Feliratkozás: budapest-subscribe@onelist.com.
Erre kapsz egy automata válaszlevelet, amit csak vissza kell küldened.
A honlapnak még csak prototípusa van (bár annak nem rossz), de kellő időben mindenkit értesítünk.
Egyébként szóba került a személyes találkozó lehetősége is, és egyéb Bpanno témák is mennek, úgyhogy szeretettel látunk mindenkit a levlistán.
Van egy olyan könyvem, amelyet még nem emlegettetek. Budapesti üdvözlet a címe, alighanem 1983-ban jelent meg a Helikon Kiadónál. (Van hozzá egy múlt századi Budapest-térkép is mellékelve. A könyvben régi budapesti képeslapok láthatók.
Megtaláltam benne az Elevátor képét: 7 emeletet számolok rajta. Vn mellette egy kémény, az majdnem fedésben van a Bakáts téri templommal. A kép biztosan 1911 előtt készült, mert nincsenek rajta a Közraktár utcai házak.
Az ia érdekes, hogy van egy kép a Népszínház Vígoperáról (Blaha L. tér), melynek az a felirata: Ideiglenes Nemzeti Színház.
Hontalan
A kandeláberek szerintem hamisak a képen. Az előtérben lévő is, de a háttérben a lejáró és az úttest közt biztos nem állt lámpa, De az egész lejárót nem láttam még ilyennek. Ez valami más...
Hacsek Úr!
Igazad van, látod ez eszembe sem jutott!
Egyébként John Howard jól mondta, a második helyezett a templom, úgy hívják őt, hogy Belvárosi Plébániatemplom. Kivülről nem látszik, de két fala van, és a belsőt Mátyás idejében építették, még mindig szuperál (persze egy-két renoválás után...) A C.A. felől van egy kis kapu, halálfelyekkel díszítve, ami egyfelől a kriptához vezet, másfelől a régészek kuckójához, ahol mutogattak I. István korából származó köveket.
A török egy ma is meglévő helyről tette ki a félholdas zászlót, jelképezve, hogy Pest is a kezükre került. A toronyba sajnos nagyon nehéz felmászni, és egy idő utáán a lépcső sem tűnik bizalomgerjesztőnek, de a kilátás pazar, egész különleges szemszögből látni a hidat és Budát, ennek a népszerűségét mutatja a szerteszét dobált filmtekercs papírdobozok, érzékeltetve, hogy a Budapest rajongó fotósokba nem sok közösségi szellem szorult.
Granasztóiról az imént írtam a levlistánkra, de áthozhatjuk ide ha van mondanivalód még vele kapcsolatban, mert érdekel.
Nagyon jó könyvek jelentek meg a "A város arcai" sorozatban. Nekem az "Egyesített főváros" (ez a pontos cime?) és a "Hétköznapi Budapest" vannak meg, es nagyon szeretem oket. Es tegnap eloszedtem a Milleniumi kiallitas albumat ami erdeti 1896-os kiadasban van meg, es abban kiemelik a Royal szallot es a New York palotat is mint a 2 epulet amire a pestiek a legbiszkebbek. Es hol vannak most...
Csokis, mindenkeppen szamitunk a "Budapest jovoje" anyagra!
Megegyszer kampanyolok egyet, hogy aki szertene hozzajarulni a website-hoz az iratkozzon fel a levelezolistara (budapest-subscribe@onelist.com). Nem arasztjuk el a postaladatokat, csak sokkal egyszerubb ott megbeszelni a websiteos dolgokat.
Hm... A Belváros legöregebb épülete? Egy templom lehet talán... A pesti szerb templomot 1698-ban szentelték újra a török pusztítások után. De még ennél is öregebb az Erzsébet híd tövében álló belvárosi római katolikum főplébániatemplom. Szt. Gellért püspököt itt temették el, azt hiszem 1046-ban, majd a tatárjárás után hozták helyre, de mai formájúra átalakítása csak valamikor az 1700-as évek eljén kezdődött meg. A tartópillérei körül az 1800-as évek elejétől 1932-ig árusok építményei álltak.
Köszi Vajk, a könyvről már volt szó itt korábban, valóban hasznos, főleg a szöveges része, a változások kommentárjaival.
Ami még ilyen alapmű, az a Budapest Anno.. c. könyv, én azért is szántam ezt a címet a topicnak. De van rengeteg ilyen könyv, szerencsére a városegyesítés 125. évfordulójára megjelent egy jópár, a legkülönbözőbb oldalakról feldolgozva a témát. Pusztán fényképeket, de rengeteg könyvet, térképet adatot tartanak a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest Gyűjteményében, és ha tudsz valahonnan szerezni egy kutatói megbízást (ez csak egy papír) akkor kitárul előtted a Fővárosi Levéltár, vagy akár a Budapesti Történeti Múzeum is.
