Igazából ha átvesznek ez csak egy átvételi kérelemmel megy....(azt adtam be) ez folytatásnak minősül nem?Mert nem ujat kezdek,a törvényben van olyan rész hogy ilyen esetben visszamenőlegesen törlik a mentességet?
Ha 2008 év végén megszületett a kisfiad, akkor a következő félév (tehát a 2008/2009 tavaszi félév) elején a beiratkozás előtt kellett volna kérelmezned a tandíj-mentességet, s az járt is volna neked, mivel 2006. dec. 31. előtt létesítetted a hallgatói jogviszonyodat. Így azonban az megszűnt, s mivel az új hallgatói jogviszonyt most létesítetted, akkor arra már nem vonatkozik a mentesség. Egyébként 51/2007 (III. 26) Kormányrendelet 36. §. (1) bekezdés.
Sziasztok! remélem kérdésemmel jó helyre fordulok. Problémám a következő: 2000ben kezdtem a főiskolát,mikor még élt a Gyed-en lévőkre a tandíjmentesség,most átjelentkeztem egy másik főiskolára mert az előzőt nem fejeztem be,de ezt fejezném be most. (nem szüntették meg a hallgatói jogviszonyom mindeddig,csak ebben a tanévban töröltek a hallgatói sorból ott) Időközben(2008 év vége) megszületett a kisfiam.
Kérdésem az hogy így visszamenőleg jár-e a tandíjmentesség,mivel mikor elkezdtem az iskolát,akkor ez még létezett. (az utolsó 2 évben ktg.téritésesként tanulhattam,8 vizsgám lett volna háa,de nem tudtam befizetni a tandíjat,és ezért nem tudtam beiratkozni,ezért küldték vissza a leckekönyvem)
Olvass vissza! Pont azzal kezdtem, hogy a szerzői jogok kérdése, az teljesen más tészta. Attól még eladható, hogy ezt igen ritkán teszi meg bárki is, mert kitaláltak egy más, az alkotó érdekét sokkal inkább szolgáló szerződés típust, ami éppen ezért teljesen általánossá vált. Értem én, hogy mit akartál mondani, de a megfogalmazás nem volt pontos.
Szerintem X Y és Z nyisson ha nincs még nekik lakossági folyószámlát. Majd Z-nek erre a számlára utaljanak pénzt a közlemény rovatban Ajándék megjegyzéssel. Z pedig jelentse be 30 napon belül az APEH-nak az ajándékként kapott összeget. Bővebben:
1990. évi XCIII. törvény
az illetékekről
Öröklési és ajándékozási illetékmentesség, kedvezmény
17. § (1) Mentes az ajándékozási illeték alól:
g) a takarékbetét ingyenes megszerzése;
Értelmező rendelkezések
102. § (1) E törvény alkalmazásában h) takarékbetét: a Ptk. 533. §-a alapján kötött szerződés szerint a magánszemély által a hitelintézetnél elhelyezett pénzösszeg és kamata, ideértve a magánszemély bankszámla, illetőleg folyószámla szerződés keretében elhelyezett pénzeszközeit és azok kamatát, kivéve az adózás rendjéről szóló törvény alapján az állami adóhatósághoz kötelezően bejelentendő üzleti célú pénzforgalmi bankszámlán, elszámolási számlán elhelyezett pénzeszközt és kamatát
Azt nem értem, hogy amikor meghalt a férj akkor mért került minden a gyerekek nevére. Szerintem csak a férj részének vagyis a tulajdonjog 50 %-a, a 2 gyermek része, a másik 50% a feleségé.
Egyenesági ajándékozásnál azt olvastam, hogy ha banki utalással megy akkor adó/illetékmentes.
Ismerősöm érdeklődik, netje nem lévén, én továbbítom.
