Nem... ha már az elektrokémiánál vagyunk, javasolhatok két könyvet: az Erdei-Grúz félét, meg a Kiss László félét.
Ezek az alapokat megadják, de nyilván hiányzanak belőlük a legfrissebb kutatási eredmények. (viszonylag régi kiadás mindakettő, de egyetemi jegyzetnek készültek)
Aztán annyi... nincs értelme a vitának, mert eleve nem egy dologról beszélünk: ti megragatok mindíg az áramkörök szintjén, holott itt az alapvető különbségek sokkal előbb kezdődnek.
Az egész hifizős társadalom fő baja, hogy képtelen kilépni ebből a fajta mentalitásból...inkább mítizálnak dolgokat: ámde végül is ha fizetnek érte, miért ne...
Lári-fári! Bexélsz a levegőbe (virtuálisan osztod az észt)
Elő a farbával!
Akkor fejcsed mán ki tételesen:
a., Miben "más a "driftje" egy eletrokémiai villamos energiaforrásnak, más egy
AC/DC átalakítónak"
b., Miben mutatkozik az a pontban tételesen kifejtett külömbség a mi - azaz az
erősítő működése - szempontjából.
Ameddíg ezt nem teszed meg, mély sajnálatomra azt az állítást kell megfogalmaznom, hogy TE jómagad sem tudod - bár firnyákos módon hagytál magadnak egy kiskaput: "(most arról nem beszélve, hogy az elméletiek micsoda véres csatákat vívnak még ma is, pl. a fém/elektrolit határátmeneten lejátszódó folyamatok leírásában, pedig ez a kémiai villamos energiaelőállítók egyik legfontosabb kérdése)"
Már megint a szezont a fazonnal... Tessék már szétválasztani a dolgokat tisztességesen, és előbb az alapokat tisztázni, majd onnan menni egy lépéssel tovább!
Egyelőre itt azon ettétek egymás lelkét, hogy miért szar/jó az akkus táplálás, és miért szar/jó a hálózati egyenirányított táplálás!
Ehhez képest mindenki a sokkal későbbi dolgokról kezdett el bőcsködni, ahelyett hogy körbejárták volna az alapkérdést: milyen különbségek vannak a két (több)villamosenrgianyerési lehetőség között: elvileg! Mi történik az elemi szintű folyamatoknál az a) b) és c)... n+1 esetben.
Ha ez világos, innen lehet aztán továbbbőcsködni, de addig csak az egymás izélgetése marad...
Nyalván hidegen hagy amit itten elsüttök, mindenki úgy élvez ahogyan tud, de legalább arra figyeljetek, aki tényleg májer az egyikben (süketkoma/akku)!
Az ottani megxolalása rendkiwül impressziw wolt és teljesen ugy éreztem, h a fejemben jelennek meg a hangok.
Walszeg a hangfal miatt érezhettem ezt.
Ugy xolt, mint egy sztatikus füles.
Az erölködö xépen hajtotta meg.
Csakhogy ez xámomra egy teljesen ismeretlen rendxer wolt.
Walamilyen CD pro xerü futomü, gondolom altmann DAC és perxe az erölködö.
Ja meg a Zu-k.
Ahhoz, h megitélhessem az erösitö hangját, ahhoz wéleményem xerint az kell, h a saját rendxerembe illesszem be, a saját dotjaimmal, és pár nap eggyüttlét sem ártana.
Addig teljesen felesleges ilyen akadémiai kérdéseket feltenni, h "hallotta e már walaki a BYOB erölködöt"?
Oxt mi a wéleménye rola, meg az akksis spirálcellás táprol?
Xerintem aki rendxert wex, ráadásul wadi ujat, és a direkt hangzást kedweli, annak walszeg fönyeremény...
Na kérem, miből vegyek vissza? Azt a szar fizikakönyvet nem én írtam, hatásával azonban naponta szembetalálom magam (((
..és nem középiskolában: végzős mérnökhallgatóknál, szakmérnököknél...
Nem állsz közelebb, legfeljebb a primer oldalon, de ott is annak függvényében hogy a legközelebbi oszloptrafód éppen milyen, meg mennyire van leterhelve...az egyéb, hálózatépítési disznóságokról már nem is beszélve!
