Az általam jól ismert példa ugyan nem gazdagréti, hanem rákoskeresztúri, de ez igazából mindegy.
A ház szigetelve lett, nyílászárók cserélve, de nem kötelezően, költségmegosztó felszerelve.
Két család
1. Nem szélső lakás, nyílászárók cserélve saját költségen, közös költség fizetve mindig pontosan, minden radiátor fagymentesítő programon leszámítva a nappali szobát a legnagyobb minuszok idején. Bár örülnek, hogy csökkent a számlájuk, a megtakarítás a régi számlához képest 8-10%, tudnak számolni, hogy ez így nem érte meg a befektetést. Korábban egyébként évezték a meleget, inkább volt 24-26 fok télen, akár bukóra nyitott ablak mellet is. Most 22-23 fokot próbálnak tartani.
2. Előző család szomszédjai. Nyílászárót nem cseréltettek, közös költséggel általában tartoznak. Sarok lakás. Minden radiátor tökig feltekerve rövidnadrágban szaladgálnak a 26-28 fokban. Soha nem felejtik el megemlíteni ha a fűtés szóba kerül, hogy éppen milyen tuti trükköt olvastak épp az interneten a költségmegosztó átverésére. Az ő megtakarításuk a korábbi számlához képest 25-45%. (Ja és természetesen a folyosó is mindig az ő lomjaikkal van tele...)
A példa jól mutatja a valóságot. Egyrészt a szigetelés és nyílászáró csere iszonyat sokat számít. Másrészt az egyedi mérés lehetősége normálisabb embereket valóban spórolásra ösztönzi, de a megtakarítás nem ott, hanem a csalóknál és/vagy (ebben a példában nem látható de valós probléma) szerencséseknél jelentkezik. (Szerencsés az, akinek a lakás hővesztesége nagyon kicsi a lakás elhelyezkedése miatt és/vagy sok felmenő költségmegosztóval nem mért vezetéke van...)
Ha én olyan lakás tulajdonosa lennék, amelyik rosszul jár a költségmegosztókkal mert nem hajlandó csalni, tuti perelnék. A Társasház azzal a döntésével, hogy felszerelteti a költségmegosztót bizonyos lakások értékét növeli, míg másokét csökkenti. Teszi ezt annak ellenére, hogy ezeket az épületeket valóban közös fűtésrendszerrel tervezték és építették meg, és a lakók is így vásárolták. A vagyoni hátrány okozása szerintem kimutatható, így a társasház szerintem perelhető.
A dolog plusz pikantériája szerintem, hogy a költségmegosztót mint hiteles mérőeszközt szerintem nem volna szabad elfogadni. Erre mondjuk biztosan kéne egy jó próbaper, de ha 1-1 tulajdonos nyerne a társasház ellen, én a társasház helyében perelném azt, aki a költségmegosztót szállította. Az ugyanis - mármint az általam ismer típus - nem mér hitelesen. Legalábbis szerény véleményem szerint.
Ebből azért kitalálható, hogy a szigetelést, nyílászáró cserét és úgy általában a takarékoskodást nagyon támogatom, de a költségmegosztás elvét nem tartom elfogadhatónak egy olyan műszaki megoldású épületnél, ahol lakások között lényegében nincs hőszigetelés. Még akkor sem, ha a költségmegosztó valóban sok embert ténylegesen spórolásra tud ösztönözni...
Akik ezzel a költségújraosztókkal spórolnak, azok más pénzén fűtenek és nem fizetnek, hanem a számlájukat másokkal fizettetik meg. Csak akkor lehet igazságosan és jogosan eltérni a jelenleg még általános fűtött légköbméter szerinti hődíj fizetéstől, ha a fűtési rendszert úgy alakítják át, hogy az ennek megfeleljen. Vagyis az átmenő strangokat megszüntetik és a lépcsőházi strangokról ágaztatják ki az egyes lakások hőellátását a lakásba belépésénél egy-egy hőfogyasztás mérővel, ami valóban mér, mint a hőközponti is. Az új távfűtéses lakásokat már csak így építik mind. Nincs is ilyen különbség ott az egyes lakások számlája között... nem verhetik más farkával a csalánt az itt ezzel dicsekvők... Az ittenieknek meg marad a közgyűlés és a bíróság útja, ha nem akarják mások pénztárcáját támogatni.
A hivatalbólvesztes mellékelte egy 26 lakásos panel társasház termosztatikus szelepes és költségújraosztós gyakorlati adatait forintban.
