Az Ön által felkeresett topic fegyverek, ill. annak látszó eszközök
forgalmazásával kapcsolatos adatokat is tartalmazhat.
Felhívjuk figyelmét, hogy csak akkor lépjen be, ha Ön fegyverek forgalmazásával
vagy felhasználásával hivatásszerűen foglalkozik, és a honlap látogatása nem
eredményezi valamely Önre vonatkozó jogszabály vagy egyéb szabályozás
rendelkezéseinek megsértését.
Az Port.hu Kft. a fórum számára kizárólag tárhelyet szolgáltat, a honlapon
megjelenő információk vonatkozásában szerkesztői felelősséget nem vállal.
Amennyiben megítélése szerint a honlapon jogellenes tartalom jelenik meg, úgy
azt kérjük, jelezze az Port.hu Kft. mint tárhelyszolgáltató felé.
Mellesleg a perzsa-öbölben a super amcsi hadihajók sem álták ki az exocet próbát.Asszem egy fregattot vesztettek el.
Erre válaszul lelőttek egy utasszállítót.(Micsoda revans)
Van mostanában egy sorozat a spektrumon.Az amcsi tengerészgyalogság fényezi magát.A legutóbbiban az AH-1 Cobra-ról volt szó.Arra verték magukat hogy milyen faszán szétlőttek két (mellesleg szinte fegyvertelen) olajfúrótornyot a kobrákkal.És csak 1 gépet vesztettek az ütközetben. :-)
Tényleg miért van az hogy mindig azt haljuk ,hogy így super amcsi kommandó meg úgy ... .
Aztán amikor visszalő az ellen akkor van nagy sírás ,hogy:Júj ezek visszalőnek,nem ér..
Amikor a falangával kilőtték az M1-et egyből tiltakoztak ,mert az irakiak milyen veszedelmes fegyvereket használnak.
És ők a szövetségeseitek :-)
Nem baj ,majd 5 év múlva (vagy az iraki háború elvesztését követő 5 év múlva) kijön a múvi ,amint Joe megmenti az iraki népet a gonosz iszlám/kommunista/diktátor/csúnyaemberek-től azzal hogy halomra lövi őket(mármint az iraki népet :-) ).
Pedig elhiheted hogy az Exocet remekül működött a Sheffield ellen. Látták is a láthatáron lebukó argentinokat a radaron de nem gondolták hogy ilyet csinálnak. :) Egyébként a háború után mindenki exocetet akart venni :)
Azt most fejből nem tudom. De. Jó poén a menekülés gyakorlása, azonban az éles helyzet kicsit más. Tök sötétben kell(ene) felvenni a szép mentő cuccot eljutni a mentőzsilipig, ha még van és nem roncsolódott össze, mindezt csak mondjuk úgy 15 másik kollégával akik mondjuk ugyanúgy a te részlegedben maradtak. Ha az északi tengeren van a buli akkor még ha ki is jutsz még ott a kellemes vizi pancsi :) A DSRVk hasznos jószágok, bár szerintem inkább a nép megnyugtatására van. Működhet olyan esetben ahol a hajó fő rendszerei működnek, csak mondjuk nem tudják vezérelni a ballaszt tartályokat. Magyarán ahol van idő. Mert a DSRVt be kell cuccolni a Galaxyba, elvinni, rálőcsölni valami hajóra azzal odabaktatni... Szal ez még ideális esetbe is legalább egy nap. Ja ez a béke. Mondjuk én még nem hallottam olyanról hogy DSRV tipusú mentőtengókkal bárhol bárkit kiszedtek volna éleshelyzetben. Háborúnál nincs ilyen gond :) Akit meglőnek egy torpedóval az el is kussol. Nézegettem az orosz torpedókat 300tól 950 kiloig vannak a robbanófejek :) Mondjuk a Mark 48 ebből a szempontból elég gagyi, de akit egy elkap annak már nem nagy só belőni a másodikat. Nagy túlélőképessége lehet viszont mondjuk egy Typhoonak. Akkora mint egy állat :) Neki lehet hogy több kéne és esetleg egyel a hasában elmenne.