Aztán már az EIR az a saját trafóimpedanciáját kapja háttérnek. Ráadásul ott van az egyenirányító eszköz (nonlineáris) nyitóellenállásán-pontosabban komplex impedanciáján át az összes többi gebaszt, amit hajlamosak sokan egy legyintéssel elintézni...
A kémiai energiaforrások meg másmilyen drifttel rendelkeznek, és megint annak függvényében reagálnak, milyen folyamatok játszódnak le és hogyan a fém/elektrolit határátmeneteken!
Én készséggel elismerem, hogy igen nagyon jó vagy elektrokémiából. Ugyanakkor felhívnám becses figyelmedet pár dologra:
1.) Éppúgy, ahogy a hálózati áramot feljavítjuk, mielőtt ráeresztjök az érzékeny áramkörünkre, a cellákbul nyert áram is javítható, ha némely tulajdonságai zavarnak. Nem fair a komplett, akár igen bonyolult tápegységet a natúr cellához mérni. A cellára építhető tápegységhez kell mérni.
2.) Liemeltél pár tulajdonságot az összevetés alapjának. Miért pont ezeket, másokat miért nem?
Természetesen mindent az egyetlen helyes, a legeslegjobb módon csináltatok. Teljesen kizárt, hogy van az az eszköz vagy gondolat, ami nektek 10 éve nem volt meg.
Mondtam én, hogy egyik miatt van a másik? Nem mondtam. Azt mondom, külön nemigen léteznek.
"a középiskolai fizikakönyv"
Sürgősen visszavenni ebbül. Csak ha beszélni akarunk még...
"mi a különség egy hálózati egyenirányítóból nyert DC villamos energia és egy valamilyen kémiai energiatárolóból kivett gain "driftje" között, a terhelés, a hőfok, és a terhelési idő/impulzus jellemzői szerint?"
A legfőbb difi az, hogy hálózaton alapesetben lényegesen közelebb állsz az elméleti feszgenhez. Ez ugye leginkább azért van, mert oly hihetetlen módon semekkora se vagy a teljes rendszerhez képest, hogy nemigen tudsz mérhetően hatni rá.
Ugyanakkor ennek az áramforrásnak van mérhető (és össze-vissza változó) zaja, míg a kémiai celláknak nincs.
Ejnye no, hol van már a 10 évvel ezelőtt... akkortájt szabadalmaztatták a spirálcellás akkukat.
Tegye fel a kezét, aki az elektronikáját spirál cellás akkuval próbálta hajtani? Tegye fel a kezét, aki hallotta már a spirálcellás akkuról hajtott Altmann BYOB erősítőt?
Van olyan amerikai és angol tápokat más hifi cégeknek fejlesztő, gyárrtó vállalkozás, ami az Altmannhoz csinál külső lineáris tápot az akku helyett. Pontosan 3-szor annyiba kerül, mint a legdrágább Optima spirálcellás akku és akkor a tápkábelek, megszakítók, falban futtatás és amiről mindenki elfelejtkezni látszik, a földelés (földfüggetlenség) problematikájáról még nem is beszéltem.
Baszki Spacc, tanujj meg óvasni ))) Nem adok én igazat senkinek, csak má megint mén a bőcsködés ide-oda. Ráadásul annak a szavára, aki meg igencsak járatos ezügyileg (Süketkoma) ráse...
Arról van szó, hogy észre kéne végre venni, hogy más a "driftje" egy eletrokémiai villamos energiaforrásnak, más egy AC/DC átalakítónak, és akkor még nem is beszéltünk a különböző tüzelőanyagcellákról, solarcellákról, termal-elemekről és így tovább...a galvánelemek és az akkumulátorok közötti különbségeket nem is említve...
A nagy kérdés ugyanis a miért megválaszolásához előbb az elemi fizikai-szilárdtesfizikai-elektrokémiai folyamatokat kellene alaposan ismerni, aztán ha már itt világosak a történések, lehet továbblépni. (most arról nem beszélve, hogy az elméletiek micsoda véres csatákat vívnak még ma is, pl. a fém/elektrolit határátmeneten lejátszódó folyamatok leírásában, pedig ez a kémiai villamos energiaelőállítók egyik legfontosabb kérdése)
Hol vagyunk itt még az erősítőtől... ugyanaz az a gondolkodási bukkfenc köszön vissza (naponta tapasztalom sajnos) amikor az alapok alapos ismerete nélkül, a felszíni akármikből próbálnak sokan következtetéseket levonni. ennek egyenes következménye a "hifizmus" sőt a "hájendizmus" amikor misztikus ködbe burkolunk jeneségeket, ahelyett, hogy alaposan megvizsgálnánk őket az alapoktól kezdve.