Z az anya, aki fiatalon megözvegyült, X és Y az akkor még kiskorú gyerekek, akik fele-fele arányban örökölték az akkori ingatlant. Azóta eltelt 20 év, több vétel-eladás van a hátuk mögött, mindig X-Y voltak a tulajdonosok, Z a haszonélvező. Most eladták a jelenlegi ingatlanjukat, és Z szeretne saját részre vásárolni újabbat a bevétel egy részéből, és a gyerekeinek adni a fennmaradó részt. Erre vonatkozik a kérdése, amit bemásoltam:
"X és Y a tulajdonos 5o-5o % arányban, Z a haszonélvező. Szerzés éve 2003. aug. tehát SZJA nem terheli eladókat, mivel túl vagyunk az 5 éven. Nos, az a kérdés, hogy Z vehet-e ingatlan ezen a pénzen úgy, hogy az Ő nevére kerül 100 %-ban a következő ingatlan? Az ügyvéd szerint nem, mert amennyiben az APEH vagyonosodási ellenőrzést végez, megkérdeni, hogy Z miből vett ingatlant, magyarul az ügyvéd szerint ez egyéb jövedelemnek minősül, s összevontan az éves jövedelemmel a hatályos adó jogszabály szerint adózni kell, vagyis 34 % SZJA terheli. Én úgy tudtam, hogy családon belül, illetve egyenes ágban egyszer lemondható az ingatlanból származó jövedelem, tehát Z-nek X és Y mindenféle adó fizetési kötelezettség nélkül átadhatja. Természetesen ebben az esetben Z-t az ingatlan teljes illetékfizetési kötelezettsége terheli. Ügyvéd szerint az ingatlan elidegenítésből származó pénz összeg még csak meg sem jelenhet Z számláján, mert a vevő X és Y-tól vásárolt. Szóval válaszolj erre, ha tudsz? Továbbra is a lányok nevére kell ingatlant vennem? Illetve a pénzt a saját nevem alatt befektethetem-e, amíg eldöntöm, hogy mit veszek."
ráadásúl az engedély szűkítetten értelmezendő. 6 fajta mű esetében van lehetőség a vagyoni jogok átruházására kvázi package-ben, de az sem adásvétel, és kivételnek számítanak.
Abban valóban igazad van, hogy nem forgalomképtelen, de:
1. Szjt. 1. §. (2) Szerzői jogi védelem alá tartozik [...] az irodalom, a tudomány és a művészet minden alkotása. [...] Azaz a szerzői jog szabályait nem kerülheted ki ilyen mű esetében, a "lex specialis derogat legi generali" elv alapján, hiszen a Ptk. ez esetben "csak" háttérjogszabály. 2. Ebből következően az így ebben a formában nem igaz, hogy "nem csupán felhasználási szerződést köthet", hanem akármilyen szerződést köt a művel kapcsolatban, a szerzői (személyhez fűződő és vagyoni) jogok rendezését a szerződésben nem ússza meg (ez tipikusan felhasználási szerződéssel történik).
S akkor ezután jön az Szjt. 9. §. (2)-(3) mind a személyhez fűződő, mind a vagyoni jogok átruházásának tilalmáról.
Végül pedig utalnék a felhasználási szerződésre, amely mint olyan díjfizetés ellenében "csupán" engedélyt ad a felhasználásra, azaz eladásról ez esetben nem beszélhetünk.
mert ilyen jsz-hely nincs. Egyszerűen nem lehet alkalmazni ezeket a fogalmakat a szerzői alkotásra. De ha annyira kened vágod a témát mutass rá te arra ami szerinted téged alátámaszt. Előtte dobj be egy pár feketét mert el fog tartani egy ideig.
A szellemi termék nem forgalomképtelen. Az arra jogosult, pl. tulajdonos szabadon rendelkezik vele, tehát el is adhatja, nem csupán felhasználási szerződést köthet. Kértelek, hogy jelöld meg azt a jogszabályhelyet amely ezt az általad hivatkozott szerződéskötési tilalmat felállítja, de nem tetted meg.
Igen. A rossz hír, hogy nem az elintézésére van 30 napjuk, hanem arra, hogy intézkedjenek. Az is intézkedésnek számít, ha 30 napon belül kiad egy hiánypótlást. A bonyolultabb ügyeket jól el is tudják húzni.
a) az előírt helyen és időben, munkára képes állapotban megjelenni és a munkaidejét munkában tölteni, illetőleg ez alatt munkavégzés céljából a munkáltató rendelkezésére állni;
Egy kis segítséget szeretnék kérni. Jelenleg gyes mellett dolgozom 8 órában! Vagyis csak dolgoznék, mert a munkáltatóm nem ad munkát! Ezt az ugynevezett állásidőre járó bért fizeti nekem. Kérdésem a következő: kötelező nekem bent lennem a munkahelyemen 8-4-ig úgy, hogy tudom, hogy a munkáltató direkt nem tud nekem munkát adni?
