Keresés

Részletes keresés

V.László Creative Commons License 2010.08.19 0 0 11
Akkor igyekezned kell, az mostanában lesz!
Nem hittem volna (még nem hiszem), hogy valaki a billentyűkoptatáson kívül valami értelmeset is csináljon.
Várom a mérési eredményeket, az általad iszugyinál hiányolt kritériumoknak megfelelően.

:-)
Előzmény: _vs120_ (10)
_vs120_ Creative Commons License 2010.08.19 0 0 10
Elvégzem. Nem véletlenül írtam ennyit róla. Ha minden rendben megy, akkor a következő holdtöltekor valamelyik nap délben, hogy a két égitest hatása, amennyire lehet üsse egymást.
Előzmény: V.László (9)
V.László Creative Commons License 2010.08.19 0 0 9
Elvégzed ezt a mérést? Vagy majd ezen fogunk vitázni a következő években, mit is látnánk, ha valaki elvégezné?
Előzmény: _vs120_ (-)
iszugyi Creative Commons License 2010.08.19 0 0 8
Szász Gyula 2004-ben elkezdte ott a kísérletezést, de a folytatását a brémai fizikusok vehemesen eddig MEGTÍLTOTTÀK.

Előzmény: iszugyi (7)
iszugyi Creative Commons License 2010.08.19 0 0 7
"Elnezest a prejudikalasert, tudom, hogy a tud. gyakorlatban nem megengedheto az ilyen, dontson a kiserlet."

Így van, döntsön a kísérlet: Döntsön az experimentum crucis elvégzése, pl. a brémai 110 m magas ejtötoronyban!


Előzmény: naox (4)
naox Creative Commons License 2010.08.19 0 0 6
Latod, nem tudomanyos problema, hanem vesszoparipa.
De amugy korrekt, es kovetkezetes vagy. Ez szep dolog, bar most szelmalomharc.
Előzmény: _vs120_ (5)
_vs120_ Creative Commons License 2010.08.19 0 0 5
Nem is áll szándékomban pszichiátriai jellegű dolgokkal foglalkozni. Pusztán az vezérel, hogy ez maradt az egyetlen dolog, amivel mindig el vagyunk hessegetve.
Szász Gyula majdnem 23000 hozzászólásban ostorozta már a mainstream fizika 400 évét, amiért elmulasztotta az Experimentum Crusis-t megcsinálni. Gondoltam, ne legyen ez tovább vesszőparipa, ezért összehozok egyet. Így teljes lesz a kép. Nagyon remélem hát, hogy a 23000 hsz után nem csak ezzel az 1 darab elutasító hszel tiszteli meg a várba-várt Experimentum Crusis-t, hanem kellő figyelmet fordít rá. Mint mondtam: akár az is kijöhet belőle, hogy igaza van. Nem szeretném ezt előre kizárni.
Előzmény: naox (4)
naox Creative Commons License 2010.08.19 0 0 4
Kemeny vagy. i. pontosan tudja, hogy addig amokfuthat, amig nincsen egyetlen kiserlet sem. Amit o csinalt -mar sokan kielemeztek- nem bizonyit semmit. Meg eleve csak egy kiserlet.
De a wishful thinking ellen a kiserlet nem segit. Ha segitene, mar o is regen megcsinalta volna oket. Merjel barmit, o opponalni fog, vagy nem vesz tudomast rolad, vagy csak ledorongol.
Es kopizza ujra-es-ujra a marhasagait.
Te meg megcsinalsz egy merest, ami korrekt, meg szep, meg gondos, de folofleges, hisz az egyetlen, akinek erdekes lenne a vegeredmeny, ugyse fogja elfogadni.

Elnezest a prejudikalasert, tudom, hogy a tud. gyakorlatban nem megengedheto az ilyen, dontson a kiserlet.
Csakhogy itt nem fizikai problemaval allunk szemben, hanem pszichiatriaival, es az mas modszereket hasznal.
Előzmény: _vs120_ (3)
_vs120_ Creative Commons License 2010.08.19 0 0 3
Elhamarkodott hozzászólásod még azért fog igényelni további kiegészítéseket.

Mindenek előtt azonban szeretném jelezni (reméltem ugyan, hogy nem lesz rá szükség), hogy minősítő jelzőket, kioktató, lehordó, anyázó, vulgáris és egyéb hasonló stílusú írott formát ezen a topikon legyél szíves nélkülözd. A "Több nem is érdekel az itteni zagyvaságaidból." típusú kijelentés nem tudományos, legyél szíves a tudomány eszközeivel élni, nem pedig a hangerővel.

