Helló! Mindenkinek meg van az érdeklődési köre, van akinek ez, van akinek az. Van aki abban leli örömét, hogy autókat kínoz, van aki az új telefonját töri össze, van akinek a wetlook stb ... ezek szerint neked a ruha égetés. Nekem személy szerint nem jön be az ilyesmi. Sajnálom a cuccaimat tönkretenni, a ruhákat is az utolsó pillanatig amíg használható, még kidobni is sajnálom, jó az még dolgozni a kertben vagy festeni. Na de ez az én véleményem, nem megbántásként írtam, remélem nem veszed annak :)
Nekem kedvencem a viz, sár, iszap de ha festék irka pirka vagas égetés mind belefer. Egy fiatalkori sztori ami nem épp vizes. Taboroztun. Este tabortuz korul, persze ittunk is,de nem sokat,valaki feldobta hogy egessunk el egy felsőt viccbol.ok. Sorsoljunk. De mielott sorsoltunk én onkent betettem a tűzbe a szinte vadi új adidas felsomet. Mind tudtak, hogy ha sorsolunk simán meguszhatom és azt is tudtak, hogy új volt a cucc. Ez utan mind szerre vitték és egettek el onkent a cuccukat. Ugy 7-8 remek cuccot egettunk el,mert én onkent bedobtam. Érdekes élmény volt, többször nem csinalnuk meg de akkor és ott pont izgis volt.
Mostanság magam sem jutottam vizes élményekhez egy kivételével.
Munkából hazaértem, és volt alkalmam, hogy egymagamban azt csináljak, amit csak akarok. Ha már ing volt rajtam, vettem rá egy esőkabátot. Ha már esőkabát, akkor egy gumicsizma tökéletes párosítás hozzá. Úgyhogy ing, farmer, gumicsizma és esőkabát volt rajtam, mikor megközelítettem a fürdőszobát.
Hogy is mondjam. Sosem voltam még ennyire hétköznapiasan fürdeni, de valami hihetetlenül jó volt az egész.
Magam is így vagyok a fórummal, egyébként pont október 9-én pénteken zuhanyoztam egy jót ruhástul, és szerencsésen el tudtam dugni a száradni való ruhát, ami azóta sikeresen meg is száradt a hűvös idő ellenére, egy vastag farmerban és egy világos ingben tettem meg. Egyébként a visszaemlékezésmben szereplő ünneplő egyenruha úttörő egyenruha volt.
Könnyen lehet, hogy így szeptemberben és október elején nem történt semmi topikba való, mert más dolgokkal vagyunk elfoglalva, ahogy szerintem te magad is.
Egyébként hogy tetszik az az oldal aminek a linkét megosztottam? Sajnos nekem már nagyon hosszú ideje nincs lehetőségem wetlook-ozni :( .
Először is: már régebben leírtam sok történetet, amit nem szeretnék ismételni csak olvassatok vissza.
Másodszor : eszembe juttattál egy történetet, még általános iskolás koromból, mikor már lebukás mentesen tehettem meg a ruhástul fürdést, szépen felöltöztem az iskolai ünneplő egyenruhámba és rávettem az éppen aktuális iskolaköpenyemet, teleengedtem a kádat, miközben szinte felizgultam a puszta gondolatától annak amire éppen készültem. Mikor tele lett a kád szépen lassan elkezdtem mindenestül beleülni a kádba, mikor végre nyakig voltam mindenestül a vízben, pár percen át áztattam magamat, azután felálltam évezve, hogy csurog a ruhámból a víz. Mikor kicsurgott a víz, elkezdtem beszappanozni a ruhámat ahol csak elértem ez is nagyon jól esett nekem. Miután teljesen beszappanoztam magamat visszaültem a kádba vízbe, ameddig csak tudtam áztattam magamat, azután kihúztam a dugót a kádból és addig maradtam benne, amíg le nem folyt a víz, ezután felálltam megvártam míg kicsurog a maradék víz a ruhámból, és utána kiléptem a kádból a vizes ruhámban megtörölköztem és csak ezután kezdtem el fokozatosan levenni és a kikészített lavórba betenni a vizes ruhát, miután teljesen levetkőztem kiteregettem. Ennyit tudtam leírni, remélem el tudjátok képzelni, hogy mennyire jól esett nekem.