Ja és lentebb linkkel együtt említettem a Budapesti Negyed című folyóiratot, van egy száma: Város - Fotó történet. Sok sok forrást találsz.
Metró fotóról jut eszembe:
Volt a Nyugatinál egy kép a Hősök teréről. Amolyan turistáknak való tucat képeslap-szerű fotó volt, és lassan összefirkálták filccel a fiatalok az előlapját, a végén már alig látszott valami. Nem tudom kinek az ötlete volt, de megfogták az egészet, az ovális kerettel, plexilappal együtt kicipelték a Hősök terére, egy manusz beállt az emlékmű elé, maga előtt tartva az összefirkált fotót és ugyanabból a látószögből újra lefényképezték. Ezt aztán kinagyították, s visszatették a letisztított előlap alá. Fantáziadús... Sajnos mára hűlt helye. Láttátok?
Hjahh és egy alapkérdés. Melyik a Belváros legöregebb épülete?
A két legöregebb pesti (belvárosi) utcanév pedig: Kecskeméti és Bástya utcák. A budai azóta sem jutott eszembe
A Budapest régi térképeken (Holló Szilvia) valóban alapműnek számít.
Nekem van valahol (valamelyik dobozomban) két Budapest panoráma térképem, az egyik, úgy emlékszem 1968, a másik '76 körüli, ez már színes. Elég jól felismerhető rajta minden épület, de számos anakronizmusnak is a nyomára lehet bukkanni. Volt ennek valami '30-as évekbeli elődje, valószínűleg abból aktualizálták néhányszor.
Régi képek (néhány) van a bparchiv honlapon, a pontos címet holnap délelőtt tudom megnézni, engem is érdekelne jó néhány. Néhány könyvcím addig is: A tegnap világa - Magyarországi városok a századfordulón; Budapest, világváros; A másik Budapest - Képeskönyv az elő(d)városokról. Nekem ez utóbbi a kedvencem!
Van egy konyvem , melynek cime: Budapest regi terkepeken.
Most nem dicsekedni szerettem volna:)), hanem olyan helyeket, forrasokat talalni segitsegetekkel, amelyekbol regi (szazadeleji, mult szazad vegi) terkepek vagy fotok kozott lehet nezelodni.
Van ilyen szerintetek? Regebben a metroban voltak regi pesti fotok, alairva az utcanev is. Ezeket hol es foleg kik gyujtik?
Jó, a lovaskocsi is mintha menetiránnyal szemben állna. De ha oda akarsz kilyukadni, hogy fordítva van a kép, akkor biztosan nincs fordítva, az árnyékok miatt. Ellenkezô esetben ugyanis északi irányból sütne a nap. A feliratokat nem lehet kivenni a képen.
Nem az a kérdés, hogy hol van ez a szép épület, hiszen ez a Drechsler-palota az Andrássy úton, az Operával szemben, hanem az, hogy mi a hiba a képen? A hibát nem én követtem el rajta, érdekes módon így látható "A 125 éves MÁV" című, igen szép
könyvben.
Csak érdekességnek:
A Wekerle elvileg nem felel meg a főváros egyetlen építési övezeti előírásának sem, ezért külön kivételként van szabályozva, csakúgy mint az Andrássy út.
Hiába no, a nagyszabású gondolatok sohasem szabályosak.
A másikhoz, azt hiszem, már ki kell lépnem a régi Budapest határaiból: Csepelen a Szabadkikötő út (Kikötői főút), meg a Kossuth Lajos utca is É-D irányú, úgy tudom.
A Wekerle-telep valóban gyönyörű, nemhiába tartják Európa legszebb városi terének a főterét. Hja, akkoriban még tudtak tervezni, meg építeni is! Szerencsére nem is alakították át azt a környéket minden periódusban, így még mindig árasztja azt a sajátos, bájos, századelős hangulatot!
Egyébként teljesen hasonló jellegű, igaz, jóval kisebb telep van Zuglóban is a Bátorkeszi utca környékén. Sajnos itt már sok helyen megtörték az egységet az utólagos hozzáépítésekkel és homlokzat-átalakításokkal, de a legtöbb háza így is erősen emlékeztet a Wekerlére!
Ersdekes ez sokszor, sok helyen megjeleno Parizs-Becs hasonlosag.
Es talan meg egy, . Mint Pest irant edeklodo emberkek, biztosan eszrevettetek a terkepen a legnagyobb es legszabalyosabb "mintat". Ha nem, nezzetek Pest deli oldala fele: Kispesten a
Wekerle telepre gondolok.
Setaltatok mar errefele? Lattatok, ereztetek az idekotodo emberek nyugodsagat, segitokeszseget, lokalpatriotizmusat? Ez egy olyan kis zold sziget Pesten, mint Europaban Irorszag.
Nezzetek meg, feltetlenul. Most szep ido van, lehet setalgatni a csendben, a jobb levegon egy picit.
