Szerintem is túl sok a KRESZ, nem azért, mert személyesen gondot okoz alkalmazni (elvégre egy közlekedési fórumon vagyunk + érdekel is a téma), hanem leginkább azért, mert túl sok hivatkozás és keresztszabály és kivételszabály létezik benne.
Kedvencem, ami a napokban jött elő, hogy ha egy úttal párhuzamosan van kerékpárút, gyalog- és kerékpárút, akkor azon kell tekerni, kivéve, ha az úton van kerékpáros nyom, mert akkor nem, de ha a gyalog- és kerékpárúton a gyalogosok akadályozzák a kerékpáros forgalmat, akkor mégis mehetek az úton, akkor is, ha nincs kerékpáros nyom, de ha a kerékpárúton akadályozzák a gyalogosok a forgalmat, ahol akkor lehetnek, ha nincs járda, akkor nem mehetek az úton. Ugyanannak az egy nyomorult bringával közlekedésnek (mehetek-e az úton vagy nem) három vagy négy helyen van a részlet- és kivételszabálya.
A KRESZ-t alkalmazó közlekedőnek nem dolga tudni, hogy milyen magasan, az út szegélyétől milyen távolságra kell elhelyezni egy sebességkorlátozó jelzőtáblát, elég azt tudnia, hogy ha ott van az út jobboldalán, akkor a rajta feltüntetett értékkel, km/h-ban kifejezve haladhat tovább a következő sebességet korlátozó jelzésig, a korlátozó tábla feloldó táblájáig vagy a következő útkereszteződésig.
Nem a közlekedő dolga "kitalálni", hogy az utat feltúró cég a kereszteződés előtt teszi ki a 20-as táblát, de a kereszteződés után van a munkaterület. A munkaterület mellett így teljesen szabályos 50 km/h-val elmenni, és nem, nem a közlekedő dolga mérlegelni, hogy a közúti közlekedést szabályozó jelzőtábla helyesen került-e kihelyezésre és amúgy a 20-as tábla célja a munkaterület védelme lett volna, amelyre a tábla nem vonatkozik.
A jelzések kihelyezését, érvényességét, a kihelyezésükkel kapcsolatos előírásokat azoknak kell tudnia, akik kirakják őket, és ez nyilvánvalóan igényli azt a tudást, amit a KRESZ is megfogalmaz (hogy a közlekedőnek hogyan kell értelmeznie a jelzést és annak hatálya meddig tart), de ezt nem a KRESZ-ben kell szabályozni.
Az általad említett mikromobilitási eszközöket sem kellene túlbonyolítani, van egy nyilvánvalóan játék kategória (a lábbal tolós bicikli a pici gyerkőcöknek, a gördeszka, a lábbal hajtós roller), van a kerékpár kategória (kerékpárok, pedelec, az elektromos rollerek, egykerekűek, elektromos gördeszkák, segédmotoros kerékpárig bezárólag, kell nekik egy teljesítmény és sebességkorlát), és van az összes többi felette, ami meg mehet a motoros kategóriába. Mert ha valaki alatt egy vmax=120 km/h roller van brutális gyorsulással, attól követeljük meg azt a vizsgát, amit egy motorostól is elvárunk és takarodjon a gyalog- és kerékpárútról vele, mert nem oda való.
De persze el lehet bonyolítani kerekek száma, teljesítmény, méret, akármi szerint, csak nem érdemes.
Alapvetően, ha minden olyan dolgot beleraknának a KRESZ-be, amit az autóvezetőknek tudniuk kellene, akkor kicsit vaskosabb lenne, miközben tavaly is azzal példálóztak bloggerek, autós és egyéb internetes újságba írkáló magukat újságírónak nevező egyének, magukat önjelölt szakembereknek és/vagy professzoroknak nevezők hogy túl nagy a magyar KRESZ terjedelme.
Ebbe a KRESZ-be kellene még jó pár dolgot beépíteni, hogy minden autóvezető tisztában legyen minden rá vonatkozó szabállyal és jelzésekkel.
