Az Ön által felkeresett topic fegyverek, ill. annak látszó eszközök
forgalmazásával kapcsolatos adatokat is tartalmazhat.
Felhívjuk figyelmét, hogy csak akkor lépjen be, ha Ön fegyverek forgalmazásával
vagy felhasználásával hivatásszerűen foglalkozik, és a honlap látogatása nem
eredményezi valamely Önre vonatkozó jogszabály vagy egyéb szabályozás
rendelkezéseinek megsértését.
Az Port.hu Kft. a fórum számára kizárólag tárhelyet szolgáltat, a honlapon
megjelenő információk vonatkozásában szerkesztői felelősséget nem vállal.
Amennyiben megítélése szerint a honlapon jogellenes tartalom jelenik meg, úgy
azt kérjük, jelezze az Port.hu Kft. mint tárhelyszolgáltató felé.
A Discovery-n volt nemrég egy dok. film, "Mission invisible címmel", egy Tájfun osztályú rakétahordozót kísértek el az őrjáratára a Barents-tengeren.
Azok az ablakok valóban csak ablakok, mögöttük pedig védett kormányállás van. Mutatták a filmben, Szerjozsa aonnan irányította a hajót.
Egyébként jó doksifilm volt nagyon, beigazolódott, ami végülis nyilvánvaló: a Tájfun vezérlőterme még csak nem is hasonlít arra, amit a Vadászat a Vörös Októberre-ben láttunk.
Az orosz tengeralattjárók tornyának az elején, egészen fönt van egy sor "ablak" (alább is látható). Robbantott rajzokon, fényképeken nem tűnik úgy, hogy lenne mögötte valamilyen helység (híd, kormányállás etc.).
Mire szolgálnak mégis?
Tudtommal a taj. a saját rendszereit (sonar, tűzvezető számítógépek, stb.) használja a kezdeti rávezetésnél, aztán ha maga a torpedó is látja már a célt, akkor elvágják a huzalt. Mindkét végén (taj. , torpedó).
Hát ez az!
Nem véletlen, hogy az orosz katonai titkosszolgálat (GRU) tisztje - aki az Akvárium c. könyvet írta - annyit vadászott a Németországban tesztelt HOT vagy TOW rakéták helyszinen hagyott huzaljaira. Az oroszoknak kellett, hogy megalkossák saját 2. generációs rakétáikat. Biztos láttad, hogy az első generációsak nagy szárnyfelületettel rendelkeztek (a kezelők védtelensége és logisztikailag (kevesebb fér el) amirossz megoldás, de a gyorsabb rakétákat nem bírták a ruszki huzalok. Szóval elég spéci madzagok ezek, az már szent.
üdv:
TGR
A Tiburtius altal felvetett huzal-kerdes erdekes. Bizonyos panceltoro raketaknal szinten alkalmaznak huzal vezerlest (TOW) Ennek ugyan semmi koze nincs a tengeralattjarokhoz de erdekes lehet hogy az a raketa ket huzalt is huz maga utan 4km hosszan es 2mp alatt gyorsul 1000km\h-ra!!! Na ezt a huzalt szivesen megneznem.Ott a celpontot vizualisan eszlelni kell ez ugyebar a tenger alatt lehetetlen! Ha egy torpedot huzallal iranyitanak akkor mi alapjan vezetik ra a celra? Aktiv v. passziv szonar?
Mas. Nem tudja valaki veletlenul milyen tipusu volt a kozelmultban elsullyedt orosz tengeralattjaro?
MHD
Nem "használhatatlan" egy vadásztengeralattjárón, csak fontosabb egy SSBN számára.
A repülőgéphordozó kötelék megtámadása, - de akár követése - az a tevékenység ami a legnagyobb sebességet igényli a tengeralattjárótól. Ez emlékeim szerint az "Alfa" (pr.705) osztály kapcsán merült fel.
"Project 705 originated in a 1957 requirement for a 1500 ton "interceptor" submarine capable of a speed of 40 knots that would sortie to attack American aircraft carriers."
