Múltkor majdnem nekem jöttek a Gellért téren a nem egyértelmű felfestés miatt, de az Üllői úti káoszban is láttam (szerencsére csak gyalogosként) olyat akinek halvány rózsaszín fogalma sem volt hogy mettől meddig tart az ő sávja, szóval igen, nagyon is életszerű.
- egy behajtás 1-16 pont, hely, idő szorzóval (belváros dugóközpont csúcsidő: 16 pont, zónahatár nyugis időben 1 pont. Azért 16 pont, mert az 2x2x2x2, tehát kis dugó: 2x, nagy dugó 4x stb...
- évi pár behajtás ingyen, napi behajtás kb duplázza a fenntartási költséget, tehát, még megfizethető, ha fontos
Ez a sokat használókat terhelné jobban, a pontok árazása meg segítheti a szociális szempontot (kedvezmények..).
Önmagában nem rossz ötlet, de ezt lehet normálisan és nagyon bénán is megvalósítani.
Pl. miért jó egy 11 éves kis benzinest kitiltani és egy 9 éves nagy dízelest megtűrni?
Szerintem ezt egy intelligens beléptetési rendszerrel kellene kezelni, ami valószínűleg belekerülne pár milliárdba, rengeteg adatvédelmi szempontot érintene, de egy jól működő megoldás lehetne:
- minden, a Belvárosban behajtó gépjármű regisztrálva lenne a rendszerben
- mindenkinek igazolni kellene a jogosultságát: szülni viszem a féllábú nagymamát: fénykép/orvosi igazolás, nagybevásárláson voltam: fénykép/számla, akármi más behajtás, tessék-tessék, de igazolást kell feltölteni az app-ba, vagy ugrik a kötelező kaució, mondjuk 50 E Ft (vagy valami ilyesmi, ezen lehet finomítani.)
Szóval aki méltányolható okból akar behajtani, az tehesse meg, de aki csak kényelmi szempontból jönne, az fizessem, de sokat, mert terheli a Belvárost!!!
Szerinted a c-g pontokba benne van az összes tiltás? Szerintem ez 5 db tiltás. Az összes többire a "hatálya a következő útkereszteződés kezdetéig tart" nem érvényes. Egyébként a megállni tiloshoz is van ilyen megjegyzés, az is igaz. De ettől még általánosan nincs leírva hogy a táblák a következő kereszteződésig hatályosak.
Az új autók jellemzően többet futnak, mint a régiek.
Nem mindegy, hogy egy autót arra használnak, hogy:
- havonta elmennek vele kirándulni vagy nagyszülőt látogatni, esetleg nagymamát kórházba villi, vagy havonta a "városban" bevásárolni (öreg autó)
- futár vesz egy romot, egész nap hajtja a városban, majd amikor szétesik, vesz egy másik romot
- gazdag ember az új verdával naponta autózik a metró felett, mert az úgy kényelmes
- az autó munkaeszköz, kell a hely a szerszámnak, meg nem csak bkk megállóban van ügyfél
- agglóba kiköltöző családos ember autóval "vesz magának" napi pár órát, hogy találkozhasson a családjával létfenntartás, ingázás, munka háromszögben..
Nem feltétlen (sőt..) a drága és új autók hozzák a legnagyobb társadalmi hasznot, és, hogy valójában mi hozza, az nem feltétlen egy egyszerű kérdés..
Érdemes lenne kiszámolni azt is, hogy melyik zöldebb:
A) Legyártottak egy 2000-es évekbeli autót, amit a tulajdonos azóta használ, nyilván az autó kibocsájtási értékei rosszabbak.
Az autónál azért a gyártáshoz kapcsolódó környezetterhelés egyáltalán nem elhanyagolható, gyors google után, kb. 30-60e km-nyi futás CO2-kibocsájtásának felel meg az autó legyártása.
B) Legyártottak egy 2000-es évekbeli autót, amit a tulajdonosa használt 10-12 évig. Utána megvesz egy legyártott másik autót, és azt használja tovább, nyilván a futása során a fajlagos kibocsájtása jobb, mint az első autónak. De közben az autó nehezebb, nagyobb lett, más normáknak kell megfelelnie, nagyobb gumi, nagyobb terhelés, nagyobb terhelés a fékeken, stb.