Jöhet az EM:
- Igen, tisztában vagyok vele, hogy az EM tér zavarokat okozhat a mérésben. Azt hagyod azonban figyelmen kívül, hogy egy random zavarás nulla várható értékű. Ebből adódóan kellően sok méréssel tetszőlegesen pontosan meghatározható a mérendő változó az EM hatás matematikai kiküszöbölésével.
Az EM tér egyetlen esetben okoz valódi problémát: ha olyan mértékű a zavarás, hogy nem sikerül tetszőlegesen sok méréssel sem a kívánt mérési felbontást elérni, vagyis, ha a zaj elnyeli a jelet. Ezt azonban a mérés elvégzésekor világosan látni fogjuk, hiszen a mérési jegyzőkönyv az összes adatot tartalmazni fogja, így az összes zavaró hatás konvolúcióját látni fogjuk a várható érték és szórásnégyzet formájában.

Vagyis ez az ellenvetésed nem befolyásolja a kísérletet, a hatás teljességgel kiküszöbölhető.

Egyébként választhatunk olyan anyagokat, amelyek elektromágneses szempontból hasonló tulajdonságokkal rendelkeznek, de az elméleted alapján gravitációs szempontból különböznek.
Valamint semmi akadálya, hogy árnyékoljunk. A vezetett zavarok ellen árnyékolt kábeleket, a sugárzottak ellen pedig fémtextíliás borítást rakok a csőre kívülről.

Megjegyezném: a hipotézised a nagyon könnyen falszifikálható (vagy megerősíthető) fajtákba tartozik, mivel csak és kizárólag relatív mérési eredményeket kell produkálni, nincs szükség abszolút mérések elvégzésére. Ebből a szempontból minden olyan jellegű kritika, amely mérési zajt jelez, kiküszöbölhető a megfelelő számú ismétléssel. (galvanikus, induktív, kapacitív csatolással gondolom te sem foglalkozol, hiszen az ejtőkapszula nem tartalmaz vezetett áramot és abszolúte nincsenek közös impedancián, lévén, hogy az egyik a levegőben esik...)

Továbbá csodálkozom azon, hogy ennyire direkt módon elveted a kísérletet, noha elvileg arra kellene számítanod, hogy az alá fogja támasztani a modelledet. Ha az EM tér zavar is, akkor is végtelen sok variációban megtörténhet, hogy különböző relatív gyorsulásokat mérek, de csak egyetlen esetben történhet az, hogy az EM pont kiüti a Szász effektust. Ennek a valószínűsége a fentiek miatt zéró.

Megjegyezném még:
Én is tudok tetszőleges számú modellt készíteni a jelenleg elfogadott modellekből. Például bevezetem az "általános bonyolítási faktor"-t, mely az anyagi összetételtől függ, az erő értéke = konstans*(protonszám-elektronszám)/r^2
Most mondhatom azt, hogy ezt eddig mindenki elmulasztotta kimérni, tehát az egész eddigi fizika fals. Aztán amikor meg akarja valaki mérni, akkor azt mondom, hogy ott van viszont az EM térben elrejtett "globális egyszerűsítési faktor", mely szintén az anyagi összetételtől függ, és az erő értéke pont kiejti a vs120-effektust, vagyis ellentétes irányú és egyező nagyságú.
Jól látszik, hogy csak egy virtuális hurkot csináltam, és az ég adta világon semmi szükség sem az általános bonyolítási faktorra, sem a globális egyszerűsítési faktorra.
Pontosan ezt szeretnéd tudományosan nem megfogalmazott köntösben eladni: hogy az EM hatás pont kiejti a Grav hatás Szász-féle részét.
Erre írtam, hogy ne feltételezzünk rosszindulatot az EM részéről.

Előzmény: iszugyi (2)
iszugyi Creative Commons License 2010.08.19 0 0 2
Itt csak egyre kell válszolni, erre:

"c) elektromágneses zavarás
Tudomásul vesszük, hogy a mérés során bármilyen elektromágneses zavarás felléphet, és ez ronthatja a mérések pontosságát. Kizárjuk azonban annak lehetőségét, hogy az elektromágneses tér tudattal rendelkezzen, és rosszindulatú is legyen: vagyis kizárjuk azt, hogy pontosan úgy torzítsa a mérési eredményeket, mintha a szabadesés egyetemes lenne. Abban az esetben, ha dr. Szász Gyula Imre úgy gondolja, hogy az EM tér mégis rendelkezik tudattal és rosszindulatú is az elméletével szemben, akkor erről egy újabb elméletet dolgozzon ki, amely ezt fizikai és matematikai szinten alátámasztja!"


