Ali baba az az állat, aki miatt mi jövőre autós túrára megyünk olaszhonba, mert egy év nem elegendő ennek az élménynek a kiheverésére! (no meg olaszország is érdekel!:-)
Ma néztük a videót és rajta van egy gyöngyszem Alitól, amit még az atlasztúra első állomásán alkotott (a hangja van csak meg, valójában a forrásra koncentráltunk :))))
- Lali mondja lesz biznisz....
Mennyi?
(gondolom mutogatás)
- tizenhárom
te lenni beteg.....
Mert ha helytelenül beszélünk magyarul, biztos jobban megérti az arab....
(a párom mellettem gurul a te élményeidtől...)
A vacsoránál minden nap elemezhettük egébként, mert tényleg nem tudott máshogy beszélni. Gyöngyszemek:
1. a szahara tényleg jó volt, a szállásunk a Tyereskova leénykollégiumban volt.... (beszámoló a szomszéd asztalnak)
2. felhívtam a fiam a teve tetejéről (hogy örülhetett...)
3. (szerintem a kunyerálás előtt) látod, mama, valódi tunéziai porcelán... (kezében a szocreált idéző marhaba beach csésze - meissen meg mehet a fenébe...)
4. (beszámoló a másik asztalnak 10. nap táján) én azt hittem dél-afrikában vagyunk, nem, az ember azt hiszi dél-afrikába megy, aztán itt van észak-afrikában....
Sose fogom elfelejteni, hogy az egyike volt azoknak, aki lefilmezte a svédasztalt, bement a látványkonyhás srác mögé és onnan gut-ozott, idézet: "komplett omlett gut!!!!"...
Sőt, a párom még le is filmezhette őket, a pincérrel és a főpincérrel, (a pincér Sami-ból Szabivá váltott)... azóta nem mosakszunk...
Ha nyitod a topicot, csatlakozom, van egy két élmény (és nem csak tunéziából, bár innen származnak a legsúlyosabb esetek...)
Még most is mosolygok, ha rátok gondolok. Nagyon szeretem az életvidám embereket. Talán egyszer valahol még összefutunk élőben is - nem Tunéziában, az biztos :-)) -, vagy itt a neten valamilyen témában.
Most kicsit off leszek: az állatkertem felsorolásából kihagytam a pintyeimet (kis túlzással nekik köszönhetjük az életünket, ez komoly) meg a tarantulapókomat (isten nyugosztalja őt is, élt 3 évet boldogan), és pont a Tunéziában látott sok kitömött kígyó miatt most nagyon gondolkodom egy-két gabonasikló megvásárlásán, mert nagyon szépek.
On
De bizony, Ali Baba volt az, a magyar turista elrettentő példája, az állatorvosi ló, amilyenről a vicclapokban olvasni. Vagy még ott sem.
Mivel ti mellettük vagy a környékükön ültetek, biztosan tanúi voltatok az utolsó előtti napon, amikor a pincértől EGY KOMPLETT MARHABA BEACH-ES ÉTKÉSZLETET KÉRT AJÁNDÉKBA EMLÉKNEK!!!! A fürdőlepedőket és a hamutartót, sőt az alatta lévő papírvédőt is elrakták, mert ez a világ legtermészetesebb dolga némely magyar turistának. És mivel ismerem az anyagi helyzetét - gondolom, ti is, mert halkan nem bírt beszélni -, annál meglepőbbnek tartom az egészet.
Én a sivatagtúrán ismerkedtem meg vele. Az első az volt, hogy nem szállt ki a buszból a pihenőnél, a felesége hozta fel a kávét zöld porceláncsészében plusz csészealj, amit a világ legtermészetesebb módján rakott el a táskájába, miután kiitta a kávét. Tök sima, sőt csöves kis csésze volt. Szuvenír - mondta Ali Baba. A második a dzsiptúra volt, rosszsorsunk hozzájuk osztott be. A sofőrünket, egy tündéri srácot Amouának hívták. Miután ötödszörre sem sikerült megjegyezni a nevét, kijelentette, hogy az Amouának semmi értelme, Ámornak hívja, és kész. Nyelvtudása a "gut" szóból állt. Miután megdicsérte a terepjárót, elmesélte, hogy neki Opelje van, a feleségének Daewoo-ja, ami észak-koreai gyártmány, azután rátért a Forma-1 legutóbbi versenyének részletes taglalására, mindezt magyarul. Ezután az "Az a szép, az a szép, akinek a szeme kék..." című nótára akarta betanítani. Kétszer elénekelte, majd megkérdezte: Mi az, még most sem tudod? Harmadszor is elénekelte, de már annyira szégyelltem magam, hogy na. Válaszul a srác - biztos kedveskedésül - bekapcsolta a rádiót, ahonnan arab zene szólt. Ali Baba fél percig bírta, majd "No gut!" felkiáltással KIKAPCSOLTA A RÁDIÓT.
