I.e. 15-8. századról van szó, 7-8 évszázad nagyon hosszú, és legalább egy évszázad kellett a naptár felállításához.
A naptár kulcsai a negyedévenkénti napéjegyenlőségek, és az egyiptomiak arra jöttek rá, hogy a Nílus áradása akkor kezdődik, amikor a Nap eléri a Sirius állócsillagot. Legalább évente öt fix állást figyeltek árgus szemekkel évszázadokon át.
akkor biztosan ismerték a - ha jól tudom, precessziónak nevezett - jelenséget
Nem ismerhették. Ehhez nagyon pontosan kell mérni, vagy nagyon hosszú (több évszázados) távlatban összehasonlítást tenni. De még utóbbihoz is meglehetősen pontos mérések kellenek, pontosan feljegyezve, hogy legyen mihez hasonlítani. Nem voltak rá képesek.
Most jöttem webhez, látom, nagyon kezd a fórum bulvár irányba menni, nekem pedig nagyon nincs biztos hátterem se fizika, se csillagászat, se egyebek terén, csak pár felvetés.
Mivel nem maradtak fent - vagy egy jó ideig nem foglalkoztak velük - írásos feljegyzések, nem lehet tudni, hogy ki mit tudott és mit használtak belőle. Ami forrásokat találtam, azok is keverik a szezont a fazonnal, felváltva írnak mezopotámiai, egyiptomi, arab (!) megfigyelésekről és néha káldeus papok feljegyzéseiről is írnak - utána néztem, egy évezred is lehet azak között a különbség, de évszázadok mindenképpen.
Annyit tudok, hogy a ma állócsillagoknak nevezett égitesteket fényerejük szerint csoportosítják, és ezek alapján készültek a csillagképek - viszont, amikor ezeknek utána mentem, nagyon kevés egyiptomi háttérrel találkoztam, rendszeres volt a görög és római mitológiai hivatkozás.
Ha tudnánk, hogy pl. a káldeus papok vagy mezopotámiak mely állócsillagokat ismerték, lehetne tudni, hogy melyeket látták. A rajzolt csillagképeken mindig szép ábrák vannak nagy üres terekkel csak a néhány (tucat) állócsillaggal. A linkelt pdf-ben van két fényképfelvétel tejútról két különböző helyszínen készítve tizenperces expozíciós idővel, sokkal több csillag vagy akármi van az állócsillagok között, vannak olyanok, amelyek szinte folyamatos hullámvonalat rajzolnak. Valószínűleg ezeket szabad szemmel nem látták.
Ami még érdekes lehet az az, hogy ha valóban több száz év megfigyelés kellett ahhoz, hogy pontosan meghatározzák a naptárat, akkor biztosan ismerték a - ha jól tudom, precessziónak nevezett - jelenséget, hogy az állócsillagok helyzete is folyamatosan változik.
Ezt viszont a források szerint csak a görögök írták le ie 2.században.
Szóval, nem tudni, hogy mit tudtak, és mit akartak ebből másokkal tudatni, és miket akartak eltitkolni, vagy figyelmen kívül hagyni.
(Feltételezem, a helio- és geo- centrikus szemléletnek is vallási háttere volt, ahol nem a "tudományos" tények számítottak.)
Azt is tudjuk, hogy az emberiség nem fejlődött folyamatosan, az ókorban hihetetlen magas szintre fejlődött sok tudományág, majd ezeket szinte elfelejtették vagy tiltották, és csak az újkortól indultak meg a nagy "jééé, hogy mik voltak" felfedezések.
(Meg persze az irathamisitások, de az más tészta.)
Ott van a "biblia" problémája is, elvileg volt egy adott időpont, amikor
1. valakik figylemeztettek másokat.
2. jött az özönvíz
3. csak néhányan élték túl
4. akik tudatlanok és képzetlenek voltak
5. és így újrakezdték az életet
A gyakorlatban az özönvíz a görög és más mitológiában is megtalálható, sőt, állítólag egy kis magyar faluban van egy templom, aminek a tetejen van egy freskó, ami megmutatja az özönvíz okát, amiből egy új elmélet keletkezett, miszerint ténylegesen két holdja volt a Földnek, de az egyik belezuhant a Földbe és ez okozta nemcsak az özönvizet, hanem a tengelyferdülést is, és állítólag ezért van a mai Szibériában nemcsak a tartósan nagyon mínusz hőmérséklet, hanem olyan anyagok, ásványok, amelyek máshol nem találhatóak meg, mert a második hold, vagy mások szerint csak meteorit, oda csapódott be.
