STUDIO 21 rendezvényház. Koncertek, kiállítások, konferenciák, esküvők.
De szerintem a kérdező nem arra kíváncsi, hogy az épület hasznosításával milyen bérlő próbálkozott utoljára, hanem arra, hogy eredetileg mi célból épült ez a fura ház.
A Füredi és a Vezér utca sarkán egy tervezett, nagyméretű, kör alakú tér. Ez még hagyján, de mi lehet a vágány, ami innen(?) indul dél felé, majd a Kerepesi út előtt kétvágányú lesz, és folytatódik át Kőbányára? Ez nekem teljesen új információ. Mit terveztek ide? Esetleg a - későbbi - 64-es villamos vágánya lenne, és a Fehér út helyett innen csatlakozott volna az Élessarok felé?
Kösz, értem. Érdekes, hogy a térképen pirossal jóval későbbi változások is szerepelnek, de sem a repülőtér, sem pedig a laktanya.
Még egy érdekességet találtam. A mostani Apor Vilmos téren régen a villamos nem úgy kanyarodott a Böszörményi útról a Jagelló útra, mint most, hanem egy nagyobb ívben. Nyilván a "vízmosás" fölött lévő híd miatt. Ez a régi ív viszont megfelel a régi - de későbbi - villamos végállomás (60-as, 57-es) helyének. Vagyis az ott lévő támfal feltehetőleg még nem a végállomásnak, hanem magának a villamos pályának készült.
"...a Kőérberki út ma is elkerüli a repteret, ha oda került volna a 7-es, akkor nem zavart volna..."
A Kőérberki út MA elkerüli a repteret. Az alant is belinkelt 1912-es alaptérkép színes javításain látszik, hogy _eredetileg_ a Kőérberki út a későbbi repülőtér területét északkelet-délnyugati irányban átvágta. Ezt a nyomvonalat akarták először felhasználni a balatoni műúthoz, a mai repülőtér nyugati végénél felüljáróval átemelve a vasúton, és a Kamaraerdei út vonalában folytatni, és felüljáróval keresztezték volna a törökbálinti HÉV vágányait is. A térképen a tervezett emelkedések (százalékok) is olvashatók. Ezek szerint a legnagyobb emelkedő a mai Kamaraerdő buszvégállomás után, az akkori Fővárosi Szegényház mellett lett volna, 6,70 %-os. A fennsík egyébként itt már valamivel alacsonyabb, mint a mai Panoráma-kanyar felőli oldalon, de legalábbis nem olyan "hirtelenül" emelkedik, mint ott. A szerpentin miatt lényegesen hosszabb úton is 4,16...4,59 % a legnagyobb emelkedő a "patkóban".
Magának a Kőérberki útnak az áthelyezését (a mai Egérúttól délre) egyébként éppen a repülőtér építése tette szükségessé, anyagilag is abból a keretből finanszírozták. Ezen a nyomvonalon (illetve a folytatásában) azonban már nem lett volna megvalósítható a Tétényi fennsíkra a felkapaszkodás, így teljesen új kezdőpontot kellett találni a műútnak. Az eredeti tervektől eltérően nem már létező utak korszerűsítésében gondolkodtak, hanem teljesen új nyomvonalon, "zöldmezős beruházás" létesült.
Kösz, nagyon érdekes. De a cikk alapján nem világos: a Kőérberki út ma is elkerüli a repteret, ha oda került volna a 7-es, akkor nem zavart volna. Vagy már a reptér bővítésére gondoltak? Volt ilyen elképzelés? Mert aztán a reptér nem volt hosszú életű, egy régi, repülős leírás szerint nagyon utálták, mert a budaőrsi katlanban gyakran megült a köd. Vajon a ferihegyi reptér építése miatt adták fel a budaőrsi bővítésének a gondolatát?
A Kőérberki folytatása sem világos. Hiszen a belemegy a laktanyába (ifjúkorom Kinizsi laktanyája...). A laktanya mikor épült? Valamikor a háború előtt, az világos. Vagy a Kőérberki út folytatását egy ívben kelet felé vitték volna? És hogy úszták volna meg a szerpentínt, hiszen a Kamaraerdei út is elég meredek, a jelenlegi vonalvezetése nem alkalmas egy országos főútnak. Tehát a Fennsíkra valahogy fel kell jutni...
Ezek szerint az eredeti tervekben az "új balatoni út" messze elkerülte volna mind Gömbös miniszterelnök úr birtokát, mind Landthaller Tasziló telkeit, és - valóban - a repülőtér területén vágott volna keresztül. Magam sem értem, hogy ezt miért nem találtam meg, illetve miért nem "értelmeztem" az (eredetileg) 1912-es datálású térképen. (Holott az feltűnt, hogy maga a repülőtér nincs rajta.) Ez érdekes, új fejlemény részemre is, tényleg nagyon jó találat! :-)))
A híd alatti átvezetés szélessége érdemben nem változott, ha jól emlékszem, akkor csak a híd áthidaló felszerkezetét bontották el az Egér út építésekor (hétvégén ott bizigliztünk a félkész úton, mint ahogy előtte a régi és szemetes töltésen).