A dzsiptúra végén kijelentette, jó fej ez a srác, adjunk pénzt. Nélküle is adtunk volna, de okulásul ide írom, ők mit adtak: 3 szem savanyúcukrot, mert már csak ennyi maradt a zacskóban, meg egy Blend-a-Med-es reklámtollat...
Lehet, hogy nyitok egy topicot Honfitársaink külföldön címmel.
Off
Szia, tambumajor....
igen mi voltunk azok és akkor már be is azonosítottuk egymást, mert ezt a bizalmas információt csak egy (két) emberrel osztottuk meg - mi már egyébként ott is gyanakodtunk :-)))) Nevezett macska már itthon pang, nem igazán viselte meg a dolog, de az ajtóról nem akar tudni... :-)))
A folyamatosan alkudozó kolléga nem a magát Ali Babának nevező honfitársunk volt?
On
A bor mornag, ennek a különboző szintű változatait adják a szállodában is. A rozé nekem jobban bejött, de egyik sem egy villányi :-))
Mosás:
én Ariel Handwash-t vittem, maximálisan meg voltam vele elégedve. Este a kádban kimostam, aztán némi cspedés után ki az erkélyre - mindkét oldalon voltak - gondolom a törülközőknek szánt - karnisok.
Off
Szia, tambumajor....
igen mi voltunk azok és akkor már be is azonosítottuk egymást, mert ezt a bizalmas információt csak egy (két) emberrel osztottuk meg - mi már egyébként ott is gyanakodtunk :-)))) Nevezett macska már itthon pang, nem igazán viselte meg a dolog, de az ajtóról nem akar tudni... :-)))
A folyamatosan alkudozó kolléga nem a magát Ali Babának nevező honfitársunk volt?
On
A bor mornag, ennek a különboző szintű változatait adják a szállodában is. A rozé nekem jobban bejött, de egyik sem egy villányi :-))
Mosás:
én Ariel Handwash-t vittem, maximálisan meg voltam vele elégedve. Este a kádban kimostam, aztán némi cspedés után ki az erkélyre - mindkét oldalon voltak - gondolom a törülközőknek szánt - karnisok.
Vasalás: 1. Adsz 2 dinárt a takarítónőnek, és megkéred.
2. Elég sok len- és pamutholmink volt. Amikor kiöblítettem, NEM csavartam ki, hanem csuromvizesen, ahogy volt, fogasra akasztottam, a kád fölé akasztottam, két-három óra alatt lecsurgott, azután fogasostul ki az erkélyre. Amikor megszárad, úgy néz ki, mintha frissen lenne vasalva.
Még a bazárról írok, hiszen egyszer megéri elmenni. Illetve mi kétszer is voltunk, mert az utolsó előtti nap még visszamentünk oda meg a Soulába elkölteni a maradék dinárt.
A bazárban egyébként van egy érdekes múzeum, a helyi viseleteket stb. mutatja be.
Aki járt már Isztambulban, az tudja, milyen egy igazi bazár. De mivel ez Tunézia, ne olyat várj. Inkább hasonlít egy kínai piachoz. Ha bemégy az egyik ékszerboltba, olyan, mintha az összesben jártál volna. Hasonlóképp a ruháknál, a táskáknál stb. Ha egyet láttál, az összeset láttad. Gagyi gagyi hátán. No azért van egy-két dolog, amit úgyis megveszel, mert annyira más, mint itthon. De ez ízlés dolga. Én legjobban az egyik csoporttársunk alkudozásait élveztem. Kairouanban nem vettek szőnyeget, itt viszont igen. Amit kinéztek, valami 400-500 dinár volt az induló ára. Tényleg szép volt. A lány megmondta, hogy 60-at ad érte. Olyan vad alkudozás kezdődött, amilyet még nem láttam. 5 perc múlva úgy ordítoztak különböző számokat, mintha ölték volna egymást. Jött a szokásos szöveg a kereskedőtől, hogy éhen hal a családja, ilyen banditát még nem látott, aztán maffia lett belőle, azután sírva fakadt. Tíz perc múlva övék volt a szőnyeg 60 dinárért. Viszont ugyanezt a lányt úgy hátba vágták kétszer is egy másik üzletben, hogy kiesett a bejáraton. Ezt csak mesélték, mi nem voltunk ott. Szóval hihetetlen. Közhely, de tényleg az eredeti ár ötödéért megkapsz mindent. Speciel én nem vagyok alkudozós fajta, de nagyon élveztem az előadásokat. Természetesen azt nem, amikor egyik honfitársunk az egydináros vacakokat próbálta lealkudni fél dinárra, meg a kávézóban az italok árából, mert ettől kiver a víz.
