Ha ezt átolvassátok, itt fehéren-feketén az adatvédelmi biztos kijelenti, hogy az autó rendszáma SZEMÉLYES ADATnak számít!!!
[Állásfoglalás: a bűnt a nyomozóhatóság üldözi, nem a benzinkút]
"A fentiekből megállapítható, hogy a Nyilvántartásban kezelt adatok személyes adatnak minősülnek, hiszen az Avtv.-ben megadott definíció értelmében a személyes adat minőségének megállapításához nem szükséges, hogy az adatkezelő az érintett személyt ténylegesen beazonosítsa, az Avtv.-ben meghatározott törvényi védelem érvényesüléséhez elegendő a beazonosíthatóság lehetőségének fennállása is."
[Állásfoglalás: a bűnt a nyomozóhatóság üldözi, nem a benzinkút]
[...]
Budapest
Tisztelt [...] Úr!
Ön abban a kérdésben kérte állásfoglalás kibocsátását, hogy a [...] (a továbbiakban: Szövetség) a benzinkutaktól fizetés nélkül elhajtásokról jogszerűen vezethet-e nyilvántartást (a továbbiakban: Nyilvántartás), és amennyiben igen, ezen Nyilvántartás adatait a Szövetség tagvállalatain keresztül a tagvállalatai egyes benzinkútjaihoz eljuttathatja-e.
Beadványában tájékoztatott arról, hogy az elkészíteni kívánt Nyilvántartás az egyes „elhajtásoknál” csak az elhajtó autó típusát, színét, valamint rendszámát tartalmazná.
Az ügyben indított vizsgálatot lezártam, annak eredményéről az alábbiakban tájékoztatom:
A vizsgálat során mindenekelőtt abban kellett állást foglalnom, hogy a Nyilvántartásban kezelendő adatok személyes adatnak tekinthetőek-e.
A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény (a továbbiakban: Avtv.) 2. §-ának 1. pontja szerint személyes adat: a meghatározott természetes személlyel (a továbbiakban: érintett) kapcsolatba hozható adat, az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés. A személyes adat az adatkezelés során mindaddig megőrzi e minőségét, amíg kapcsolata az érintettel helyreállítható.
E fenti definícióból következően az érintetteknek nemcsak az úgynevezett természetes személyazonosító adatai – mint például a név, a leánykori név, a lakcím, a születési adatok, az édesanya neve stb. – minősülhetnek személyes adatnak, hanem minden olyan adat, amely az érintettek beazonosítására alkalmas lehet.
Ennek megfelelően amennyiben a kezelt adatok alapján az adatkezelőnek lehetősége van arra, hogy az adatból egy meghatározott természetes személyt beazonosíthasson, az adat személyes adatnak minősül.
A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Knyt.) 9. §-ának (1) bekezdése szerint a járműnyilvántartás tartalmazza a járműtulajdonos (üzembentartó):
„a) személyazonosító adatát,
b) lakcímét,
c) saját kezű aláírását,
d) külföldi esetén állampolgárságát; továbbá
a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet
e) megnevezését,
f) székhelyének (telephelyének) címét,
g) cégjegyzék-, illetőleg nyilvántartási számát.”
Ugyanezen törvényhely (2) bekezdése szerint a járműnyilvántartás külön jogszabályban meghatározottak szerint tartalmazza a jármű
„a) azonosító és műszaki adatait,
b) forgalomban tarthatóságának feltételeit,
c) forgalmazási korlátozására vonatkozó adatokat,
d) a járműokmányok és a hatósági igazolványok, bizonyítványok, tanúsítványok okmányazonosító jelére, kiadására, érvényességére, cseréjére, visszavonására,
e) a járműokmányok eltulajdonítására, megsemmisülésére, elvesztésére, találására, megkerülésére vonatkozó adatokat.”
Tekintettel arra, hogy a fizetés nélkül elhajtók által megvalósított cselekmény értékhatártól függően bűncselekménynek, illetve szabálysértésnek minősül, a Knyt.-ben megjelölt kivételes adatköröktől eltekintve a Knyt. 19. §-a alapján a sértett tagvállalat feljelentésére az eljáró szabálysértési, illetve nyomozó hatóság megkeresheti a járműnyilvántartást vezető szervet további adatszolgáltatás iránt. A megkeresés teljesítéséhez a Nyilvántartás adatainak ismerete elegendő, így végső soron a Nyilvántartás adatai alkalmasak egy meghatározott természetes személy – a gépjármű tulajdonosának (üzembentartójának) – beazonosítására.
A fentiekből megállapítható, hogy a Nyilvántartásban kezelt adatok személyes adatnak minősülnek, hiszen az Avtv.-ben megadott definíció értelmében a személyes adat minőségének megállapításához nem szükséges, hogy az adatkezelő az érintett személyt ténylegesen beazonosítsa, az Avtv.-ben meghatározott törvényi védelem érvényesüléséhez elegendő a beazonosíthatóság lehetőségének fennállása is.
