Ha teljes megújuló termelést akarunk, akkor a nagy különbséget a nyái és téli tewrmelés közt valahogyan ki kell egyenlíteni. A termelést a fogyasztáshoz kell illeszteni.
A CMBLU felvázolja, hogy mit céloznak meg hosszabb távon (2018-as videó, és mostanra (2023) már vannak élesben menő energiatárolóik).
Heck akku 8V/cella, elektromos angol na. Nagy üzlet, mint 200Ft-os lisztből sok darab 2000Ft-os lángos. A Balaton környékén az éhségnél csak a pénzéhség nagyobb.
Nyersanyag: "a McDermitt kaldera a becslések szerint 132 millió tonna lítiumot rejthet, mely tizenkétszerese a világ jelenlegi legnagyobb lítium lelőhelyének számító Atacama sósíkság tartalékainak."
Mi van, ha az áram árát is figyelembe vesszük? Vannak időszakok, amikor annyi megújuló van, hogy nulla vagy negatív az ára. Ha ilyenkor ebből hidrogént gyártanak, az gazdaságosabbnak tűnik, mint fizetni azért, hogy vigye el valaki.
A hidrogén jobban tárolható, sok hidrogént eltárolni inkább lehet, mint nagyon sok akkut legyártani, és abban tárolni az energiát.
Nem kell félni, nem fog fájni. Természetesen baromi drága a tárolás, de nem lehetetlen. Lehet gyártani a nyári napenergiából szintetikus üzemanyogokat, metánt, benzint. Csak mondjuk kábé háromszor annyiba kerül mint a mostani bányászkodás. De még mindíg sokkal olcsóbb mint a fúziós energia.
az hogy az atomenergia elvesztett energiájaként ír le valamit, ami alig mérhető teljesítménnyel melegít valamit 100 ezer év múlva ... elég nyilvánvalóan propaganda célokat szolgál
az viszont igaz, hogy a kiégett fűtőelemben lévő bomló hasadási termékek még nagyon sok hőt termelnek, de lassan, ami miatt a hasznosítása nehézkes, és ez releváns időkeretek között azért a hasadás során leadott energia töredéke, 10-15% összesen
emellett el tudok képzelni speciális szerepekört a számára, pl. vasat olvasztani
mivel ez radioaktív bomlásból származó hő, nincs felső határa hogy mennyire melegszik fel, egy jól hőszigetelt tartályba pakolt Cs137 izotóp (só) simán meg fog olvadni, és megolvaszt mást is, ami nem veszít nagy teljesítménnyel energiát, tehát nem hagyjuk nagyon lehűlni
tehát mondjuk készítünk wolframból vagy más nagy olvadáspontú fémből egy jól záródó fűtőelemet, és a kiégett fűtőelemek feldolgozásakor keletkező, kémiailag és izotóp szeparációval leválogatható Cs137-ből képzett sót lehet tölteni, plusz segédanyagokat, ami a bomlást kísérő kémiai átalakulásokat kompenzálja
egy ilyen fűtőelem néhány száz kW hőt is termelhet, az olvasztóba helyezve melegen tartja az olvadt acélt, a burkolat meg ezen a hőfokon még bőven szilárd marad
egy ilyen megoldás közvetlenül fosszilis felhasználást és CO2 kibocsájtást vált ki
***
ehhez hasonlót lehetne tengerjáró hajók meghajtására használni, tehát olyan gőz körfolyamat, amibe a hőt hasadási termék bomlása szolgáltatja
ebben lényeges szempont, hogy hajón van, ami azért elég nagy tömeg, nem kerülnek sűrűn balesetbe, meg tudja védeni a kazánját, süllyedés esetén pedig ezt a bomlási hőt a tengervíz odalent passzívan elviszi, tehát nagyon kicsi az esélye, hogy kibocsájtás legyen belőle, és ha mégis akkor is emberek által nem lakott területen következik be (sőt alapvetően még más élőlények által sem lakott tengerfenéken)
ez is a kétütemű kéndioxidos dízelmotort váltaná ki
***
egyébként maga a fissziós atomerőmű gőz körfolyamata is fejleszthető, amivel a termikus hatásfokot emelni lehet
a ma létező illetve amire engedélyt adnak, alapvetően víz moderátoros reaktoroknál a T1 kilépő hőfokot a primer körben lévő víz korlátozza, nem hallottam még olyanról, hogy szuperkritikus gőzzel működő atomerőmű, miközben szénnel van ilyen, és azok 42%-ot tudnak
ha lépni lehetne a soólvadékos/gázhűtésű/ólomhűtéses reaktorok irányába, akkor emelhető lenne a reaktorból kilépő T1 primer hűtőkör hőmérséklete, és ezzel a végső termikus hatásfok is
igazából jelenleg ez nem adna sokat az atomenergia gazdaságosságához, mert azt főleg az elnyújtott engedélyezési folyamatok, állami túlszabályozás, komplex építési folyamat határozza meg, itt alapvetően a komplex építkezés és ennek a buktatói drágítják meg - minden mást is, reptértől a stadionokig mindent
"(na meg van pár hiba az ábrán azért főleg itt ott arányossági kérdésekben)"
Örülök, ha csak ezt az egy hibát vetted észre :-).