Vagy másik állandó téma a mikromobilitási eszközök szabályozása. Valaki egyébként megnézte a holland KRESZ-t, hogy abban hány kategória van, és mik a használatának a feltételei? Na az minden csak nem egyszerű, legalábbis szerintem, pedig a mikromobilitási eszközök használatával kapcsolatban van legalább egy évtized előnyük.
Vagy csak úgy poénból valaki kezdje el olvasgatni az Ausztál KRESZ-t.
A hazai KRESZ rengeteg táblát nem is ismer, mégis napi szinten alkalmazzák őket, az autósok mégis megértik azokat is. Elvileg olyan táblát nem is lehetne kitenni, amit a KRESZ nem ismer.
Valójában a bécsi egyezmény korántsem annyira általános, mint sokan gondolják. Pl. Magyarországon a tiltó táblák hatályát egy kereszteződés feloldja, Ausztriában és Németországban nem. Sőt, Ausztriában pl. a "lakott terület"* tábla se. Németországban a csak az úttest bal oldalán kihelyezett táblák is érvényesek, sőt, a feloldó táblák (a vasútihoz hasonlóan) gyakran csak a bal oldalon szerepelnek. És van még egy csomó minden, amit még én se tudok. ;-)
* Aminek egyébként a magyar neve hülyeség is, mivel sok esetben nem "lakott" területet jelöl. Más nyelvekben nem is utal a név erre ("built up area", "Geschlossene Ortschaft", "Obszar zabudowany").
A magam részéről a kritikád zömével egyetértek, de van pár nemzetközi egyezmény, amit nem lehet figyelmen kívül hagyni. Az egyikből csak néhány rövid cikk lényeges a járművezetőknek: a Közúti Közlekedési Egyezmény.
A másik meg szőröstül-bőröstül, a Közúti Jelzési Egyezmény, illetve az azt kiegészítő Európai megállapodás.et, amit a KRESZtől szeretnél látni.
Elvileg a KRESZ azt konkretizálja, amit a jelzési egyezmény szabad választásnak hagyott, pl. fehér vagy sárga a táblakép háttere, meg részletszabályokat állapít meg. De amíg a KRESZben olyan nincs tisztázva, hogy meddig tart a főútvonal, miközben tiszta sor csak a Közúti Jelzési Egyezmény miatt, addig nincs értelme a KRESZt a Közúti Jelzési Egyezmény nélkül nézni.
Leginkább annak lenne értelme, hogy a KRESZ-t ezekkel egységes szerkezetbe hozzák, és akkor az egységes szerkezetbe foglalt változat be tudná tölteni azt a szerepet, amit szeretnél.
Kösz, erről lemaradtam, és pont most nem ellenőriztem rá...
Sikerült rendeletről útügyi műszaki előírásra visszalépni, amellett, hogy a valóban korszerűtlenné vált rendelkezésekkel együtt pár értelmeset is sikerült eltüntetni... :-/
Borítékolható volt a válaszod. Ennek értelmezéséhez oda kell tenni, hogy mi a realitás, és hogy van ez a való életben számonkérve.
Rengeteg jogszabály van, és senki nem ismeri az összeset, az emberek elsöprő része csak nagyon kis részét ismeri. Alapdolgokat tudnak, támaszkodnak bizonyos mértékben a józan észre, és igénybevesznek szakterületi segítséget.
Maga a jogrendszer is ebből indul ki.
Ezért vannak bizonyos ügyleteknél mindenféle tájékoztatási kötelezettségek (amik "elvileg" fölöslegesek, hiszen jogszabályból következik egy csomó minden), és ezért kötelező bizonyos műveletekhez jogi szakértők segítségét igénybe venni.
A realitás az, hogy az egyetlen jogszabály, amit a B kategóriához az autóvezető tanul, és amit számon kérnek a jogsihoz és számon lehet kérni a közlekedés részleteivel kapcsolatban, az a Kresz. Az is overkill, és az oktatás vitatható hatékonyságú, de ez külön téma. A Kreszt kell ésszerűen alkalmaznia. Ilyen értelemben a Kresznek teljesnek és egyértelműnek kellene lennie. Reálisan nem elvárható, hogy különböző rendeletek részleteit ismerje egy nem-szakember autóvezető, és ezt nem valószínű, hogy adott esetben egybíróság máshogy látná.
