Régóta szemlélője vagyok ennek a fórumnak, most vettem a bátorságot, hogy topicot nyissak benne. Régóta figyelemmel kísérem eme nép történelmét, mindennapjait, no meg ismerve a magyarokról alkotott véleményüket, úgy vélem, egy topicot mindenképpen megérdemelnek lengyel testvéreink.
Ja, ezeket a határokat jól elcseszték a lengyelek (mint annyi minden mást 1945 és a 17. sz vége között), nem csoda, h a 6. felosztáshoz vezetett, amint magához tért a 2 nagy szomszéd. Amúgy 1919-ben Párizsban nagyjából az 1771-es határokat kérték. A konferencián nagyokat mulattak rajtuk.
Lőszerrel segítettünk. Ha jól emlékszem 3 millió gyalogsági lövedéket szállítottunk a lengyeleknek. Egyébként a kítűnő K und. K és német vasúthálózatnak köszönhetően 2-3 nap alatt a csehek körbevonatózhatóak voltak. Gondolom a lőszert is így szállítottuk le.
A Curzon vonal és az etnikai határok pedig nem egészen estek egybe, másképpen hogyan is él élt volna attól keletre több millió lengyel? ( ezt már korábban, a szovjet-lengyel "lakosságcserével" kapcsolatban alaposan kiveséztük). Elég csupán Vilniuszra és környékére utalna, ami döntő többségében lengyel lakta volt... s Lemberg térsége is igen érdekes képet mutatott...
Itt van a 31-es lengyel népszámlálás alapján készített etnikai térkép: http://en.wikipedia.org/wiki/File:Nationalities_in_Second_Polish_Republic_ca._1931.png
( bár természetesen ezt is kritikával kell kezelni).
Mondjuk megnéztem volna, hogyan segítünk a lengyeleknek, és legfőképpen mi lett volna a célunk a támadással.Nem utolsósorban miért gondoltuk, hogy a csehek átengedik a magyar honvédeket a vörös veszedelem ellenében?
No, méltatlanul keveset foglalkozunk lengyel barátainkkal.
Remek orosz barátommal szoktunk vitatkozni az orosz-lengyel viszonyról, így lássuk, hogyan szabadultak fel az orosz medve talpa alól, egy akkoriban még teljesen ismeretlen francia százados segítségével.
Köztes-Európa határainak alakulása szempontjából döntő jelentőségű az 1920-as lengyel-szovjet háború (a "harmadik antant-hadjárat" Szovjet-Oroszország ellen) - amelynek előcsatározásai 1919-től folynak.
A két fél elképzelése - Pilsudski föderációs terve a polgári Lengyelország vezetésével (138. térkép), illetve a bolsevik terv a tanácsköztársaságok föderációjára Oroszország vezetésével - homlokegyenest szemben áll egymással.
A lengyel keleti terveket az antant nem támogatja: az 1919. dec. 8-i brit javaslat (Curzon-vonal) a lényegében etnikailag is megalapozott 1914-es határt javasolja helyreállítani, a Lengyelországhoz kerülő Bialystoki kerület kivételével (160. térkép).
A vörös hadsereg nyugati támadásának 1920. márc. 20-án egyeztetett terve szerint a Tuhacsevszkij vezette fő támadás a Pripjatytól északra indul, először Minszk elfoglalására. A Pilsudski irányította lengyel hadsereg április 25-én indított megelőző támadása során május 6-án elfoglalják Kijevet.
A felvonult vörös hadsereg júniusban induló ellentámadása során május 12-én visszafoglalják Kijevet, július 11-én elfoglalják Minszket. A lengyel kormány július 22-i békekérését az éppen aláírt versailles-i rendezés felborulásától tartó antant támogatja (G. Curzon brit külügyminiszter július 11-én az 1919 decemberi határ alapján tesz javaslatot a fegyverszüneti vonalra). Szovjet-Oroszország közben július 12-én (Vilna átengedése fejében) békét köt Litvániával.
A lengyel békekérés és az antantközvetítés ellenére tovább támadó szovjet csapatok aug. 1-én elfoglalják Bresztet, majd Bialystokot (ahol Feliks Dzerdzynski vezetésével lengyel ellenkormányt alakítanak), s a hónap közepéig a Visztula mentén eljutnak csaknem az 1914-es orosz/lengyel-német határig. Reális közelségbe kerül a lengyel állam megsemmisülése, illetve Szovjet-Lengyelország létrejötte csaknem a teljes lengyel területen.
A fordulópontot az 1920. aug. 14-22-i varsói csata hozza meg, amelynek során 19-én a lengyel hadsereg (az utánpótlási vonalaiktól elszakadt vörös csapatok koordinációjának hiánya miatt) döntő győzelmet arat. Újabb lengyel támadás után október 12-én Rigában fegyverszünetet és előzetes békét kötnek, amit az 1921. márc. 18-i a rigai béke véglegesít.
