Emellett a háromatomos gázok sugárzása az infra tartományban jó. És persze az elnyelésük is. Így a légkör mindkét irányba sugároz, és elnyeli az érkezőt. Azt kérdezem tehát, ha ezeknek a gázoknak a hőmérséklete nő, nő a sugárzásuk is, vagy nem? Másik kérdésem. Ha a gázok hőmérséklete 3 k-t nő, ami 1 %. Hány %-al nő a lesugárzott hő? kb 4%-al!
Én nem állítok semmit. Csak foglalkoztam szelektiv bevonatokkal, és sejtelmem szerint ez az egész üvegházhatás kicsit bonyolultabb, minthogy ez elnyel, az tükröz. Ha egy kazán tüzterét méretezem, mert csináltam ilyet is, elég bonnyolult összefüggések adódnak. Nehéz rávágni, hogy melyik hullámhossz tartományban melyik közeg hogyan fog viselkedni. Változó összetétel, vastagság és hőmérséklet esetén.
És különösen a legkülső rétegek viselkedése a döntő. A molekulák hőmérséklete, és sebessége. Mert nemcsak hő, hanem anyagegyenleg, kilépés-belépés is van. Amitől a Föld légköri vastagsága, és nyomása is függ.
A kisugárzással az űr felé nem történik semmi? Valahogy nem értem, most visszatartják, vagy kisugározzák?
Az üvegházhatás szelektív folyamat, arról szól, hogy a Napsugárzás eléri a földet, azt felmelegíti, de infraformában távozni nem tud olyan jól.
De mi van, ha el se éri a Földet, és már előbb visszasugárzódik? Akkor meg a Földnek hűlnie kellene... Szégyenlem magam... de kiváncsi is vagyok, még jobban.
Jelenleg 0.038%. Hogy a duplaja mivel jar a klimara nezve tobbek kozott azt kutatjak a klima kutatok, linkeletem a predikciokat lent. Igen a napsugarzas a foldet meleigti, az infra tartomanyban kisagarzodo hot pedig az uveghazgazok verik vissza. Pozitiv visszacsaolasu folyamatok vannak (CO2 novekszik->homerseklet novekszik->vizpara novekszik->homerseklet novekszik stb). Ezek a folyamatok laboratoriumban is reprodukalhatok es pontos modellekkel le vannak irva. Sajnos jelentos negativ visszacsatulasu folyamatrol egyenlore nem tudunk.
Az hogy az elolenyekre milyen hatassal van ez, hat melyikre milyen. Eltek elolenyek akkor is a foldon amikor meg a CO2 szint a mainak tizszerese volt. Az algak el vannak 50% szendioxidban is:) A Hollanidaban elo emberekre viszont mar drasztikusabb hatassal lesz valoszinu majd el kell koltzniuk. Kanadaban meg Sziberiaban lehet hogy orulnek majd egy kis melegedesnek. Florida meg felig megszunik. Ezek igy 100 eves tavlatban.
De szenbol sajnos meg van jo sok, USA-nak meg tobb szaz evre van szentartaleka. Ha azt tenyleg mind betuzeljuk a legkorbe akkor nem duplajara noveljuk a szintet hanem sokszorosoara, akkor a valtozasok meg drasztikusabbak lesznek. Mondjuk en bizakodo vagyok, sok uj alternativ technologa van amik lecsokkenthetik a kibocsajtast ugyanakkor biztosithatjak a szukseges energiat.
Mennyi is a CO2 százalékarány a levegőben? A duplája mivel jár az élőlényekre, a felmelegedésre? Mellesleg, a felmelegedés közvetett, mert a nap nem a levőgőt melegiti, ugyebár?
Szerintem a tudomany modelleket csinal amiknek van valamilyen igazoltsagi szintje.
A modellek josaganak egyik mutatoja a predikcios ero. A klima modellek predikcios erejet multbeli adatokon is lehet tesztelni. A jovobeli joslasnak persze van sok bizonytalan input paremetere, a legfontosabb ilyen pont az emberi tenyezo. Az hogy az emberi tevekenyseg hozzajarul a felmelegedeshez a klimakutatok koreben egy szeles korben elfogadot es alatamasztott dolog ma mar. Nem mondanam hogy teny (mert tudomanyos modellekre ilyet nem szokas mondani)
Abban teljesen egyetertek hogy a teljesen hozza nem erto ujsagirok (tisztelet a kivetelnek) mint mindenbol ebbol is szenzcihajhaszast csinalnak. Es tenyleg a legnagyobb retegekhez ez jut el. Ezert fontos szerintem hogy az ertelmisegi reteg minnel inkabb tisztaban legyen a helyzettel. A wiki persze nem teokeltes de fenyevekkel jobb mint a bulvarsjato ilyen kerdesekben. (Egyebkent egszen addig en is szekptikus voltam a kerdeben amig nem kezdtem tobb informaciot gyujteni a dologrol.)
Az Al Gore fele filemt ajanlom mindenkinek. Ez a tobb oras eloadas sorozat szinten temaba vag:
Háát ez a lökés, kb olyan mint a Föld kibillentése a helyéből/pályályáról egy földrengés vagy vulkánkitörés eredményeként. Aszteroidából is jókora kellene hozzá.