Ez az egyik.
A másik, hogy nem mindegy, egy adott rendelkezésnek ki az alanya. A Kresz pontjainak leginkább a közlekedők, hiszen az mondja meg, hogy hogyan kell közlekedni. A különböző rendeletekben rögzített szabványokat viszont a közútkezelőnek, beruházónak, egyéb érintett jogi személynek kell érvényesítenie. Az autóvezetőnek semmi köze hozzá, hogy egy zebra milyen feltételekkel létesíthető. Az autóvezetőnek annyit kell tudnia, hogy ott a zebra, át kell engedni a gyakogost. Akkor is, ha az a zebra nem felel meg a szabványnak.
EFSZ (3/2001. (I. 31.) KöViM rendelet melléklete): "6.4. Az állandó útburkolati jeleket keresztirányú áthúzásokkal még átmenetileg sem szabad érvényteleníteni."
Mondjuk a 2018-as szent gellért téri kavarás után ár semmin sem csodálkozom.
Az meg megint egy másik kérdés, hogy ha a fehér terelővonal sárga X-el van áthúzva és mellette van sárga terelővonal, amin nincs áthúzás, akkor azt ki és hogyan értelmezi, a kezelő és a hatóság vélelmezem, hogy úgy értlemezi, hogy a burkolati jel leikszelése egyenértékű annak eltávolításával.
Akkor onnantól kezdve az az első számú kérdés: mi a francnak vették át olyan állapotban? A közútkezelő és munkatársai helyében fosnék egy esetleges későbbi baleset miatt megkotorászott felelősség lehetőségétől.
Dehogyisnem, van átadás-átvétel, és a felelősség kérdése is tisztázott, ahogyan azt mindig előírja a kezelő, hogy a burkolati jeleket folyamatosan újra kell festeni, ha lekopik, a táblákat pótolni kell, stb.
Alapvetően ott bukik meg az árved, hogy folyamatosan csak az 10/1975 KPM-BM rendeletre hivatkozol.
Egy B kategóriás jogosítvánnyal rendelkezőnek illik még tudni azon kívül elég sok jogszabályt, pl. 1988. évi I. törvény, 326/2011 (XII.28.) kormányrendelet, 5/1990, 6/1990 Köhém, és még lehetne sorolni.
Én most csak az ideiglenes forgalomtechnikára értettem/gondoltam.
Nem, nem azt állítottam, hogy objektív technikai kötöttségek miatt nincs más mód és ez Zürichtől Canberráig igaz, ezt csak és kizárólag kis hazánra értsd.
Abban látom a fő problémát, hogy van amire nincsen megfelelő igényesség a kivitelezés során, és ez nem csak trehányság lehet, hanem az is, hogy a kivitelező a saját tapasztalatai és szempontjai alapján van amit máshogy képzel el.
Pl. egy oldalról sávszűkítést a tervező szépen megtervezi, a terven szerepel a szűkítésnél a záróvonal, meg a sávos tábla. A kivitelező pedig úgy dönt, hogy csak a sávos táblát teszi ki. Szabályos az is, hogy csak sávos táblával szűkítenek. A festéket és a felfestéshez szükséges plusz gépet és a szakembert meg lehet máshol használni, másra.
Amit topiktárs írt a burkolati jelekkel kapcsolatban az érintett helyszínen az sajnos tényleg nem a legjobb, ott fel kellett volna szedni a megszűntetendő burkolati jeleket, de higgyétek el, hogy a tervező nem úgy tervezte meg, a terveken az szerepel, hogy azokat a burkolati jeleket meg kell szűntetni.
A Fehérvári úti terelést ugyanaz tervezte, mint aki a Budafoki utat meg pl. az 1-es villamoshoz kapcsolódó tereléseket.
