Lapul valahol a dobozokban egy dolgozat a komáromi fűtőházról, egy-két állomásítási anyag, fűtőházi jelentés, stb...stb...
Az "Ezüstkönyv" fotót nem teszem ide, mert nagyon rossz lenne a minőség,de körbeszimatolok komáromi fotókat illetőleg, és elküldöm. Amúgy értekezhetünk magánban is.
A kérésem Hozzád is: ugye el tudnád küldeni nagyobb méretben is a fotóidat. Van több képed is vagy egyéb anyagod a feltett fűtőházakról? Subcetate előtt csak nem a fogas gőzös lapul?
Lapul valahol a dobozokban egy dolgozat a komáromi fűtőházról, egy-két állomásítási anyag, fűtőházi jelentés, stb...stb...
Az "Ezüstkönyv" fotót nem teszem ide, mert nagyon rossz lenne a minőség,de körbeszimatolok komáromi fotókat illetőleg, és elküldöm. Amúgy értekezhetünk magánban is.
Megkaptam a képeket, köszönet azokért. A magam részéről szívesen látnék még ilyen fotókat itt a topikon vagy magánban, mert úgy gondolom nagy segítség azoknak, akik e témában is kutakodnak.
Szeretném megkérdezni tőletek, hogy mi az oka annak, hogy a dec. 31. előtti képek mind eltűntek? Nagyon szívesen végigolvasnám az egészet előlről, de így nem sok értelme van. Nem csodálkoznék, ha az index - mint már annyiszor - baromkodik.
Kedves Józsga! Nagy késéssel olvasom a topicot. Nincs véletlenül a petrozsényi fűtőház előtt álló daruskocsidról egy közelebbi képed? Nagyon megköszönném, ha elküldenéd. Üdv: Kis Feri
Ami a gondom: általában negatívra fotózok, szkennelni pedig csak nagyon korlátozottan van időm és türelmem. De igyekszem majd időnként feltenni pár erdélyi fűtőházas képet.
Félreértettél, nem a régi fűtőházakkal foglalkozom. :) De azért persze akad pár anyagom, fényképem erdélyi és nem erdélyi mozdonyszínekről. Petrozsényről sajnos csak ennyi volt, az udvarról még van pár fotóm, de azokon nem látszik a szín.
A jelenlegi vontatási telep a betett régi fotókon nem is látszik, a felvételi épülettől mintegy másfél km-re északra, a deltában található. (Lásd december-januári Indóház, 87. oldal.)
Az állomás nagyon hasonló a régi képeken látottakhoz. Több a vágány, villamosítva lett, az épületek az eredetiek, de átépültek.
A kép jobb szélén látható a víztortony, ott kezdődik a VT.
Feltételezem, hogy napjainktól visszafelé nézve 1870-ig...
Sajnos a fűtőház építésének évét nem ismerem, de az szinte biztos hogy a vonal átadására elkészült az is, mivel Újszőny ekkor egy magánvasút végállomása és egyben egy másik magánvasút csatlakozó állomása volt. És ezekben az időkben alap volt, hogy 40-50 km-ént legyen egy kiszolgáló létesítmény...
A "Nagyvasúti Vontatójárművek Magyarországon" című könyvben van egy régi fotó, (44. oldal) ahol a mozdony mögött olvasható az állomás neve, ismered?
Nagyon jók a képeid, örülök, hogy feltetted ezeket. Azt említetted, hogy otthonos vagy a fűtőház témában, ezek szerint van több anyagod is Petrozsényről? Nagyon érdekelne, szeretnék erről még többet megtudni... Rakok fel én is egy petrozsényi képeslapot, igaz nem fűtőház, de azért Petrozsény.
Mennyit változott az állomás? A jelenlegi körfűtőház hol helyezkedne el ezeken régi képeslapokon?
Amúgy nagyon érdekes, egészen a századfordulóig aránylag kis mozdonyparkkal rendelkezett, (15-20 db) vagyis semmi sem indokolta ekkora épület megépítését. Ezek szerint a mi körfűtőházunkat valamikor 1910 és trianon között kellett megépíteni...
Tudnál segíteni más erdélyi fűtőházak esetében is?
Soroljam a neveket:)))))))))
Végül, ha nem lenne gond, szertném elkérni a topikra feltett képeidet nagyobb méretben, természetesen a Szerző személyét tiszteletben tartva...
Igen, és még a kémény még a mai napig is áll! Az elmúlt évtizedekben Petrozsény csupán vontatási kirendeltségként működött, ezért úszhatta meg a korszerűsítést, átalakítást.
Ha jól rémlik nekem, akkor a szín műemléki védettséget élvéz.
Érdekes a két petrozsényi kép, amit betettél. Az első képen lévő szín helyén ma vonatfogadó vágányok vannak. A másodikat nem tudom beazonosítani, biztos, hogy Petrozsény?
1855-ben nyílt meg a Bruck-Győr Újszőny vasútvonal, majd 1860-ban az Újszóny-Szfehérvár. 1860-ig Újszőny-ben(magyar Komárom) volt a végállomás, ahol feltehetően szenet, vagy tözelőanyagot és vizet kellett vételezni, esetleg megfordítani a gőzmozdonyokat. 1870-ben a leégett faépület helyett kőépületet építettek, mely 1965-ig a változatlan formájában állt.