Azért csak akad valami olyan történet, amit szerettél volna kipróbálni, majd felöltöztél, ahogy elképzelted, és belevágtál :) Vagy láttál valamikor valakit, ami nagyon tetszett :)
Ám szerintem sem szabad csüggedni. Ha nyitva hagysz egy kis hátsó ajtót, előbb-utóbb be lép rajta az, akit vársz :)
Tetszenek neked a történeteitek, sajnos én ilyeneket nem tudok írni, mert én a ruhástul fürdésért azt kaptam, amit valamelyikőtök barátnője - nem emlékszem, hogy melyikőtöké - kapott a sarazásáért.
Mert én már ovis koromban fürödtem először ruhástul, és emlékeim szerint már akkor is ingben tettem meg. Saját barátnő sajnos még nem jött össze, annyira, hogy már nem is reménykedem benne .
Szaporodnak a történetek :) Nekem is eszembe jutott még egy. Régen történt, meg nem is nagy dolog. Kocsival voltam és megálltam egy vízparton, ahol többen is voltak a vízben. Gondoltam megnézem milyen a víz, hát felhajtottam a nadrágom szárát és bele mentem bokáig. A a víz jó volt, arrébb mentem, ahová már nem lehet oda látni és puff már benne is voltam derékig a vízben. A Farmer új volt és kínai , és valami fura impregnálás lehetett rajta, mert nagyon lassan folyt be alá a víz, szinte érezni lehetett, hogy hol hatol be. Hát érdekes volt mindenesetre. Szerencsére nem látott meg senki . Nem tudom kérdezték-e itt már, hogy titeket lát már meg valaki ? És ha igen akkor mi volt a reakció ?
Szia robzon1! Örülök, hogy tetszik nektek, én magam is iszonyatosan boldog vagyok, ha csak rá gondolok, hogy mi történt akkor. Szerencsésnek is érzem magam, ezért a kedvéért mindent megteszek, amit csak kér, cserébe én is megkapom, amit kérek! :) Igen, gondoltam arra, hogy ezt én hoztam ki belőle, de leginkább azzal, hogy utána nagyon sokat beszéltünk róla. Elmondta, hogy addig a napig csak legfeljebb térdig ment bele a sárba, de azt már nagyon mélynek gondolta, közben dagonyázott benne, taposta, de sosem merte egész testét besarazni, bármennyire is vágyott rá. Élt benne egy olyan előítélet, hogy ezt csak a malacok csinálják, hogy milyen undorító dolog sárban fetrengeni. A szülei neki is azt tanították, hogy ne lépjen pocsolyába, ha kicsiként összepiszkolta a ruháját, akkor gondolom jól leszidták, ezért nagyon bűnösnek érezte érte magát. De mikor velem beleesett és én elkezdtem őt összekenni, akkor valami elindult benne, vágyott rá, hogy velem fetrenghessen a sárban, de sehogy nem merte volna elmondani, ha én nem kérdezek rá, beszélek vele a dologról. De robzon1, én is csak azt tudom javasolni, hogy ne csak célirányosan 1 dologra koncentrálj, próbáld felvezetni a dolgot. Nekem könnyebb a helyzetem, mert nekem nem számít, hogy milyen a ruha a lányon, én gerjedek rá. Ha csak egy kis top van a barátnőmön és rövid, éppen fenék alá érő farmer, én arra is gerjedek, mert az is ruha, bár a hosszú ruhákat jobban szeretem. Ha ezekben az egyszerűbbekben élvezné a dolgot, akkor lehet szépen, fokozatosan emelni a szintet. De a legtöbb lány sajnálná a legcsinibb blúzát, kosztümjét még csak fürdésre is, ezért ha eljuttok odáig, hogy te mit szeretnél tőle és