Mi itt szálltunk meg, nagyon barátságos baráti társaság a tulaj, szépek a szobák , és egy kisebb reggelit is adnak. / a kávéjuk nagyon finom, igazi főzött kávé :)
És közel van minden, mi mindig mindenhova gyalog mentünk, kivétel a reptér, ahova transferrel :)
Mi eddig 2 x voltunk, igaz az elsőnél csak 1 éjjel aludtunk Malagában. Másodszor is itt szálltunk meg: Holiday Inn Express Malaga- tökéletes volt innen kirándulni, nem belváros 5 perc a reptér.
A reggeli pedig szuper, parkolás ingyenes és van bőven hely.
Nekem van leírásom mindkét alkalomra, elég hosszú, de szívesen adom.
Én igyekszek nem nagyvárosban lakni és közel a tengerhez. Sok helyen laktam már, legközelebb 1 hét Nerjában, egy hét Benalmadenán lesz. Voltam már többször mind a két helyen.
Nincs valami kis leírásod arról, amiket nézni szoktál ha ide utazol (Malaga)? Szállás ügyben, valami kedvenc szálloda? Ma foglaltam repjegyet, de még nem tudom hol legyen a hotel. Lesz autonk, igy nem kell belváros.
Nem tudja valaki, hogy a Caminora mennyi idővel előre lehet foglalni, mert én most csak január végéig látok időpontolat. Pedig én májusra találtam jó áron repjegyet. Ha már ott leszek nem szeretném kihagyni.
A tenger július - augusztusba 21-23 fok - ami spec nekem megfelelő , de a páronak már hideg :)
Éttermek tekintetében, ha nem tengerparti hanem kicsit bemész az eldugott utcákba , találhatsz jó áron :) mi 2 fóre 25 eur körül ettünk itallal együtt. A tengerpartron ez min 40 eur lett volna :(
LIDL helyett érdemes benézni a Supermercadok egyikébe, egész jó áron vannak ott az élelmiszerek és az italok :)
Szívesen visszamennék, de a korom miatt már tartós tejet sem veszek. Minden mediterrán országot kedvelek Portugáliától Törökországig. Olaszország csak egyszerűen közelebb van. Az északabbi országok sincsenek ellenemre, csak egyszerűen jobb az időjárás.
A régebbi fényképeimet én is mentettem dvd-re, csak az utóbbi másfél évben kimaradt. Viszont a dokumentumaim nem mentettem. Másfél éve lett a felhőbe téve, de mivel nem nagyon használtam, gondoltam törlöm ezt a felhő dolgot. Így sikerült. Egyszerű hozzá nem értés.
Sokat fotózok, bár nem túl magas színvonalon.
Útjaimon általában sűrűn kattintgatok, aztán itthon szortírozok, feliratozok, és minimálisan szerkesztek.
Minden fényképet, dokumentumot elveszíteni... hát ez nagyon durva, részvétem :-((
Az informatikus testvérem mindig mondogatja, hogy a fontosabb dolgaimat állandóan mentsem külső winchesterre is.
Én a gmail-es postafiókomhoz ingyenesen járó 15 GB-os tárhelyet használom, oda töltöttem fel eddig közel 2 ezer képet, s még maradt szabad helyem bőségesen.
A magam részéről azért nem tudnám a fotóim alapján ilyen részletesen leírni utólag a történteket, mert csak akkor támad kedvem fotózni, ha tetszik valami, és ha jónak vagy legalábbis elfogadhatónak találom a fényeket. Pedig tudom, hogy az emlékek miatt és információs célra többször kellene fotóznom, de valahogy nincs kedvem. Az előre elkészített útitervem is a felhős, szürke időjárás miatt szokott felborulni.
Mit gondolsz, visszamégy még Spanyolországba? Az általad látogatott topicok címeit nézve úgy sejtem, talán Olaszország a legnagyobb kedvenced.