Kereskedelmi forgalomban eladott dolgon a jóhiszemű vevő akkor is tulajdonjogot szerez, ha a kereskedő nem volt tulajdonos.
Csak a jóhiszemű vevő szerez a nem tulajdonostól ilyen esetben tulajdonjogot. Nem szerzi meg a tulajdonjogot az, aki tudja, vagy akinek tudnia kellene, hogy az eladó kereskedő nem tulajdonos. A vevőnek nem kell az eladó tulajdonosi jogosultságát vizsgálnia, éppen ennek kutatásától menti fel ez a kivételező szabály; bízhat abban, hogy ha kereskedőtől vásárol, akkor a kereskedő a tulajdonos. Az eladás körülményei (pl. új áruk forgalmazásával foglalkozó üzletben az eladó egy használtcikket kínál eladásra), a dolog ára (pl. mélyen értéke alatt akarnak egy cikket eladni) azonban alapul szolgálhatnak arra, hogy a vevő jóhiszeműségét kétségbe lehessen vonni.
igen, ez nem egyszerű eset, de a jóhiszeműséget ő és az eladó is -akitől vette- bizonyítja.
ő inkább azon aggódik, hogy most tudomást szerzett arról, hogy bűncselekményből származhatnak a dolgok, és ha ő visszaadja annak akitől vette a vételár fejében, akkor jogszerűen jár-e el???
Nem a rendőrségnek kéne beszolgáltatni meg ilyenek stb....
sajnos nem, mert ahogy megnéztem, akkor baja sem lehetne. de mondjuk ilyen lelkizős, tehát azt akarja, hogy visszakapja az eredeti tulaj, de ő sem akar ráfaragni.
Ha az adott bűncselekmény elkövetőjét elítélik, vagyonelkobzást rendelnek el a bűncselekménnyel szerzett vagyonra. Vagyonelkobzás alá nem eshet az olyan vagyon, amelyet jóhiszeműen, ellenérték fejében szereztek, tehát - elvileg - ha az ismerősöd jóhiszeműen megvette, azt nem lehet elkobozni. Azonban gyanítom, hogy ezt a "jóhiszemű szerzést" bizonyítani sem árt, tehát szvsz., ha nincs róla semmilyen bizonyíték (szerződés, tanúk, stb.), akkor már másképp is elsülhet a dolog.
Jobb visszaadni, és a pénzt visszakapni... amíg még megvan a hajlandóság az eladóban, hogy visszaadja a vételárat.
vett egy áltla ismert embertől teljesen megfelelő körülmények között és reális piaci áron ingóságot 150 e Ft-ért.
Pár héttel az eladó felhívta, és közölte vele, hogy úgy néz ki a dolgok amiket vett tőle egy betörésből származnak. (az eladó is jóhiszemű vásárló volt állítása szerint)
Ezért vissza akarja venni, és a rendőrségnek beszolgáltatni.
Mi a legjobb megoldás ilyen ügyben?
Egyáltalán tényleg vissza kell adnia?
Jó ha az eladónak adja vissza? (így legalább a pénzét visszakapja..)
nem tudom, milyen település, nálunk a kerületben azt mondta az önkormányzat, hogy ha bemegyünk közvetlenül a közterületesekhez, akkor gyorsabb. ott ki kellett kérni a térképet, amin bejelölték, hogy hol akarunk közterületet igénybe venni, pár ezer forintért, de ez fél évig jó, asszem, és aztán ezzel vissza az önkormányzathoz és már meg is volt az engedély.
Köszi. Sajnos ettől tartotatam.Mivan akkor ha karitativ tevékenység lebonyolitásához kérem az önkormányzatot,hogy biztositson helyszint a számomra,(számunkra).Akkor is játszik a 30nap?
nos akkor idézném magamat: "szellemi termékre nem lehet adásvételi szerződést kötni". Felhasználási szerződést lehet illetve bizonyos művekre vagyoni jogok átruházására irányuló szerződést.