Ott a 26-ból 14-en jártak jobban és közülük néhány nagyon nagyon jól, de a számlát az a 12 fizeti helyettük is, aki rosszabbul járt, zömük nagyon nagyon rosszul. A szigetelt házak hőfogyasztása persze természetesen kevesebb, de a terhek elosztása ott sem lett igazságosabb. A lakások között és a közös helyiségek és a lakások között ott sincs szigetelés,tehát ott is egymást fűtik, másképp miből lenne 23-23,5 fok elzárt hőleadók mellett. Az ilyen épületekben is vannak négerek, akik a nagyobb számláikban fizetik a spórolás árát.
Szerintem is erről van szó Aki akkor spórolt, 1/lakásszám hatása volt. Most magának spórol, ezért spórol.
Magam pl. télen nem hagyom lefolyni a tészta vizét, előbb adja le a hőjét a lakásban. Meg fogmosás közben sem folyik folyamatosan a víz, arra van a fogmosópohár :-)
Ma hallottam a rádióban és abból értettem meg, hogy nálunk van a lakások között hőelszámolási korrekció, ez a hátrányos helyű lakásoknak lehet előnyös, és a hőfogyasztás árában megnöveltük az alapterület arányos díjat a fogyasztás arányos díj rovására. Úgyhogy nálunk senkit sem lehet bíróságra uszítani :-)))
Az eredeti fűtésterv ahhoz a botrányos "hőszigeteléshez" lett méretezve, amit a beton biztosított. Nemcsak a takarékosak, hanem a túlnyomó többség leveszi a fűtést, mert felesleges lenne 100%-on járatni a radiátorokat a paplanozás után. Azaz a megtakarítás nagy része nem az aránytalanbe fizetésből, hanem az egész ház lecsökkent energiafelvételéből adódik. Viszont a megosztás és a szabályozhatóság mindenkit ésszerű takarékosságra ösztönöz.
Én közben leszoktam az állandó melegvízfolyatásról (fogmosás, borotválkozás kapcsán) A mosogatógép is tizedannyi melegvizet használ, mint a pancsolós mosogatás - igaz némi áram többlettel, de azt megspórolom az LCD TV-n, monitoron, energiatakarékos izzókon. SZóval lehet még takarékoskodni, de pszt! nehogy fenn meghallják, mert erre is adót vetnek ki!
A mi lakásunk egyik frontja erkélyajtalával, két ablakával a Sashegy felé néz, másik frontja Budaörs felé. A kettőt összekötő nagy fal gyakorlatilag a szabad levegőre néz, mert a szomszéd házat dupla panel választja el a miénktől. Ezzel párhuzamosan a konyha hosszabb fala közös egy fürdőszobával, a másik szárny a liftaknával közös fal, az meg nem fűtött.
Alul-fölül ugyan lakások vannak, arra meg nagyon jó a hangszigetelés, valószínűleg a hőszigetelés is, úgyhogy nem mondható, hogy ezt a lakást más lakások fűtenék. De ha mégis, itt 23,5 fok a szinte állandó hőmérséklet, ha ez más lakásokból jön, akkor ott 35 foknak kell lennie :-) (itt állandóan le vannak zárva a radiátorok, ennek köszönhető a múlt havi 9eFt körüli fűtés- és melegvízszámlám).
Amikor föltették az első egyéni radiátor hőmennyiség mérőt, a hődíj a lakók túlnyomó többségénél csökkent, mert csökkent az egész ház által fogyasztott hő. Azt gondolom, azért, mert a lakók maguknak spóroltak: ha elment mindenki a lakásból, lezárták a radiátort. Lehet hogy ez kitolás az itthon lévő szomszédokkal, de nálam nem, mert itt mindig le van zárva minden radiátor. Mikor megjövök és csak magam vagyok a lakásban, a digitális hőmérő 23,3 - 23,4 fokot mutat, ami húsz percen belül fölmegy 23,5 -23,6-ra. Tehát nem más lakás fűt, hanem én, a világítás (bár energiatakarékos), a számítógép, a többet járó hűtő, kávéfőző, stb.
Úgy hallom, a lakók általában elégedettek a költségmegosztással, mert mindenkit az ésszerű takarékosságra szoktat és így olcsóbb a fűtés. Bíróságról meg szó sincs :-)
(Van, akinek fűtenie kell. Ezért a közgyűlés megszavazta, hogy aki csak a felszálló melegvíz csövekből jövő hőt használja, fizessen a fogyasztás arányánál kicsit nagyobb részt. Nagy többséggel megszavaztuk.