Ez úton is bocsánatot kérek a fórum olvasóitól, az Argentin, és a Britt haditengerészettől, hogy a hajó nevét tévesen adtam meg. Valószínű múló elmeállapotomnak tudható be eme éktelen baklövés.
Viszont.
Nem merem hiteles forrásnak megnevezni a NG-ot, de az ott sugárzott műsorban részletesen tárgyalták a Sheffield elsülyesztését, és szó sem esett Exocet rakétáról. Lehet, hogy csak én nem figyeltem eléggé és tévedek, de ott inkább a parancsnokok hibás döntései miatt jutottak ideális pozícióba az Argentínok. (ha jól emlékszem a két hajó blokkolta egymás lővonalát, illetve a kritikus pillanatban kellet a computert is ujraindítani.
Még mindíg érdekel a tengeralatjárókról való menekülés lehetősége. Régebben olvastam egy Nemere könyvet (acélcápa) amiben mentőhajóról is szó volt. Illetve nemég sugározta a NG az egyik tengeralatjárós műsort, amiben egy MAX 200! méteren müködő, egyéni mentőfelszerelésről volt szó. A Kurszk milyen mélyen feküdt?
Meddig fejlődhetnek? Egy dologról elfeledkezel, ez pedig a pénz. Talán nem túlzok ha azt mondom hogy kurvasok a négyzeten összegbe kerül egy tengó fejlesztése. Nem véletlen hogy modern nukleáris tengeralattjáróval csak a gazdag ill "más társadalmi berendezkedésű" :) országok rendelkeznek. Mélyebbre meg minek mennének? Az alfák lemennek 900ra és gyorsak mint a villám. De ugyanakkor zajosak is. Nehéz ellenük harcolni de nem lehetetlen. Nem lehet véletlen hogy az "új" Akulák már nem bírnak lemenni odáig , viszont sokkal csendesebbek. A Seawolf osztály is ha jól tudom megmaradt 3 hajónál noha ideális volt víz alatti harcra. Csak hát a költségei majdnem akkorák voltak mint egy "szuper" osztályú hordozónak. (mellesleg lehet gondolkodni azon is hogy a franc kerül annyiba egy B2esen is:) "rövid életű" fegyvernem :) Ha nem is a Teknőstől és a Housonatic fregattól számitjuk de idsebbnek lehet tekinteni mint a repülőt. Azt meg bizony 1903 ban reptették meg Wright fivérek :) Ahhoz képest kicsit jobban fejlődtünk ilyen téren. "földünket boríto vizek nagy részére még nem tudtunk eljutni, előbb-utóbb oda is lemerülünk" Miért ne tudnénk lejutni? Herr Pickard a batiszkafjával leruccant már a legmélyebbre a Mariana árokba. Az más téma hogy nem megyünk máshova.
Udv!
A falklandi háborúban az Angol hajókat nem rakétákkal, és precíziós fegyverekkel rongálták meg, hanem gravitációs bombákkal. Szintén akkoriban sülyesztette el egy angol tengeralatjáró az Argentín Belringo-t
Gondoljuk végig meddig fejlődhet az a fegyvernem is, mint bármelyik. A hosszútávú jövőt nem láthatjuk, de az egyre nagyobb, gyorsabb és mélyebre merülő tengeralatjárók, persze akár atommeghajtással is, eluralkodnak a fejlett flottákban. Milyen rövid történelmű fegyvernem, és élete alatt mennyi technikai áttörés születet. Lassan azt sem értem, az ürhajósokat miért repülők közül vállogatják, amikor a szűk terek, bezártásg egy esetleges Mars, vagy naprendszeren belüli más célok felé tartó utazásnál sokkal fontosabb képesség lehet egymás elviselése. Amire a pilótákat a NASA évekig trenírozza, a haditengerészet tengeralatjárósaitól a legutolsó szakácsnál is elvárás. :-)
A földünket boríto vizek nagy részére még nem tudtunk eljutni, előbb-utóbb oda is lemerülünk.