milyen ruhában, érdemes ellátogatni használtruha kereskedésekbe, és ott beszerezni hasonló öltözéket, amit már nem sajnál annyira. Még egy saját tapasztalat a Muddy fétishez. Azokat a ruhákat, amiket összesarazunk, többnyire utána már másra nem alkalmas, csak WAM-ra! :) A világos ruhák teljesen elszíneződnek, elbarnulnak, volt példa arra is, hogy a sárban volt valami és kiszakította, megsértette a ruha felületét. Pont emiatt csak olyan ruhákban szoktunk saraskodni, amiket már nem sajnálunk, nem kár értük. Nagyon ritkán használunk hozzá teljesen új ruhákat, ha használunk is, akkor olyanokat, amiket csak kifejezetten erre a célra vásárolunk, vagy még régebb óta őrizgetjük, aztán kiment a divatból és csak ritkán volt rajtunk, vagy nem is volt. De válaszolva a kérdésedre, próbáltuk már úgy, ahogy írod, igaz csak a Wetlook-ot. Sárban teljes ünnepi felszerelés még nem volt, viszont olyan már volt többször is, hogy magas szárú csizmát, miniszoknyát, fehér blúzt és alatta melltartót viselt, én pedig bőrcipőt, vasalt nadrágot és hosszú ujjas, fehér inget, nyakkendővel, hogy azért mégis adjuk meg a módját! :) Viszont Wetlook során elég gyakran szoktunk teljesen ünneplőbe öltözni, szó szerint kicsípjük magunkat! Itt aztán már minden játszik, mindenféle ruha, amink csak van! Páromnak cipők, csizmák, vagy zoknik, hosszú sötét nadrágok, cicanadrágok, különböző kosztümnadrágok, bugyik, különböző színű blúzok, rövid és hosszú ujjas blúzok, fehérek, világosak, sárgák, épp amilyen színű kell, blúz alá vállpántosak, alá melltartók, aztán kosztümkabátok, egyéb kabátok, sálak, táskák, ékszerek, kesztyűk, övek, mini ruhák, minden, ami kellhet! :) Szeretem, ha a blúzai mell tájékán kivágottak, de ha nem, akkor fürdés közben úgyis kigombolom neki, mert szeretem, ha egy bizonyos szintig ki van a melle! Én egyre jobban kezdem szeretni a teljes öltönyben való fürdést, egyre inkább eleganciát látok benne! :) Szoktam viselni fürdés közben különféle alkalmi cipőket, bőrt vagy műbőrt egyaránt, alattuk zoknit, szeretem a hosszabb szárúakat valamiért. Viselem az öltönynadrágokat, alsónadrágot, világos inget, nyakkendővel, mellénnyel, zakóval, úgy ahogy kell. Öltönyben pancsolni valami hihetetlenül jó érzés, de ezt te is tudod! :) Ha meg egy lány van melletted kiöltözve, na az még az igazi! Szeretem még azt is, hogy a fehér ingemre vagy a párom blúzára színes folyékony szappant, habfürdőt vagy tusfürdőt öntök, az úgy szépen megszínezi a ruhánkat, ami aztán a vízben, az elázás során kioldódik! Én saját tapasztatból tudom mondani, hogy számomra mindkettő hihetetlenül izgató, izgalommal teli, semmi máshoz nem hasonlítható élményt nyújt! A Wetlook-ot ugyan jobban szeretem, de a Muddy-t is szívesen, bármikor bevállalom! :) Ajánlom másnak is!
Magam inkább a több ruhát részesítem előnyben. Tehát inkább hosszú, mint rövidnadrág, inkább hosszú ujjú, mint rövid. Ruhadarabok számában is a többet pártolom. Bár eddig nem volt alkalmam belekóstolni. Szóval inkább felvennék a pólóra egy pulcsit, illetve zoknit, cipőt is, bár ezek eddig kimaradtak.
