Lehet, hogy valamilyen származtatott méresi eredmény, ahol a mért számot el kellett osztani egy állandóval, aminek az eredménye akárhány tizedesre végződhet. És valakinek nem volt annyi esze, hogy legalább mikronra kerekítse
> 1) Hogy a rossebbe mérték ezt meg 5 tizedesjegy pontossággal ekkora méretben akkoriban? Az utolsó számjegy 100nm. Ezt már optikai módon nem is lehet mérni.
De lehet interferométerrel. Konkrét készülék nincs előttem, de pl. úthosszak nagyon pontos mérésére használnak Michelson-interferométert, amelyben az egyik tükör mozog, és leszámolják az interferencia csíkok számának változását. Típikusan stabilizált He-Ne lézer a fényforrás. 100nm elmozdulás az kb 1/6-a a lézer hullámhosszának, ez bőven kimutatható ezzel az eljárással.
Kisebb marási feladatokhoz is használtam, ott persze az egy irányból befutás nem működik. Ott úgy írtam meg a programot, hogy irányváltásnál hozzáadja a kotyogásnak megfelelő értéket a pozícióhoz. De ez csak egy amolyan amatőr megoldás, hiszen a kotyogás a kopás miatt nem állandó. Írtam egy kalibráló programot is, ami egy növekvő kitérésű meandert készít. Itt meg kell csak nézni, hogy hanyadik lépcsőben kezd az egyenes meandernek kinézni, az a kotyogás mértéke.
Én a kettő közt 4 századot látok, de javíts ki, ha tévedek. 3,02-2,98=0,04
Ráadásul rajta van az 1 mikronos tartomány, tehát LEOLVASNI le lehet ennyit egy jobb optikai mérőgépen, de a +/- 0,5 mikron már helyből a helyére teszi az utolsó számjegyet.
Nem, mint írtam is, ezeket a képeket a netről szedtem.
És ezek két különböző doboz képei.
Az a szám a tapintó golyó mérete, de mert azt cserélni lehet a készülékben, figyelni kell a tapintóra írt számot is, meg a sorszámot is, ahová ezt a számot felírták. A kettőnek egyeznie kell.
Nekem van ilyen tapintóm vagy öt, mindegyiken más a szám.
Elég nagy eltéréssel.
Pl:
Majdnem egynegyed milliméter a különbség a kettő között.
Nem is igazán értem, hogy ez miért és hogyan lehetséges.
A képeken látsz egy sor arasznyi hosszú hengeres optikát, 1x-1,5x-3x-5x felirattal.
Azok az objektívek.
Azokat csak megragadod, és kitekered a gépből. A lencsék külső oldalát megpucolod, és kész is.
Ennél jobban ne szedd szét!
A vázon fel-le mozgatható részt - ami gyak. a mikroszkóp maga - felfelé le lehet húzni, ha eleget tekered a fókuszálót.
Alul kiveszed az objektívet, felül leveszed az okulárt (a tárcsás izét), és ami üvegfelületet találsz, és koszos, azt megpucolod. Sűrített levegővel először lefúvatod, aztán alkoholos ruhával, vagy ha van, akkor a még jobb "Lenspen" eszközzel letakarítod teljesen.
Ha az okulárok belül ennél jobban koszosak - ami esélyes -, akkor azokat még jobban szét kell szedni.
A tárcsaházat körben egyik oldalról asszem hat csavar fogja össze, míg a hátoldalról előrefelé szintén a peremén egy. Ezt mind kitekered, és szétjön.
Belül aztán lesz egy nagy üvegtárcsa, középen megfogva, ott ügyesen megmókolod a csavarokat, spec kulcsokkal, de minden látszik, és semmi extra nincs benne. Amire figyelni kell, hogy ha valahol van vékony fólia alétét-gyűrű a forgó részek alatt, akkor az oda kell visszakerüljön, mert azok általában optikai távolságok miatt való távtartók.
Nekem a kedvencem a tapintón levő 2,8986-os szám. Ez a golyó mérete mm-ben. Örök rejtély számomra két okból:
(1) Hogy a rossebbe mérték ezt meg 5 tizedesjegy pontossággal ekkora méretben akkoriban? Az utolsó számjegy 100nm. Ezt már optikai módon nem is lehet mérni.