"Temporary markings shall take precedence over permanent markings and road users are required to conform to them. When the simultaneous presence of permanent and temporary road markings could be a source of confusion, the permanent markings shall be covered over or removed." A kezdőoldalon a "C.N.1015.2004.TREATIES-5 of 28 September 2004 (proposal of amendments) and C.N.1000.2005.TREATIES-2 of 29 September 2005 (acceptance of amendments); "rész az igazán érdekes, Itt a javaslat a módosításra: https://unece.org/DAM/trans/doc/2003/wp1/TRANS-WP1-2003-03r4e.pdf És itt van annak a hivatalos megállapítása 2005-ből, hogy a módosítás elfogadásra kerül, és 2006. március 28-án hatályba lép az egyezményben részt vevő minden államban: https://treaties.un.org/doc/Publication/CN/2005/CN.1000.2005-Eng.pdf
(Amennyire értem, ez ENSZ-hez kötődő nemzetközi szerződés, aminek megvan a maga módosítási procedúrája, és ha nem tiltakoztunk és nem léptün ki, a módosítás hatályba lépett ránk nézve is. Azért erről megkérdeznék egy alkotmányjogászt, hogy hahó, mi van, ez faramuci helyzet, de ez igen messzire vezetne OFFba)
"Pl. ha a ideiglenes sávot rávezetik, szerinted akkor sem szabad átlépni az állandó forgalmi rend záróvonalát?"
Ha nem érvénytelenítik az eredeti jelzést, akkor ebben az esetben nem lehet a Kresz szerint szabályosan közlekedni, mert a Kresz nem rangsorolja a felfestéseket a véglegességük alapján. Kicsit mint ha egy kereszteződésből minden kivezető úton behajtani tilos tábla lenne. A forgalomtechnika kialakítójának felelőssége, hogy ilyen helyzetek ne álljanak elő.
"az állandó jelet általában nem kell eltávolítani, ha az ideiglenes rend anélkül is egyértelmű."
Igen. Hogy mi egyértelmű, az pedig 'felhasználói' oldalon dől el, a Kresz alapján.
Ráadásul az ideiglenes útburkolati jelek pont ugyanolyan sárgák, mint a kerékpársáv, ami sok helyen (a most tárgyalt konkrét helyszínt nem ismerem, általánosságban írom) teljesen átlátlatatlanná teszi a jelzéseket. Ez stimmel, az állandónak szánt kerékpársáv jelet könnyű pl. ideiglenes úttest szélét jelző vonalnak nézni, és nem egészen mindegy, hogy az ott kerékpársáv vagy leállósáv.
Pl. ha a ideiglenes sávot rávezetik, szerinted akkor sem szabad átlépni az állandó forgalmi rend záróvonalát?
Első körben a 11/2001. (III. 13.) KöViM rendelet az útburkolati jelek tervezési és létesítési előírásairól 2. § (4) bekezdés és a rendelet mellékletének 19.2 pontja összeolvasásából következik a dolog: az állandó jelet általában nem kell eltávolítani, ha az ideiglenes rend anélkül is egyértelmű.
Mintha lett volna egy nemzetközi egyezmény is ami rendelkezett a dologról, de nem találom.
Ez egyfelől mind igaz, másfelől viszont nem csak az ideiglenes forgalomtechnikával kapcsolatban igaz, hanem a világon szinte bármire, azaz úgy általában érvénytelenít bármivel szemben bármilyen kritikát.
Te azt állítod, hogy az objektív technológiai kötöttségek mellett nincs is más mód, azaz Zürichtől Canberráig mindenhol ugyanezekkel a kompromisszumokkal kell együttélni a terelések során?
(Azt persze hozzá kell tennem, hogy nem jártam ennél a konkrét Budafoki út/körvasutas építkezésnél, így a kritikám úgy általában azokra vonatkozik, amiket szoktam látni. Ezek közül ami a Kálvin térnél a metróépítés során történt - és még mindig nem múlt teljesen el -, például elég borzasztó, nehezemre esik elhinni, hogy ne lehetett volna jobban. A Körvasút kapcsán a Fehérvári útnál szoktam látni a friss terelést, azokat elég jól megoldották, a maga kategóriájában még színvonalasnak is nevezném a megoldást.)