Hogy párom miket kedvel, nem tudom. Annyi vizes esetünk még nem volt, hogy ki tudjon alakítani kedvenceket. Ha az ő összeállítására tévedünk, nála is melltartó, bugyi, illetve zokni, cipő lenne a legjobb. Minél több, és minél többféle ruhadarabbal.
Az a balatoni zuhany valóban nagyon élvezetes volt. Hogy van-e még sztorim, hát akad pár.
A mai sztorim legyen egy magányos történet. Jómagam nagyon szeretem a lycra anyagú dolgokat. Sportnadrág, póló, felső, vagy akár alsónadrág. Ezeket már fürdőkádban teszteltem, de igazán kíváncsi lennék, milyen bennük úszni. És persze milyen érzés utána kijönni a vízből. Szóval pár éve augusztus végén ötleteltem. Ha úszni akarok, akkor kell valami nagyobb víz, tó, vagy a Duna. Ennek okán a Duna tűnt leginkább jónak. De hogy is csináljam.... Mivel bringázáshoz ideálig a sportnadrág (futónadrág) és egy lycra felső viselése, így már adott volt a szitu. Duna-partra kell lebringázni, és keresni egy jó helyet, ahol kevesen láthatnak meg. Így egyik nap késő délután felöltöztem, kihoztam a bringám, és hajrá. Gondoltam, aznap feltérképezem a helyeket, majd másnap beteljesítem vágyam. Kiértem a belvárosban a Duna-partra, és indultam is délnek. Egyre kevesebb ház, ember, végén már csak egy-egy kis fás "szigetecske" maradt a járda és a Duna közt, amely elég jól kitakarta a vízpartot. Na, mondom akkor ez adott, de nézzük meg közelebbről. Így le a bringáról letoltam a partra. Kezem megmártottam, a víz elég hűvös volt, meg esteledett is, már szürkült az ég, és 40 fok sem volt már napközben sem, max vagy 25. Szóval a víz hideg volt. Gondoltam, ha már itt vagyok, leveszem a cipőm, megnézem, a lábamnak mennyire hideg a víz, ha meg valaki jön, hát majd nagyon fáradtnak tettetem magam, aki épp megállt kicsit pihenni. Szóval beledugtam kicsit a lábujjaim, majd mindkét lábammal belemásztam a víz legszélébe. Hogy ne is mondjam, ettől mennyire felpörögtem. Pulzusom felpörgött, hisz csak pár lépés a víz. Le is ültem egy nagy kőre, mely a parton volt. Ekkor ha a lábamat pont bokáig érte a víz. Persze jött a felfedezés, hogy hopp, véletlenül beleérhetne a nadrágom alja a vízbe. Valami véletlen folytán így is lett, miután tettem egy fél lépést. A hosszú futógatyám boka felettig vizes is lett. Jajj, jajj, de ha már úgyis vizes lett, csak bemegyek már térdig. Ezen a gondolaton felindulva tettem pár lépést, míg a nadrágom vizességét jelző fényes rész teteje épp a térdem alatt ért véget. Éreztem, hogy ez nagyon izgi, és nagyon élvezetes, így még egyet beljebb léptem, így már térdem felettig lepett a víz. Hű, ez nagyon jó, gondoltam. Na akkor ez is megvan, itt tökéletesen tudok majd vizeskedni, nincs is olyan messze. Így hát kiültem az előbbi kőre a parton. De csak járt az agyam. Jó-jó, hűvös van már így nyár végén, de legközelebb csak jövőre lesz meleg. Hát be is caplattam ismét térdig. Ez megint nagyon jó élmény volt, s bennem lüktetett, hogy tovább, tovább. Két lépés múlva combom közepét simogatta a hűs víz. Ettől megint jött egy izgalmi roham. Ha felül nem is vizezem magam, nehogy megfázzak, azért most már ne álljak meg itt. Így vettem egy nagy levegőt, léptem kettőt, felsőmet felhúztam, és leguggoltam, hogy nadrágom teljesen a víz alatt volt. Rögtön egy pillanat alatt felugrottam, olyan jó érzés volt, hogy nem bírtam magammal :D Izgalmamban ki is sétáltam a partra, ismét a kövön kikötve. Tervekkel és gondolatokkal tele vettem fel zoknimat és cipőmet. Épp bekötöttem a másodikat, mikor emberi zajt hallottam. Mögülem jött egy nagymama unokájával. Úgyhogy ugrottam, és toltam felfelé a parttól a biciklimet.