Az Avtv. 3. § (1) bekezdése alapján személyes adat akkor kezelhető, ha
„a) ahhoz az érintett hozzájárul, vagy
b) azt törvény vagy – törvény felhatalmazása alapján, az abban meghatározott körben – helyi önkormányzat rendelete elrendeli.”
Jelen esetben a Szövetség tagvállalata sérelmére elkövetett szabálysértésről, illetve bűncselekményről van szó.
Az Avtv. fenti törvényhelye, valamint az adatkezelés célhoz kötöttségének elve (Avtv. 5. §) alapján a bűncselekmény, szabálysértés sértettjének, mint adatkezelőnek a büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény, illetve a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény alapján, az említett törvényekben az egyes cselekményekre meghatározott elévülési idő, valamint a polgári jogi elévülési idő elteltéig lehetősége van a Nyilvántartásban szerepeltetni kívánt adatok kezelésére.
A sértett tagvállalat ugyanis jogosult az elkövetett cselekmény miatt a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságnál feljelentést előterjeszteni, azonban a feljelentés alapján eljárás lefolytatására csak a bűncselekmény, illetve a szabálysértés, valamint a cselekmény által okozott kár megtérítése iránti polgári jogi igény elévüléséig van lehetőség.
Az adatkezelés célhoz kötöttségének elvéből azonban az következik, hogy a fenti adatokat a sértett tagvállalat kizárólag a kár megtérülése érdekében indított, valamint a büntető-, illetve a szabálysértési eljárásban való részvétel céljából kezelheti.
A meghatározott cél nélküli, úgynevezett „készletre történő” adatgyűjtés az Avtv. szerint tilos, így az adatkezelő nem kezelhet adatokat kizárólag egy olyan vélelem alapján, mely szerint előfordulhat, hogy a fizetés nélkül elhajtó személy ugyanazzal a gépjárművel ismételten megkísérli ezen cselekmény elkövetését.
A vizsgálatnak a továbbiakban arra a kérdésre is választ kellett adnia, hogy a jogszerűen a sértett tagvállalat kezelésében levő adatok az Avtv. szerint továbbíthatóak-e a Szövetség részére, illetve nyilvánosságra hozhatóak-e.
Az Avtv. 2. §-ának 5. és 6. pontjai szerint:
„5. adattovábbítás: ha az adatot meghatározott harmadik személy számára hozzáférhetővé teszik;
6. nyilvánosságra hozatal: ha az adatot bárki számára hozzáférhetővé teszik”.
Az Avtv. 8. §-ának (1) bekezdése értelmében az adatok akkor továbbíthatók, valamint a különböző adatkezelések akkor kapcsolhatók össze, ha az érintett ahhoz hozzájárult, vagy törvény azt megengedi, és ha az adatkezelés feltételei minden egyes személyes adatra nézve teljesülnek.
Ennek megfelelően, amennyiben a Nyilvántartást a Szövetség kívánja vezetni, erre csak abban az esetben van jogszerűen lehetőség, ha a sértett tagvállalatot az adattovábbításra törvény felhatalmazza, vagy a tagvállalat az adattovábbításhoz beszerzi az érintettek hozzájárulását. Ugyanez a helyzet áll fenn akkor is, ha a Szövetség a Nyilvántartás adatait a tagvállalatai részére kívánja továbbítani.
Az adatok nyilvánosságra hozatalához, mint önálló adatkezelési művelethez pedig szintén törvényi felhatalmazás, vagy az érintettek hozzájárulása szükséges, hiszen az adatkezelés eredeti célja nem ez, hanem a szabálysértési, büntetőjogi, valamint kártérítési igények érvényesíthetőségének megteremtése volt.
A vonatkozó jogszabályi háttér alapján megállapítható, hogy törvény sem a tagvállalatok, sem a Szövetség részére nem ad felhatalmazást sem az adattovábbításra, sem a nyilvánosságra hozatalra. Az érintettek hozzájárulásának beszerzése pedig a gyakorlatban nehezen kivitelezhető, hiszen egyfelől a hozzájárulás beszerezhetőségéhez először magát az érintett személyt kell azonosítani, másfelől a Nyilvántartás céljából fakadóan nehezen elképzelhető, hogy az érintettek az adatkezeléshez hozzájárulnának.
Mindezek alapján az Ön által leírt Nyilvántartás a vonatkozó jogszabályok betartása mellett csak aránytalan nehézségek árán hozható létre.
Kérem Önt, hogy a jövőben is forduljon bizalommal hivatalomhoz a személyes adatok védelmével és a közérdekű adatok nyilvánosságával kapcsolatos észrevételeivel.
Budapest, 2000. október 31.
Üdvözlettel:
Dr. Majtényi László