És végezetül lenne egy pusztán technikai kérdésem. Mostanában hála az égnek elég sok tengeralatjárós müsorral kedveskednek nekünk az égi csatornák. A minap is elkaptam egy érdekes filmet, ami a Tájfun (elnézést, hogy így írtam) osztályú hajókról szolt. Megemlítették benne, hogy az egész legénység számára rendelkezik mentőszközökkel a kettös törzs, és a borítás között. Tudunk valamit ezeknak az eszközöknek a mibenlétéről?
"Repülőgép vízen/ről akkor száll fel/landol, (hidroplán)ha:"-ez nem igaz.
Hidroplán akkor ha úszótalpakkal rendelkezik.
Amfibia akkor ha csónak,hajó-testű a szerkezet.
A Britt flotta légvédelme az US NAVY tuán szvsz a II. legjobb volt akkor, és voltak gépágyúi és rövid ill közép hatóótávú rakétái is. Asuper Etendard+Exocet páros ellen mégse értek sokat(pl. Sheffield). de ez egy másik témakör, Falklandról nyithatnánk új topicot nem?
ha már OFF:
A közeljövőben szeretnék nyitni már végre egy "modern harci-repülős" topicot,mert úgy látom nincs konkrétan ilyen. remélem a repülés kedvelői látogatni fogják és beírnak majd...
"Fordított nyilazású V szárny , a Fly-by-wire rendszer könnyebben irányítja ezt (állítólag) US is sokáig kisérletezett ilyen gépekkel, végül valamiért elvetették."
Ehhez csak annyit szeretnék hozzátenni, hogy a fordított szárnynyilazással a szárnyvégeken keletkező légörvényeket kívánták megszüntetni (ebben az esetben a légáramlás a törzs felé vándorol a szárnyon) és így jelentős súlycsökkenést érhettek volna el illetve erősebb szárnyszerkezeteket alakíthattak ki a rendelkezésre álló anyagokból valamint jelentős üzemanyag megtakarítással is járna...
Ahogy azt már Gundark mondta, ezt a szárnyformát már a németek is kipróbálták a háború vége felé, de irányíthatósági nehézségek miatt nem folytatták a kísérleteket. Valóban csak számítógépes segítséggel lehetett vezetni.
"Hat en is erre a kovetkeztetesre jutottam, de ki tudja mit rejt a jovo, valszeg robotrepulogeppel megoldhato, de minek? 160 raketa 160 kulombozo celpontra, ezt nem szarnyalja felul semmi. Legi celpontokat is le tudnak igy szedni? "
jelenleg egyik tengó sem alkalmas légi célok ellen. A tengó védelme az ősidők óta a hallgatás és szép lassú menet :) No,a második vh után viszont mindenki elismerte hogy a jelenlegi cuccokra a helikopterek és az ASW repcsik a legveszélyesebbek. Rossznyelvek szerint az első elkészült Seawolf osztályú gépnek voltak kísérletei a periszkóp mellől indítható (2-4) IR rövid hatótávolságú (stinger kaliberű) rakétákkal amik lehet hogy hatásosak egy helo ellen de egy magasabban repülő Wiking ,vagy Orionra már nem esküdnék meg. Arról nem is beszélve hogy ha nem talál akkor úgy fejbedobják egy torpedóval a még majdnem periszkópon lévő hajót hogy csak nyekken. Hatásosabb védelem lenne egy radaros MRM de ehhez viszont üzemeltetni kéne a radart, ami megint csak olyan mintha kiabálnának :) Arról nem is beszélve hogy az új hajóknak amik leváltják majd a Los Angeleseket, a Victoriaknak nincs is periszkókjuk :)
"Fordított nyilazású V szárny , a Fly-by-wire rendszer könnyebben irányítja ezt (állítólag) US is sokáig kisérletezett ilyen gépekkel, végül valamiért elvetették."