Tehát nekem acc igazat, - csak nehéz kimondanod, érzem én - hogy a táp viselkedése befolyással bír a táplált erősírő hangjára.
Habár. Defőleg, megpláne. Léteznek olyan kapcsolások melyek elég széles tartományban toleránsak a táp viselkedése irányában, bár azokra meg mi szoktuk mondani, hogy nem szeressükm habár..... szal láttunk mi mán karón varnyút.
"mi a különség egy hálózati egyenirányítóból nyert DC villamos energia és egy valamilyen kémiai energiatárolóból kivett gain "driftje" között, a terhelés, a hőfok, és a terhelési idő/impulzus jellemzői szerint?"
Pont erről bazseváltam. Eleddíg a legjobbnak - a kémiai energiaforrások közül - a savas ólomakksi mutatkozik, és legszarabbnak a lítium-polimer. De ez nem azt jelenti, hogy az ólomakksi a nyerő úgy globalice, hanem csak azt, hogy az akksik között ő a legjobb.
Minden gond nélkül realizálható olyan stabil táp, amelyik leveri az akksikat, persze itt azért arra is figyelni kell, hogy a táplált berendezés ne olyan tartományban jelentsen terhelést számára, ahol ő már nem viselkedik "ideális táp"-ként.
Ez a tipikus beugrás a tyúk-tojás dologba...sajna kb 20 éve a középiskolai fizikakönyv akkora marhaságokat mond etéren, hogy nem csoda a sok melléfogás.
Spacc: gondolkozzál el egy kicsit azon, mi a különség egy hálózati egyenirányítóból nyert DC villamos energia és egy valamilyen kémiai energiatárolóból kivett gain "driftje" között, a terhelés, a hőfok, és a terhelési idő/impulzus jellemzői szerint?
Valamint azon, hogy ez miképpen szólhat bele a dolgokba?
Elég furcsa zenehallgatói hozzáállása van a barátodnak, aki egyébként irigylésre méltó, hiszen biztosan olyan környezetben tud zenét hallgatni, ahová idegen zaj nem szűrődhet be...
A hangsugárzók világa már csak ilyen, meg kell alkudni a tiszta, zenei középsáv és a sávszélek között. De nézzünk egy RIAA-korrektort. Könnyedén lehet középszerű hangút jó paraméterekkel (az ismert tranziens torzításokat is beleértve) csinálni, ugyanakkor akadnak a laborban kebésbé jeleskedő, egyébként klasszis készülékek.
Ennek semmi köze a misztikumhoz, sokkal inkább ahhoz, hogy a bevett mérési gyakorlat és természetesen az azt alátámasztó elmélet a hifiben nem sokat ér. Ki kellene kutatni azokat a mérési eljárásokat, paramétereket, melyek korrelációt mutatnak a hangminőséggel.
Nem az a baj, hogy nem tudunk mérni. Effektíve bármit meg tudunk mérni. Az a baj, hogy (egy szint fölött) nem tudjuk, mi a "jó". És még csak nem is tudatlanságból, egyszerűen nem tudunk megegyezni benne. Mást várunk a cucctól.
Magyarázhatod te (az amúgy igen remek gyerek) metálos skacoknak napestig, hogy milyen jó színpada van egy Nea-nak, ha hiányzik róla nekik egy komplett szólam. Vagy itt egy barátom, aki szerint jobb hangja van a CD-mnek, mint a lemezjátszómnak, mert hát ő olyan mértékig nem viseli el az óhatatlanul odakerülő zajokat, hogy utána tökmindegy, mi van még...
Abban szerintem megegyezhetünk, hogy DC feszültségkülönbség, mint olyan, nem származik az egyenirányítóBÓL. Persze a diódák feszültség-hullámformájának is van DC komponense, de nem erről van itt szó...
... hát ez az: még az is homályos, milyen "célértékek játszanak", ráadásul a jelenleg használt mérési eljárások nem sokat árulnak el mondjuk egy erősítő hangminőségréről.