Egyébként valóban nagyon szép és érdekes ékszerek vannak, de azokat nem igazán itt kell keresni, bár egy-kettő előfordul. A tuniszi nagybazárban például két, igazi berber ékszereket áruló boltot láttunk, ott persze nem 30 dinár egy lánc (mármint ezüst), meg egy régiségboltot, ahol csoda dolgok voltak.
Itt Sousse-ban mi a Soula Centerben vásároltunk, meg ékszerboltban. Ruhaneműt ki tudsz fogni egy párat, viszont ha majd a városban sétáltok, és megnézitek az üzleteket... Párizsi, New York-i, olasz divat, gyönyörű, szóval látszik, hogy nem tucatáru, viszont fix áras. Egy ötletes felső 120-150 dinár között van, nadrág 80-300 dinár stb. Az európaiaknak készített cipők gyönyörűek, ottani viszonylatban drágák, de a pesti árakhoz képest még mindig csak 75-80 százalék. Na mindegy. Én ezüstmániás vagyok, egy szép karláncot vettem magamnak, a lányom persze bokaláncot, nyakláncot, a barátnőinek ezüstláncot csináltattunk (ezt bent a bazárban), hogy a latin betűs név arab átírása rajtuk a medál, ugyanez karkötővel, gyűrűvel.
Italt Sousse-ban egyetlen helyen lehet venni, én tegnap hazafelé a repülőtéri duty free-ben vettem meg az ajándék italt. Egyébként az itteni duty free is nagyon jól felszerelt, a ferihegyi elbújhat mögötte.
Ha bárkinek bármi kérdése van, szívesen válaszolok.
Hogy Éjféli lány mondásával éljek: mi sem leszünk törzsvendégek Tunéziában.
Végül is sokkal több programot terveztem, amit a lányom alább leírt okok miatti pánikja meghiúsított. Öt olasz nem tesz ki egy tunéziai srácot szemtelenségben.
Egyébként a házakra, a sousse-i, monastiri stb. városképre visszatérve: végül is mindegy, mi az oka a házak befejezetlenségének, az összkép kiábrándító. A szemétről, koszról annyit, hogy valaki azt írta lejjebb, persze, hogy szemét van, ha homokvihar, szélvihar volt. A 12 nap alatt nem volt szélvihar, a kétnapos sirokkó is csak lágy, párás szellőcske volt. Mocsok van, ez az igazság.
Lehet, hogy szerencsénk volt, de Sidi Bou Saidban egy eldobott papírfecnit sem láttunk. Talán azért, mert "meseváros", és vigyáznak rá. Legalábbis a főutcákon.
Én két karton cigit vittem ki, a kutyát nem érdekelte. A nagyon ismert márkák kint is kaphatók, egy karton 13-20 dinár, ha jól láttam.
Helyi italok: boukha (fügepálinka), thibarine (datolyalikőr), 2 jófajta vörösbor (az egyik Morgan vagy mi). Ezek tunéziai italok.
A helyi ételek közül mi kuszkuszt ettünk (zöldséggel, marhahússal), édességeket stb. Bár ha ti AI-ban lesztek, majd várom a beszámolódat, mit bírtatok még enni :-))). A csirkéből csodákat tudnak csinálni, még egy sima grillezett csirke is csodafinom volt, mert faszénen sütik.
Sütik: szemre mindegyik gusztusos. Mondjuk én nagy ínyenc vagyok a süteményekben, szóval egy krémes nem tud meghatni, a vajkrémes dolgokhoz hozzá sem nyúlok. De visszatérve: könnyű tészta, könnyű krém - így néz ki. A valóságban a sütik 80%-ába belerakják a narancsolaj-kivonatot. Egy csokis sütinél elég gáz, amikor beleharapsz, és már megint virágízzel lesz tele a szád.
Mi végigpróbáltunk egy csomót, aztán maradtunk a fagyinál, ott nem ért csalódás.
Oké, akkor már csak két gondom van - a dollár vs. euro és a cigaretta/szivar kérdés.
Pontosan mennyit is lehet kivinni ? Valahol írtátok hogy egy karton cigiért még nem ölnek meg a vámosok.
Tényleg a helyi kaják és italok milyenek ?
Van olyan amit mindenképp érdemes kipróbálni?
