Az a baj hogy magyar nyelven ma már a technikai /műszaki / fizikai újításokról jellemzően csak másod harmad infókat kapsz, amit így úgy amúgy lefordított valahogy. Sokszor újságíró, aki pl műszaki fizikai területen kevésbé jártas (hacsak nem tényleg valaki szakfordító jellegű munkát végez).
Ráadásul a legtöbb fejlesztésben, kutatásban nem hazánk áll az élmezőnyben.
Nem akkor jön ki, most is kint van, és semmit nem fordítottam le.... Viszonylag ritkán fordítok, és állandó jelleggel kint van, ha nem magyar nyelvű oldalon mászkálok.
Néhány szakmai vizsgát (informatika) letettem angolul. Beszélni ugyan nem tudok, de nagyjából megértem. De szerintem túlzás rendszeresen külföldi nyelveken idézni. :-(
More and more power systems are running with very high renewables shares
Many examples show renewables-based power systems working reliably with up to 100% renewable electricity shares. Greece ran on 100% renewables for 5 hours in October 2022 and in July 2023 hit 87 consecutive hours without lignite and with renewables shares up to 84%. Portugal ran entirely on renewables for 6 consecutive days in November 2023. In Poland, a country historically almost fully dependent on coal, renewables covered 67% of domestic power demand in peak moments in June 2023 – a number significantly exceeding the often repeated threshold of 50%. In the Netherlands, there were approximately 140 hours in June in which electricity production from solar and wind exceeded the total electricity demand. And generation data reveals that Germany saw six days in December when all of its demand was covered by renewables.
Egy amatőr projecthez megfelelnek a nem validált adatok is, főleg, ha nem kell érte fizetni, és belefér az a pontatlanság, ami a nem validált adatokban van.
Készítettem valamikor egy kalkulátort, ami nagyon hozzávetőlegesen számolja a lehetőségeket. Nincs benne a hidrogén konverzió, úgyhogy a tárolóhoz és a földgázhoz társítottam.
Számértékileg persze nem pontos, de a szükséges nagyságrendeket mutatja.
Az egyértelműség kedvéért legyen inkább kapacitás faktor. A hatásfok egy napelemnél nem tényező a termelés szempontjából. Ugyanannyit termel az adott napelemes rendszer akkor is ha 10% és akkor is, ha 20 %-os hatásfokú napelemtáblákból van összeállítva.
Egészen pontos éves adatok is vannak országosan, tehát jól tervezhető, de éves átlagban is lehet +-10% időjárásfüggés. Ezért kell a nap+szél, mert komplementerek. A napelemeknél kb. 12-13%-os, a szélnél az új kelepek 25 %-körüli kapfaktorral számolhatók.
A nemzetközi kereskedelem elfedi az egyenetlenségeket, tehát ezek az ötös szorzó csak iránymutató annál is inkább, mert ez nem végcél, hanem csak egy köztes állomás, a villamosenergia szolgáltatás dekarbonizálásának feltétele. A teljes dekarbonizáció (közlekedés, vegyipar, nehézipar, stb.) ennél sokkal nagyobb kapacitások kiépítését teszi szükségessé.
AKkor egy ilyen térképpel, és adatsorral lehetne csinálni szimulált termelés/fogyasztást (utóbbiról egészen biztosan van nagyon részletes felmérés - bár a házon belül maradó termelés-fogyasztás - házi naperőmű - nem biztos, hogy benne lesz).
Elég lenne csak a termelést grafikont elővarázsolni (visszaszabályozás nélkül). A fogyasztás grafikon megvan, és akkor meg lehet nézni a két görbe alapján, mikor van elraktározható túltermelés, és a raktározott energiamennyiség elég-e a szűkös időszakban, és hogy mennyi ideig kell raktározni, és kb mennyit.
"Szeretnék látni egy valós adatokat tartalmazó grafikont egy pár éves intervallumról, ami alapján ténylegesen látni lehet, hogy mekkora energiát lenne képes termelni adott kapacitású nap- és szélerőművek."
Ilyen adatok nincsenek, ezek ugyanis hatásfokfüggők.
A besugárzási és széladatok viszont léteznek, elég jó felbontással van lefedve ezekkel Magyarország teljes területe.
Amúgy ember nem gondolhatja komolyan, hogy egy valós erőművi kapacitás telepítése vakrepülésben zajlik.