The MK 48 has a sophisticated guidance system permitting a variety of attack options. As the torpedo leaves the submarine's launch tube a thin wire spins out, electronically linking the submarine and torpedo. This enables an operator in the submarine, with access to the submarine's sensitive sonar systems, initially to guide the torpedo toward the target. This helps the torpedo avoid decoys and jamming devices that might be deployed by the target. The wire is severed and the torpedo's high-powered active/passive sonar guides the torpedo during the final attack.
Üdv a mélységi kormánynál Subroc!
Affene, szerintem igazad van, ez tényleg egy Kilo. Jól felismerhető, nincs függőleges felső oldalkormány, egypropelleres, és jókora akkumulátorai vannak (lásd KublaKhan tervrajz- közlését). Ez tényleg egy régebbi dieseles hajó. A probléma az, hogy Szeverodvinszkben tudtommal nem gyártanak Kilo-kat, csak Gorkijban, Szentpétervárott és a távol-keleti Komszomolszk-na-Amure-ban. Úgy gondolom, itt csak felújítási munkálatok jöhetnek szóba. ( mint ahogy KublaKhan azt leírta). Unguided sem biztos, hogy tévedett; lehet téves képközlés vagy akár orosz félrevezetés is ( bevallom , az Unguided által megadott linket nem néztem meg). Összességében, kár ezen összekülönbözni, netán megsértődni. Apropó, a Kilo-k. Ha olvastátok a Patrick Robinson könyveket (e-bookokat én sem találtam még), onnan nekem az derült ki, hogy ez a hajó- osztály a Nyugat egyik ideglelése. Csendes, olcsó fenntartású, kevés ember kell hozzá, mégsem nukleráris technológia, bárki megveheti.
-KublaKhan: kicsit hadd értetlenkedjek már! Azt írtad, hogy vadász-tengeralattjárókon nem lenne logikus, ha használnának MHD-meghajtást. Miért nem? Tudtommal ez a meghajtásmód a settenkedő menetet teszi elsősorban lehetővé, egy SSN- nek is szüksége lehet ilyenre; gondold csak el, ha mondjuk egy anyahajó- köteléket kellene támadnia! Úgy gondolom, ott csak és kizárólag az osonómenetben történő lopakodás jöhet szóba. De lehet, hogy tévedek. Egyébként szerintem is a vontatott szonár lebegését vezérsíkokkal stabilizálhatják, jó volt a link, köszi!
Ha már a kábeleknél járunk, nekem a huzalvezérlésű torpik okoznak gondot. Hogy a csudába működhetnek? Egyetlen filmben sem láttam még huzalvezérlésű torpedót, csak könyvekben olvastam róluk. Milyes hosszú lehet a huzal ? David Miller: Modern Tengeralattjárók c. könyvében csak pár szó van róla, hogy pl: az amcsi Mark 48 Mod 3-as és a brit Stingray torpik is ilyenek. A huzal nagy részét a torpedó bocsátja ki(?!), de a tengeralattjáró is lecsévél mozgás közben egy bizonyos mennyiséget, hogy a huzal mozdulatlan maradjon. B’ iz Isten, kíváncsi lennék rá, hogy nézhet ki egy ilyen szivar!
hello mindenkinek kerek engedelyt a fedelzetre lepni!
Orulok hogy ratalaltam erre a forumra igy mar tudom hogy nem vagyok egyedul a tengeralattjaro maniammal! Ha megengeditek vegre pontot teszek a szupertitkos tengeralattjaro ugyre. A kepeken lathato dolog egy KILO osztalyu SSK (TYPE 636) Ha valakit bovebben erdekel itt utanajarhat meg sok erdekes dolognak http://www.naval-technology.com/projects/index.html
Flash animáció egy tengeralattjáró szonár rendszeréről.(persze vázlatos)
Nem hiszem hogy csak "lobog" a hajó után, szerintem vezérsíkokkal stabilizálják a helyzetét.
(A kommunikációs bóját szintén. Az mintha a torony mögül lenne kibocsájtva.)