Zsolti4 : Nem három csillagos a szálloda , hanem öt.
A sivatagtúra első állomása El Jem, az ottani amfiteátrum. Tényleg lélegzetelállító, én legalábbis mindig elérzékenyülök, ha a történelmet kézzelfogható közelségben látom. Azon honfitársaimat pedig, akik a "hát igen, de a római Colosseum azért mégis más..." című fanyalgással jöttek, legszívesebben leütöttem volna. Nem Róma, de ha ez nem derült ki addig...
Gyermekemmel itt is körbesétáltunk, és többek között találtunk egy fodrászüzletet. Érdemes betekinteni oda is, mert itthon már történelemnek számítana, sőt antiknak. Itthon az 1900-as évek elején lehetett ilyen.
Matmatában a turisták által látogatható barlanglakásban voltunk, ami nyilván egy "kirakatlakás", de azért mégis érdekes. Elég sok helyiségből állt, több szinten. A konyhában spagetti főtt a földön, a "fürdőszoba" felejthetetlen élmény, a gyerekszobában százéves fotók mellett tankönyvek, füzetek, egy másik szobában ősrégi asztalkán Konka márkájú kistévé. Szóval van feelingje. Ebéd a George Lucas által megépíttett szállodában - kuszkusz. Azt is megkóstoltuk, bár ha nem a vége felé hozzák a hozzá való szaftot, még finom is lett volna. Jómagam ugyan nem vagyok Csillagok háborúja-rajongó, de ahogy Mónika előadta a dolgot, az jó volt. Douzban tevegeltünk, ez is felejthetetlen volt, nagyon sajnáltam, amikor vége lett. Mi is megengedtük, hogy közben lefotózzanak bennünket - és jól tettük, mert nagyon jól sikerültek, a miénk biztosan nem lesz ilyen. Kebiliben egy tündéri szállodában szálltunk meg. Egyszerű, de bűbájos.
Másnap reggel valami 03.45 körül keltünk, nincsenek pontos emlékeim, aztán irány a Chott el Jeriden-i sóstó. Napfelkelte. Valaki mérte, hogy 1.37 percig tartott. Mintha zsinóron húzták volna fel, olyan gyors volt. A sóstó már teljesen kiszáradt, csak egy-két pocsolya maradt, a szélükről törtem sórögöket (piros és kék csíkozással az ásványianyag-tartalom miatt). Mindenki azt mondta, ne rakjam el, mert úgyis elolvad, de megmaradtak.
Lovas kocsikkal mentünk a datolyaligetbe. Itt megint megharagudtam kissé az arabokra, mert hiszen a lovukból élnek, mégis, egy csomó ló csont-bőr volt, mintha a bordák mindjárt átdöfnék a bőrt.
Az Atlasz csodálatos volt. A dzsip sofőrje is, aki harmincéves volt, és még nem tudta összegyűjteni a nősüléshez szükséges pénzt.
Kairouanban szintén csak kívülről néztük meg a mecsetet, azután a szőnyegbemutatóra mentünk. Engem nem igazán izgat a dolog, mert a nagymamám, a nagynénéim stb. gyerekkoruktól kezdve szőttek/csomóztak szőnyeget, én is láttam gyerekkoromtól, hogyan készül, de tagadhatatlanul szépek. Iszonyú áruk van, de csak az vegyen, akinek sok pénze van. A sousse-i bazárban is vannak kairouani szőnyegek, meg a Soula Centerben is.
Már zavar, hogy Mónikáról mennyi jót írtam, de ő nem az a típus, aki jutalékért hajtja be a csoportot a szőnyegeshez. Különben tőlünk senki nem vásárolt.
Off leszek: nekem az a kérdésem volna, hogy nem nektek van véletlenül cicátok, aki szintén "nyaralt" 12 napig? Hogy viselte a dolgot? Jó állapotban van?
Szia :-)))
Szálloda:
Marhaba Beach
A meghirdetett 4 csillag 3 csillagra olvadt kint. Jártam már jobb helyen is, de a célnak teljesen megfelelt. A tisztaság nem a legnagyobb erényük, hiába volt a sok dínár.
Az ellátás jó volt, jótanács most érkezőknek, a vacsoránál ne számítsanak túl nagy fogásra a menüválasztásnél, igyekezzenek kárpótolni magukat az előételeknél.
Part:
én ugyan most voltam először teljesen homokos parton - ahol nincs egy szem szikla sem - de nem a legjobb élmény volt.
Reggelente szépen takarított partok vártak bennünket, azonban amikor a sousse-i öbölben elhúztak a fish picnic hajók 2 órán belül megjelentek az első dinnyehéjak, kupakok...