Persze ehhez az idilli állapothoz kellett, hogy a vacak hőszigetelésű beton panelre ráhúzzak a paplant. Anélkül biztos alaposan fáznánk.
Sajnos a költség újraosztás egy business és a vállalkozók nem hagyják ki, ha a társasházakat rá tudják beszélni erre. Csak bíróságtól lehet remélni a költségújraosztó használatának megszüntetését. Az alaphelyzet szerint a panelszerkezetű társasházak tulajdonosai nem lakásfűtéssel vették meg a tulajdonaikat, hanem épületfűtéssel. Az épületek külső határoló falai szigeteltek - nem nyitunk vitát mennyire - és az egymás közti határoló falak szigetelés nélküliek. A példaként szolgáló társasház - a többi sem más - 26 lakásából 14 valamennyire vagy nagyon jól járt, 12 nagyon rosszul. A költségújraosztás nem ingyen van, annak ellenértékét mindenki fizetheti és az épületszintű hődíj mintegy 5 %-a az ára minimum. Sajnos a megszabadulás lehetőségeit rontja, hogy a közgyűlések egyszerű többséggel meghozott határozatán alapul az újraosztás. Mindenesetre támadható a határozat, mert a kisebbség jogos érdekeinek súlyos sérelmével jár, ezért azon az alapon kell elindulni, hogy a közgyűlésen kell a megszüntetést megszavaztatni. Amennyiben ez nem megy, bírósághoz kell fordulni, mivel az újraosztó használata jogtalan előnyhöz juttat egyes társasházi albetét tulajdonosokat mások sérelmére. A mi épületünkben is megpróbálkoztak ezzel, de csúfos kudarcot vallottak a kezdeményezők, akik 15-20 % távhő megtakarítással kecsegtették a tulajdonosokat. E helyett nálunk úgy határoztak, hogy az épület fűtését nappal 22, éjjel 20 Celsius fokban tartuk, a meleg vízét meg 45 fokban és egy fűtési megbízottunk ellenőrzi a hőközpontot. Ennek következtében több, mint 20 %-kal alacsonyabb a hőfogyasztásunk a megelőző évekhez képest. Elképesztő, hogy az embereket milyen könnyen megszédítik azzal az ígérettel, hogy jól fog járni,az ő fűtésszámláját majd a többiek fizetik.
Érdekes lehet, hogy ez a hozzám képesti +13 eFt a ház szigetelésének vagy a költségmegosztó hőmennyiség mérésnek köszönhető.
Inkább az előzőnek, mert nálam pl. koppra vannak zárva a radiátorok, így van 23,5 C, digitális hőmérővel mérve. De ahogy hallottam a közgyűlésen, ebben a házban az az általános, hogy a radiátorok le vannak zárva.
Lehet, hogy az egyéni radiátorhőmérők felszerelésekor szerelték föl a digitális hőfokszabályzást, most egy numerikus paden állítják be a hőfokot.
Tűzkő utcai 67 m2 3 szobás lakás vakolat és szigetelés nélkül, termosztatikus radiátorszelepek és költségújraosztók nélkül. Az utolsó számlák: október 7498, november 7514, december 15874, január 26073, február 28540.
Na megkérdeztem a tulajt, akitől a lakást vásároljuk.
68m2, nincs szigetelés a házon, nincs fűtéskorszerűsítés és szelső lakás (bár ez az előzőek után lényegtelen) januárra vagy decemberre az összeg ~29.000Ft.
Az egy hőközponthoz tartozók közössége dönthet arról, hogy hány fokos meleg vizet akar. Lépcsőházanként ez nem változhat, a hőközpontban beállítható a meleg víz hőfoka és az a hőközponthoz tartozó épületben mindenütt egységes. A közgyűlés határozatot hoz az igényelt hőfokról, a közös képviselő a Főtáv szerződés üzemviteli megállapodásában rögzíti és a hőfokot beállítják a hőközpontban egy potméterrel. Ugyanis a meleg vizet a hőközpontban egy hőcserélővel állítják elő távhő felhasználásával. A szabvány szerint minimum 40 fokosnak kell lennie. Nálunk ez 47 fok volt és levettük 45-re. Minden fok 6 % energiát jelent. Elég is, hiszen az ember testhőmérséklete 36 C fok, 37 már sok az embernek. Így a 45 fok már olyan forró, hogy nem mindenki bírja ki hideg hozzáadása nélkül. Ennél melegebb víz megrendelése meg felesleges pénzkidobás lenne.
