Én átjáróházban lakok! söt nem csak két kapunk van, hanem ez végül is egy "ötösiker" háztömb, régen a minden emeleten és a pincében is volt átjárás a házak között.
Úgy tudom építészeti műemléknek van nyilvánitva a tömb.
Úgy látom szokás itt rejtvényeket feladni, tehát a kérdés hol ez a háztömb?
A helyes megfejtő elmesélhetné a ház történetet, mert kiváncsi vagyok...
Régen, amikor még nem tömegközlekedtünk annyit, komoly előnyt jelentett az átjáróházak ismerete. Ezek közül néhány még ma is használható, például a Múzeum kőrúton kettőt is tudok, az egyik a Reáltanoda utcába vezet. Ha arra vezet az utam, mindig megcsodálom az udvar fából készült kövezetét. (Kár, hogy az eltörött kockákat betonnal pótolták.) Van a Múzeum körúton még egy nevezetes átjáró, a Magyar utcába (a Kodály antikvárium melletti kapu.) Itt keskeny ajtón kell keresztülmenni, amelyet a régi pesti városfalba vágtak. Van, ahol azonban már nem járhatóak az átjáróházak, mert mind a két kapujukat zárják, és csak kaputelefonnal nyitják. Ferencvárosi csatangolásaim során a volt egy összefüggő rendszerem: a Közraktár utcából 3 átjáróházon keresztül egészen a Ferenc körútig lehetett eljutni. Izgalmas átjáróház az Attila úton a Kós Károly építette bérház is: ennek hátsó kapuja a Lógodi utcára nyílik (pontosabban záródik), azonban egy emelettel feljebb, mint a Vérmező felőli.
Hontalan
Van jópár mega Budapest fénykép a gépemen. Itt "porosodnak". Néhány régi kép is van köztük, elküldök Novembernek egyet példaként.
Ha éedekel a dolog írjatok...
Zaza
ui.: Nagyon jó ez a topic, ha lesz rá időm :-(( végigolvasom!
Angyalföldre születtem kétszer
1944.november 4-én történt a Margit hídon (részletek)
"...iparkodtunk a Ny.pályaudvari villamosmegállóhoz
Jókedvűen telepedtünk le a kocsi elején a legelső két ülésre.
A hídra érve...óriási robbanás reszkettette meg a levegőt...
Nem tudtam hirtelen, hol is vagyunk? Hát a Dunába szakadt Margit híd V-betűjének felső részén, Pest és a sziget között, az egyetlen fennmaradt vollamoskocsiban..."
Hat akkoriban eleg sok hid szerkezete megvaltozott. :-( Peldaul a tamaszok szama mindegyiknel.)
Viszont ha valaki az eredeti, szep andras-keresztes tartokra kivancsi, az tekintse meg a szigeti szarnyhidat. Azt nem robbantottak fel, igy ma is az eredeti.
Ja, tegnap estea Tasztal-bulira menet direkt megnéztem a Bajcsyn az oszlopokat. Mondjuk azért a tetejüket egy kicsit szebben eldolgozhatták volna!
(csak egy kicsi hibaigazítás: a földalatti adott részein csehsüveg boltozat van, nem poroszsüveg)
Ezek a középső oszlopok valóban nem tartják az eredeti poroszsüveg-boltozatot. Az ok pedig az, hogy amikor az új Deák téri állomást építették, itt volt a földalatti végállomása, ezért be kellett építeni egy kitérőt a vágányba, ehhez azonban útban voltak a vágányok között egy méterenként levő oszlopok. Részleges födémcserével kiváltották a terhelést, a peronon falakat építettek mintegy öt méter hosszban, ennyivel rövidebb lett az állomás. 1973-ban, amikor a mostani, 30 méter hosszú kocsikat beszerezték, akkor bontották ki a falakat, betonoszlopokká alakítva. Évekig volt ilyen ronda nyersbeton, aztán 1995-ben ugyanolyan Zsolnay-csempével burkolták ezeket az oszlopokat, mint amilyen a falakon van. Most szebben néz ki. A középső oszlopokat is visszatelepítették, igaz, most már tartófunkció nélküliek, ezért nem is érnek a födémhez.