Emberek:
Lévén festett szőke és nő, közvetlen tapasztalataim vannak az arab pasikról. Az hagyján, hogy az étteremben a főpincér a mellemre szegezett tekintettel köszön és minden nap elmondja, hogy jóóóóóó, de ez az önbizalomtúra a 7. nap után igencsak terhessé válik. Különösen ha a párunk is észreveszi a cuppogásokat.
Aki pedig arra számít, hogy a párja kivédi ezeket, rosszul hiszi. Sidi Bou Saidban úgy akart közelebbi ismeretséget kötni a pincér, hogy a párom 2 lépésnyire videózott.
Mi is a tamburmajor által említett két túrán voltunk.
A szahara túra felejthetetlen volt, a korai kelések ellenére. Mónika a legfelkészültebb idegenvezető volt, akivel csak találkoztunk. Mindent és mindenkit képes volt kezelni.
A legnagyobb élmény nekem a tevegelés és maga a sivatag volt, de a dzsiptúra sofőrje, Jamar sem volt semmi. Igencsak szerette az autót, így néha lemaradtunk és hatalmas élményekben volt részünk.
Tunisban mi bejutottunk a mecsetbe, ott karon is ragadott minket egy helyi erő (idézet Mónikától) és 8 sikátoron keresztül felvitt minket egy épület tetejére, ahonnan gyönyörű fotókat készítettünk a medináról.
A Bardo múzeumban pedig egy kicsit lemaradtunk, így alkalmunk volt a kiállított a bej tulajdonának mondott ágyban és székben ücsörögni...
Összefoglalva, mi nem valószínű, ogy törzsvendégek leszünk, mivel amit érdemes megnézni, azt láttuk (na jó, még Dougga kimaradt, de ezért nem megyünk vissza), a tengerpart annyira nem jó, igazi hangulata az országnak pedig a szárazföld belsejében van, ahol viszont nincs tenger :-))))
emellett honfitársaink is válogatottak voltak, a kajalopkodást, a pincérrel hangosan, tagoltan és magyarul közölt kívánságok (NE - KEM KA-NÁL NAAAAAGY!!!!) - tisztelet a kivételnek! mind-mind szinesítették napjainkat.
Szia Craftom!
Szerintem nem kell izgulnod a helyi fiuk miatt.
Az igaz ,hogy körül zsongják az európai lányokat de a barátjukat tiszteletbe tartják.
Vagyis a mi esetünkben így volt.
Ha a párommal voltam valahol legtöbbször neki jegyezték meg ,hogy milyen szép vagyok stb stb
Jó persze nekem is "kedveskedtek" a jelenlétében de egyáltalán nem bunkón vagy rámenősen.
Na de ha már esetleg egyedül mentem le a partra kb öt percen belül vagy 10en jöttek oda hozzám.
Ilyenkor tényleg "probálkoztak" én viszont minden esetben megköszöntem a bókokat és elköszöntem...
Szvsz ha együtt vagytok biztosan nem fognak nyomulni max. kedveskedően udvarolnak , ha pedig esetleg egyedül lenne a feleséged ne adjon lapot és nem lesz baj.
Szerintem erre az all inc-re jobb, ha meg az irodaban konkretan rakerdeztek, nehogy kellemetlen meglepetesek erjenek. Szerintem szalloda-kategoriak szerint valtozik, hogy mi van benne az ai-ben.
Hmmm. csúnya verekedések lesznek.
Pont nászútra megyünk, és én elég "érzékeny" lélek vagyok ha valaki piszkálja a feleségem.
Egyébként tudsz(tudtok) valamit hogy arról hogy itt mit is jelent az all inc. ? A prospektusokban az irják hogy szinte minden ital és étel + szauna,masszázs,blablabla...stb.
ingyen van.
Hát sajnos sok mindenben csatlakoznom kell tambirmajor véleményéhez....
előre szeretném leszögezni, hogy minden amit leírok a mi szubjektív véleményünk...
Tunézia valóban koszos - szerintem ezt tényként kell megállapítani. A félig befejezett házak sztorijához annyit, hogy ezt a változatot már hallottuk görögben is. Számomra mégis inkább hihető az idegenvezetőnk verziója, miszerint a házakat azért nem fejezik be, mert a későbbiekben a nősülő fiú is oda éptkezik tovább....
