Az Ön által felkeresett topic fegyverek, ill. annak látszó eszközök
forgalmazásával kapcsolatos adatokat is tartalmazhat.
Felhívjuk figyelmét, hogy csak akkor lépjen be, ha Ön fegyverek forgalmazásával
vagy felhasználásával hivatásszerűen foglalkozik, és a honlap látogatása nem
eredményezi valamely Önre vonatkozó jogszabály vagy egyéb szabályozás
rendelkezéseinek megsértését.
Az Port.hu Kft. a fórum számára kizárólag tárhelyet szolgáltat, a honlapon
megjelenő információk vonatkozásában szerkesztői felelősséget nem vállal.
Amennyiben megítélése szerint a honlapon jogellenes tartalom jelenik meg, úgy
azt kérjük, jelezze az Port.hu Kft. mint tárhelyszolgáltató felé.
Ezt jol megkaptam....
Gondolom a mai gepek hajtomuvenek art a viz (vagy nem?) aztan mar csak azt kell megoldani, hogy ne meruljon el (bar ha egy erosebb hullam fejtetore allitja az sem valmi szerencses), es tudjon kello mertekben lelassulni, hogy a vizet ereskor ne torjon ripityára. Vagy magint nem vettem valamit figyelembe?
Vizen landolassal egy baj van: nyugodt viz kell hozza. Ha meg van nyugodt viz, akkor arrol fel is lehet szallni :-), tehat eleg nehany becsomagolhato hidroplan. Ha nem akarunk szelben harcolni!
Vannak olyan repulogepek, amelyek vizen tudnak landolni (persze tudom, hogy vannak), es azert kellö mertekban hasznalhatoak jelen harcaszati eszkozok mellett?
Pl, fuggoleges helyzetben szalnanak fel egy silobol (mint egy raketa), aztan a vizen landolnanak, es valamivel beemelnek oket vissza a siloba....
Itt nem kell felszallopalya...
Ez mennyire lehetetlen?
VTOL= Vertical take-off and landing,
azaz függőleges fel-és leszállásra képes repülő.
Két sugárhajtású típuscsalád épült sorozatban, a brit Harrier (US Marines is hasznája + Spanyolok + India) vvalamint az orosz Jak-38 (jóval elcseszettebb gép).
A Harriert azért nem becsülném le, Falklandnál aprította az Argerntín Mirage IIIE-ket (meg minden mást pl. puccara - amí útjába került).
Azért többnyire ezek sem 100% VTOL használják - megpakolva nehéz ez, inkább afféle síugrósánc szerű a fedélzet (angol és orosz is) ahol nekifutnak.
Ez inkább STOL (Short Take-off and landing).
Megjegyzem megpakolt helikopterek is futnak neki, hogy segítsenek a felhajtóerőn...
Tengeralattjárónál az alak az egyik legfontosbb szempont (érzékelhetőség, takarékos és gyors haladás) amire nem véletlenül a kvázi delfin-forma lett a megoldás világszerte. Ez ne jön össze a sánccal sem.
Megjegyzem, hogy méret-kérdésben érdekes tervek készültek szupernehéz szállító atom TAj-okra!
Ha jól emlékszem, az I.vh. alatt (vagy az után?) már volt egy ilyen próbálkozás. Egy taj. fedélzetére szereltek egy katapultot, és egy kétfedelű hidroplánt indítottak róla. Azt leszállás után visszaemelték, hermetikusan lezárták, és ezután lemerülhettek vele.
A typhoon kb 24000 tonna úszva (lemerülve 48000 t, de ez itt nem játszik), hossza kb 170 m
A USS Essex (II. VH-s anyahajó, de átalakítva használtak néhányat a 70-es évekig) 41000 t, hossza 880 láb 290 m.
HMS Invincible (britt hordozó Harrierekkel) 21000 tonna, kb 200 m.