Így úsztam meg éppenhogycsak, hogy megláttak volna. Bár valszeg kit is érdekeltem volna.
De ez nekem akkor is egy iszonyat jó élmény volt így.
Ám ha már kedvelt "fürdőruhák", akkor én határozottan előnyben részesítem a lycra anyagúakat.
Remélem a mai történetem is izgi és élvezetes volt számodra is :D De most átadom a stafétát neked, egy történet erejéig. Imádom én is olvasni az ilyen sztorikat :D
Kedves Wetlook srác! Öröm olvasni a történeted, számomra nagyon izgalmas, akartam írni, hogy folytasd, de látom, hogy folytattad! :) Valahogy nekem ez a strandos rész kimaradt az életemből, szüleim nem adtak rám soha pólót, de mindig irigykedve figyeltem a fiatal lányokat, akiken volt póló. Én inkább az otthoni fürdést kedvelem, vagy az olyat, ahol egyedül vagy a párommal vagyok, eldugott szegletben, vagy olyan helyen, ahol nem láthatnak. Nyilvánosan nem szívesen mutatkoznék így mások előtt, bár abban a medencés buliban benne lettem volna, amit említettem, ha a lány is jött volna velem! :) Írtad, hogy pólóban, alsónadrágban fürödtél, és írtad, hogy a barátnőd a pólóját vizezi be. Csak a kíváncsiság kedvéért, több vagy kevesebb ruhát részesíted előnyben? És a partnered miket kedvel? :) Elolvastam a balatoni élményedet is, ami engem lenyűgözött! :) Főleg a legvége, az amikor közösen zuhanyoztatok! Ha van még ilyen történeted, amit megosztanál velünk, ne tartsd magadban, engem érdekel, szívesen olvasom!
Fú, hát az már jó régen volt :) Egy olyan fesztivál szerű rendezvényen, ami egy tó partján volt, láttam, hogy többen is bemennek a vízbe, úgy ahogy vannak. Ruhástól, teljesen mindegy volt, hogy miben voltak farmer , melegítő és még olyat is láttam, hogy motoros bőrruha. Naná, hogy nekem is ki kellett próbálnom :) . Nem volt gond, ott nem foglalkozott senki vele, nagy meleg volt és még a megszáradással se volt gond. Ott bizony tiszta vizes és sáros volt mindenki :). Utána meg otthon a fürdőszobában, amikor lehetett , de ezt már azt hiszem , hogy leírtam. Ja és azóta is tetszik a dolog! De akárhogy is van, még mindig olyan "bűnös" érzésként élem meg.
Jó kis élmény lehetett :) . Sajnos aki nem ismeri az érzést , mindig is el fogja ítélni a dolgot. Mi meg érezni fogjuk magunkon azokat a bizonyos szemeket, még akkor is, ha senki se látja, vagy éppen nem foglalkozik vele.
Szerintem a ruhában fürdésre csak az mondja, hogy elítélendő, aki nem meri magának bevallani, hogy izgi lehet, és sosem próbálta. Kis koromban én is így voltam, de rajtam eluralkodott a dolog.
Ám, hogy sztori is legyen. Barátnőmmel első vizeskedés története következik.