Más. 55 éve történt valami, ami emlékezetesen megváltoztatta egyik Duna-hidunk szerkezetét.
http://www.nexus.hu/jhoward/urban5.htm
Reszben OFF
Valakinek van otlete, hogy miert nem kapom a lista uzeneteit? Ket napja felnyaltam magam, a onelist tud is rolam, aztan megsem. Most atalltam digestre, hatha... :-(
"...a földalatti Bajcsy Zsilinszky úti megállójánál, a Deák tér felé eső végén, a vágányok közötti oszlopok nem érnek fel a födémig, pár centi hézag van, egy hosszanti tartóig mennek csak, és ott a peronon álló oszlopok is mások, mint a többi. Tudjátok, miért?"
Ja, nem minden oszlop teherhordásra szolgál (például ezek sem, de jó példa erre bármely kéménypillér), hanem takar valamit.
A Drechsler palotás képen az a , hogy a földalatti lejáróháza egyáltalán VAN! Oda ugyanis eredetileg nem építettek, csak a többi állomáshoz.
"Az állomásokhoz vezető lépcsők fölé díszes lejárócsarnokokat emeltek, kivéve az Opera és a szemközti Drechsler palota előtti lejáratokat. Ezeknél a ma is létező balusztrádos kőkorlátokat építették, hogy az impozáns épületeketne takarják."
Forrás: A főváros tömegközlekedésének másfél évszázada, I. kötet
Hogy ezen a fényképen miért szerepel mégis így? Ezt én sem tudom. Láthatóan utólag retusálták be a képbe, elég ügyesen, de mint azt Osztap Bender elsőre kiszúrta, fordítva áll a lejáró, az Oktogon felől van a lejárat!
Egyébként érdekes, hogy sok régi fényképen fellelhető a retusálás nyoma. És itt nem csak fotóhibák javítására gondolok, van egy olyan Klösz György kép (biztos több is, de most ez jut az eszembe), ahol az utcaképből emberek hiányoznak, a helyüket kockakőre meg járdaszegélyre retusálták!
Még egy apró kérdés:
Nem tudom, észrevettétek-e, hogy a földalatti Bajcsy Zsilinszky úti megállójánál, a Deák tér felé eső végén, a vágányok közötti oszlopok nem érnek fel a födémig, pár centi hézag van, egy hosszanti tartóig mennek csak, és ott a peronon álló oszlopok is mások, mint a többi. Tudjátok, miért?
Feliratkozás: budapest-subscribe@onelist.com.
Erre kapsz egy automata válaszlevelet, amit csak vissza kell küldened.
A honlapnak még csak prototípusa van (bár annak nem rossz), de kellő időben mindenkit értesítünk.
Egyébként szóba került a személyes találkozó lehetősége is, és egyéb Bpanno témák is mennek, úgyhogy szeretettel látunk mindenkit a levlistán.
Van egy olyan könyvem, amelyet még nem emlegettetek. Budapesti üdvözlet a címe, alighanem 1983-ban jelent meg a Helikon Kiadónál. (Van hozzá egy múlt századi Budapest-térkép is mellékelve. A könyvben régi budapesti képeslapok láthatók.
Megtaláltam benne az Elevátor képét: 7 emeletet számolok rajta. Vn mellette egy kémény, az majdnem fedésben van a Bakáts téri templommal. A kép biztosan 1911 előtt készült, mert nincsenek rajta a Közraktár utcai házak.
Az ia érdekes, hogy van egy kép a Népszínház Vígoperáról (Blaha L. tér), melynek az a felirata: Ideiglenes Nemzeti Színház.
Hontalan
A kandeláberek szerintem hamisak a képen. Az előtérben lévő is, de a háttérben a lejáró és az úttest közt biztos nem állt lámpa, De az egész lejárót nem láttam még ilyennek. Ez valami más...
Hacsek Úr!
Igazad van, látod ez eszembe sem jutott!
Egyébként John Howard jól mondta, a második helyezett a templom, úgy hívják őt, hogy Belvárosi Plébániatemplom. Kivülről nem látszik, de két fala van, és a belsőt Mátyás idejében építették, még mindig szuperál (persze egy-két renoválás után...) A C.A. felől van egy kis kapu, halálfelyekkel díszítve, ami egyfelől a kriptához vezet, másfelől a régészek kuckójához, ahol mutogattak I. István korából származó köveket.
A török egy ma is meglévő helyről tette ki a félholdas zászlót, jelképezve, hogy Pest is a kezükre került. A toronyba sajnos nagyon nehéz felmászni, és egy idő utáán a lépcső sem tűnik bizalomgerjesztőnek, de a kilátás pazar, egész különleges szemszögből látni a hidat és Budát, ennek a népszerűségét mutatja a szerteszét dobált filmtekercs papírdobozok, érzékeltetve, hogy a Budapest rajongó fotósokba nem sok közösségi szellem szorult.