Mindegy, most valószínűleg rengeteg bakugrást követtem el, csak jelezni akartam, hogy logikát keresünk ott, ahol a tények hiányoznak, és így csak feltételezésekbe bocsátkozhatunk.
Hogy még egy furcsaságot írjak, valaki írta, hogy a jáde (?) kövekből nincs átlátszó, majd linkelt egy képet, ahol különböző színű és méretű és sötétségű valamik vannak, nekem úgy tűnik, hogy a fotó bal felső sarkában lévő az annyira halvány, hogy talán lehet átlátszónak nevezni, de azt se tudom, mi az a jáde kő, mert arról egy szó se esett.
Na, eldugultam, részemről ennyi volt, köszönöm a kérdésemre adott válaszokat, amikor volt időm, én is keresgéltem a weben, de csak olyan forrásokat találtam, amiknél nem voltak hivatkozások, csak megállapítások, ezért nem linkeltem őket, mert nem bízok a hitelességükben ellenőrizhető forrás hiányában.
A középkori vikingeknek volt valami trükkjük, hogy átlátszó hegyikristály segítségével hogyan lehet megtalálni a Nap aktuális helyét ködös időben. De ők is csak a nap helyét vizsgálták, nem a napon lévő légypiszkokat :)
Köszönöm, hogy elárultad a forrást (a legtöbben titokban tartják az áltudományos információk forrását) Ebben a szövegben nem találtam kínai jádeköves szövegrészt (a jáde kövek között talán nem is létezik átlátszó).
Amúgy a napkorong látszólagos átmérője a Földről kb fél fok, tehát kb akkora, mint a kinyújtott kezeden a kisujj körmének a fele. Tehát a kisujjad körmével a Napot kétszer tudnád eltakarni.
A napfoltok légypiszoknyi pöttyők a Nap hatalmas felszínén, ezeket szerintem csak az képes szabad szemel megfigyelni, aki szabad szemmel meg tudja számolni a kinyújtott keze kisujja körmén lévő század milliméteres pöttyöket.
Persze egyszerű módszerekkel (pl camera obscura vagy nagyító lencse segítségével) ki lehet nagyítani a Nap képét annyira nagyra, hogy akár az ősi kínaik is láthatták még a kisebb napfoltokat is
"A történelemkönyvekben azt hangsúlyozzák, hogy régészek nem találtak távcsöveket"
A csillagászati alap-megfigyelések 99 százalékához (csillagtérkép készítése, bolygók elkülönítése, stb) nincs szükség távcsőre, úgyhogy nem okos dolog a régi idők csillagászatára mindenáron reáerőszakolni a távcső feltalálását.
Olyan ez, mintha folyton arra célozgatnál, hogy a puska feltalálása előtt az emberiség valószínűleg nem tudott vadászni :)
Nem az eszköz a lényeg, ha a cél máshogy is elérhető. Persze először tudni kell, hogy mi a cél :) Ha pl a cél egy pontos csillagtérkép készítése ÉS ahhoz nincs szükség távcsőre, akkor felesleges távcsőért siránkozni :)
Ködön át lehetséges napfoltot észlelni. Ókori kínaiak vsz. jade ásványon át látták. Távcsövet akkor kéne kiáltani, ha pl. a Jupiter holdjairól, keringésidejükről találnánk akkori említést. :o)
Bár a pontos mechanizmusok és eszközök, amelyekkel ezeket a megfigyeléseket elvégezték, nem teljesen ismertek
Köszönöm, akkor ebbe futottam bele, hogy egyesek szerint azok a megfigyelések távcső nélkül nem voltak lehetségesek - ezek szerint igen, csak ezzel nem foglalkoznak, marad a megoldatlan rejtélyek között.
Találtam olyan leírást, miszerint több száz év kellett a pontos időszámítás meghatározásához - a történelemkönyvekben csak arról olvasni, hogy állandó háborúskodások voltak, és mivel akkoriban állítólag 40 év volt az életkor, hatalmas mennyiségű írásos feljegyzéssel lehetett csak ezeket az adatokat pontosítani, amik nagyrészt megsemmisültek.
Akkor ez a téma lezárható, amíg nem lesznek olyan fizikus-régészek, akik ezt fogják kutatni és publikálni a megoldást.
Az XVIII. századra való utalás valószínűleg félreértés vagy elírás, mivel a hozzászólásban említett időszak az i.e. 15-8. század, azaz az ókori Egyiptom, Mezopotámia és Asszír birodalom környéke. Azonban megpróbálok válaszolni a hozzászólás tartalmára vonatkozóan.