Őszintén bevallom, hogy nekem is csalódás volt Tunézia. Egyrészt azért, mert mi egy kicsit pechesen indítottunk, első nap lenyúlták a csokinkat, másodiknak 3 medúza csípéssel lettünk gazdagabbak, harmadik napon pedig ellopták a strandon a napszemüvegtokomat 15 dínárral
Másrészt kb. az első nap végére (de. fél nyolcra értünk ki, így nem volt rövid nap) kiderült, hogy genetikaiag nem vagyok alkalmas a lehúzós, cigénykodós, alkudozós világukra.
De nem ám! Mi Sousse-ben laktunk. Van egy 14 éves lányom. Az első napon sétálni mentünk, felderíteni a környéket stb. Délután, világosban.
A szállodánk kertje óriási, mivel a miénk meg a sima Marhaba egy összefüggő kertben épült. Már bent a kertben találkoztunk egy csapat 17-20 éves sráccal. Arabul nem értek, de az angol szöveget igen. Meg a félreérthetetlen testbeszédet. Egyébként is utálom, ha idegenek megsértik az intim szférámat, tehát ha ok nélkül 2 centire állnak tőlem.
Nálunk is bent voltak a kertben, fürdeni pedig szombat-vasárnap nem is mentünk. Ők már reggel 5-től ott vannak. Majd ha meglátod a nyilvános strandok állapotát, te is megérted, miért.
A lányom minden elfogultság nélkül szépnek mondható, és testileg már kész nő. De a korhatár kb. ötven év, amíg piszkálnak. Mivel első emeleti, tengerre néző szobánk volt, és oldalt a szálló medencéjére is rá lehetett látni, egy-két dolgot élesben is kifigyelhettünk, ezt majd holnap vagy holnapután részletesen le is írom.
Egyébként a mi biztonsági őreink nagyon toleránsak voltak a honfitársaikkal szemben - egyszerűen becsukták a szemüket. Egyedül a sirokkós napokon szóltak, mert a tengerben nem volt víz, csak arab fejek mindenhol. Szóval én ezen az egy napon vettem észre, hogy szóltak.
Szóval Tunisz. A Bardo-beli sokk után letettek bennünket a tuniszi bazár előtt, kaptunk másfél óra szabadidőt.
Őszintén szólva felháborítónak tartom ezt a szemléletet, miszerint nesze, magyar, vásárolj, úgyis ezt akarod. A csoportunkból ugyanis addigra már mindenki járt a souess-i bazárban, hiszen már egy hete kint voltunk, és senki nem a bazárt akarta megnézni, hanem Tuniszt. Ráadásul, mivel péntek volt, a nagy imanap, a bazár elején lévő mecsetbe sem engedték be a külföldieket, még a kapuba sem. Így csak az imádkozást hallhattuk.
Szóval ez a nap szar volt, már bocsánat. Úgyhogy egyénileg menjetek, ha lehet. A kocsibérlés olcsó, a benzin ára most emelkedett 700-ról 770 millimre, emiatt volt nagy felzúdulás a helyiek között... (A Duna tévén mindennap megnéztem a híradót. Itthon áram-, kenyér-, súlyadó- stb. áremelés... De hagyjuk.)
A tuniszi kirándulást megelőzően, hétfőn-kedden volt a Szahara-túra. KI NE HAGYJÁTOK! Ez volt a legeslegjobb a 12 nap alatt. Valamennyire megismerhető belőle Tunézia. Itt megemlékezem idegenvezetőnkről, MÓNIKÁRÓL. Hatalmas tudású, fantasztikus humorú, perfekt arabtudással (tíz éve él kint, az előbb említett Zsuzsa 30 éve, mégis angolul beszélt a legtöbb helyen). Tőle rengeteg pluszt tudtunk meg. Nem tudtunk olyat kérdezni, amire ne tudott volna válaszolni. Magától értetődően beszélt például az út menti rózsaszín kőbódékról, mert valakinek feltűnt, mindegyik mellett kis csoport birka vagy pár tevebébi álldogáll. Ezek út menti "gyorsétkezdék". Az ember kiszáll a kocsiból, rábök egy neki tetsző birkára/tevebébire (teve csak 2 éves koráig fogyasztható, utána rágós), azonmód megnyúzzák, befűszerezik és az örökké égő faszénen megsütik, ha marad, azt becsomagolják. Csak cigájajuhot (ún. zsírfarkú birka, nálunk is tenyésztik) lehet kapni, aminek a farkába tömörül a faggyú, ezért a húsnak nincs édeskés, faggyús íze- ilyen kényesek az arabok. Tőle tudtuk meg azt is, hogy a szemre tetszetős sütik, pudingok, habok (vacsoránál 12-15-féle) miért jázminízűek: majdnem mindenbe tesznek narancsolaj-kivonatot. De az ételekről meg a sivatagról majd holnap írok, mert már nagyon bő lére eresztettem a dolgot, meg a párom is dolgozna már...
