprint. (A kezdettől a kiegyezésig tartó időszak alap,unkája. Abafinak még módja volt az eredeti, a második világhábprúban megsemmisült iratokat tanulmányozni). Sumonyi Zoltán: Szabadkőművesek és Rotariánusok. Talentum. (A teljes történet néhol tévedésektől tarkított leírása). Jászberényi József: A magyarországi szabadkőművesség története. Printix-Budavár, 2006. (Egyoldalú, de hasznos tényeket tartalmaz). Kiszely Gábor: Szabadkőművesség. Korona kiadó, 1999. (Sok tény, gazdag illusztráció). Szabadkőműves gondolatok. Szerk. Márton László (Belvárosi iadó, három kiadás). Iskolája az emberi szívnek. A szabadkőműves irodalom antológiája. Szerk. Márton László, Pallas könyvek, 2009. Az Oriens Express internetes folyóiratban és a Nagyoriens. hu-n további információkat találhat.
A Magyarországi Nagyoriens új nagymestere dr. Révay András
Az MNO új nagymestere dr. Révay András
szo, 10/16/2010 - 22:16 — szerk
2010. október 16-án a Magyarországi Nagyoriens megtartotta szokásos éves Konventjét. A Rend minden évben demokratikus módon választja meg vezetőjét, ezúttal dr. Révay András személyében találta meg Nagymesterét.
A Bihar Antikvárium 10. könyvárverése 2010. november 19-én pénteken 16:00-kor lesz új helyen: Debreceni Művelődési Központ, Debrecen, Kossuth utca 1.
A katalógusból: http://www.axioart.com/index.php?op=live_auction&id=2772
tétel 18: Barcsay Adorján - Palatinus József: A szabadkőművesség bűnei.- Egy vidéki páholy titkai. A Magyarországi Symbolikus Nagypáholy védelme alatt működött páholyok tagjainak névsora. 1-2. köt. (egybekötve).
Bp. 1921. Egyesült Keresztény Nemzeti Liga. 248 l. 364 l. Előszóval ellátta: Wolff Károly. Az eredeti papírborító átkötve, kartonkötésben.
A Dekameron Antikvárium és Könyvmoly Antikvárium (http://www.konyvmoly.hu) 2010. november 6-án (szombaton) 10 órai kezdettel rendezi 12. szegedi könyvárverését, Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Központjának Díszterme (Szeged, Somogyi u. 7. DÓM TÉR).
A katalógusból: http://www.axioart.com/index.php?op=live_auction&id=2773
tétel 478: GERŐ Imre, dr.: A magyar szabadkőművesség története
Bp., 1949. „Otthon” ny. 42 p. /Különlenyomat a „Kelet” 1948. évi január–február–márciusi számaiból/ Kiadói papírborítóban. Hibátlan példány.
kikiáltási ár: 2 000 HUF
tétel 479: KELET. A Magyarországi Symbolikus Nagypáholynak közlönye
Kézirat szabadkőművesek számára. XXII. (XXXV-ik) évf. 1910. 1–8. szám (1909. december 26.–1910. november 28.) Felelős szerk. Soltész Adolf. Bp., 1910. Márkus Samu ny. VI, 468 p. Folyamatos lapszámozással. A könyvkötő a közlönyök borítófedeleit nem kötötte be. Hiánytalan, teljes évfolyam. Korabeli, aranyozott gerincű egészvászon kötésben. Megkímélt állapotban.
kikiáltási ár: 10 000 HUF
tétel 480: VAJDA Ernő, dr.: Hetvenöt év a királyi művészet szolgálatában
A Könyves Kálmán-páholy története. (Bp., 1948. Fémes ny.) 141 p., 2 sztl. lev. + 6 t. (fényképek). /Havas Miksa Könyvtár 1./ Dedikált! „Sok szerettel Vajda Ernő 1948.” Kiadói, javított gerincű kartonkötésben. Néhány oldalon ceruzás aláhúzás. Jó állapotban.