(Forrás FAS.org)
A typhoon nagy mérete és vízkiszorítása csalóka, mivel gyakorlatilag két tengeralattjárót építettek össze egy burkolat alá. Míg egy felszíni hajónál a külső burkolat aklatt minden teret ki lehet használni, egy tengeralattjárón rengeteg helyet elvesznek a merülési üzemhez szükséges berendezések, pl valahol tartani kell azt a +24000 tonna vizet, amivel a víz alá kényszerítik ezt a behemótot, meg azt a levegőt, amivel újra előkerítik a víz alól. Szóval meg lehetne csinálni, de túl drága lenne. Ennyi pénzből kb 10 hasonló kapacitású (5-8-harrier) hajót lehet építeni, mondjuk lopakodó kapacitással (sea shadow).
Sokkal érdekesebbek azook az átalakítások, amit az amcsik csináltak az Ohio osztályú hajókon. Kicserélték a ballisztikus rakétákat Tomahawkra (1 ICBM-7db Tomahawk). Így több mint 160 rakétát indíthat gyors egymásutánban 160 célpontra. Ez már több mint elég egy kisebb országnak.
Mi az a VTOL gep? Es miert tulzas a felszallopalya? Mekkora a legnagyob tengeralattjaro? Es mekkorak az anyahajok ehhez kepest?
Csak mert nem sokat ertek hozza...
A japánoknak volt a II. vh-ban olyan tengeralattjárójuk, amiben volt 1 összehajtogatott Zéró (asszem), természetesen ez "csak oda" irányba volt tervezve. De szvsz ez csak vészmegoldás volt.
A gép törzse mellé volt dugva a két szárny, a torony alatt volt, hosszirányban, természetesen. Arra már nem emlékszem, hogy ez szabvány volt, vagy csak kísérleti darab.
Ha a hosszt nézzük akkor csak egy lépés :) A typhoonok akkorák mint egy kresta 2es cirkáló. De túl nehéz lenne manővereztetni egy olyan barmot amiben elfér legalább egy pár VTOL gép, mert ugye azért a felszállópálya mégiscsak túlzás lenne :) Bár végül is, egy rendes hordozó 333 méter. Más téma hogy VTOL gépekkel valami jó kis harmadik világbéli országot lehetne megrendszabályozni. (hacsak nem hidrokat visz :) valamelyik deltával (dagger? )kisérletezett a US Navy, de nem igazán vált be. ) No meg olyan halkan azért nem menne a masinád. Ha rendes csapásmérő erőt akarsz rá, akkor megint csak kiindulhatunk a szuper osztályúakból ami uszve 4-6000 ember :) Szal vannak még nehézségek. : )
Üdvözletem "elvtársak"!
A jelek szerint nehany hozzaerto emberkére talaltam :-)
Regota foglalkoztat egy kerdes. Lehetseges-e megepiteni egy olyan atomtengeralattjarot, amely egyszersmind anyahajokent is mukodik? Ertitek, atomtengeralattjáróanyahajó!?
Megvalosithato ez? Vagy talajak valami scifis topicot, es oket boldogitsam agyszulemyenemmel?
Egyaltalan megérné-e megépiteni? Egy ekkora orias tudna kello sebessegel uszni a viz alatt? Egyaltalan el tudna merulni? Volna ertelme?
Mert milyen snassz lenne: elojon a semmibol egy hatalmas hajo a kiseretevel, a kornyek legtere biztositva, feladat elvégzése utan meg irany a melyseg, es aztan néma csönd, sehol semmi....
Csecse!
Az általad kért oldal:
www.altanova.hu/forszazs/tenger/taskforce html.
Az angollal kapcsolatban teljesen igazad van, ma már szégyen lassan, ha valaki nem beszéli; sajnos én kezdő németben utazom, ezért okoz néha gondot a szakszöveg. Persze vmilyen szinten meégértem a dolgokat, de sokszor marad a hagyományos szótárazgatás (nna azt hiszem, ezzel jól elástam magam a többiek előtt is). Egyébbként köszönöm a könyvcímeket, a Nemere-félét még nem is láttam eddig.
Jó a Topic, bár ebben nem érzem magam profinak, érdekel (amióta 10 éves koromban (1978) megfűzött az akkori tanárnéni, hogy vegyem meg az akkor frissen megjelent "Tenger farkasai"-t).