Kérdés, hogy az A és B esetek között, a B esetben használt második autó vajon szennyez-e annyival kevesebbet az első autónál, hogy ez a deficit fedezi a legyártása környezetterhelését?
Persze, minden nagy multi "zöld" törekvései álszent képmutató hazudozások, ők a legnagyobb szennyezők a csillapíthatatlan profitéhségükkel és kizsákmányolásukkal.
Aztán meg az egyszerű hétköznapi emebrben próbálnak folyamatosan bűntudatot gerjeszteni és megvetetni velük a legújabb "zöld" baromságukat, pedig azok szívesen használnának akár 20-30 éves, megbízhatóan működő, okos szarságok nélküli termékeket.
De nem kell félni, az biztos, hogy itt a cigi, alkohol és autózás az tabutéma, ahhoz nem mer nyúlni a politika. Oktatás, egészségügy, tömegközlekedés és közbiztonság nélkül tud élni a magyar, azt látjuk, hogy nem érdekel senkit, de a fenti hármas trió megpiszkálása parasztlázadást eredményezne rögtön. Aminek amúgy az autózás tekintetében vidéken és a valódi vidékről (nem az agglomerációból) Budapestre beutazásban abszolút meg is van a jogalapja.
A Föld erőforrásai korlátozottak, a mai világgazdasági modell a növekedésre épül. Na, ez a kettő össze fog találkozni és az fájni fog.
A valódi megoldás nem a fenntarthatóság alapú gazdasági és társadalmi modell lenne, de az teljesen szembe megy a növekedésre épített, versenygés és hatalom alapú gazdasági modellel.
Az ilyen intézkedések ezért két okból is kontraproduktívak:
- semmit nem segítenek a fenntarthatóságban, sőt, épp a nem-növekedés alapú modellel mennek szembe
- másrészt pedig elhitetik, hogy tettünk valamit a fenntarthatóságért, pedig nem.
Nagyából ez olyan, mintha a süllyedő Titanic személyzete elkezdte volna vízmentes ládákba pakolni az ágyneműt, nehogy elázzon..
Én őszintén remélem, hogy a hivatkozott "tervezett" szabályozás csak a szokásos fideszes ellenségképgyártás és nem egy olyan ötlet, amely komolyan megfordult a jelenlegi (szintén nem túl acélos) városvezetés fejében.
A másik meg a nagytőkés ipar érdeke, valószínűleg ők is presszionálják erősen a politikát ilyen típusú intézkedések meghozatalára. Majd ha nem mehet a proli 10 évnél idősebb autóval a városban, akor vesz újat. A kényelem nagy úr, úgyis meg fogja venni mindenki, majd vesz fel hitelt, nem eszik annyi minőségi élelmiszert, túlórázik...stb.
Ezekkel a dolgokkal az a baj, hogy vörös vonal! Nem kell az ilyen nyugati szarságokat átvenni. Amúgy is, mindenhol máshol ezt ÉVJÁRATHOZ kötik, nem életkorhoz. Tényleg takarodjon már el a mostani városvezetés, mert csak a bajt és szart hozzák a fejünkre.
Attól eltekintve, hogy valószínűleg egy jó nagy kamu ez az egész, tényleg kellene már valamilyen korlátozás, de ez a vagyoni cenzusos rendszer nagyon nem lenne jó. Ez gyakorlatilag arról szól, hogy a gazdagokat zavarja a dugóban ácsorgás, és mit képzel a paraszt, hogy egy 200 ezer Ft. értékű Suzuki Swifttel helyet és időt raból előle, mikor ő egy X akárhanyas német prémiummal jár.
Egy ilyen rendszer meg valójában a fidesznek is érdeke lenne, csak nyilván nem merik bevállalni, mert egyrészt rengeteg szavazóba, másrészt meg rengeteg adóbevételbe kerülne. De amúgy a hegyvidéki sutyerák klientúrájukat nagyon zavarja már, hogy egyelőre még ők sem tudnak repülni az autójukkal a városban.
A Lánchíd körül is csak a műsor megy, valójában marhára örülnek annak, hogy kaptak egy dugómentes korridort az 5. kerületből a várba és tulajdonképpen a Hegyvidék felé is, a balhét meg elviszi Karácsony.