Amiről beszélünk az már bizony legenda. A dolog nem más mint az X-29. Manőverezőképessége kiváló (volt) de nem csak fly by wire volt hanem olyan instabil (ami igen jó az elfogó (légifölény) vadászoknak) hogy csak számitógépek hathatós segitségével lehetett "normálisan" vezetni. Pont ezért is dobták el, mert a sérülésállósága nem volt kielégítő, egyszerűbb volt "hagyományos" gépeket tolóerő vektoros fúvócsövekkel alkalmazni amik majdnem olyan jók (lásd X 31 és helikopterforduló :) Ja, és annyira nem új a dolog, a németek is kisérleteztek valamelyik junkerssel csak akkor mége nem volt meg a megfelelő technologia.
Tiger, alapjaiban hiba a fordításban :) De mindegy. Most arról van szó, hogy két egyenlő ellenfél áll szemben egymással. Az angolok nagyvonalúan kezelték az argentinokat és sok esetben letolt gatyában várták őket. HA lett volna egy Ark Royal, vagy más "rendes" (még ha sísáncos is)hordozójuk ott akkor a mirázsok az életben nem jutnak oda. Ha középhatótávú rakettái is vannak, akkor mér a part fölött kilövik őket :) Szal az Argentina vs Nagy Britannia meccs nem mérvadó. Egy hordozó akár vizalatti akár nem mindíg elsődleges prioritású cél. Ehhez mérten a védelme is első osztályú. (megnéztem volna a mirázsaidat mondjuk egy US romboló standard rakétai vagy egy artu detuja ellen :)
A tengerlatjárók fedélzetéről indíthatő repülőeszközök gondolata nem egyszer megfogalmazódott. Lásd a II.Világháboús példákat. Ezek harcértéke megkérdőjelezhető volt, szinte csak kivétel nélkül felderítő céloka használták őket. A japánokon kívűl minden tengeralatjárót üzemeltető hadsereg foglalkozott a témával valamilyen módon, de legtöbbszőr a kisérletek kimerültek a hidroblánok ujratankolásából, ami a tengeren így is nagy feladat.
A változást a modern fegyverrendszerek megjelenése hozta. Mint sokszor a történelemben, most sem radikálisan ujj fegyverrendszerek, hanem már létező technikák ötvözéséről lehet szó. Az USA haditengerészete, miután kivonta hadrendjéből a rakétatengeralatjárók egy részét, a rakétacsövekből, víz alól indítva (ahogy eddig a ballisztikus rakétákat) UVAC gépeket (pilóta nélküli repülő eszközöket) terveznek indítani, amik a feladat elvégzése után visszatérhetnek az "anyahajóra". A fegyver szolgálhat felderítési célokat, illetve csapásmérő funkcióval is bővülhet.
Az argentin pilótákat nem kell lenézni, jól képzettek és bátrak voltak, a Mirage-III nem egy könynűbombázó (célzóberendezés, stb) mégis 4 telitalálatot érte el szabadesésú II. VH. (?) Mk-82 bombával a manőverező, légvédelmi rakéttákkal tüzelő britt flotta ellen.
Angolok szerencséje, hogy csak egy robbant fel (!) igaz, annak a fregattnak annyi is volt..
A Harrierek ellen pedig a lassan forduló (kacsaszárny nélküli) korai Mirage elég esélytelen volt, ha az angol benyomta a tolóerő fordtót sé szó szerint megállt a repülő a levegőben...
Sidewinder volt csak rajta, azzal érték el a győzelmeiket...
Ja egyébként közben eszembe jutott a Sea Dart volt a kísérleti vizí reppencs amivel kísérletezett a Navy. Egyébként meg ha jól emlékszem a vizí Zero "Rufe" kódnéven futott, nem?