A szakmai "oldalamról" viszont illik válaszolni az üzemanyagcellák kérdésére:
Íme egy cikk amely érthetően leírja, mi is ez. Különlegessége, hogy szerzője a legutóbbi évek leghíresebb magyar embere (szvsz) az ipar területén, az új BMW diesel motorok kifejlesztője!
Kétféle kémiai anyagot valami katalizátor segítségével alacson hőmérsékleten egyesítenek (reakcióba lépnek egymással), amely során elektromos áramot nyernek.
Vagy valami ilyesmi.
Tipikusan pl. hidrogén és oxigén a két anyag, mivel ez elég jó hatásfokú, és a született végeredmény (víz) is könnyen kezelhető és további felhasználásra is alkalmas.
egy kis kiegészítés;
A hozzáférhető irodalom szerint ezeken a hajókon 2 db 120 KW os tüzelőanyag cellát használnak. (by Siemens)
A további egységeket építenek az olaszok is.
Tervezik beszerzésüket a görög és dél-koreai haditengerészetek is.
A későbbiekben 240 kW os cellákat kívánnak használni a német U212B osztály hajóin.
forrás
(valahol már láttam egy metszetet ezekről a hajókról, de most nem találom:(
A nemet Howaldswerke-Deutsche Waft AG gyar atadta tengeri futoprobara a vilag elso tuzeloanyagcellas, levegotol fuggetlen rendszeru tengeralattjarojat,
az U212A osztalyu U31-est a nemet haditengereszetnek. 2003. aprilis 7.-en
megkezdte probajaratait, aprilis 10-en elvegeztek az elso merulesi probait is a
kieli kikoto kozeleben. A gyar epiti a tovabbi U32, U33, U34 sz. egysegeket,
amelyek a vilag legkorszerubb hagyomanyos uzemu tengeralattjaroi, tobb
mint 20 napig kepesek levego nelkul mukodni a viz alatt. A tobbi egyseget 2006-ig
tervezik atadni.
(Aranysas 2003/10)
Összetalálkozás:
("A K-22 atomtengeralattjáró és az amerikai USS Voge (FF-1047)fregatt összeütközése 1976 augusztus 26.-án. Földközi tenger"
Elég közelinek tünik:))
(az Alfa osztályt kivonták. Zajos, gyengén felfegyverzett és műszerezett, reaktorai egyszerhasználatosak. Az szovjet elveket ismerve a "nagy mélységben távoztak volna a helyszínről" másként értelmezendő:()
Tiburtius
"Én ebből következtettem- tévesen ezek szerint-, hogy az atommeghajtású vadász-tengeralattjáróknak ezért fejlesztették ki az MHD-t, a teljes csendben haladáshoz, mert nekik ez kell a közelebbjutáshoz..."
Kulsoleg ugyanolyan csendesek lehetnenek a dizelesek es az atommeghajtasuak is, csak az atommeghajtasuakban meg ott 'duborognek' a gazturbinak, generatorok, meg ezek segedberendezesei.
"beszélhetnénk néhány sor erejéig a torpedót megzavaró eszközökről is; tudjátok, amit oldalirányba kivetnek, hogy a torpi más irányba húzzon el."
Amennyire en tudom ezek suritett levegovel, vagy piropatronnal mukodnek. A kiaramlo gazokkal zajgeneratorokat (sip, racsni, rezgo lemez, stb.) mukodtetnek. Ehhez hozzajon maganak a gazbuborekoknak a hangja. A kialakulo buborekfelho pedig mind ezt a zajt, mind a kereso aktiv sonar hangjat visszaveri, torzitja. A taj-bol kivetesuk a torpedokhoz hasonloan tortenik, csak kisebb meretekben.
Aztan vannak meg csalitorpedok is, amik a taj-nak a hangjat utanozzak. Kilovese utan a taj. csendben megall, a csalitorpedo pedig programozottan haladva elcsalja az elg-et tavolabbra.
Kedves Kubla Khan!