Első alkalommal Barcelónában velem is jól jártak. Sajnos nálad sokkal jobban. Azóta gyanakvással nézek a "kedves" emberekre. De ezzel meg az a baj, hogy lehet hogy a valóban "csak" kedvesre is. A trükkjeiket állandóan frissítik.
Nem jegyzeteltem, hanem a fotóim vannak időrendi sorrendben, mindössze 1300. A feltétellel az a bajom, hogy elég nagyméretűek, külön le kéne kicsinyíteni őket, arra meg lusta vagyok. A feltehető tárolókkal meg nem vagyok tisztába, meg úgy tudom, az ingyenes változataik szintén elég korlátozottak Gb-ban. A TriAdvisorba például sokkal könnyebb feltenni fényképeket.
Előre hónapokig bújom a neten a nevezetességeket, kigyűjtöm azt, amit jónak, fontosnak találok (nyitvatartás, árak,és főleg leírások, vélemények) . De ezekről most is kiderült, hogy túl hosszúak, ahhoz hogy helyben használhassam, alaposan le kellene rövidíteni őket. Pl.: a TripAvisorról rengeteg étteremről (még úgy is, hogy csak a nekünk árban is megfelelőkről) szedtem össze a szállások környékéről jónak látszókat, de szinte semmit nem használtunk fel.
Az utazásaim után általában készítek magamnak egy beszámolót, most amit írtam ide, kiegészítve személyes dolgokkal, és azt megőrzöm a dokumentumok között.
Most viszont úgy jártam a rakoncátlankodó PC-émmel, hogy egy mozdulattal sikerült a felhőből és a gépről is törölnöm az összes eddigi dokumentumomat, fényképemet.:-(((
Jó sok helyre eljutottatok a két hét alatt, nagyon tömény út volt. Azért az nem semmi, hogy miket bevállaltál a fájós derekaddal, gondolok itt elsősorban a Caminito del Reyre, ami bár hosszú, de egyáltalán nem veszélyes, már én is mondtam ezt Flowernek, de valamiért nem akarja elhinni: :-)
Jegyzeteltél az út során, hogy ennyire pontosan emlékszel mindenre? Jól tetted, hogy ilyen részletesen írtál a programokról, néhány műemlékre rá is kerestem a neten. Csak a saját fotókat hiányoltam az élménybeszámolódból.
Én 2010-2015 között, négy utazás során néztem meg ugyanezen városokat, falvakat (két esetben 5-6 napos nerjai nyaralással kombinálva, valamint Granadában is kétszer voltam), kivéve Jerez de la Fronterát, Gibraltárt, Setenil de Bódegast és Almodóvar del Ríot. Ugyanakkor láttam az El Torcal de Antequera mészkőparkot, ami a ti körutatokban nem szerepelt.
Amúgy teljesen Spanyolország mániás lettem az elmúlt 9 évben, évekig tanulgattam a nyelvet is. Azt hiszem, nálam a granadai Alhambrával kezdődött ez a szerelem, még gyerekkoromban kaptunk egy nagyon szép képeslapot az Oroszlános udvarról, ami nagy hatást gyakorolt rám.
Ami a zsebeseket illeti, nekünk eddig szerencsénk volt, viszont Barcelonában a tömött metrón odajött hozzánk két honfitársunk meghallván a magyar szót, s talán épp akkor lopták el a videokamerájukat, mikor beszélgettünk, mert mire leszálltunk, már nem volt kamerájuk. A zsúfolt nagyvárosok elég félelmetesek ilyen szempontból.
Tudom, hogy mindenhol ott vannak ,de Spanyolország úgy látszik különösen fertőzött velük őszinte sajnálatomra. Madridban és Barcelonában is "volt szerencsém" próbálkozóhoz. Kellemetlen a tudat, hogy szinte biztosan számíthatsz rá, hogy bepróbálkoznak. Tapasztalatom szerint ha nem egyedül vagy, nem vagy jó célpont.