Dear Tiger, azért még annyit hozzátennék a Harrier képességeihez, hogy az üzemeltetők is (Us Marines UK Navy) is elismerik hogy meglehetősen sérülékeny pontosan a bonyolult szerkezete miatt. Pontosabban úgy fogalmaznak hogy ha eltalálják le is esik :) A másik meg az hogy nem rendelkezik igazi potenciállal ahhoz hogy "rendes" "szárazföldi" (vagy hordozós) gépekkel (MiG 29, 32, Su27 F16 F18) leálljon pofozkodni. Mert ugyebár a sikeres csapás alapfeltétele a legalább részleges légifölény. Persze ha van bátor pilóta bármit meg lehet csinálni. :) Ja, és most rendes ellenséges légierőről beszélünk, nem pedig argentináról :) Hanem mondjuk az Oroszokról. Vagy éppen a jueszéjről, ha oroszok építik a hordozót. No, lépjünk tovább. Ugyebár kimondva kimondatlanul a lassan elkészülő JSF után már nem lesz ember vezette modern harigép és jön az távirányitású masinák kora. Akkor már reálisabban beszélhetünk, egy viz alatti hordozóról. Mert akkor mondjuk egy Ohioba a csövek helyett lehet ilyen cuccokat tenni. A leszállás még mindíg macerás, no meg a folyamatos irányitás, bár ez utóbbit lehet hogy meg lehet oldani ELF hullámon, meg műholdak segedelmével.
EW(REH) berendezésnek látszik. Azoknak meg megvan a saját különleges lelkiviláguk. :)) Ezernyi oka lehet, hogy miért jobb az asszimetrikus elrendezés.
Mellesleg visszatérve a S/VTO(v)L kérdéshez. Volt működő berendezés arra a koncepcióra, miszerint a vertikális leszálló gépnek nem kell feltétlenül tudnia talajt fognia egy dűlöngélő hajófedélzeten. Elég, ha mellé tud lavírozni 10-15 méteres magasságban, majd egy precíziós daru elkapja és szépen stabilan beteszi a hangárba. Az indítás meg akár történhet STO/VTO/CTO módon, kinek-kinek gusztusa szerént. :)
Nemtom, en inkabb jopofanak tartom, amugy meg mindenki megyjegyzi elsore :-)
No, en meg errol beszelek, ott van ni a kepen! A farok tajeken az a ket hegyes valami, az egyik rovidebb, a masik hosszabb, es mindengyiken igy nez ki.
A "Farka" mármint a vízszintes vezérsíkja nem hosszabb egyik a másiknál,
gondolom amire te gondoltál az egy másik szögből felvett kép. Itt jól látszik, hogy a szárnykialakítása szokatlan, de korántsem egyedi.
Fordított nyilazású V szárny , a Fly-by-wire rendszer könnyebben irányítja ezt (állítólag) US is sokáig kisérletezett ilyen gépekkel, végül valamiért elvetették.
A másik (Katonai) Topicon megjelent hozzászólásokhoz kapcsolódva az oroszok megint előbb közölték a kiégett M-1 képét, mint az amcsik beismernék! Ez a valódi kgb nem???? Vagy inkább GRU?
Szóval több kicsi, halk, rakétavetős TAJ optimálisabb megoldás - szvsz.
Hat en is erre a kovetkeztetesre jutottam, de ki tudja mit rejt a jovo, valszeg robotrepulogeppel megoldhato, de minek? 160 raketa 160 kulombozo celpontra, ezt nem szarnyalja felul semmi. Legi celpontokat is le tudnak igy szedni?
Engedj meg egy OFF kerdest, miert hosszabb a Su-47 "egyik farka" a masiknal?
Nu tak, Goszpogyi (-ca? - hehehe) Ilcsin,
Akkor ez kiderült!
Amúgy ez a Légpárnásra emlékeztető üzemmód, hmm..
Visszatérnék Archimedes mesterhez a testek vízen való lassulását ileltően. Bár a kacsázó kő túléli, de ha pici ember ülne benne, az nem hiszem...