Történt is egyik nyáron, hogy együtt nyaraltunk a Balatonnál. Augusztus vége volt, de neki is és magamnak is szereztem be egy-egy szörfös lycra felsőt. Persze alig vártam, hogy végre felavassuk, persze még a nap ilyenkor is elég erősen sütött. Szóval eljött az idő, hogy lemegyünk a strandra. Mindketten felvettük a felsőt, és úgy mentünk ki. Lepakoltunk, és megindultunk a víz felé. Az előző sztorimban szereplő figyelő szemeket megint magunkon éreztem, de hát társasággal (barátnőmmel), talán nem néznek annyira bolondnak. (Sajnos ez a figyelő szem effektus nagyon belém ült minden téren.) Szóval mentünk a vízhez, bemásztunk a lépcsőn. Mivel előző napokban esett az eső, ezért a víz már nem volt valami meleg, csak kint a levegő sugallt némi nyári, strandolós hangulatot. Jah ,és persze megfejeltük az egész sztorit ilyen vizicipővel, biztos ismeritek. Szóval sűrűn megálltunk a lépcsőn, hogy szokjuk a hideg vizet. Engem persze egyre inkább elfogott az izgalom, hogy végre együtt fürdünk, ha nem is tetőtől-talpig felöltözve, de ez lehet tán a kezdet. Végre leértünk a lépcső aljára, ahol térd fölé ért már a víz. Az én szívem ismét csak kalapált, hogy végre most, most együtt fürdünk, szépen végignézhetem, ahogy szépen rátapad a víztől csillogó felsője. Mentünk szép lassan befelé, és milliméterről milliméterre mélyült a víz. És mikor már majdnem fenékmagasságig ért a víz, barátnőm megtorpant. Kérdeztem tőle, mi a gond? Ő nem lesz hajlandó ebbe a hideg vízbe jobban belemenni, mert úgyis fázós, és neki ez most nagyon hideg, de ha én gondolom, akkor hajrá. Mivel jómagam már nagyon vágytam a szeretett érzésre, mikor ellep a víz, s szépen átjárja pólóm, ez esetben ezen szörfös felső minden zugát, hát magam nyakig azonnal bemerültem. A víz rögtön lehűtött szerencsére. Így rögtön éreztem, hogy ő miért nem vállalkozik a dologra, ám nekem jól esett kicsit várni, míg a felső szépen átázik mindenhol, majd felállni, és kiemelkedni a vízből. Ezután csak elsétáltunk a víz szélében, magam persze el-eltünedezve a vízben nyakig, mondván magamban, legalább ezt kiélvezem, ha már kijöttünk a strandra. Majd persze kimentünk sütkérezni. Ezután még egyszer, később, mikor már szinte teljesen megszáradtam, jött az ötlet, csak-csak menjünk megint a víz irányába. Ám ekkor úgy döntöttünk, leülünk csak a lépcsőn, barátnőm továbbra sem akart belemenni. Először egymás mellett ültünk, kb lábszárközépig voltunk vízben. Belső késztetésem jelezte, hogy ez így nem egészen jó, tenni kéne valamit. Így hát kicsit kijjebb ültem a lépcsőfokon, hogy térdig, később combközépig ért a víz. Víz, víz....., lüktetett bennem. így hát lejjebb ültem egy fokkal, ami már majdnem csípőig érő vízet jelentett. Barátnőm sajnos nem volt vevő a hideg vízre. De bennem továbbra is "víz,víz...." Addig-addig, hogy csúsztam megint a lépcső széle felé. Ekkor barátnőm már mögöttem ült, pontosabban én ültem a két lába közé. Egy lépcsőfokkal feljebb ült mint én. Ahogy csúsztam lefelé, a hasára dőltem. Majd szépen gondoltam egyet, és megint egy lépcsőfokkal alább adtam. Ekkor már a hasam közepéig ért a hidegség formájában cikázó víz. "Még, még.." hangzott bennem. Barátnőm lábaira támaszkodva, mintha egy fotelben ültem volna, kezdtem ismét lejjebb kúszni a lépcsőn. Közben nem tudom, beszélgettünk-e, mert bennem élt a gondolat, hogy "gyerünk, most élvezd ki". Így kikúsztam ezen lépcsőfok szélére is. Ekkor már éreztem, hogy erőteljesen a hátam közepét simogatja az a "borzasztóan hideg" víz. Elöl meg már a mellkasom aljáig ért. Ekkor váltottam ismét lépcsőfokot lefelé. Ekkor gondolt egyet barátnőm is, és lejjebb jött egy fokkal, de nagy bánatomra felsőjének legszéle sem került a vízbe. Így hát saját gondolataimba merülve, nomeg már mellkasközépig a Balatonba figyeltem, ahogy szép kis fodros hullámocskák közelednek mindig felén. Jöttek, láttak, és áztattak. De nekem ekkor már a mellkasközép sem volt elég, így hát egy elegáns mozdulattal kicsúsztam a lépcső szélére, végre nyakig merülve. Így ültünk ott vagy 10 percet, barátnőm feneke félig, jómagam meg nyakig a vízben. És nagyon élveztem a dolgot, jól lehűtötte vágyaim, melyet, ha csak félig is (gondolok itt csak magam vizességére), de kiélvezhettem.