"Hol található a nyugati tengeralattjárókon a vontatott szonár és hogyan oldják meg, hogy ne tekeredjen a hajócsavarra?"
Nem lehet hogy egyszerűen csak lassan haladnak?Ha rohannának akkora zajt csapnának hogy minden mást elnyomna. Persze ez csak akkor működik ha a bója könnyebb a víznél.
Sajna szárazföldi patkány vagyok.Nem profi tengeralattjárós.
Ha már szóba került:
Hol található a nyugati tengeralattjárókon a vontatott szonár és hogyan oldják meg, hogy ne tekeredjen a hajócsavarra?
Nekem két tippem van :
- A hajó hosszában majdnem végig húzódik egy 'kábel alagút' kb 2 óránál (a hajótest kör keresztmetszetére értve).
- Mostanában láttam képet egy sólyán álló los-angeles-ről. Ott a hátsó vezérsíkok előtt néhány méterre ferdén lefelé ált ki egy kályhacső valami csepp formával a végén.
Nos, elvtársak a periszkópmélységben, Üdv Néktek!
Nagyon remélem, láttátok tegnap este (2003. 09. 03.) a királyi TV híradójában Forintos Gyulát és a kész tengeralattjáróját! Ha nem, úgy van szerencsém bejelenteni a Tengeralattjárók és a tengeralattjárózás újjászületését szépreményű Hazánkban! Én már régebbről ismertem Forintos Gyulát, amikor az egri Tanárképzőn a diplomamunkámat írtam-mondanom sem kell, hogy tengeralattjárókról szólt-, akkor kezdtem el anyagot gyűjteni róla: az első cikk 1991. februárjában jelent meg az Autó Extrá-ban, az első kétszemélyes tengeralattjárójáról szólt( Helen’s Heart névre volt keresztelve). A második cikkben (Népszava, 1998. 09. 07.) már az új hajó építéséről olvashattunk, a hajó a Polaris- Delta nevet kapta a keresztségben (jelzése SR93H ). Ez a hajó és az építője szerepelt már az RTL Klub Fókusz c. műsorában kb. 1,5-2 éve, ha jól emlékszem. Aztán legutóbb a Haditechnika Magazin 2002/3. számában tűnt fel, hogy már a vége felé tart a búvárnaszád építése, megadta a hajó adatait stb., egy rövid képes bemutatkozás volt. Gyula a hajóval a mágneses sarkra akar eljutni, hogy ott egy rádióbóját helyezzen el, ezzel is hirdetve, hogy van még magyar hajózás, tengeralattjárózás és dicsőség!! A jövő tavasszal vagy nyáron akar indulni. A Híradóban elhangzott, hogy legénységet toboroz - fájdalom, de éppenséggel tudom, hogy Neki navigátor, rádiós, orvos és gépész kell (5 fő), úgyhogy én nemigen jelentkezhetnék, nem tudom, Ti hogy vagytok vele. Mindenesetre nagyon drukkolok Neki- arra kérlek Benneteket, BRT-Pusztítókat, hogy Ti is szorítsatok, hogy sikerüljön az expedíció!!! Úgy gondolom- s remélem egyetértetek- ha sikerül Neki az út, akkor a tengeralattjárók megítélése, a hajózás újjáértékelése, a Monarchia haditengerészetének ,,felmagasztalása” mind-mind be fog következni- és akkor az Ő személyes érdemeiről nem is beszéltünk. Nekünk itt a Fórumban, ennek a kicsiny, de remélhetőleg komoly csapatnak nagyszerű esemény és alkalom lesz arra, hogy még komolyabban vegyük a mi kis játékunkat és hobbinkat! Kérlek Benneteket, írjátok meg a sok-sok érdekes anyag mellett erről is a véleményeteket (ha lehet, havonta ne csak 1-2 hozzászólás legyen, nem győzöm kivárni az újakat).
Üdv: Tiburtius
U.I.: Ha ez már lerágott hírfoszlány volt a számotokra, bocsi!
Ha MHD lenne, nem logikus hogy vadásztengeralattjárókon használják (SIERRA-II Akula, Victor-III osztályok).