A csőből felfelé kilépő gép meg vagy húsz tonna min. Ehhez kell tolóerő, szét is égetné a saját hajtóműves kivetés a TAJ tetejét rendesen. És a zaj, meg a hőkép...hamar rálelnének az űrből nem?
A vízalatti repülő indítás meg Sci-finek is sok nem?
szvala rakéta olcsóbb, hatékonyabb, s nem veszik oda a drága ember (emrt arra a sajtó is harapna, érted!) rejtett módon is kilőhető!
Hisz hiába volt jobb pl. a TigerB (Königstiger) mint a T-34-es, ha ebből 486-ot, abból meg havi 2,500-at gyártottak!
Szóval több kicsi, halk, rakétavetős TAJ optimálisabb megoldás - szvsz.
Szia Tiger205.
Amiket leirtal, azokkal tobbnyire kepben vagyok (dudom en, hogy milyenek a Jak-38 asok), en elmeleti dolgokrol regélek amik mint mondottad: kicsit sci-fi.
No, en ugy kepzeltem el, hogy vetocsobol kilovik (mondjuk egeszseges lenne, ha besegitene a hajtomu is), aztan kinyilnak a szarnyak, es im a levegoben is van....
Hoy a hidroplanok hadaszati celokra nem jok, az nyilvanvalo, en nem iy olyan csodas sima leszallast kepzeltem el, hanem mondjuk jon a gep, leereszkedik a viz felé, lelassul, elkezd siklani a viz felszinen, megjobban lelassul, aztan magatehetetlenul lebeg a viz tetejen. Szarnya, vindene vizes, magatol fellszallni nem tud, a lenyeg, hogy fenn maradjon, valamivel kihalasszak a tengeralattjarorol (kiscsonak/buvar odauszik, rakapcsol egy huzalt, bevontattjak), beemelik a vetocsobe, osz spuri a viz ala....
Ehh, lassan kezdek elbizonytalanodni, normalis vagyok en?
1/
Repülőgép vízen/ről akkor száll fel/landol, (hidroplán)ha:
a/ csónak alakú törzse van és támasztékok oldalt,
b/ nincs ilyen törzse, a de a támasztékok oldalt elég nagyok (tudod, minden vízbe mártott test, a súlyából annyit veszt...)
Emiatt nem túl sikeresek a légiharc tevékenységre (felderítésen és szállításon kívül talán szinte semmiféle harctevékenységre).
Jó példa erre a Zero japán vadász, amely - bár alapváltozata minden szövetséges gépet lelőtt akit ért, a hidroplán változat a szöv. vadászok könnyű prédája volt, hatótáva és sebessége is drasztikusan csökkent. Töbebt vesztettek vele, mint nyertek.
A németeknek volt pár sikeres konstrukciója (Arado) amely eséllyel védekezhetett a háború elején.
2/
A vertkális felszállás nem csőből kilövődés, hanem a motor tolóóerejének elforgatása (Harrier esetén kályhacső alakú csövekkel) (lásd True Lies - Két tűz között a kaliforniai kormányzóvakl címszerepben) illetve az Osprey esetén a két propelleres motor hatalmas propellereivel felszálláskor helikotreként működik, majd fennt lassan átforgatják motorral a motort vízszintes helyzetbe, s előre repül.
Ideális a gyors helikopter lenne, de ennek sebessége 320 km/h felé nem nagyon növelhető a retorlapátok vége ugyanis ennél sokkalta gyorsabban forog, s olyan erők érik, hogy leszakadna. Átmenet így az osprey féle, amely ennek se igazán jó, annak se.
De az általad felvetett módszer: a vetőcsőből kilövöm, majd valahogy kinyílnak a szárnyak s repül, még (bár kicsit sci-fi) elképzelhető, kérdés a visszatérés és a többször felhasználhatóság, utántöltés, stb.
Ugye a Me-163 sem jött be.