Ezekkel a dolgokkal az a baj, hogy ebben a formában a gazdagokat nem érintené, az átlagot és a szegényeket pedig nagyon.
A valódi klímavédelem az a gazdagokat érintené sokkal jelentősebben, az átlagot pedig kevésbé, arányosan. De, erről nincs szó.. hozzáteszem máshol se nagyon.. gazdasági érdekek (több eladott új autó) mentén a klímavédelem elvi szinten esélytelen.
Pl. Magyarországon a tiltó táblák hatályát egy kereszteződés feloldja, Ausztriában és Németországban nem. Sőt, Ausztriában pl. a "lakott terület"* tábla se.
1. Magyarországon sem old fel semmilyen tiltást a "lakott terület" tábla. Például: ha van egy megállni tilos a városból kivezető főúton az utolsó utcasarkon, akkor az utána elhelyezett laktervége tábla után sem szabad megállni, a következő kereszteződésig.* Ugyanez a helyzet a többi tiltó táblával, tehát a sebességkorlátozással is. Ha kitettek egy 30-ast a lakter végén, akkor a laktervége tábla után is 30-cal kell menni. de fordítva is igaz, ha pl. 70-es sebességkorlátozó tábla hatálya alatt haladsz el egy lakter kezdete tábla mellett, akkor az a korlátozás (max 70) a következő utcasarokig érvényben van. A lakott terület tábla mindössze (ebben a vonatkozásban) a sebesség alapértelmezett értékét jelöli ki, amit a tábla hatálya módosíthat.
2. Az sincs a magyar KRESZben leírva, hogy a a tiltó táblák hatályát egy kereszteződés feloldja. Egyes tiltó táblákra meg van adva, hogy meddig érvényes. De általában nincs ilyen. Egyébként szerintem a józan ész alapján, ha valaki "újonnan" csatlakozik az útra, akkor az nem tudhatja hogy előtte milyen tiltás volt érvényben, tehát nem számonkérhető. Nem tudom elképzelni, hogy azokban az országokban, ahol a tiltást nem oldja fel a kereszteződés, ezt hogyan kezelik.
*Képzeljük el egy nagyváros bevezető útszakaszát, ahol még nincs kint a lakter kezdete, de egy nagyforgalmú út, és kint van a megállni tilos (plusz akár más tiltások, kerékpár, lassú jármű, akármi). Egyszer csak elérkezünk a lakott terület tábláig. Itt meg kellene ismételni az összes tiltó táblát, ha ezek hatályát a lakter tábla oldaná, de egyébként az a cél, hogy ezek a tiltások továbbra is hatályosak legyenek.
Ha már közúti jelzések: a Corvin-negyednél ugyebár a táblán külön nevesítve van hogy csak a 100E busz szegheti meg a KRESZ szabályait sorolhat ki a külső sávba a záróvonalon keresztül, azaz ha operatívan metrópótlás van azon a szakaszon, akkor a metrópótlóknak ugye végig kell araszolniuk a külső sávban a Páva utcától? :3
Ez a szokásos egyensúly megtalálása. A sok kiesett idő akárcsak dugózás miatt nem épp szerencsés a gazdaságnak meg az adóbevételeknek sem, szóval olykor van a mérleg túloldali serpenyőjében is rendesen. És akkor még balesetekről nem is beszéltünk.
Van mindkettő. Egyrészt olyan dolgokra kérdeznek rá, aminek semmi gyakorlati jelentősége. Másrészt az egész folyamat szemlélete rettenetesen formális, nincs összhangban az átlag populáció szövegértési képességeivel, vagy hogy kell ezt PC-n mondani...
Emlékeim szerint alapvetően nem a jogszabályt kérték számon a KRESZ-teszten, hanem az alkalmazást (adott szituáció, kinek van elsőbbsége). Persze volt néhány viszonylag értelmetlen kérdés (tetőn hordott csomag mennyire nyúlhat túl), de nem ez volt a jellemző.
"van pár nemzetközi egyezmény, amit nem lehet figyelmen kívül hagyni"
oké, de szerintem célszerű, ha a nemzetközi egyezményekkel az állampolgárok számára tényleges jogkövetkezményekkel járó magyar jogszabályok összhangba kerülnek :)
