Ha már kész a betonszerketet akkor nehezebb. Schmidt kalapácsból lehet NÉMILEG következtetni a szilárdságon keresztül. Ha van letört darab akkor be kell rakni vízbe, utána a mélyhűtőbe. Többször. Új betonszerkezetnél elő kell állítani valamit betonból és ha megkötött (28 nap) utána mélyhűtő. Kiolvaszt, fagyaszt. 25-ször ki kell bírnia minimum.
Itt egy vízszintes betonfelület utólagos víz szigeteléséről van szó, csak pont azt nem írja.:)
Mivel ez egy folyadék, én nem hiszem, hogy hatásos.
Nade: milyen környezetbe van a betonfelület? Ha a talajon fekszik, alulról is le kéne szigetelni, mert felfagyhat.
Egy köb sima száraz gyári beton, jól megvibrálva, ha nedves környezetbe kerül, 150 liter víznél telítődik, ennyit fog felszívni. Olyan mind egy szivacs.
Léteznek olyan betonjavítók, amiben gyanta, üvegszál és tixotropikus adalék van, azzal meg lehet javítani egy tönkrement betonfelületet és elég jól bírja a vizet utána (gyártó BASF- forgalmazó vagy 5- mindenféle név alatt). De a fajlagos fogyása 16-20kg/cm/nm és meg kell jól gondolni, hogy mekkora felületről van szó. Ezek tényleg képeznek egy polimer térhalót a betonba, pár mm mélyen. Repterek betonját is ezzel javítják néha, egy tönkrement autórámpára is jó.
Így van, de az alábbi gyártói leírás utólagos vízszigeteléshez is részéletezi a használatát. felteszem olyan betonoknál, amihez gyárilag nem kevertek penetront.
Köszönöm szépen a további részéletek megosztását a téglafalakat érintő technológia kapcsán.
Viszont alapvetően akkor ez a nem nyomás alatti utólagos talajnedvesség felszívódás itechnika nem igazán hihető pl betonnál, ahogy a "penetron" reklámozná magát?
Nátrium -szilikátos injektálásnál azt kell követni, hogy szép lassan bejuttass a falazatba az előírt mennyiséget.
Leverik a vakolatot, egy 30-40 cm sávban lekenik egy spéci páraáteresztő malterral a furatok felett.
Befúrnak 20-25 fokban ferdén a falba, kb. a fal vastagság 3/4-be (20-as fúróval). Első körben 25cm-ként. Betesznek egy 15-20 cm hosszú 13-as PCV csövet a furatba és rá egy könyököt. Tölcsérrel öntenek bele 3 adagba kb. 1 liter szilikátot, 50-55 -ös falnál- meg kell várni ameddig leszivárog a falba. Utána be kell injektálni a furatokat egy spéci malterral- teljes mélységébe, hogy ne tudjon kiszivárogni a szilikát a furaton keresztül. Aztán megismételni az egészet még egy egyszer, befúrva a már beinjektált furatok közé még egy lyukat.
Tehát 8 lyukat kell fúrni méterenként.
80 falnál két oldalról kell fúrni.
Nem atomfizika, csak pontosan be kell tartani a technológiai leírást. A nátrium-szilikát a víznél sűrűbb folyadék, egy térhálót képez a fugákba.
Idő kell, ameddig kiszárad a fal, de 90% működik, ahogy már írtam.
Meg szoktuk mérni a fal nedvességét is. A furatból kifolyt port betesszük egy berendezésbe. Ezzel lehet követni, hogy mi történik utána.
Megy az egyszerűbben, olcsóbban is, keresgélj a youtube-on....mondjuk ha ez egy 10nm-es kalyiba az isten háta mögött pár lépéssel álldogál és sosem lesz másra használva, az értéke nulla felé konvergál, akkor botsinkainál az igazság.
A B megoldás, hogy levenni a tetőt, födémet, azt a sarkat alapig visszabontani, új alap azon a részen, új falazat, betonkoszorút tenni, új födémet új tetőt. Ekkor már terv+ építési engedély kell, 100 évi átlagbér összegéből szépen kijön.
Van egy épület ami csőtörés miatt megsüllyedt az egyik sarkánál és megrepedt. Ez történt már majdnem 20 éve. A repedés széles, de azóta nem változik a helyzete.
Az ilyet ha csak bevakoljuk az megfelelő megoldás lehet?
-Falazatot injektálni üvegvízzel lehet (nátrium-szilikát), gravitációsan
Illetve léteznek tégla falaknál is nyomás alatti injektálások nem?
-Betont ezzel nem lehet, csak ha naaagyon porózus.
Ugyanakkor elvileg nem vízzáró betonokat is lehet penetronnal kezelni utólag is egyes gyártók szerint és valamilyen mélységig behaton a betonba ezen anyag elvileg (https://www.penetron.hu/pdf/Utolagos_szigeteles_technologiaja.pdf). Ez hasonló lehet elvben, mint a tégla falak és az említett vízüveges eljárás nemde?
-A betonnál repedéseket lehet injektálni, de az vagy nagyon gyorsan kötő cementekkel, vagy epoxi gyantákkal, de víznyomás ellen.
Értem, köszönöm. Ezen repedés injektáló epoxi gyantáknak akkor hasonló lehet az élettartamuk, sok évtized a gyakorlatban?
60 cm igazábol csak ideiglenesen kellene mert egy vékony szigetelést, vízszigetelést és padlófűtést tekernék le, záróbetonnal. Úgyhogy a végleges szint csak 40 centi körül süllyedne.
A talaj a pincében olyan kemény hogy csákányozni is nehezen lehetne.
A földszint meg van emelve a normális szinttől 4 lépcsőfokkal. Szobák alatt nincs pince csak a többi helység alatt.
Igazából mindenképp hívnék statikust csak a lehetőségek érdekelnek. Nyílvánvaló hogy egyben nem lehet megoldani a történetet, én arra gondoltam, hátha müködne, egy betongerendát hajtogatni betonvasból, sarkok kivételével, hosszanti és rövid irányban x közönként illetve a fal közvetlen szélein is, így egy hálót kapnánk, ami minden irányból támasztana.
Miből van az alap, milyen mély, milyen vastag, milyen az állaga?
Körül kell járni egy hozzáértő statikussal a kérdést, kell egy talajmechanikus is, de ha a talaj agyagos- vagy sóder-agyag keverék, akkor valószinű, hogy szakasoson meg lehet csinálni.
De mukagödörrel.
Azt kell megállípítani, hogy amikor a pincét kiásták, milyen mélyen mentek le az eredeti talajszinttől. Látszik, hogy meddig tart a töltés és milyen mélyen van az eredeti talajszínt.
Ha kivül sok a töltés, nem szabad aláfalazni.
Egy 50 évnék idősebb ház alatt, olyan színten össze kell legyen tömörödve a talaj, hogy csákányolni sem lehet (pikhamerel kell kibontani), ha az nincs így, akkor nem lehet aláfalazni.
Egyszerre csak az alap felét (vagy egy pár cm többet) lehet betonnal aláfalazni, nagyon sok esetben, ha belülről csinálják ez elég, hogy levidd a padlószintet, de 60cm az sok.