Aztán kijöttünk, és elindultunk haza. Hazaúton valahogy a téma okán kibukott belőlem, hogy megnéztem volna vizesen is rajta azt a felsőt. Ekkor már épp a kapuban voltunk. Így hát jött is az ötlete, hogy attól még, hogy a strandon nem.... Szóval hogy úgyis kell fürdeni a Balaton koszossága után, levetkőztünk, és ő magára öltötte minden vágyam forrását, a szörfös felsőjét. A szálláson amúgy külön apartmanunk, és zuhanykabin volt. Szóval előrementem, és beállítottam egy kellemes vizet, és beálltam a zuhany alá. Ekkor ő is megérkezett, és beállt mellém. Szerencsére a zuhanyrózsa a falra volt szerelve, így bajlódnom nem kellett vele, kezemet finoman végigjárathattam vizes felsőjének minden szegletén. Így tapogattam le szépen egy darabig a dolgokat, majd pár perc után levette a felsőt, és szépen lezuhanyoztunk.
Szóval így esett az első vizes élményem egy nővel, aki még mindig kitart mellettem. Nekem életreszóló élmény volt ez.
bdtm393 köszönjük a beszámolót! Szerencsés vagy és én is kívánok nektek sok-sok élményt. Én szívesen olvasom a beszámolókat és történeteket, úgyhogy ha van mit leírnod ne tartsd magadban! Talán könnyebbséget jelet , ha valakivel megtudja osztani az ember a féltett gondolatait. Itt nem fog elítélni senki emiatt! Wetlook srác ! Neked is köszi a beszámolót :) Egyébként a napokban két ismerősöm is mesélte, hogy látott ruhástól fürdő embert a vízben és hogy ez milyen visszataszító dolog :/ Na erre nem igazán tudtam mit mondani hirtelen. Pedig ha tudnák :) De hát ez van!
Ha lehet, neked valóban még nehezebb dolgod van a számodra megfelelő társ (nő) megtalálásában. Ám téged egyáltalán nem izgat, csak és kizárólag, ha kosztümben van egy lány? Mert lehet, hogy megpróbálhatnád egy lánnyal hétköznapiban is azt a sáros terepet. Hátha belemenne. És ha esetleg minden prímán alakul, lehet az elegánsba is belemegy, miután kitárgyaltátok az élményeket. De lehet, nem.