A G(Newton) mérések eddigi összetett eredménye, elvégezve különbözö kutató csoportok által, már kimutatta, hogy az elektromágneses "zavarás" a gravitációs erö majdnem egy százalékát teszi ki. T.i. a G(Newton) megmért értékei ilyen nagyságrendben változnak. Ha még hozzá vesszük O. Karagioz mérését a gravitációs "vozóerö" idöbeli kb 0.7%-os változásáról, KÌSÈRLETILEG ki van mutatva az "elektromágneses zavarás" nagyságrendje.


Erröl van szó

a(test1) = F(e.m.)/m(test1;i) - G(grav.) m(test2;g) m(test1;g)/(r^2 m(test1:i).

Több nem is érdekel az itteni zagyvaságaidból. Csak esetleg még azt jegyzem meg, hogy az experimentum crucis-t eddig elmulasztotta a mai fizika elvégezni, mégpedig olyan körülmények között, hogy az e.m. zavarás F(e.m.) kisebb legyen mint a gravitációs erö F(grav.) ezreléke.


Relatív gyorsulásokat meg tudni kell 10^-5-ös pontossággal mérni, igy nem is fogok többet itten hozzászólni.




Előzmény: _vs120_ (-)
Ficium Creative Commons License 2010.08.19 0 0 1
És sikerült. :D
Előzmény: Ficium (0)
Ficium Creative Commons License 2010.08.19 0 0 0
Kisérlet következik nullázásra. :)
_vs120_ Creative Commons License 2010.08.19 0 0 topiknyitó
A hipotézis:
"Alapvetö fizikai feltevés: a négy stabil elemi részecskének (e,p,P,E) kétfajta elemi töltése van, az elemi elektromos töltése és az elemi gravitációs töltése. Ezek a töltések okozzák a két fundamentális mezöt. Az e.m.-mezö szekezete ugyanaz mint a g-mezö szerkezete és mind a két mezö nem-konzervativ mezö. Csak a négy részecske (elekton, pozitron, proton és elton = negativ töltésü proton) létezik, amiknek csak kétfajta töltése, mint invariáns tulajdonsága, van és csak a kétfajta mezö létezik." - részlet a fizikus szerző "Létezik-e elemi gravitációs töltés?" című topikjából.

Az elmélet következménye, hogy a különböző anyagú testek különböző sebességgel esnek. dr. Szász Gyula Imre szerint - és számításai alapján
- ez a jelenség 10^-3 10-4 nagyságrendű reltaívgyorsulások várhatóak.

A kísérlet célja, hogy kimutassa, valóban vannak-e ilyen gyorsuláskülönbségek, vagy nincsenek és a szabadesés egyetemessége a helytálló. (UFF)

A kísérlet elméleti előkészítése alatt megkérem dr. Szász Gyula Imrét, hogy minden olyan dolgot jelezzen, ami miatt szerinte a kisérlet nem alkalmas a Szász elmélet falszifikálására. Kérem továbbá, hogy kritikai észrevételeit világosan fogalmazva, a kritériumok pontos megfogalmazása és indoklása mellett tegye nyilvánossá!

Experimentum Crusis

A kísérlet szándékosan házi körülmények között elvégezhető, az összeállítás hagyományos elemekből felépíthető.

1.
A próbatest és az ejtőkapszula

Az ejtőkapszulák preparált Kinder-tojások műanyag tokjai. Kiválasztásuk során kritérium a hibátlan és erős pattintható összeillesztés. A preparáció során a tojás felső felébe egy kisméretű vaslemezt rögzítünk, mely az ejtés előtti megtartást hivatott ellátni egy elektromágnes segítségével.
A tojás alsó felébe kerül a próbatest (Al, C, stb...) szintén rögzítve. Elvárt, hogy a különböző anyagú próbatestek azonos tömegűek legyenek és illesztésük során azonos helyzetben legyen a tömegközéppontjuk, valamint, hogy az ejtőkapszulához képest domináns tömeget képviseljenek. (>75%)
Ezzel a setuppal egy jó aerodinamikai tulajdonágú, stabilan, pörgés és forgásmentesen zuhanó ejtőkapszulához jutunk.

2.
Az ejtőtorony

Az ejtőtorony hagyományos PVC cső, elegendően vastag ahhoz, hogy benne a zuhanás során ne lépjen fel extra turbulencia. (r>=10 cm)
A cső felső és alsó végét 20-20 cm -en félig megnyitjuk, ez szolgál majd az ejtőkapszulák behelsezésére és kivételére.
A cső felső végében egy híd kerül kialakításra, mely az elektromágnes tartóegységet hordja.
A cső alsó végében egy puhafa (fenyő) ütközőfelület kerül, amire az ejtőkapszula érkezik a zuhanás végén.