Inkább egy rakétahordozón kellett volna feltünnie.
Multkor láttam egy képet egy Tajfun osztályú orosz tengeralattjáróról, szárazdokkban. A hátsó harmad környékén kiállt az oldalából egy előre fordított kályhacsőszerű képződmény...
Akár a "sci-fi be illő hajtómű" is lehetne, bár kicsit hozzáértőbb:) szerint inkább az atommeghajtás passziv vízhűtésének kelléke.
(A cucc nem szerepel a "hivatalos" Tajfun vázlatokon, (felszíni)vízvonal alatt van. A kép egy Discovery filmben szerepelt.)
Erről a meghajtásról jut szembe; A modernebb orosz (szovjet) taj.ok függ. vezérsíkjának a felső felén látható igen nagy csepp alakú idom végül is mit takar? Eleinte a vontatott szonár házának hitték, aztán azt írták, inkább MHD, aztán megint azt, hogy csörlőház. Most akkor melyik?
Üdv mindenkinek. Csak két rövidke megjegyzés. A Silent Hunter nekem is kedvencem, de csak az első rész van meg sajna, szerintem ott kezdődik az igazi cécó amikor a torpedó adatait saját magadnak állítod be - mélység, tipus, szög, sebesség .
2 . A vadászat a Vörös Októberre című film egyesek szerint sok valóság elemet tartalmazott, a meghajtás a mostanában bemutatott folyékony mágnes volt, ami egy gumi-zselé szerű anyag és elektromos áram hatására összehuzódik, ebböl egy csövet csináltak és egy lökhajtásos hajtómű lett a vége, amit teszteltek.
Előljáróban ennyit. Sziasztok.
Üdv Néktek, Szaktársak!
Simlac, köszönöm az ajánlást, remélem, összejön a dolog. Tudom, hogy régi a progi, és ebből kifolyólag a grafikája is, de állítólag eszméletlen jó a Hangulata. A Silent Hunter2-ből hiányzik – szerintem - néhány hangulati elem: a Create Mission menüben nem lehet ellenséges repülőgépeket beállítani, a vízibombák robbanásakor nem rázkódik a hajótest, pedig –szerintem- egy II.vh-s tengeralattjárószimben ez lenne az egyik ,,élmény-elem”,(az igaz, hogy a betörő víz hangja azért idegesítő tud lenni); bevallom, nekem az ebben a játékban hallható rombolók ASDIC pingje sem az igazi (bár amikor közelít, azért egyből húzok lefele 100 méterre). Persze ezek mind egyéni szubjektív észrevételek, alapjában véve abszolút kedvencem a játék.
Más. A Sárhidai- féle könyv mondhatni alapmű a témában, szép Hazánk nem dúskál tengeralattjárós szakkönyvekben-sajnos-, úgyhogy akinek nincs még meg, annak bátran merem ajánlani én is, mert tényleg alapos és érdekes könyv. Akik olvasták, nem tudom, hogy észrevették-e, de az Osztrák-Magyar Monarchia tengeralattjáróinak veszteséglistáján csak egy olyan hajó van, amiről nem tudják, hogy mi lett vele, ez pedig az U-30-as. Csonkaréti Károly és Sárhidai Gyula is megadott néhány adatot róla: a parancsnok a budapesti születésű Fähndrich Frigyes sorhajóhadnagy volt; rajta kívül még 3 magyar tiszt is szolgált a hajón: Tóth István sorhajóhadnagy és elsőtiszt, Ricsóváry Sándor II. tiszt és Bakay Gyula fregatthadnagyok. Mondhatni tisztára magyar tengeralattjáró volt. Eltűntek az Otrantói-szorosban (?) 1917.IV.1.- e körül. ’’ Csak „ egy expedíció kellene, TALÁN megtalálnák őket és akkor a tengeralattjárós hadtörténeti múltunk egy hiányzó szelete is megoldódna !!
Éljenek a Tengerek Szürke Farkasai!(és persze a téma magyar rajongói is!).
Üdv: Tiburtius