Engedd meg, hogy ezen a fórumon reagáljak a "profánon" megjelent írásodra. Sok minden eszembe jutott ezzel kapcsolatban.
1.Érdekesnek tartottam a kimutatásod a szabadkőművesek százalékos arányait az össznépességhez viszonyítva. Nagyon beszédes volt. Valóban furcsa, hogy a hazai max.700-as taglétszám önmagában is kevés, hát még, nem csak a "nagy szabadkőműves, felvilágosult államok"-hoz, de a szomszédos Romániához viszonyítva is.
Azt hiszem ennek is van egy történelmi-politikai magyarázata.
Szerintem a jelenlegi magyarországi szabadkőművesek kis számának nem csak a kommunistának csúfolt rendszer, vagy ha jobban tetszik: "átkos" féldiktatúrája volt az egyik oka, hanem az ezt megelőző Horthy-rendszer, és a Tanácsköztársaság is.
A két világháború között uralkodott el leginkább a szabadkőműveseket a zsidókkal, és kommunistákkal egybemosó retorika, aminek egyenes kicsúcsosodása volt a jellembeli hiányosságok miatt elmaradó önkritikát helyettesítő idegengyűlölet, és bűnbakképzés. A következményei ismertek... a legborzasztóbb , amit ember tehet ember ellen.
Sajnos ezen levitézlett korszak álmait, démonjait, retorikáját éljük újra kis hazánkban, mintegy reneszánszát éli ez a mára már szinte tömegkultúrává kinövő szubkultúra.
Én többek között ebben látom az egyik okát a hazai szabadkőművesek kis számának.
2.A romániai lap listáján én is két magyar nevet találtam: Zsombori Lászlóét a hargitai Arca Improbus páholyból, illetve Czika Árpádét a szebeni Cibinium páholyból.
Kérdés az, hogy az általad bulvárnak nevezett lap miként jutott e listákhoz. Elképzelhető, hogy nem titkos páholylisták kiszivárogtatásával, vagy egy tégla"újságíró" beépülésével, hanem ezen szabadkőművesek már korábban felfedték magukat, hasonlóan a Magyarországi Nagyoriens, a Szimbolikus Nagypáholy Nagymestereihez, ill.a Napraforgó páholy, a Martinovics páholy főmestereihez hasonlóan. Fennt vannak a neten, és nyíltan vállalják. Úgy tudom, a Nyugati kapu páholy főmestere pedig Selmeczi Tibor. Írt erről a könyvében is.
Egy időben én is kacérkodtam azzal a gondolattal, hogy listát állítok össze a magukat nyíltan vállaló jelenlegi magyar szabadkőművesekből, de egy internetes játéksorozatban való részvételem utáni tapasztalataim is megerősítettek abban, hogy a jelenlegi közmorál, és politikai helyzet nem kedvez, hanem árthat a hazai szabadkőművességnek bármilyen élő-lista összeállítása esetén.
Búcsúzóul, és emlékeztetőül álljon itt néhány híres , "erdélyi" szabadkőműves neve:
Benedek Elek
Benedek Marcell
Tamási Áron
Teleki Sándor
Kőrösi-Csoma Sándor
...azt hiszem eddig ez is elég illusztris névsor.
Hirtelen Ők jutottak eszembe, Te biztos tudnád folytatni...vagy cáfolni? :)
A bukaresti Curentul című napilap hosszú cikket közöl a romániai szabadkőművességről, mellékelve a páholyok főmestereinek adatait (név, telefonszám, e-mail cím).
Nem ismerem a romániai sajtóviszonyokat, mindenesetre a magyar nyelvű utalások nem tűnnek túl pozitívnak: "A Curentul ismert arról, hogy bizonyos „körök” táplálják információval és véleménnyel is." (Új magyar szó), "a Curentul az Adevãrul színes melléklete" (Szabadság). Akárhogy is van, mindenesetre szenzációhajhász újság lehet.