Kinn járt a szerelő cég szakembere, úgy láttam, ért hozzá. Valami alkatrész az ablakban nem téli módra volt állítva, de a feszítésen is igazított. Megmutatta, hogy kell téli és nyári mód között állítani. Most jól tömítenek az ablakok. Meg vagyok elégedve :-)
Igen, ezt nálunk például digitálisan lehet beállítani a lépcsőházakhoz tartozó kis hőközpontokban.
Nálam a 66 m2-en az ablak közelében most változóan 23 ⁰ C fölött van, a melegvíz forró, a havi számla 15 eFt körül van, meg vagyok elégedve :-) (Ez a házpaplanozás miatt lehet így.)
Közgyűlésen megszavaztuk, hogy akik csak a felszálló melegvíz csövekkel fűtenek (a radiátorok csontra le vannak zárva), a radiátoron lévő fogyasztásmérő által mért érték nélkül fizessünk kicsit többet, mert a mérő a felszálló cső hőleadását nem méri. Akkor derült ki, hogy általános, hogy le vannak zárva a radiátorok. Kivétel pl. a saroklakás.
1. Az épület tájolása és a telepen való elhelyezkedése. Gazdagréten az uralkodó szélirány északnyugati. Az északnyugat-délkeleti tájolású épületek távhő fogyasztása mindig magasabb, mint a délnyugat-északkeleti tájolásúaké. Ezen kívül az épület minél feljebb helyezkedik el a lakótelepen annál magasabb a távhő fogyasztása.
2. A megrendelt fűtési hőfok és meleg víz hőfok. Ezeket a társasházi közgyűlések szabják meg közgyűlési határozatban és a közös képviselők ezt rendelik meg a szerződések üzemviteli megállapodásában a Főtávtól. Minden 1 Celsius fok plusz-mínusz 6 % távhő árát jelenti.
3. Az épületek és a lakások fűtött légtérfogata. Alapesetben ugyanis a hődíjat a tulajdonostársak a tulajdoni hányaduk arányában fizetik a hőfogyasztásmérőn leolvasott értékek alapján. Ettől lehetnek eltérések, pl. ha a közösség a melegvíz felhasználást külön vízmérők adatai alapján számolja el.
4. Az időjárás, mert a megrendelt hőmérsékletű fűtés és meleg víz távhő szükségletét alapvetően befolyásolja a külső hőmérséklet.
Az én 67 m2 alapterületű 3 szobás győri építésű Tűzkő utcai lakásom utolsó, februárban befizetett számlája 28.540,- forint volt, amely tartalmazta az alapdíjat, a meleg víz díjat és a december havi hődíjat. A nálunk megrendelt fűtési hőfok 22,0 Celsius fok, a meleg víz 45 Celsius fok. A fűtés mindig 22,0-22,6 Celsius között van, a meleg víz 45,0 Celsius fokos.
Újabb fejlemény: mikor -10 ⁰C körül volt a kinti hő, elkezdtünk fázni itthon. Megvizsgáltam, a frissen cserélt ablakok húztak :-) Egyenletesen, körben.
Leragasztottam a rést, a szobahő nőtt 2 ⁰C-t. Most jó :-)
Panaszkodtam a cserélő cégnél, kedden jönnek megnézni, kiváncsi vagyok :-)
Csatlakozom az előttem szólóhoz. És hozzátenném, hogy az összes radiátor elzárva, még az elmúlt hetekben is csak kiadós szellőztetés után nyitottam meg rövid időre. Ráadásul 3 oldalról érintkezem a külvilággal és az ablakok os elég ramatyok. Tengeteget számít a szigetelás.
Függ attól is, hogy a radiátorok szabályozhatók-e és van-e fogyasztás szerinti költségmegosztás a lakók között. Persze, ha nagy a hideg, akkor az egész ház fogyasztása megnő. Viszont, ha ésszerűen állítom be, akkor mégiscsak spórolhatok valamit.
Ha ez fix ár, akkor nem kell félned a kövekezőtől, de ha függ a ház fogyasztásától, akkor jöhet a következő hátas. Szerintem érdemes összevetni a fűtésszámnlákat, aszerint, hogy van-e szigetelés, meg fűtésszabályozási lehetőség.