Egyébként tényleg érdekes, hogy kiben hogy rakódik le ez a város. Igaz, én nem nyáron, hanem március elején voltam Suisse-ban, a Chems el Hana hotelben laktam, ez 4 csillagos, de minden luxust kielégített, itthon nem találkoztam még csak megközelítőleg sem ilyen szállodával. Az emberek pedig állandóan takarítottak, a házak előtt, az utcán, mindenhol, de bizony mikor jött a szélvihar, rögtön szemetes lett minden.
"... kockaházak harmad-, fél és egész készültségben. A kockát itt nem lakótelepi háznak értem, hanem tényleg: négy fal négyzet alapon, és kész. "
Tunéziában szinte állandóan építkeznek. A kormány igen kedvezményes hiteleket nyujt az építkezéshez, amit akkor kell elkezdeni törleszteni, ha az épületet befejezték! Emiatt mindig tesznek a tetőre néhány téhlahalmazt, és kicsit folytatják a falat.
A Négy fal négyzet alapon pedig a tipikus sivatagi építkezési forma, az alakok a belső kertre vagy az udvarra néznek, hogy ne tűzzön be a nap. A külső falra gyakran csak ablakokat avagy ablakszerű ábrákat festenek, hogy ne legyen egyhangú.
Ma 11.40-kor jöttünk haza Sousse-ból. Mint többször írtam, nagyon sok infót szereztem ebből és a Tunéziai élmények című fórumból.
Ha visszagondolok júl. 18-ra, a megérkezésünk napjára, az első benyomásaimra, és összevetem azokat a mai véleményemmel, biztosan nagyon vegyes leírás fog kialakulni bennetek is.
Szóval: monastiri, reggeli érkezés (ami nem baj, mert nyertünk egy napot). A repülőgépről és később a Sousse-ba való transzfer alatt csak hüledeztem. Monastirt mindenki ékszerdoboznak festette le. Hát nem az. Legalábbis európai szemmel nem (FIGYELEM! EZEK CSAK AZ ÉN BENYOMÁSAIM! TELJESEN SZUBJEKTÍV!!!). Kockaházak negyedig, félig készen, váltakozva pipec villákkal. Indiában még nem jártam, ott biztosan nagyobb a mocsok, mint itt - ez az általam megismert Tunéziára végig igaz. Szóval csalódtam, na, ez az igazság.
Sousse: ugyanaz. Szeméthegyek, kockaházak harmad-, fél és egész készültségben. A kockát itt nem lakótelepi háznak értem, hanem tényleg: négy fal négyzet alapon, és kész.
Monastirban a Chems el Hana és az Amir Palace szállodákat láttam, utóbbi tényleg nagyon szép, az el Hana szállodalánc több tagját is megnéztem, semmi különös.
A mi szállodánk Sousse-ban a Marhaba Beach**** volt, ami a Medina katalógusa szerint luxuselemeket is felvonultató szálloda, a Kartago prosija szerint is valami ilyesmi. Mivel olvastam a fórumokat, tudtam, hogy le kell vonni mindenből egy csillagot, ha az európai csillagozást akarjuk megkapni. Úgyhogy nem is lepődtem meg igazából. Semmi különös, egy közepesen háromcsillagos szálloda (itthon például a mátraházai Avar Hotel*** tisztább és komfortosabb ennél). Persze a katalógusfotók a szobákról a lehető legjobbat mutatják, szintúgy a medencéről is, ami a valóságban jóval kisebb, mint a ravasz fotón (és 35 fokos a vize).
Megérkezésünk után lementem és 40 dinárért kicseréltem a szobát tengerre nézőre (ezt is a topicokból tanultam).
Dinár árfolyama: 1 euró=1.42 dinár - legalábbis tegnapig még ez volt. (A városban, pl. a Soula Centerben kicsit jobban váltanak, ezt viszont biztonságosabbnak ítéltem.) Amikor a szállodába érkeztünk, azonnal elmentem a földszinti valutaváltóba 400 eurót beváltani, 568 dinárt kaptam. Kis címletekben kértem, úgyhogy tízesekben adta a fazon. Senkit nem próbáltak meg becsapni sem itt, sem a városi váltóknál, mint azt régebben többeknél is olvastam. Ez a munkájuk, számlát kell adniuk róla, ha tévednek, ők maguk bánják.
A tenger csodálatos. 26-28 fokos, tiszta. Amint másoknál is olvashattátok, erősebb hullámzásnál bizony kiveri a szemetet, viszont a hínár erős, kemény szálú, nem nyúlós-nyálkás, úgyhogy kezelhető. Gumimatrac elengedhetetlen!
