Ehhez még annyit, hogy egyszerűen arról van szó, hogy a rendszer nem tudja megfigyelni önmagát. Az alkoholista gondolkodás esetén ez fokozottan így van, kell egy bizonyos távolság, már kilépve a függőségből, hogy összeálljon a kép.
Nálad ez azért lehet egyszerűbb, mert nem jutottál el ("még?") a függőségig (meglátásom szerint). De pl. nálam is eredetileg szerelmi bánat okozta az ivásom súlyosra fordulását, és hiába tudtam ezt, ennek a tudásnak a frusztrációja csak még mélyebbre húzott a mocsárban. Kihozni belőle a napi szintű magamra figyelés, jógázás, a mély elkötelezettség, az emberek támogatása stb. tudott, csupa, a jelenben történő dolog, a múlton való agyalás erre nem volt alkalmas.
Aztán mikor már kint volt a fejem a vízből, és volt rálátásom az egészre, akkor már azt is láttam, hogy nem önmagában a szerelmi csalódás miatt kezdtem inni, hanem a rossz problémamegoldási képesség, a tapasztalatlanság, a káros otthoni minták, a valószínűleg karmikus függőségi mintázatok együttesen predesztináltak erre.
"A spirituális fejlődés útján át kell mennünk talán szükségszerűen vagy sorsszerűen olyan fázisokon, amit nevezhetünk bűnnek, függőségnek vagy rossznak. De ami jó esetben alázatossá, figyelmesebbé, irgalmassá tehet minket. Senkinek sem kívánom, hogy megroppanjon az egészsége, de gyakran betegségek, tragédiák, megpróbáltatások idején történnek minőségi változások a bensőnkben, s válunk lelkileg érettebb emberekké. Még nem találkoztam igazán rossz emberrel. Gyengék vagyunk vagy gyávák, figyelmetlenek és érzéketlenek. Nem sikerül jónak lennünk. De nem vagyunk gonoszok. Számomra az a kérdés, hogy miben bízunk, mit táplálunk, mit erősítünk magunkban. A negatív erők elleni küzdelem köt-e le bennünket, vagy a jó felé fordítjuk figyelmünket. Jálics atya mondása szerint nem a sötétség ellen kell küzdenünk, hanem világosságot kell gyújtanunk. Nem a bűnt kell kiirtanunk, hanem a jót, hitet, szeretetet erősítenünk." (Mustó Péter SJ)
Elég sok volt. És karma, vagy nem, szinte mind olyan volt, ahol meg kellett menteni a páromat. Kit ettől, kit attól. Volt akit az anyagi csődtől, volt akit függőségtől. Nem mindenkit sikerült. Két ember kellett volna hozzá. Én egyedül kevés voltam.