November & idared!
Feliratkoztam a levlistára, de a regisztráció utáni első levelem egyből permanent fatal errorral jött vissza. Az ékezetek miatt lenne?
Lécci nézzétek meg, hogy nálatok van-e nyoma az emilemnek?
Kösz!
Alfreddal egyetértek, az Elevátorház a Horthy Miklós híd mellett állt, mert akkor úgy hívták a hidat. Egyébként én is jobban szeretem a mai elnevezéseket használni, de nem mindig lehet. SZVSZ, ha egy adott kor építészetéről, emlékeiről, utcáiról, házairól beszélünk, inkább használjuk az akkori elnevezéseket, ne szégyelljük, ez is a múltunkhoz tartozik, még ha olykor negatív kicsengése is van. Egyébként Horthy pozitív vagy negatív voltáról még a történészek véleménye is megoszlik, de ez itt nem a politika rovat...
Kérdés: hol volt a Marokkó-udvar, és miért volt ez a neve?
Azért ez a Horthy Miklós mégsem volt egy olyan pozitív személyisége a történelemnek, hogy ennyire ragaszkodjunk hozzá. Bár ez alapján aztán az összes utcanév vita tárgyát képezhetné. No mindegy, látom azért minden városbarátnak megvan a maga bogara, kinek az épületek, kinek az utcanevek, stb. stb. . És ez így van jól (bár az én számból a Ferenc József hidat ugyan nem fogod hallani... )
A budai helynevekhez kiegészítésképpen érdemes talán megjegyezni Döbrentei Gábor nevét, aki 1847-ben indítványozta az akkor német nevek magyarosítását. Ennek 1997-ben volt 150 éve, az évfordulóról nagyon érdekes cikkek jelentek meg többek között a Hegyvidék c. helyi lapban, feltárva az összefüggéseket a mai és a 150 évvel ezelőtti nevek közt.
A budapesti meg nem valósult tervekről jelent már meg mostanság is egy kiadvány, a Budapesti Negyed ami szerencsére az interneten is olvasható. Minden száma egy-egy témát jár körbe, így volt A meg nem épült Budapest és a Koncepció és vízió is. A Budapest építészetével foglalkozó könyvek ajánlását köszi, de szinte kizárt, hogy beszerezhessük...
Ugye feliratkoztatok már a levelezőlistánkra? Nem kell tőle félni, nincs spam, egyelőre csak én irogatok, és idared nagy ritkán, de ha segítenétek a honlapban, akkor ehelyütt tudnánk a részleteket megbeszélni.
Jahh, még egy kedves adalék a Nemzeti Színházhoz: Széchenyi István az Akadémia helyén álló telket eredetileg a Nemzeti Színház építéséhez szánta, ám akkor már (sajnos a nevét nem tudom a telektulajdonosnak) folyamatban volt egy kezdeményezés a nagyon régi színház helyén (Astoria) is. Végül ez utóbbi mellett döntöttek, s Széchenyi csak ekkor vállalta fel az Akadémia létrehozásának megvalósítását.
Még kettőt a telektulajdonlásról és a tréfás utcanevekről: (bár akinek megvan a lexikon, azelőtt nem titok): A VI. kerületi Podmaniczky utca nem Szilárd nevét viseli, hanem annak a teleknek a tulajdonosáét, melyen a korabeli Nyugati pályaudvar felépült. A szintén terézvárosi Dessewffy utca sem Arisztid, hanem a Tudományos Akadémia egyik elnökéről neveztetett el, dacára az emléktáblának... keresztnevek?
És egy uccsó:
Van a városban egy halottasház az Üllői úton. (A Nyugati pályaudvari metróállomás mozgólépcsője mellett fénykép is volt róla ahogy kell halottaskocsival, halottal). Most persze valami nyakatekert neve van, a SOTE Anatómiai Klinikája. Ezt az intézményt egészségügyi berkekben csak Szvetyóként emlegetik. Sokat elmélkedtem, vajon miért. Azt hittem valami feledésbe merült pesti szleng a magyarázat, de nem. A Lenhossék (aki nem két ember volt, hanem egy) utcának a régi neve volt Szvetanay utca, s innen a rövidítés, "becézés". A Szvetanay pediglen egy egyszerű telektulajdonos volt, aki a városegyesítéskori utcanév változtatások során felajánlotta a tekintetes hatóságnak, hogy az akkor névtelen utcát, ahol az ő telke is áll, nevezzék el róla. S lőn. El is nevezték, mivel nem volt jobb ötlet.
Úgyhogy aki kihagyta a rendszerváltás utáni utcanév mizériánál, hogy saját magáról utcát neveztessen el, az most már bánhatja, mert ki tudja...
. És ez így van jól (bár az én számból a Ferenc József hidat ugyan nem fogod hallani... 