Ha jól emlékszem, akkor a talajszint is lejjebb volt, mint most a kerékpárút kövezése, tehát nagyobb volt a belmagasság.
A Kőérberki út áthelyezésére is találtam 1935-ös czikket, megnézve az 1912-es térképen, még két nyomvonal van rajta:
Budaörs határában kijelölt új repülőtér folytán át kell dolgozni ,a Balatonhoz vezető műút budapesti szakaszát. Az eredeti tervek szerint ugyanis a balatoni műút bundapest szakasza a Kőérbereki-út egy részének felhasználásával és annak folytatásában épült volna, márpedig ez a vonalvezetés kettészeli azt a területet, amelyet az új repülőér céljaira kijelöltek. A hatóságok pedig ragaszkodnak ahhoz, hogy a repülőtér területe egységes maradjon és azon olyan nagyforgalmú útvonal, mint a balatoni műút, ne haladjon át. Király Kálmán tanácsnok, a fővárosi útépítési ügyosztály vezetője, a mai tanácsnoki értekezleten ismertette a helyzetet N.Kui Károly polgármester előtt és bejelentette, hogy a változott körülmények folytán a Balatonhoz vezetett műutat Budapest területén más irányba kell terelni. Az új tervek szerint a Balatonhoz vezető út a Budaörsi-út és a Sasadi-út szögelléséből indulna ki, a Péterhegyi-dűlőn és a Kamaraerdőn át és a főváros határán túl torkollanék a balatoni állami útba. A változott vonalvezetés folytán a balatoni útbudapesti szakasza körülbelül ezer méterrel lesz hosszabb és ennek megfelelően emelkednek az átépítés költségei is. Miután a korábban tervezett útépítésre már megtartották a versenytárgyalást, azt most a főváros kénytelen megsemmisíteni és amint a részletes tervek elkészültek, új pályázatot fognak kiírni a balatoni útbudapesti szakaszának építésére.
Na ezért furcsa a kis híd. Amikor építették, az iparvágány már régen nem létezett, bicikliútnak pedig ma sem alkalmas. Vajon mire gondolhatott a megalkotója?
Telekrendezés-kisajátítás is kellett a Balatoni út kialakításához, így már az előkészítésnél rávezették a módosításokat kataszteri térképre, vagy megvárták az átadást?
A Baltoni út feletti hidacskát 1993-94-ben építették át az Egér út ezen sz akaszának kiépítésével és tényleg a keserűvíz telep iparvágánya volt alatta egykor. Az Egér út átadása óta egy semmibe vezető kerékpárút vége (utána a lámpánál) vezet át alatta.
A keserűvíz-iparvágány az 1-es vonal korrekcióját túlélte, de a 70-es években már nem volt meg.
annyiban javítom magam, hogy valszeg ez egy 1912-es térképre rárajzolgatott módosítások, ami még munkaanyag lehetett, és ezért nagyobb változások nincsenek rávezetve, csak esetleg kisebb módosítások
lehet, hogy félreértem, de ceruzával elég sok bejegyzés van. ahol /1942 szám szerepel, és persze rengeteg 193x évek, gondolom a bejegyzésekben van a dátum is törtként, ez alapján van olyan oldal, ami 1942-es lehet, viszont lehet, hogy nem minden oldalon van update-t, talán ez magyarázza, hogy az általad várt korábbi változás viszont nincs benne?
Így van. Tehát maga a térkép, ami látható rajta, semmiképpen sem tekinthető 1912-es állapotnak; és most itt ez a lényeg. A térképalap(!) valóban 1912-es, és erre rávezettek színessel változásokat. Ilyen az átépített vasútvonal, és az új 7-es út is. Mivel az átvezetések között nem szerepel a Budaörsi Repülőtér (meg pl. a Horthy Miklós híd sem), mindenképpen 1937 előtti állapotot látunk. De nem 1912-es, tehát a dátum mégiscsak szkeptikusan kezelendő. A tényleges, megjelenített állapot dátuma nem derül ki - de kideríthető (elég komoly kutatómunkával, amitől most eltekintenék) annak alapján, hogy mi szerepel rajta "színessel", javításként és mi az, ami még nem. Továbbra is fenntartom tehát a véleményemet, hogy a térkép (tartalma, "színtől függetlenül") 1929 és 1937 közötti állapotot tükröz.
Huhú, ezeknek a térképeknek a dátumozását erős kritikával kell ám fogadni! Többször beleestem már én is, hogy azt gondoltam, végre találtam egy valódi (pl.) 1937-es térképet, aztán kiderült, hogy '45 utáni...
A térkép megnevezése: 1912, utólagos kataszteri átvezetésekkel. A nyomtatvány 1912-es, a kifogásolt újabb részletek éppen az utólagos színes (tus)tintával tett átvezetések.
Hímezni tanulok és alapvetően magamnak, de gyakorlás miatt készítettem több 90-es évek metró logó felvarrót. Ha érdekel valakit, eladóak, amíg a készlet tart.
Kb 4x4cm, minőségi anyagokból. Hátoldalán vasalható fólia, amivel könnyen felvasalható pólóra, pulcsira, kabátra, táskára, de természetesen felvarrni is lehet.
