"a 260 ezer kilométer"-es, "nulla erősségű pont", "de ez nem Lagrange pont"
Akkor miért írják 'mindenhol', hogy a fenti, 'L1-es Lagrange pont', valós, létező "Lagrange pont", a két égitest között, a 'kisebbik'-hez közelebb... ?! ;-o
a tarsadalmi/technikai fejledesnek hatranya h egyre tobb az olyan terulet, ahol nem mukodik a termeszetes (ertsd ertekalapu) kivalasztodas. ilyen az elmeleti fizika is. lehet hangzatos elmeleteket egymasra fuzni az idoutazasrol, fereglyukakrol, kvantumszamitogeprol, hidegfuziorol, tavolhatasos kommunikaciorol, elmelkedni a nagy bummeol, a semmibol keletkezo univerzumrol, a feketelyukakrol. lehet higgs bozonert nobelt adni, szinkvarkokkal jatszadozni stb de ezek bizonyiteka csak kesik. egyre jobban kesik, es valszin soha nem is lesz meg. vagyis szabadon lehet barmirol elmelkedni, elkolteni csilliokat ra, nem baxik egyoltest sem. a lenyeg, h a befejteto elhiggye h olyanra kolti a penzet, amire erdemes, meg ha a valosag ennek ellenkezojet is mutatja.
A rezonancia valójában az atommag és az elektron(ok) között jön létre.
Az atommagnak van egy saját rezgési frekvenciája, és az elektron csak olyan pályán keringhet tartósan, aminek a keringési frekvenciája ezzel megegyezik, vagy ennek egész-számú többszöröse.
"Ez azt jelenti, hogy a stabil bolygópályák között rezonancia alakul ki."
Jó helyen kapizsgálsz.
Ugyanez van az atom belsejében is.
"Aki rossz helyen van, azt kilökdösik."
Így van. Csak, amíg az atomnál a kilökdösődés és az átrendeződés kb. 10 nanoszekundum alatt lezajlik, addig a bolygók esetében ez a folyamat évmilliókig is eltarthat.
Amiről korábban beszéltem, a gravitációs burok, amely minden égitestet körül vesz, ugyanaz, mint a Hill szféra, (vagy Hill gömb), amelynek az átmérője 1,5 km a Föld esetében keringéskor.
Ezt a gravitációs burkot az égitest viszi megával a keringés során, a benne lévő Holddal és műholdakkal együtt.
Vagyis 'jogos' a destrukt 5618-ban feltett kérdése, 'hogyaszongya':
"A Föld és a Nap között 260 ezer km-re van az a pont, ahol a két égitest vonzóereje egyenlő. Az L1 lagrange pont pedig 1,5 millió km-re van. Miért nem esik egybe ez a két pont? Melyik az a pont a kettő közül, ahová ha egy próbatestet elhelyezel, akkor az nem fogja tudni, hogy a Föld vagy a Nap felé induljon el."
vagyis a kozos tomegkozeppont koruli keringesek es a forgasok osszesitett impulzus momentuma, ami lenyegeben a centrifugalis eronek felel meg, egyenlonek kell lenni az osszesitett gravitacios erovel. ez a korrekt megfogalmazas, az enyem az ertheto remelhetoleg.
azert, mert a mozgasok nezoponttol fuggetlenul letezo dolgok. legalabbis lagrang idejeben meg ugy volt, es mivel a valosag is ezt bizonyitja, ebben a temakorben meg is maradt ez a nezet, igy minden nezopontban igaz kell legyen az erok egyensulya. egy kettos objektumnak harom centrumu mozgasa van, a ket test illetve a kozos gravitacios centrum. ha barmelyiket fix pontnak tekintjuk, vagyis figyelmenkivul hagyjuk a terbeli mozgasat, akkor ezek korul a terben kering a ket testhez kepest egyidoben allonak tekintett pont. vagyis mindharomhoz kepest van centrifugalis ero. a tenyleges terbeli mozgast meg ugy kapjuk, h ha osszegezzuk ezeket.
"a ket objektumhoz kepest allo pontban harom mozgasi ero hat egy objektumre. egyszer kering a kozos tomegkozeppont korol, illetve kering mindket objektum korul. ez a harom centrifugalis ero - helyesebben impulzus momentum..."
Bocsi kedves Cseik, de nem értem: miért is kering? "mindkét objektum körül" "a ket objektumhoz kepest allo pontban" lévő "objektum" ??! ;-o
a ket objektumhoz kepest allo pontban harom mozgasi ero hat egy objektumre. egyszer kering a kozos tomegkozeppont korol, illetve kering mindket objektum korul. ez a harom centrifugalis ero - helyesebben impulzus momentum - osszege mutat valamerre valamilyen nagysaggal. eleg bonyolult, egymast befolyasolo erok, mivel a harom centrumhoz kepesti tavolsag es korsebesseg a pont helyenek valtoztatasaval mas mas mertekben valtozik. ahol ez az osszesitett ero pont kioltja a ket test osszesitett gravitacios erejet ott az objektum all a kettos rendszerhez kepest.