Ám eddig nekem nem volt sáros élményem, bár az előző sztori okán egyre inkább kipróbálnám :D
Szia dbtm393! Mindannyiunk nevében irhatom,hogy egy gyönyörű élményt osztottál meg velünk.Szerencsés ember vagy,hogy ilyen menyasszonyod van,és nekem ebből az jön le,hogy valahol te hoztad ezt ki belőle. Mert ezek szerint, benne is megvolt a hajlam rá de ha te nem érzel vágyat a Wam iránt,akkor ő ezt nem vallja be neked. Meg ugye kellett az a bizonyos szituáció is. Bár nem ismerlek de előbb utóbb az ember akaratlanul,de inkább akarva előhozakodik a témával. Nem tudja magába fojtani. Persze titkolja amig lehet de... de ehhez a megfelelő időpont és lehetőség kell. Mert nincs senkinek a homlokára irva,hogy mit szeret,vagy mitől indul be. És ezt szerintem az hozza ki az emberből,hogy kinek milyen a kedvenc ruhaösszeállitása:ha például egy lányt kisérnék haza esőben,és egy farmer lenne rajta meg egy top,akkor nem biztos,hogy előhoznám a témát! De viszont ha egy blúz lenne rajta egy szoknyával akkor máris figyelném a reakcióit! És most bocs,hogy előhozom megint a ballagási témát de én erre gerjedek:tehát ha azt látnám,hogy ő sem bánja,ha elázna a csinos kosztümje,akkor már nyert ügyem lenne! Felénk is van erdő,a sulitól nem is messze,dehát ki az a lány aki azt kedveli,hogy kiöltözve,a sáros úton érjen haza? Pedig szivesen elkisérném:erről sajnos csak fantáziálásaim vannak!! Ez a saras dolog ez nagyon jónak hangzik:csak ugye én sajnos ezt a helyzetet kiöltözve tudnám elképzelni. De a végeredmény az lenne amit irtál. Kivánom,hogy sokáig együtt legyetek,és rengetek élményben legyen részetek!! Kérdeznék valamit: Öltönyben nem próbáltátok? Ő meg kosztümben? Erről érdekelne még sztori ha van! További szép napot nektek!
Barátnőm még nem tud a fórumról, nem mertem még beavatni. Majd talán egyszer :D
Kedves dbtm393!
Nagyon tanulságos történet. Nagy izgalommal olvastam mindkettőt.
Ezen felbuzdulva én is elmesélném a magam első vizes élményeit.
Annak idején, tizenéves korom elején sokat jártunk családosan strandra. Ott persze, mint szokás manapság is, szüleim fehér pólót adtam rám a pancsoláshoz. És én így, fehér póló-fürdőnadrág kombinációval indultam meg szüleimmel a víz felé. Persze izgulva, meg szégyenkezve, hogy most mindenki engem néz, hogy "úristen, pólóban meg fürdeni", bár persze mostanság már látom, senkit nem érdekeltem. Szóval, odaértünk a vízparthoz, a Balaton partjára. És akkor jött a pillanat, hogy indulás befelé. Nekem a torkomban dobogott a szívem, érezve a tekinteteket magamon. És akkor leértem a lépcső aljára, onnan indultunk a mélyebb részek felé. Egyre mélyebbre mentem a tóban, és egyre vizesebb lett rajtam a póló, majd persze nyakig ért a végén a víz. Majd mikor kitomboltuk magunkat nővéremmel, indultunk kifelé. én még mindig éreztem a nem létező tekinteteket magamon, így hát ismét csak nagy izgalommal mentünk ki. Mire a lépcsőhöz értünk már teljes felsőtestemen éreztem, hogy is tapad rá a vizes póló. Így persze még inkább izgalom fogott el, hogy ez igazából jó, de persze mindenki engem néz, és azon fog nevetni, hogy vizes pólóban vagyok. De az érzés az elkapott. Természetesen strandon többször volt még ilyen, a póló mindig fehér volt, én mindig feszélyezve éreztem magam, nem is kicsit. De megtaláltam benne az élvezetet. Mikor belementem a vízbe, az izgalmat, mikor a víz felett a póló rám tapadt, az élvezetet. Ezeken felkapva fürödtem sokszor strand után a kimosott, kád fölé teregetett fürdőnadrágomban. És már ez is nagyon jó volt, főleg, ha a strandon, vízben hordott pólót is fel tudtam hozzá venni. És ezt a fürdést már sokkal jobban élveztem, mint a strandon.
Ezen élményeken felbuzdulva kezdtem rá, hogy este, fürdés előtt nem vetkőztem le teljesen. Az alsógatya, és a póló sokszor rajtam maradt, úgy másztam a kádba fürdeni. Néha a zoknit sem kíméltem :D Így heti 1-2 alkalommal élveztem ki a ruhában fürdés élvezetét.
Aztán így elvoltam pár évig. Amennyiben szeretnétek, legközelebb folyt. köv. a magam vizes kalandjairól :D