Alkalmazott tudományágakban nem illik hipotéziseket tényként beállitani! Az alapkutatásokban elmegy, mivel velejár a kutatás folyamatával. De ezek az alapkutatási hipotézisek csak reklámcélból vagy szenzációhajhászásként kerülnek a médiába s így a laikus közönség "asztalára"! Ha a tudomány "üzen" a társadalomnak, akkor csak a tényekkel operálhat s nem a feltételezésekkel: "mi lesz ha....". Hanem: 20.. -ben egy aszteroida megközeliti ennyire és ennyire a Földet, y vulkán kitörése ekkorra az intervallumra várható, földrengések előrejelzése, stb. Konkrétumok.
Es ha egy klimakutato becsulettel vegzi a dolgat es sok mas klimakutatoval osszhangban azt talalja hogy a homerseklet emelkedni fog, akkor vajon a felelosseg mit diktal? Elmondjuk ezt a jonepnek? Vagy tartsuk titokban?
A noveny anyagaban levo szen atomok a legkor szendioxidjabol szarmaznak. A fotoszintezis segitsegevel epiti be a szenet a noveny. Amikor elegeted a novenyt a szen visszajut a legkorbe CO2 formajaban. Pont annyi mint amennyit onnet az kivett a novekedes soran. Na jo kicsit kevesebb mert a noveny lelegzese soran is juttat vissza szenet, de a lenyeg hogy minden szen a legkrobol jut be a novenybe es aztan a novenybol vissza a legkorbe. Ha mindig elore megtermeled a novenyt amit elegetsz nem novelheted a legkori CO2-t. A szen igy kering a noveny novekedesenek sebbessegevel amit a napenergia korlatoz. Ezzel szembe ha sokmillio evig gyujtod a szenet a legkorbol aztan hirtelen visszanyomod par ev alatt (amikor mar egesz mas legkori viszonyok vannak) akkor ezzel lokhetsz egy nagyot az egesz rendszeren.
Nemi kulonbseg azert van. A biomasszat maximum olyan gyorsan tudod egetni ahogy no, ezert nem noveled vele a CO2 szintet. Viszont a sokmillio ev alatt felhalmozodott szenet nehany ev alatt bele lehet nyomni a legkorbe drasztikusan megnovelve vele a CO2 szintet.
Vissza térve a károsanyag kibocsájtásra. A föld légkörét szennyező CO2 és más gázok, nem csak az autókból, gyárakból kerül a levegőbe hanem erdőtüzek álltal is. Vannak olyan országok ahol egész évben égnek az erdők, mert nem tudják el oltani, nincs a kezükben a megfelelő technika. Bebizonyított tény, hogy az égő erdők akkora mértékben juttatják a károsanyagot a légkörbe mint az USA összes gjmű-ve pöfög a levegőbe. Szerintem ez nem el hanyagolhaztó mennyiség.... De ha megnézed a NASA vagy MODIS weboldalakat rájössz hogy mennyit tűz ég jelen pillanatban is a világban, és a hírekben nem is hallasz felőlük. Ez a bosszantó...Ezen kéne agyalni a sok politikusnak.. Attól, hogy nem az ő országukban égnek az erdők azok ugyan úgy szennyezik a levegőt.
Azért a wikipédia nem igazán hiteles forrás. Ui. attól free-enciklopédia, hogy szabad a vásár. Az emberi tevékenység befolyásolja az éghajlatot, hiszen az a környezet fügvénye is. De ezt a hatást nem kell eltulozni: a kilengéseket felnagyitja többé/kevésbé, de maguk a kilengések nélküle is létrejönnek
"Mégis, mit szeretnétek? Állandó, változatlan éghajlati viszonyokat? "
A kerdes nem errol szol. Persze hogy magatol is valtozik az eghajlat, vannak mindenfele ciklusok, van evolucio stb.
A kerdes az hogy az ember hogyan befolyasolja az eghajlatot. Kepes-e ra hogy akar foldtorteneti viszonylatban nezve is drasztikus klimavaltozast idezzen elo ami sok millio ember eletet jelentosen erintheti. Az eddigi kutatasok azt mutatjak az ember kepes lehet ilyesmire. Akarjuk-e ezt? Ha nem, el lehet-e kerulni? Mit lehet tenni ez ugyben? Ezek a fontos kerdesek szerintem.
És mi volt azelőtt, hiszen a II.Vh idejéről szóló irások, filmek mind igen kemény telekről szólnak. S az előző évtizedekre is érvényes ez. Mégis, mit szeretnétek? Állandó, változatlan éghajlati viszonyokat?
"Hát érdekes lehet, fát/levelet CO2 képződés nélkül elégetni. "
A noveny annyi CO2-t bocsjat ki az elegetes soran mint amennyit a legkorbol kivon a novekedes soran.
Az elovilagban a szen korforgasban van, a novenyek kivonjak a legkorbol, az allatok visszajutatjak. Vannak folyamatok amik reven a szen kikerulhet ebbol pl meszkokepzodes, koolaj kepzodes stb. Vannak folyamatok amik reven vissza is kerulhet (pl vulkani tevekenyseg).
Ezeknek a folyamatoknak a nagysagrendje es sebessege jol becsulheto.
Ezekhez a termszetes folyamatkohoz jon most hozza az hogy "pillanatok" alatt a foldben felhalmozodott szenet a legkorbe juttatjuk. Ennek a nagysagrendje az elovilagban jelenelveo korforgas nagysgarednejehez merheto.