Köszönöm építő jellegű helyreigazításodat az Alfa-osztályt illetően, valóban újdonságot tanultam. Én a ,,lebegés és vágta”-elvből indultam ki, miszerint a tengeralattjáró a hajóköteléket észlelésekor nagy sebességgel megelőzi(és ha kell, követi is persze), majd teljes csendben maradva(lebegve) megvárja, míg a kiszemelt célpont a megfelelő távolságba ér, aztán...
Az első P.Robinson könyv, a Nimitz anyahajó című is ezzel kezdődik, csak ott egy Kilo a főszereplő. Ebben a könyvben elhangzik az, hogy ha egy nukleáris meghajtású tengeralattjáró próbálna közel lopakodni egy CVBG-hez, mehetne akármilyen sebességgel, meghallanák, míg egy dieselest nem, már ha 10 csomó alatt tartja a sebességét...(Ezért veszélyesek a Kilo-k és az Upholder-ek). Én ebből következtettem- tévesen ezek szerint-, hogy az atommeghajtású vadász-tengeralattjáróknak ezért fejlesztették ki az MHD-t, a teljes csendben haladáshoz, mert nekik ez kell a közelebbjutáshoz...
A Te hozzászólásod mellett találtam egy hosszabb tanulmányt is erről a neten: Kelecsényi István: A repülőgéphordozók védelme 1939-től napjainkig címmel. Ott ezt találtam: ,, Az orosz ALFA tengeralattjárókat is a hordozók ellen fejlesztették ki. Víz alatti sebességük és rendkívüli mélységbe merülési tulajdonságuk alkalmassá tette volna őket a feladatra, a lesből való támadásra. Mozdulatlanul várakoztak volna nagy mélységben, majd ha a CVBG megjelenik és megfelelő közelségbe ért, akkor nagy sebességgel, 50 csomóval felfelé vágtattak volna, atomfejes torpedókból álló legyezőiket a nehéz hajóegységekre kivetették volna, majd amikor az önirányítású torpedók megtalálták volna a célt, lebukva nagy mélységben távoztak volna a helyszínről. A feltételezhető robbanások hangja használhatatlanná tette volna a kereső szonárokat.” Kár, hogy nincsenek könyvek magyar nyelven a tengeralattjárók víz alatti taktikai harceljárásairól, egyáltalán, a modern tengeralattjárós harcászatról. Ha tudtok ilyen könyvről, légyszi, írjátok meg!
Egyébként én csak egy esetről tudok a hidegháború éveiből (biztos, hogy több is van), amikor a szovjet K-524-es ( Milyen osztályú? Milyen sebességgel?- Tiburtius) az Atlanti-óceánon összetalálkozott az Amerika nevű anyahajóval. A kísérőhajók nem vették észre a ruszki hajót, így az egy torpedólövésnyire megközelítette az anyahajót. Háborús körülmények között az amcsik elpusztultak volna (forrás: V.Arisztov-I.Antal: A Kurszk utolsó útja 41.old.).Még egyszer köszi az infót és köszönöm Belicnek is. Jó volt a torpi kép is, most már arról is van némi fogalmam. Hála Nektek, már az ablakok rendeltetését is megismerhettük, na, lassanként végigmegyünk majd az egész tengeralattjárón. Ha az ablakok kérdése majd megoldódik- világért sem akarom megzavarni a topic menetét-, talán beszélhetnénk néhány sor erejéig a torpedót megzavaró eszközökről is; tudjátok, amit oldalirányba kivetnek, hogy a torpi más irányba húzzon el.
-Sz..zs: ’bocsátassz, de most vettem észre, hogy menetrendszerint rosszul írtam a felhasználói Neved. Igen, igazad van, nem mindegy, hogy szeretem a nőciket vagy szeretem a nácikat. Egyébként még mindig várjuk hozzászólásaidat, elvégre Te nyitottad meg az egész témát...
-Subroc: életemben nem röhögtem még ilyen jót tengeralattjárós képen! Az a maci szerintem teljesen elzsibbadhatott, hogy úristen, milyen pingvin jött itt fel!
Ha van még ilyened, tedd fel kérlek!
Üdv: Tiburtius
U.i.: Most október elején, ha jól emlékszem a Discovery-n , lesz egy 1 órás film Vadász-tengeralattjárók címmel.