Az ókori kultúrákban, mint például Egyiptomban és Mezopotámiában, bizonyos mértékű asztrológiai és csillagászati ismeretek voltak jelen. Ezek a civilizációk megfigyelték az égitesteket és a természeti jelenségeket, és képesek voltak pontosan meghatározni az időt és a helyet az égbolt segítségével.
A távcsövek használata azonban az ókori időkben nem volt elterjedt. A távcsövek kifejlesztése és széles körű használata csak sokkal később, az 17. században vált lehetővé. A távcső nélkül is látható és megfigyelhető jelenségek közé tartozik például a napfolt, amelyeket az égbolt alapos vizsgálatával, pontos megfigyelésekkel és idővel azonosítottak.
Az ókori civilizációkban megfigyelték a napfoltok változásait, és ezeket az információkat felhasználták az égi időszámításban és az időponthoz való pontosabb hozzáférésben. Bár a pontos mechanizmusok és eszközök, amelyekkel ezeket a megfigyeléseket elvégezték, nem teljesen ismertek, az ókori civilizációk meglepően pontosan meghatározták az időt és a helyet az égi objektumok segítségével.
Összességében, bár az ókori civilizációk nem rendelkeztek távcsövekkel, mégis képesek voltak fontos csillagászati megfigyeléseket végezni, és ezeket az ismereteket felhasználták az idő és hely pontos meghatározására.
A camera obscura-t ismerhették (kis lyuk sötét helyiségen). Ez távcsőnek nem az igazi a fényszegénysége miatt, de a Nap megfigyelésére pont alkalmas lehetett.
I.e. 15-8. századokról beszélünk, Egyiptom, Mezopotámia, Asszír birodalom (káldeusi papok), stb.
A történelemkönyvekben azt hangsúlyozzák, hogy régészek nem találtak távcsöveket és a megfigyelések az idő és helymeghatározásra vonatkoztak. Viszont van bizonyíték, hogy ismerték a napfoltot is, amit távcső nélkül elég nehéz lehetett megfigyelni?
Átlátszó anyagok sok milió éve léteznek (pl borostyán, kvarc), az ember pedig akár százezer évvel ezelőtt rájöhetett a lencse csiszolására ezekből az anyagokból. pl talált egy simára csiszolódott átlátszó követ a folyóban, ami felnagyította a hangyát és tüzet gyújtott, ezután megpróbált egy másik ugyanolyat készíteni egy másik átlátszó kőből.
Az alap csillagászati megfigyelésekhez pedig nem kell semmiféle távcső, csak hanyatt fekszel a fűben és magad elé kifeszítesz pl egy sűrű halászhálót. Az ókri görögök már tudtál, hogy mi a fő különbség a különböző pöttyök, a csillag és bolygó között. Pontosabb mérésekhez már kőből/téglából készült műszereket is építhetsz, azokkal akár tized fokos pontosság is elérhető. Pl írd be a google keresőbe, hogy "jantar mantar", és utána kapcsold a keresőt "Képek" üzemmódba.
Más téma, milyen távcső nélküli távcsöves megoldások létezhettek vagy léteztek az ókorban?
Ugye, a távcsőhöz üveglencsék kellenek, pontosan becsiszolva, lencsetávolság és átmérő és egyebek mind fontosak, stb.
Az ókorban az még az üveg se létezett, ez tehát kilőve.
Viszont nagyon pontos csillagászati megfigyelések és számítások voltak az ókorban, főleg a mai észak-afrikai területeken élők jeleskedtek ebben.
Az egyik változat szerint a görögök és rómaiak csak leigázták őket, így tudták meg, hogy ilyesmi létezik, de ők nem foglalkoztak ilyenekkel, másik változat szerint volt valamilyen távcsövük, de a háborúk során elpusztultak.
Egy harmadik változat szerint nem kell lencse, elég egy nagyon pici pont és egy fehér falfelület, amire fordított állású, nagyon pontos kép vetült ki a fényes csillagokról, és arról már egyszerű volt matematikai méréseket végezni.
Biztosan nem, lehetetlen feltételt adtál saját magadnak, szülés után akármilyen csinos egy nő, napokig járni se tud, és a gyereknek is kell egy év, mire járni tud.
A példád sokkal egyszerűbb megoldása:
Egy felnőtt bottal megy fel a hegyre, a kisgyereket a nyakában vagy gyerekhordóban cipelve, majd kézen fogva jönnek le.