Sokkal nagyobb hiba pl. a felső rész szerintem, teljes az aránytalansága Villamos energia, Villamos energia az elosztói hálózaton, és közben van hálózati/transzformátor veszteségek. Jelen pillanatban hazánkban ez a veszteség az MVM jelentésében á10% körüli értékkel szerepel a teljes rendszerre tekintve úgy 2-3 éve. Itt viszont kb a harmadára csökken az eredeti, ez durva hiba.
Én sem azt mondtam hogy egyetértek a hatásfok számításnál ezzel a hőenergia veszteséggel, de mindenképpen számomra adott egy új szemléletet több szempontból. És a durva, hogy mára ezt a nemzetközi egyezményes számításoknál is figyelembe veszik nem is kicsit pont azért hogy a jövőbe mutató esetleges újrahasznosításnál ezzel számolnak már. Ma még sajnos nem, megy a levesbe :-(.
Ugyanakkor érdekesnek azért érdekes, hogy mily töredékét hasznosítjuk csak a benne lévő - elvi - lehetőségnek.
A jövőben (sőt igazából már a jelenben) az egész energia felhasználási és hasznosítási kérdés szerintem messze túl fog mutatni a műszaki gazdasági vonalon. Komoly szerepe lesz a társadalomtudományoknak, az emberi szokásokat kutatóknak, földrajznak, geológiának és sok egyébnek, amik az emberi szokásokat emberi viselkedéseket próbálják majd összehozni minél hatékonyabban az energiafelhasználás témakörével, máshogy nem fog menni véleményem szerint. Persze lehet ezzel együtt se, ha így haladunk :-(
a tényleges áramtermelésben az atomerőmű hőteljesítményéből fakadó hőveszteség és s sikeresen megtermelt villanyenergia mennyisége aránya szerintem nem stimmel.
Olyan 1:4 arányt látok (20% villanyeneria, 80% hulladékhő), esetleg 1:3-at (25%, 75%)
És odavenni a fűtőelemekben tárolt össz hőenergiát (amit évezredek alatt adnak le - ez a legnyagyobb piros nyíl), szerintem hatásvadász. Ennyi erővel ki lehetne számítani azt is, hogy az E=m*c2 alapján mennyi energia van a fűtőelemben, és aztán siránkozni, hogy miért csak ennyit használunk fel belőle.
Különben egyetértek azzal, amit írtál, hogy nagyon.nagyon összetett a kérdés (energiatermelés) az összes aspektusát nézve.
Én bár eléggé pártolom a napenergia terjedését különféle okok miatt, azért igyekszem a helyén kezelni is egyben műszaki gazdasági oldalon. Így pl. én is már az első kezdeti döntésnél tizenéve azt mondtam, hogy a szaldó az egy elcseszett dolog sok szempontból, mert műszakilag gazdaságilag zsákutca. Ugyanakkor ez sem annyira egyértelmű más oldalról nézve a hatást, azaz az elterjedés, segítés támogatást is sok oldalról lehet vizsgálni (társadalmilag, erkölcsileg, környezetvédelmileg, stb, azaz komplexebb ennél). Én máshogy csináltam volna de én nem értek annyira rendszer szinten hozzá, hogy ezt teljes mértékben átlássam. Mindenesetre szerintem az rhd díjakat semmiképpen nem lett volna szabad tisztán szaldóként kezelni. De ha nézem a másik oldalt, hogy terjedjem, van sok előnyös műszaki hatása is, emellett a beruházási kedvet növeljék akkor már nem olyan egyértelmű sokminden, ez is egyfajta támogatásként értelmezhető még ha nem is áll meg a gazdasági műszaki realitás talaján.