A szabadkőművesség jelenlegi helyzetéről azt írják, hogy mintegy 8000 szabadkőműves dolgozik a 330 páholyban. Ez 24-25 fős átlagos páholylétszámot jelent, ami teljesen normális. Viszont a 8000 romániai szabadkőműves a magyar viszonyok felől nézve egyszerűen elképesztő. Nálunk legfeljebb 700 főre lehet tenni a két nagypáholy páholyainak és a női és a vegyes páholy összlétszámát. Pedig Romániában egy-két évvel később alakultak újjá a páholyok mint Magyarországon.
Ha még a népességhez viszonyított arányokat is megnézzük, még fantasztikusabb a romániai helyzet. A 21,5 milliós Romániában a 8000 szabadkőműves kb. 0,037 százalékot jelent, amíg nálunk ez 0,007 százalék, azaz ötöde a romániai aránynak.
De jó végre ilyet is olvasni! Előrebocsájtom, hogy én is profán vagyok, és még csak egy éve foglalkozom a szabadkőművességgel, de "...én is mennék, mennék, énekelve mennék, kisfiúként ...ért minden szépet tennék. Kis csizmám a sárban százszor bepiszkolnám, csak ....szépen igazolnám." Hirtelen ez jutott eszembe, és fejből írtam, de hiszem , hogy a szabadkőműves költő nem forog emiatt a sírjában.
Vándorkiállítás jár városról városra Erdélyből indulva Romániában a kommunikáció történetét, történelmét bemutatva. Ennek keretében szó esik a szabadkőművességről is, bemutatnak szabadkőműves jelvényeket és egy figurát szabadkőműves öltözékben.
Az Ermitázs új épületében szabadkőműves kitüntetéseket is ki fognak állítani:
Az Ermitázs kortársművészeti múzeum megnyitását tervezi
A pétervári Ermitázs saját kortársművészeti múzeumot kíván alapítani. Az állandó tárlat alapját azok a művek képezik majd, amelyek az Ermitázs állományában találhatók, beleértve a két neves orosz mecénás - Szergej Scsukin és Iván Morozov - gyűjteményét. ... A projekt pedig előreláthatólag 2014-ben valósul meg, amikor a vezérkar épülete a 19. és 20. századi művészet fő kiállítóhelye lesz - hangoztatta az Oroszország Hangjának adott interjúban az Ermitázs igazgatója, Mihail Piotrovszkij.
„Lesznek Fabergé-emléktermek, lesz érmetörténet, egy külön kitüntetés-részleg, Máltai kereszt-különterem, szabadkőműves-különterem. ...
A Bajza utcáról:először a 48-as számú házon fedeztem fel két jelképet/derékszögű körző, vonalzó/, ha akarod lefényképezem, majd a könyvben ráakadtam a szemben lévő házra, mint az egykori titkos szabadkőműves összejövetelek helyszínére.... sőt a 49-51. alatti iskolát húsz éve még a híres szabadkőműves, és nyelvész Gábor Ignác Ált. Iskolának nevezték, domborműve a mai napig itt látható. Gábor Ignác innen néhány saroknyira igazgatta a háború előtt a híres fiúgimnáziumát, neve a mai napig látható a ház oromfalán: GÁBOR FIÚNEVELŐ INTÉZET-ként. Itt sem repkedtek az emléktáblák. :) S, ha hozzávesszük, hogy a Bajza utcában található Epreskert tele van szabadkőműves szobrászok emlékeivel, sőt innen szintén néhány sarokra található az egykori nagypáholyház épülete, akkor talán nincs mit csodálkozni azon, ha egy utca két oldalán is szabadkőművességgel összefüggő emlékeket találunk.
Maradjunk a kifejezésednél: repkednek. Azonban pontosítanám: repkednek a szk. szellemei, repked a szk. szellemisége.