Én tudom arra a választ, hogy "Mi az, 3 lábon megy fel a hegyre, 4 lábon jön le?" tehát ezek szerint okosabb vagyok Einsteinnél ♥
Ez egy tipikus matematikai probléma, a matematikai bizonyításelméletet kell felhasználni a megoldásához !
Legyen adva 1 csinos állapotos nő . Ez a csinos nő 1 túrabottal megy fel a feladatban adott hegyre: tehát 3 db lábon . A hegyen fizikailag megszüli a babáját, ami ugye 1 biológiai folyamat . Mivel már nincs nagy hassa, és a gyereknek is van két lába, ezért logikus, hogy ha például eltüzeli a túrabotját, ami 1 kémiai folyamat, akkor ők épen 4 db lábon jönnek le a hegyünkről ! Mive a hegy magas, ezért a gravitációt is figyelembe kell venni .
"Használtam a szívás szót. Ez nem olyan egyszerű, mint amilyennek látszik."
Szerintem egy laikus tízszer gyorsabban ért meg egy jelenséget, ha az általa jól ismert szavakat használod. Egy fórumban úgyis lesznek önjelölt buta okoskodók, akik később megpróbálnak belekötni minden szavadba :)
A természetben előforduló vizek nem sósak, elektromos vezetőképességük nagyon alacsony (a tiszta desztillált víz pl gyakorlatilag elektromosan szigetelő anyag). Természetes édesvízben mindössze 4V felszültség hatására annyira jelentéktelen áram folyna ami nem bontana szinte semennyit.
A "vízzel hajtott autó" nevű közismert átverés sem működik tiszta csapvízzel, mert addig nincs szinte semmi gázfejlődés (vízbontás), amíg bele nem szórunk egy (két) maréknyi sót a vízbe.
"korróziót okoz az elektródon."
A fent említett csekély (jelentéktelen) áram mellett jelentős korrózió csak hónapok/évek alatt alakulna ki, a videó viszont csak húsz másodperig mutatja :)
Az idő is a csalók eszköztárába tartozik. Az "ingyen energia" átverések jelentős része csak addig életképes, amíg forog a videó, a kamera leállítása után néhány másodperccel később már kifogyna a "lendület" a csoda-berendezésből.
Ahol nagy keresztmetszetben áramlik, lassan megy. Ahol kicsi a kersztmetszet, gyorsan. Ez eddig érthető, nem nyomódik össze, ami bement, az átjut, a kisebb keresztmetszeten gyorsabb kell legyen.
Edig nem volt szó a nyomásról.
Itt jött be a szelep a logikámba, ahogy írtad, egyik oldalról záródó, ezért arra tippeltem, amit korábban írtam, hogy a sokkal kisebb keresztmetszetű szelepen a víz sokkal gyorsabban áramlik, és így "felhúzza" magával a vizet, és mivel a szelep visszafelé záródik, a lent lévő víztömeg nem tudja visszahúzni.
Itt jött be nálam a képzavar, hogy elfelejtettem, hogy a cső másik vége nyitott, tehát a légköri légnyomás az úr, így a szelepen a víz hiába vesz "nagy lendületet", egy idő után az a "lendület" lecsökken, tehát hiába áramlik sokkal gyorsabban, a sebességével nem fogja "szívóhatásával felhúzni" a nagyobb víztömeget, hanem lelassulva beáll a nagy víztömeg szintjére.
""-ek közé tettem azokat a szavakat, amikkel gondban vagyok fizika ügyben.
Most jött egy ötlet, talán a kisautókkal kevertem a dolgot, ugye, anno volt egy műanyag versenypálya és teszteltük, hogy melyik autók a gyorsabbak. volt egy különösen nehéz rész, egy átfordulós karika, azon csak akkor tudtak átmenni, ha a sebesség még a csúcsponton is elegendő volt, hogy az autót a centrifugális erő a pályán tartsa, különben egyszerűen leesett a nehézségi erő miatt.
Ez zavarhatott meg, hogy a pici szelepen annyira felgyorsul a víz, hogy a nagy sebeséggel "lendületet vesz", hogy felkússzon a lejtőn és mivel megvan a szívóhatása és a szelep visszafelé zár, csak előre tud menni és már csak azon gondolkodtam, hogy vajon mekkora lejtőn és milyen magasra tud felkúszni, és ez talán a cső és a szelep átmérőjével van összefüggésben. ;)