A rigai béke értelmében a lengyel-orosz határ a Polock-Minszk-Kamenyec-Podolszk vonaltól nyugatra húzódik (Galíciában az 1914-es zbrucsi osztrák/magyar-orosz határt megtartva), összességében mintegy 200 km-el keletre a Curzon-vonaltól, azaz az etnikai határtól.
A háború során felmerül Magyarország részvétele lengyel oldalon, azonban a magyar csapatokat Csehszlovákia nem hajlandó területén átengedni (revansként München után Lengyelország nem engedi majd át területén a Csehszlovákiának segíteni képes szovjet csapatokat).
Én hülye egyszer Hajduszobszlóra mentem kiheverni egy két éves kapcsolatomat egy lengyel lánnyal.Akkor még nem tudtam mi van ott.Ülök a medencébe, relaxálok, erre nem elkezdenek mellettem lengyelül beszélni?:)
Miskolctapolca is tele van velük. Szombat reggel Krakkóban reggelizik, s már Miskolcon ebédelhet... Egyébként rövidesen Mogyoródon is rengeteg lengyel lesz - akár tízezret is elérhet a számuk, a jelenség oka, s neve: Kubica.
Még ifjúkoromban Szoboszlón fordult elő, hogy épp azt firtattuk, miként lehetne lezárni az estét az ott kiránduló lengyel iskolás lányokkal. Balszerencsénkre néhány magyarul is beszélő lengyel pedagógus hallván a beszélgetésünket, hét lakat alatt tartotta lányait.Nagyon boldogtalan voltam aznap:(((
De vannak már mindenütt polák tesóink, Balatonfüreden is szép számmal fordulnak elő.
Itt Magyarországon van olyan hely ahol sok a fiatal lengyel csaj?? Úgy tudom hogy szeretik a magyar srácokat, és érdekelne hogy hova jönnek igazán ezek a fiatalok.
Aha, a fórumkereső ezt a topikot dobta ki, mert kisbetűvel kerestem a "lengyel"-t. Átmentem a Lengyeltanulás, de miből? c. topikba. Elnézést kérek az offolásért.
Biciklis turista vagyok, elég jól tudok oroszul. Az elmúlt két évben három hosszabb szlovákiai túrát tettem, és úgy találtam, hogy alkalmas módosításokkal a nem nagyon fiatal szlovákok (és csehek) tűrhetően megértik az oroszt. Hogy ez az iskolai orosztanulásnak vagy inkább a közös szláv szótövek felismerésének köszönhető, nem tudtam megítélni.
Most pedig arra volnék kíváncsi, hogy mi a helyzet a lengyel és az orosz nyelv közti hasonlóságokkal és különbségekkel. Van egy oda- és egy visszairányú kisszótáram, a végén nyelvtani összefoglalóval, azt már átnéztem, és a Tűzzel-vassalt (http://hsogniemimieczem.w.interia.pl) is nagyjából megértem az orosz és a háttérismereteim alapján - tehát inkább szabályos hangmegfeleléseket, illetve nagymértékben különböző nyelvtani megoldásokat szeretnék gyűjteni a két nyelv között. Olyanokat, amik nemigen szerepelnek ragozási táblázatokban, hanem inkább a nyelvészek által olvasott egyetemi tankönyvekben. Olyanra gondolok, mint arra a sejtésemre, hogy a régi orosz é (a helyesírási reform előtti furcsa nagy B-szerű betű, nem tudom ide beírni), illetve a vele jelölt hang szabályosan megfelel a lengyel "ia" hangzónak. Vagy a ty, amely valamiféle cs-nek feleltethető meg a lengyelben.
Tehát ha valaki tudna ráérő idejében segíteni és ilyeneket gyűjtögetni, esetleg a megadottakat helyretenni, kérem, ne habozzon. Nagyon kevés időm van az indulásig (július 6. körül), egyedül megyek, és az angolt csak végszükségben szeretém előszedni. A szlovákok is el voltak ragadtatva, mikor azt hallották, hogy az övékhez némiképp hasonló nyelven beszélek, és bolgárnak, szerbnek, ukránnak gondoltak. Gondolom, a lengyelek még jobban örülnének az ilyesminek.
Fáradságotokat előre is köszönöm:
Németh Ferenc
(Az említett szlovákiai túrák az országcsavargós honlapon vannak, ami az adatlapomról elérhető.)
Na ne röhögtess.A lengyel erőltetett és mesterséges?
Egyáltalán mikortól van irodalmi szlovák nyelv?A nyelv természetessége nem arányos egyenesen a harákolás mennyiségével-ez utóbbiban biztosan cseh-szlovák diadal születne.
Csónak:loď-ka, avagy a čln is rendkívül vicces a polákok számára.
A hosszú meg dlhý, ami különösen röhögésre ingerel.Ettől már csak a hosszúság, azaz a dĺka készteti nagyobb rekeszizom erősödésre lengyel tesóinkat:)
És akárki akármit mond, ehhez képest a lengyel majdhogynem olaszosan dallamos-hangsúlyozom,szlovák felmenőkkel is rendelkezve semmi bajom a tót atyafiakkal.