És azért mondom ezt, mert azt sokan nem tudják, azért az összes többi energia előállító forrásunk legyen az atom, fosszilis (szén, gáz) biomassza különösen igen komoly támogatásokat kap és élvez a közösből, sokszázoldalas tanulmányok vannak erre nézve hogyha ott is a teljes hatást figyelembe vesszük milyen rejtett támogatások vagy éppen nem támogatások formájában milyen pénzek kerülnek bele ebbe a kalapba messze túl azon mint a kWh díja. Szóval sajnos ez sem egy olyan hű de tiszta piac, semelyik esetben sem, így innentől meg most miért pont csak a napenergia legyen az - mindegyiknek annak kéne lenni. Ebben persze az is benne van, hogy az energia jelenleg bizonyos szempontból létkérdés is egyben, mert ha nincs akkor nem az a baj, hogy nekem nem megy otthon a porszívó meg a hajszárító, hanem másodpercek alatt az ipar összeomlik. Nálunk is volt olyan 50 másodperces áramszünet, ami többszázmilliós kárt hozott egy percen belül, pedig fel van készítve az üzem ilyen esetekre és még emellett több független helyről is kap betápot. De összejöhet a holdállás úgy hogy ez sem segít. Azért elképzelem, hogy egy komoly vegyi üzem, gyógyszergyár, TVK, BorsodChem ahol igen kritikus vegyi folyamatok vannak másodpercről másodpercre ott egy nem tervezett energiaszünet és komoly havaria állapot alakul ki.
Ezek viszont mindenre kihatnak az energián túli állapotokra, a gazdasági elemekre, üzembiztonságra, társadalomra, felsorolni is lehetetlen. Épp ezért ilyen olyan formában rengeteg támogatás megy ám a hagyományos fosszilis alapú/jellegű erőműveknek energiatermelőknek is, amikről a kisember nem is tud.
A lényeg, hogy sok vetület van és nem is olyan egyszerű kérdéskör ez, mint hisszük vagy hiszik sokan.
Ha már atom és máshol is előjött, minap került kezembe egy új tanulmány, és a különféle erőművek energiaforrások hatásfokát is vizsgálja, így az atomét is. Érdekes módon ez már más szempontokat is figyelembe vett - hosszútávi bomlási hőenergia felszabadulása és hűtési folyamatával kapcsolatban egy másfajta hatásfok értelmezési ábra, ami ezt a hűlést is figyelembe veszi. Lehet rajta vitatkozni mennyire jogos ezt így értelmezni (na meg van pár hiba az ábrán azért főleg itt ott arányossági kérdésekben) mindenesetre ez elég beszédes így, hogy mennyi is az annyi ami miatt tárolni kell. Se atom "ellenes" se "párti" nem vagyok, kicsi ahhoz tudásom hogy bármit is ítélkezhessek róla, mindenesetre nekem egy új nézőpontot adott (persze ennél összetettebb a kép, mint tisztán ez az egy ábra, ez egy kiragadott dolog a sokmindenből).
H a egyszerűen arról az esetről lenne szó, mint amit az ábránn látható, akkor nincs értelme a hidrogénnel vacakolni, ez egyértelmű.
Viszont én arra gondoltam, h a H2t (metánt tudjuk nagy, országos mennyiségben eltárolni évszakos időtartamra.
Ha van egyéb kivitelezhető ötletetek, elő vele! :)
A cikkben megemlíti Újhelyi, h van olyan időszak nyáron, amikor az áram export ára nehatív, mert olyan túltermelés van. Ennél azért jobb, ha el tudjuk tárolni, még ha kis össz hatásfokkal is. Ha pedig télen fűtésre van elhasznàlva egy része, ott nincs a hőerőgép hatásfok. Vaagy lehet kogenerációs erőműben is hasznàlni.
Te is itt vagy néhány éve. Legalább tucatszor leírtuk, hogy az elekromos áram hidrogénbe "ölése" rettentően gazdaságtalan. Legalább annyira, mint a magasnyomású levegős autó meg még jó néhány agymenés. :-)
Pedig a legtöbbünknek nincs fizika tanári diplomája, doktorátusa. :-)