Az NDK-s kiegészítésed köszönöm. Valóban nem volt betiltás, de abban megegyezhetünk, hogy a címerben nem szk.jelképek vannak.
Izgalmas hétvége lesz október végén Londonban a Canonbury Masonic Research Centre (Canonbury Szabadkőműves Kutatóközpont) rendezésében. A XII. éves konferencia címe az idén "Anti-Masonry" (Szabadkőműves ellenesség).
A konferencia magyar előadója Róbert Péter, aki "The reception of anti-masonry in the eighteenth-century English press" (A XVIII. századi angol sajtó szabadkőműves ellenesség recepciója) címmel tart előadást.
A rendezvény előadásai felölelik a szabadkőművességgel szembeni szellemi irányzatok, hamisítások és rágalmak széles spektrumát; s szó esik a fizikai megtorlásokról, üldözésekről is. Az egyik plenáris előadás a "Cion bölceinek jegyzőkönyvei" szerepéről szól a szabadkőműves ellenességben; egy másik John Robison (az illuminátus veszély propagátora) tevékenységével foglalkozik. Hasonlóképpen plenáris előadást szentelnek Franco spanyol diktátornak, aki mások és saját "elméleti" munkásságát átültette a gyakorlatba - értsd: üldözte és kivégeztette a szabadkőműveseket. Szó esik még Friedrich Wichtl, Erich Ludendorff tábornok és Augustin de Barruel összeesküvés elméleteiről. Több előadás is foglalkozik az iszlám világbeli szabadkőműves ellenességgel.
A konferencia ismertetője és a részletes program alább olvasható.
"Egy diktatórikus rendszer címerében, mely betiltotta a szabadkőművességet?"
Ez tévedés. Nem tiltotta be. Éppen csak nem engedélyezte újraindulását a náci betiltás után.
Egyébként a keleti blokk országaiban 1945 után csak Romániában, Magyarországon és Csehszlovákiában indult újra a szabadkőművesség.
Romániában megértve a hatalom sugallatát önként elaltatták a Nagypáholyt; Magyarországon betiltották; Csehszlovákiában szintén azzal kerülték el a betiltást, hogy felfüggesztették működésüket.
Ha végre megtalálsz valamit, akkor miért nem adod meg az oldalszámot?!
Berényi Zsuzsának az egyik legzavarosabb könyve "A szabadkőművesség kézikönyve"; se tartalomjegyzék, se mutatók nincsenek benne. (Viszont számos hiba és tévedés van.)
Egyébként pedig nem értelek:
Abból, hogy a Bajza utca 53. szám alatt, a szabadkőművesek által irányított Országos Gyermekvédő és Frőbel Egyesület igazgatójának, dr. Bakonyi Kálmánnak lakásán találkoztak titokban a szk.-ek, hogyan következik, hogy a szemben lévő házon, a Bajza utca 48-as épületen szabadkőműves jelképeknek kellene lenniük? Átrepültek?
Berényi Zsuzsanna Ágnes: A szabadkőművesség kézikönyvében azt hiszem sikerült megtalálnom a VI.ker. Bajza utca 48-as épületen található szabadkőműves jelképek eredetét. A könyv szerint, a "sivatagi vándorlás" első éveiben a szemben lévő házban, a Bajza utca 53. szám alatt, a szabadkőművesek által irányított Országos Gyermekvédő és Frőbel Egyesület igazgatójának, dr. Bakonyi Kálmánnak lakásán találkoztak titokban a szk.-ek, és itt gyűjtötték össze a mások által a Nagypáholyházból elrabolt, de általuk a zsibvásárokon visszavásárolt tárgyakat, melyeket kijuttattak Prágába.
Úgy tudom a Bécs melletti Szabadkőműves Múzeumban is őriznek ezekből, és később sok visszakerült hazánkba, melyek jelenleg a Nemzeti Múzeumban vannnak kiállítva.