Reggel a csomagokkal a pályaudvar megőrzőjébe mentünk. Szerencsére elcsíptük az utolsó, és éppen nagyméretű szekrényt. Az összes csomagunk befért.
Ezt a napot amolyan hiánypótlónak vettük. Megnéztem a Mercado Central de Atarazanast.
Nagyon csábított a Hotel by Marriott Malaga Palacio tetőterasza, bár a helyszínen úgy láttam, reménytelen. Bepróbálkoztam a bejáratnál álló portásnál, hogy szeretnék fotózni a teraszról. Cinkos mosollyal mondta, hogy ha szeretnék meginni egy kávét, felmehetek. Természetesen igent mondtam, mire udvariasan még a megfelelő lifthez is elkísért, és benyomta a megfelelő gombot :-) Tényleg nagyon szép kőrpanoráma van fentről.
Kényelmesen sétálgattam a Malaga Parkban. Nézegettem a nagyon népszerű elektromos rollereken száguldókat. A városban többször találkoztam kis zöld ágacskákat kínálgatókkal. Itt a parkban odajött egy nő, jobb kézzel megpróbált a kezembe nyomni egy ágacskát a többi ágacskával álcázott bal kezével meg a zsebembe nyúlni. Pechére erős tépőzár volt rajta, rácsaptam a kezére. A közelében volt egy férfi is, rádió adó-vevővel a kezében, de talán termetem miatt nem próbálkozott közbeavatkozni, elkotródtak. Később láttam, hogy egy másik férfi beszélt vele folyamatosan a rádión 40-50 méterről.
Vigyázzatok, Spanyolországban még mindig nagyon sok a zsebes.
A hazainduláshoz közeledvén a pályaudvari „helyünk” ideális találkozóhely volt egy búcsúsörre.
A repülőtéren kis kavarás volt a beszállókapuval.
A beszállásnál ténylegesen előbb szólították az elsőbbségieket. Egy „hazánkfia”, aki a beszállókapu cserénél utolsó pár előre fuss módszerrel a sor elejére jutott, hangosan ágálva bizonygatta bunkóságát. Az elsőbbségiek előreengedése miatt „már megint a nyugdíjasok járnak jól” kiabálta. 40-es, erősen pocakos formáját piros izompólóval emelte ki (csak, hogy esetleg magára ismerjen)
Viszonylag pontosan, eseménytelenül értünk haza.
Egy kicsit a beszámolóm formájáról. A sok spanyol nevet azért alkalmaztam, mert amit beírtam valamiért említésre méltó, és így akit esetleg érdekel, könnyebben rákereshet.
Megállónk Antequera Alcazabája volt. Az eddigiek után nem nagy szám, de meg lehet nézni. Legérdekesebb a kilátást feldobó „indiánfej” alakú hegy. A vár mellett a jegy árában volt a Real Colegiata de Santa María la Mayor templom is. Malagában a szállásunk a Calle cómico Riquelme volt. Az eddigieknél kissé gyengébb, de egyéb adottságai miatt egy éjszakára bőven megfelelt. Előtte csak annyira tudtunk megállni, hogy két ember a csomagokkal kiszálljon, ketten pedig továbbmentünk a kocsit leadni, ami kb. 1 percet vett igénybe. Még egyszer le a kalappal a malagacar.com előtt.
A „HÉV”-vel a vasúti pályaudvarig mentünk, kijáratánál felfedeztük a csomagmegőrzőt másnapra. A szállásról ismét a pályaudvarra mentünk, természetesen a 100 Montaditosba.
Meglátogattuk az Antigua Casa de Guardiat. Ez egy nagyon híres, hangulatos borkimérés (kocsma), a legrégebbi Malagában. A borok többsége nagyon édes, de elvétve akad száraz is.
A vacsoránkat a La Tana Del Lupoban fogyasztottuk el.