(2) Miért? Ez egy sima acél golyó. Nagyjából az első mérésig marad ekkora a mérete.
Leírtam valamit, amit egy házilag gründolt gépnél alkalmazni lehet, erre fel te elkezdesz egy egészen más dologról szövegelni.....''
Mert félreértettem amit írtál: úgy értettem, hogy te a rendes CNC gépeken szokásos kalibrálásról írsz. Ennek két oka lehet, vagy rossz a szövegértésem (ez a valószínűbb) vagy nem egyértelműen fogalmaztál. Esetleg a kettő együtt.
A házi buhera CNC esetén valóban lehet ilyen kalibrálást csinálni, de sok értelme nincs szerintem. Nehéz korrektül megcsinálni, mert a holtjáték tipikusan nem egyforma az út mentén. Használni pedig csak pozicionálásra lehetne, arra pedig a rézgaras által mondott megoldás korrektebb és egyszerűbb.
Ha meg nem egy régi gépet digitalizálunk, hanem újat építünk, akkor egyszerűbb és jobb egy olyósorsót, esetleg bordásszíjat használni.
Amúgy a karbantartásról nem lesz semmi gyári leírás.
Soha nyomát se leltem ilyesminek, pedig a biológiai és kutatómikroszkópokhoz elég sokhoz meg tudtam venni a szervizdoksit. Ha létezett volna, szerintem már valahogy híre ment volna.
De nálam van itt egy ilyen nagy műhelymiki, amit totálisan, utolsó csavarig szétszedve kaptam meg. Ahogy nézem, semmi extrém nincs benne, ügyes gépész simán szétszedi, kipucolja, és összerakja.
A CNC képeken holtjáték mentes orsók vannak, a kalibrálás nem erre való.
Hanem sok (a legtöbb?) gépen nincs közvetlen pozíció leolvasás, hanem az orsó elfordulásával méri az elmozdulást. A kalibrálással az orsó hibáját korrigálják.
"A holtjátékra az ellenszer, hogy mindig egy irányba kell mozgatni vagy elő kell feszíteni a csavart."
Még jó 25 évvel ezelőtt készítettem egy CNC gépet, főleg pontos fúráshoz (akkor még nem árultak a kínaiak ilyeneket minden utcasarkon). Ott a programot úgy írtam meg, hogy minden koordinátát mindig alulról közelít meg. Ha felülről jön, akkor tovább megy egy kicsit és alulról visszajön.
Természetesen van holtjáték az esztergapadon (jó nagy), de az mindegy - mint ahogy a pontos menetemelkedés se számít, ha nem mérni akarsz, csak finoman állítani.
A holtjátékra az ellenszer, hogy mindig egy irányba kell mozgatni vagy elő kell feszíteni a csavart.
Egyik első ,,szárnypróbálgatásom'' volt az esztergapadon, (ma már azért szebb lenne):
Mialatt 25-öt csavarsz a baloldali tekerőn, 5mm-t jön ki a jobboldali pöcök; fordulatonként 0.2mm:
Így néz ki belülről:
Átm. 15mm sárgaréz rúdanyagból készült. A belső csavar M5x0,8 és menetfúróval/metszővel kialakítva, a külső pedig valami random átmérő 1mm menetemelkedéssel.
Az esztergapadodon gondolom trapézmenetes orsó vagy precíziós metrikus menetű orsó van, ugyancsak pontos anya menet az ellendarab. Egy sima hengerelt csavar nem ilyen pontos, tehát nem feltétlenül egyenletes a menetemelkedése. Viszont ha az orsó egyáltalán nem kotyog, akkor ez nem baj, szerintem. Munkahelyen építettünk egy függőlegesen mozgó emelő asztalt, 2-es menetemelekdésű trapézorsóval és ipari műanyag anyával. Az emelés pontossága 0.01-0.02mm, kottyanásmentes hála a gravitációnak.
Tehát ha pl. keményebb műanyag az anya, pl. danamid vagy hasonló, és a jó minőségű csavar kissé szorul a menetben, akkor szerintem elérhető a néhány százados pontosság. Ebben a gravitáció is segíthet.