Mindennap megnéztük a hőmérőt. Tegnap pl. 36 fokot mutatott tűző napon, viszont múlt hét pénteken-szombaton 43-45 fokot, mert megjött a sirokkó, iszonyatos párával. Sajnos pont pénteken voltunk Tuniszban és Kartagóban, a sirokkó miatt élvezhetetlen volt. Árnyékkeresés és folyadékfogyasztás - ez volt Kartago. A száraz meleggel semmi baj, legyen 45 fok, de ez a gőz! Hiába álltunk a több ezer éves romok felett, még a 30. éve Tunéziában élő idegenvezetőnk, Zsuzsa (könnyen felejthető szakmailag) is feladta, mert ő sem bírta.
Tunisz gyönyörű - lett volna. Mindenkinek javaslom, fogjon össze valakivel, béreljen kocsit és menjen egyénileg. Tuniszban egy gyors ebéd a tengerparti Lido Hotelben, azután irány a Bardo múzeum. Ezt nem a Medina Tours szúrta el, csak a véletlen: a múzeum és a parlament egymás tőszomszédságában van, és úgy volt, aznap nem ülésezik a parlament, de mégis úgy határoztak, délután üléseznek. S minthogy ilyenkor halandó ember nem lehet a parlamentjük közelében, az ÖSSZES, TUNISZBAN TARTÓZKODÓ csoport a maradék két órára ütemezte be a múzeumlátogatást. El tudjátok képzelni? Szerintem nem. Nem vagyok ájulós fajta, de ott majdnem megtörtént. 25 percig tartózkodtunk a Bardo múzeumban, több ezer emberrel együtt! Légkondi nincs (állítólag árt a mozaikoknak), keresztülhajtották az összes csoportot, mint az állatokat... borzasztó volt.
Mindjárt folytatom.
HELLO RENIS!!!
Mi is augusztusban megyünk ,méghozzá 13-án,és szintén a KARTAGO-val .
Megadok neked egy címet ,itt több képet is találsz a SAMARA hotelről,mert a katalógusban szereplő 1 kép gondolom nem elég :))))
szóval:www.vakantiereiswijzer.neckermann-reizen.nl
Remélem tetszeni fog.
Általam beszerzett infók alapján tengerre néző szobák nem lesznek,mivel a SAMARA előtt 1 másik szálloda található :((((
Van a SAMARA hotelnek egy szép kertje,ami gyönyörű ,és rengeteg érdekes növény található.
Kinti + belső medence ,ami fűthető is ,nos erre nem lesz szükségünk :))))
A kaja nagyon bőséges,és finomak is!!!
A saját tengerpartja tiszta állítólag.
Mi nászútra megyünk,s alig várjuk!!!
Ti mikor indultok?
Ehhez képes nekem ugy tünik, hogy jóval drágább mint tavaly volt. Tavaly ilyenkor 75-85e között válogattunk, ma ugyanabban a szállóban már 100e fölött van.
Augusztusban utazunk Sousse-ba a Samara Hotel-be, ha valakinek van valami infója a szállodai szobák felszereltségét illetően, valamint a szállodáról véleménye azt nagyon szépen megköszönném (hűtőszekrény, hajszárító, stb.).
Sajnos a Karthago-val utazunk és a múlt heti incidens óta kicsit aggódom, hogy egyáltalán abba a szállodába kerülünk-e amire befizettünk.
Tudom, óriási lavinát zúdítok magamra,
pláne nem ismerve a hölgyet,
de minden nőnek jólesik,
ha csapják neki a szellet,
pláne, ha itthon még " a Zura" sem,
azaz a férje sem,
és pláne így sosem...
Egy kicsit a férfiaknak is magukba kellene nézni...
A nők bókokra vágynak,
talán a magyar férfiak is tanulhatnak kint valamicskét...
Viszont bedőlni egy kétes bóknak, nos ez is eléggé buta dolog,
már bocsánat.
Kicsit megmelengeti az ember szívét,
de bele kell gondolni,
naponta hány száz turistának mondja az az ifiúr ezeket a bókokat...
Kedves A püspök inasa,
szerintem te csak féltékeny vagy,
és ez azt jelenti,
hogy szereted a párod,
és féltékeny vagy rá.
Bár bevallom, a szerelemben mindenki a legszebbnek tartja a másikat,
és ha te már most úgy ítéled meg, hogy a párod csak közepes szépség... hát... itt valami más bibi is lehet.
Azért ne add fel,
lehet, hogy legközelebb veled történik valami hasonló.
Hm??? :)))