3.
A tartóegység

Az ejtőkapszula megfogását és indítását egy elektromágnes végzi, mely egy számítógép párhuzamos portjára illesztett tranzisztoros kapcsolóval vezérelhető. A vezérléssel kapcsolatban egyetlen kritérium, hogy a később meghatározott mérési pontosságon belül legyen a kapcsolási tranziense.

4.
A mérőeszköz

A mérőeszköz egy a PVC ejtőcső közepébe fúrt lyukba rögzített stúdiókban alkalmazott kondenzátormikrofon (ECM-100), valamint a számítógépbe épített nagy teljesítményű hangkártya, mely 96 kHz mintavételre képes.

Az indítás mérése: a tranzisztoros nyitás kapcsolással egy időben a párhuzamos porton keresztól egy másik azonos típusú tranzisztor egy újabb áramkört zár, ami egy buzzert tartalmaz. Az indítással egy időben így egy hang generálódik.

Az érkezés mérése: az ejtőkapszula az ütközőfelülettel történő találkozáskor koppan.

5.
A mérés

A mérés folyamán a hangfelvétel folyamatos, több ejtés elvégzése után kerül kiértékelésre. Az esési időnek a buzzer megszólalásától a koppanásig tartó időintervallumot fogjuk jelölni.
A méréssorozat 25-25 ejtésből fog állni minden próbatestre, majd a próbatesteket és az ejtőkapszulákat összecseréljük, hogy ezzel kiejtsük az esetlegesen különböző ejtőkapszula tulajdonságokat.

A mérés során nem akarjuk a pontos esési időket mérni, ez - és a gravitációs állandó kimérése - nem célja a mérésnek. Egyetlen cél a különböző anyagú próbatestek relatív gyorsulásainak mérése.

6.
A mérést befolyásoló tényezők:

a) a légkör
Ennek statikusságát a zárt ejtőcső hivatott megtartani. A csövet egy zárt szobában helyezzük el. A PVC csőben elhelyezett barométer mért adatai feljegyzésre kerülnek, de az ejtések megismétlései miatt nem befolyásolják az eredményt, legfeljebb nagyobb szórása lesz az adatoknak.

b) további gravitáló testek
Számításba veendő testek a Nap és a Hold. A kísérletet olyan időtartam alatt kell elvégezni, amikor a fenti égitestek ejtésirányú gravitációs vonzása a lehető legkisebb mértékben változik. Ilyen időtartamok a telihold, újhold és a dél, éjfél kombinációi. Ezen időpontok +-10 perces környezetében 10^-8-9 nagyságrendnél is kisebb a változásuk.

c) elektromágneses zavarás
Tudomásul vesszük, hogy a mérés során bármilyen elektromágneses zavarás felléphet, és ez ronthatja a mérések pontosságát. Kizárjuk azonban annak lehetőségét, hogy az elektromágneses tér tudattal rendelkezzen, és rosszindulatú is legyen: vagyis kizárjuk azt, hogy pontosan úgy torzítsa a mérési eredményeket, mintha a szabadesés egyetemes lenne. Abban az esetben, ha dr. Szász Gyula Imre úgy gondolja, hogy az EM tér mégis rendelkezik tudattal és rosszindulatú is az elméletével szemben, akkor erről egy újabb elméletet dolgozzon ki, amely ezt fizikai és matematikai szinten alátámasztja!

d) hőmérséklet-változások
A hőmérsékletet precíziós digitális hőmérővel naplózzuk, melynek pontossága meghaladja a század celsius fokot. Pontos befolyásolása nem ismert, szintén feltételezzük a tudatlanságot és a rosszindulat hiányát...

Továbbiak:
Az ejtőcső kialakításakor és előzetes tesztek alapján az elérhető pontosságot figyelembe véve fogunk az 1-4m közötti magasságról dönteni. Az elérhető mérési pontosság a Nyquist kritériumot figyelembe véve ~0.00002 másodperc, amin a mérésismétlések miatt megfelelő konfidenciaszint mellett további egy nagyságrendet nyerhetünk. Ezzel a mérés pontossága 6 nagyságrendet ölel fel, vagyis legalább 2 nagyságrenddel jobb, mint ami szükséges a Szász-effektus kimutatásához.

Kérem dr. Szász Gyula Imrét, hogy Az elkövetkezendő 168 órában minden lehetséges kritikai észrevételt tegyen meg a kísérlettel kapcsolatban!

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!