A villamos az Etele tér és az Infopark között nem fog közlekedni, tehát a hídon át fog járni, ez alól csak az az egy péntek késő estétől hétfő hajnalig tartó időszak lesz kivétel, amikor az új kitérőt beépítik és megcsinálják a ráhajlítást, akkor csak a Közvágóhídig fog járni a villamos. Ez a pálya visszaállításakor is így lesz.
A pótlóbusznak a Szerémin észak felé lesz buszsáv a Hengermalom és a Prielle között.
Az Infopark felé a Hengermalomból a Szerémire csak a busz balozhat majd.
A Prielle Kornélia a tervek szerint a Budafoki út felé csak a pótlóbusz és az autószalonba/szervizbe tartó forgalom hajthat be, ellenkező irányba ez csak a Szerémi és a Kaposvár utca közötti szakaszra lesz igaz.
A Dombóvárin lesz a végállomás a Vízpart utca után (itt a kerékpárosoknak majd kicsit figyelniük kell, mert a Pázmány felé a járdát kapják meg, a Budafoki felé pedig a mai Pázmány felé tartó sáv lesz az övék a kerékpárútból, a másik felét a gyalogosok kapják majd meg a buszvégállomás miatt), a következő lámpás csomópontban tengelyben fognak fordulni a buszok, a felszállóhely a mai 107, 154-es megállójában lesz.
Ezen kívül a csomópontok lámpaprogramjában lesznek módosítások (Hengermalom, Hauszmann, Prielle pl. csúcsban 120-as programokkal fog működni a mai 90 helyett)
A Szerémi út a Dombóvári és a Rákóczi hídi fel-, lehajtók között lesz korlátozva, irányonként 1-1 sáv. A Dombóvárihoz közelebbi korlátozásban mindig csak a két szélső sáv lesz zárva, a Hevesy György utcánál pedig először a két belső sáv és a villamospálya, majd a két szélső forgalmi sáv lesz lezárva.
Dombóvári úton a Vízpart utcánál két balos sáv lesz a Rákóczi hídra, és egy egynes-jobbos, a következő csomópontban egy egyenes-jobbos és két visszafordító lesz elég szokatlan elrendezésben, de a buszok csak így tudnak megfordulni, és a Pázmány felé egy sávnál több nem kell.
A Rákóczi híd lehajtó - Pázmány csomópontban pedig a középső sáv valószínűleg vegyes sáv lesz, de ez még ez sincs kőbe vésve.
A Budafoki úton a vasút híd és a Szerémi út alatt ezidőtájt irányonként csak 1-1 sáv lesz járható.
Alapvetően igazad van, viszont, már megbocsáss, de könnyű kívülről mindenbe belekötni.
Mindenkinek ott a lehetőség, ha annyira jobban tudja, akkor lehet elmenni tervező céghez tervezni, a Budapest Közúthoz is lehet menni forgalomtechnikai kezelőnek, és természetesen nyitva áll az ajtó a forgalomtechnikát ténylegesen kivitelező cégeknél is.
Konkrétan a Budafokinál maradva a most áprilisi kiépítéstől számítva október végéig 5 különböző állapot lesz érvényben egymás után, az öt állapot azt jelenti, hogy a csomópontban a terelővonalaknak lesz 5 különböző pozíciójuk, és a visszaállításkor lesz még egy hatodik is, mindez 6 hónapon belül.
A csomópont olyan forgalmas, hogy napközben nem lehet festegetni, meg korábbi felfestést leszedni. Éjszaka meg nem lehet a Déli Körvasúton zajjal járó munkát végezni jelen tudás szerint.
A felfestés felszedése nagy zajjal jár, a festék meg nem gyorsan száradó MD10-es varázsfesték, ami 10 perc alatt szárad, szóval hogyan is kellene megoldani?
Az Erzsebet hidon (ha ugyanarra gondolsz) emlekszem ilyesmire. Budara atmenet, nagyjabol a templom mellett vagy kozvetlenul utana. En halisten' ritkan keveredtem arra (ejszakai jarattal), es soha nem voltam kepes folfogni, hogy mit kepzeltek el, ugyhogy lefogtam mindent :)