Granasztóiról az imént írtam a levlistánkra, de áthozhatjuk ide ha van mondanivalód még vele kapcsolatban, mert érdekel.
Nagyon jó könyvek jelentek meg a "A város arcai" sorozatban. Nekem az "Egyesített főváros" (ez a pontos cime?) és a "Hétköznapi Budapest" vannak meg, es nagyon szeretem oket. Es tegnap eloszedtem a Milleniumi kiallitas albumat ami erdeti 1896-os kiadasban van meg, es abban kiemelik a Royal szallot es a New York palotat is mint a 2 epulet amire a pestiek a legbiszkebbek. Es hol vannak most...
Csokis, mindenkeppen szamitunk a "Budapest jovoje" anyagra!
Megegyszer kampanyolok egyet, hogy aki szertene hozzajarulni a website-hoz az iratkozzon fel a levelezolistara (budapest-subscribe@onelist.com). Nem arasztjuk el a postaladatokat, csak sokkal egyszerubb ott megbeszelni a websiteos dolgokat.
Hm... A Belváros legöregebb épülete? Egy templom lehet talán... A pesti szerb templomot 1698-ban szentelték újra a török pusztítások után. De még ennél is öregebb az Erzsébet híd tövében álló belvárosi római katolikum főplébániatemplom. Szt. Gellért püspököt itt temették el, azt hiszem 1046-ban, majd a tatárjárás után hozták helyre, de mai formájúra átalakítása csak valamikor az 1700-as évek eljén kezdődött meg. A tartópillérei körül az 1800-as évek elejétől 1932-ig árusok építményei álltak.
Köszi Vajk, a könyvről már volt szó itt korábban, valóban hasznos, főleg a szöveges része, a változások kommentárjaival.
Ami még ilyen alapmű, az a Budapest Anno.. c. könyv, én azért is szántam ezt a címet a topicnak. De van rengeteg ilyen könyv, szerencsére a városegyesítés 125. évfordulójára megjelent egy jópár, a legkülönbözőbb oldalakról feldolgozva a témát. Pusztán fényképeket, de rengeteg könyvet, térképet adatot tartanak a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest Gyűjteményében, és ha tudsz valahonnan szerezni egy kutatói megbízást (ez csak egy papír) akkor kitárul előtted a Fővárosi Levéltár, vagy akár a Budapesti Történeti Múzeum is.
Ja és lentebb linkkel együtt említettem a Budapesti Negyed című folyóiratot, van egy száma: Város - Fotó történet. Sok sok forrást találsz.
Metró fotóról jut eszembe:
Volt a Nyugatinál egy kép a Hősök teréről. Amolyan turistáknak való tucat képeslap-szerű fotó volt, és lassan összefirkálták filccel a fiatalok az előlapját, a végén már alig látszott valami. Nem tudom kinek az ötlete volt, de megfogták az egészet, az ovális kerettel, plexilappal együtt kicipelték a Hősök terére, egy manusz beállt az emlékmű elé, maga előtt tartva az összefirkált fotót és ugyanabból a látószögből újra lefényképezték. Ezt aztán kinagyították, s visszatették a letisztított előlap alá. Fantáziadús... Sajnos mára hűlt helye. Láttátok?
Hjahh és egy alapkérdés. Melyik a Belváros legöregebb épülete?
A két legöregebb pesti (belvárosi) utcanév pedig: Kecskeméti és Bástya utcák. A budai azóta sem jutott eszembe
A Budapest régi térképeken (Holló Szilvia) valóban alapműnek számít.
Nekem van valahol (valamelyik dobozomban) két Budapest panoráma térképem, az egyik, úgy emlékszem 1968, a másik '76 körüli, ez már színes. Elég jól felismerhető rajta minden épület, de számos anakronizmusnak is a nyomára lehet bukkanni. Volt ennek valami '30-as évekbeli elődje, valószínűleg abból aktualizálták néhányszor.
Régi képek (néhány) van a bparchiv honlapon, a pontos címet holnap délelőtt tudom megnézni, engem is érdekelne jó néhány. Néhány könyvcím addig is: A tegnap világa - Magyarországi városok a századfordulón; Budapest, világváros; A másik Budapest - Képeskönyv az elő(d)városokról. Nekem ez utóbbi a kedvencem!
