Olyat, ami átviszi a blende vezérlését is, hogy tudjál rekeszelni. Holdra nem lesz jó, olyan távolra nem tudsz fókuszálni, nem lesz végtelen sem. Alábbi linken tudsz számolgatni, ha belefér, egy Raynox DCR-250 is alternatíva, kis minőségromlással, de sokkal egyszerűbb használattal jár.
Nikon D5000-hez milyen közgyűrűt tudnátok ajánlani, amivel rovarokat és bogarakat lehet fotózni?
Objektíveim: 18-55, 55-200, 35 fix
Másik kérdés, hogy ezekkel a közgyűrűkkel az 55-200-as obinál mennyivel hozza közelebb a témát? Pl. a Holdat szeretném jobb nagyításban fotózni, akkor használható arra?
Sziasztok! Tud valaki olyan adapter létezéséről, ami az objektív szűrőmenetére tekerhető, és van rajta két mozgatható vakupapucs? Google valahogy nem a barátom ebben...
Lényegében az Olympus STF-8 makró ikervakut szeretném lemásolni 2db Metz 26 AF-2 (és 2 mini gömbfej az extra álíthatóság érdekében) felhasználásával, amit wireless módban vezérelne a vázon lévő vaku.
Tudom léteznek dupla flexibilis karok amikkel meg lehet oldani a két vaku független mozgatását, de minél kompaktabb megoldást keresek.
Üdvözlök mindenki az oldalon a makrófotózással ismerkedek és szeretnék többet megtudni a"Focus stacking"-ról.Ki mivel hogyan éri el a kívánt eredményt milyen technikák és eszközök jöhetnek szóba.
Szia! Én nem adtam el és nem is fogom. Van két, elég jó makró optikám, egy Sigma 105/2.8 meg egy Tamron 70-200/2,8 és mégis vannak helyzetek, amikor elő kell vegyem a Raynoxot. Egy dolog nagyon beszédes, ezzel az előtéttel kapcsolatban, mégpedig az, hogy drágábban el tudnám adni, mint amennyiért(12500 Ft) újonnan vettem!
így igaz. ha fél munkaidőmet mikroszkóp előtt töltöm, akkor hobbyból már nem akarok azzal foglalkozni, ha meg nem csinálod hivatásosan, akkor a minőség felejthető.
hogy legyen valami extrém is, aminek talán van valami esztétikai oldala is. (egér kisagy purkinje sejtek)
A műszaki adatok precízek. A képekhez mellékelve fontos adat lenne számomra, hogy mekkora lehetett a pókocska, eredetileg? - kb.
Mikroszkópobjektívezés, egyelőre egybe folyhat a használatosabb makrózásainkkal, de lehet, hogy egyszer érdemesebb lenne külön választani a „Fényképészeti ágak”-on belül, amint nagyobb tábora nyílna. Érdekes útvonal, sok olyan kérdéssel, melyek leginkább a megoldások az eredmények elérése közben merülnének föl.
Csak következtetni tudok a tökéletesnek látszó alkotást illetően abból, amit a film elárul. A nagyítással készült fotó, több lépésből áll. Úgy tűnik, részleteket készít. Az utómunkán is mintha darabjaiban kerülne összeillesztésre.
Sikereit tekintve óriási a tudomány területén, de vajon ez még az a kategória, amit a makrózás területén is csak nagyobb kiadásokkal érhetünk el, vagy már annál is nagyobb, ahol határtalanul el is lehet veszni a „legek” világában. Van már erre számtalan példa, a tervezői, műszaki megoldásokkal együtt, mely különleges nagyításban ámulatba ejtő.
Valószínűnek tartom, hogy határokat érünk el, amikor egyre extrémebb megoldásokkal lépünk túl azokon. A határoknál meg is állhatnánk, mert mindegyik egy lépcsőfokot is jelöl, újabb szintű kategóriára váltva. Ez látszik a belefektetett anyagi háttérből is.
Valóban elgondolkoztató, hogy akik fotós szemmel nézik a világot, minden részét és pillanatát exponálásra készen, vajon akarnak-e többet? Akarnak –e négy fal között bezárva, stúdió munkával, preparátumokkal, szoftverrel, ilyen területeket érinteni?
Azért nincs élre menő vita, mert ki lettek törölve a hozzászólások, lánctörléssel.
Ebbe aztán nem is kéne belemenni jobban :)
De azt tisztázni érdemes, hogy valóban nagy nagyítások csak mikroszkópobjektívvel elérhetők.
Ha megnézed a két pókot, akkor (ha jól emléxem) 150mm kistele + 50mm szembefordítás egyenértékű a képen látható kihuzat + 4x mikroszkóp obi. A két eszköz eredménye megkülönböztethetetlen.
Mikroszkóp obinál a 4x az egyik legkisebb, viszonylag olcsón elmehetsz 40x-hez is, ami 1500-as tele elé tett 50-es obit jelentene...
Előtét lencsék, közgyűrűk, konverterek, stb. mind a megfelelő objektívhez alkalmazva = bármilyen üzemmódban, tiszta felvételekkel, ráadásul mindenféle speciális vaku, mint pld. körvaku, stb. megvilágítás nélkül, borús időben is.
b.)
Ezzel mellőzve az objektív fordításokat, az olcsóbbnál olcsóbb megoldásokat, melyek általában "M" - manuál - módban használható módszerek, sokszor sápadt színekkel. Ezek is értékelhető kísérletezések lehetnek. Nem szabad kategorikusan kizárni más megoldásokat is, amikor még van egy jó pár lehetőség. Nem szabad ráfogni egy makró fotóra, hogy "ultra makró". - mitől lennének az alábbi fotók azok?
Az a.) variációs megoldásokkal, sokkal nagyobb nagyítások érhetők el, de még azok is csak makrók azokhoz a felvételekhez képest, melyekben már a bogár szeme tölti be a képernyőt.
Persze, az is igaz, hogy az ilyen képek, sokszor szoftveres alkalmazás alól kerülnek ki.
Technikailag az ultramacro képekhez 2 lehetőség van. Fotofelszereléssel, illetve mikroszkóp felszereléssel.
Fotofelszerelésnél az ultrahosszú kihúzat, fordítógyűrű, illetve a szembefordított objektívek adódnak.
Drága. Új árakkal számolva 100 körül. Használtan a fele.
Mikroszkóp felszerelésnél alapvetően 2 irány van, a 160-as tubushosszra optimalizált és a végtelenre optimalizált objektívek. Az előbbinél (160-asok esetén) a legolcsóbb út, ha más aktív lencsetag nincs is jelen.
Olcsó. Új árakkal számolva 25 ezer. Használtan a negyede.
Képminőségben nincs látható különbség.
Egyedül az exif info-ból látszik, hogy melyik mivel készült.
