Személy szerint sok értelmét nem látom. Azért a 20-30% ablakfelület se kevés az alapterülethez képest. Gyorsan összeszámoltam a saját ablakaimat: nagy jó indulattal 18m², 120m² alapterülethez. Pedig a fürdőszobába és a WC-be is nagy ablakot fogok berakni.
Másrészt szerintem a mai világban nem sok értelme van klasszikus rendszerű elektromos fűtést használni. Itt meg pont arról van szó, mert azt írták, hogy csak áram kell hozzá és nincs se beltéri, se kültéri egység. Akkor viszont az ember a gatyáját is rákölti. Illetve szerintem nagy a hőveszteség is, ha az üveg a hőleadó felület, mert télen elég hideg a külső fele.
Valószínűleg az üvegbe vannak integrálva ellenállás huzalok, vagy valami hasonló technológia. Ha mondjuk valami elektrolit oldat biztosítja a kellő ellenállást a fűtéshez, aminek kb. megegyezik a törésmutatója az üveggel akkor akár nem is zavar a kilátásban.
Illetve gondolom nem is olcsó, az üveget se egyszerű pótolni. Hűteni nem lehet vele, drága üzemeltetni, így szerintem nem is lesz sikeres.
Általában idealizálni szokták a feladatokat és a tanulmányok előre haladtával visznek be újabb változókat.
Itt el volt hanyagolva többek között: a tapadási-surlódási erő, a légellenállás, a szél, a csiga gördülési ellenállása, a kötél nyúlása, a függesztett test himbálózása és még sok egyebet fel tudnék sorolni, ami itt elhanyagolható, de egy nagyon precíz mérésnél már nem.
De ha megnézed a levezetésemet, akkor a tapadási-surlódási erő bele van számítva, pusztán a műt nullának vettem.
Gimnáziumban volt lehetőségem többed magammal bemutatni a Foucault-inga kísérletet a szegedi Dómban.
Ott már nem volt elhanyagolható az inga függesztő sodronyának a belső surlódása. Egy nagyon elmés, minimálisra csökkentett súrlódású talpra lett felfüggesztve a sodrony. A pontos hosszra nem emlékszem, illetve a golyó tömegére sem. De jó kis kísérlet volt. Pár csoportnak bemutattuk a kísérletet
"A beírásaid többnyire arról szóltak, hogy szerinted most hogyan lehet megcsinálni, a kérdés továbbra is az, hogy 5 ezer évvel korábban hogyan csinálták és mivel, és erre hol lehet forrás találni."
Semmi olyat nem írtam, amit bármely emberi közösség egy intelligens tagja ne tudott volna megvalósítani akár tíz-húsz-ötven ezer évvel ezelőtt, az akkori eszközökkel.
A találmányok dátumait pedig felesleges megjegyezni: valószínűleg mindent feltalálnak akár tízen is, mihelyt az emberiség általános fejlődése megérett arra a dologra. A híres feltalálók többnyire nem kiemelkedő zsenik, talán csak ők voltak az elsők, akik ragaszkodtak ahhoz, hogy
a szakmai körökben már jól ismert újdonság az ő nevükkel legyen összekötve. (a legtöbb találmány egy rakás régóta ismert találmányra épül)
A szinusz törvény is van annyira magától értetődő, hogy akár egy intelligensebb kőkorszaki szaki is felhasználhatta egy mamut és egy mamutfenyő magasságának összehasonlításához.
" lejtő csúcsán volt egy csiga a végén két téglatesttel, amelyek tömege 1:2 arányúak voltak, számoljuk ki, hogy mekkora szögben kellett az átfogón fekvő testnek feküdnie, hogy másik, szabadon lógó testtel egyensúlyban legyen"
Azt is megmondták, hogy ebben a világban nem létezik (tapadási) súrlódás? Furcsa feladat.
Nyilván amúgy ordít az egészről, hogy baromság. Egy épeszű tanár nem akad ki, ha nem tudják megoldani, pláne nem úgy, hogy később sem tudják meg a megoldást. Az olvtárs csak feltűnést akart kelteni, és hát ezt a történetet sikerült összehoznia.
Szinusz már van. A tizedikes matematikaanyag bő negyedrésze a szögfüggvények. A szinusz-és a koszinusztétel már 11-es anyag (a tangenstételt nem is tanítják).
"a mai napig nem tudom a megoldást" Nem lennék erre büszke.
"De ez szerintem a tipikus európai rasszista hozzáállás, ami szerint csak a fehér európai által dokumentált dolgok tartoznak a tudományhoz (lásd "Gutenberg kontra kínai papír alapú sokszorosítás) és azt gyanítom, hogy máshol megvannak az ismeretek, csak nem európai nyelven, és bölcsen nem fordítják le európai nyelvre őket."
Ugyanazt az eredményt kaptam, mint Garashan, tehát vsz nem osztálytársaid voltunk. (Matematikus: "ez csak azt jelenti, hogy legalább az egyikük nem.")
Szőrszáligazítás: "akár szinusz, akár koszinus, akát tangens tételt használtunk" alatt bizonyára "akár szinuszt, akár koszinuszt, akár tangenst használtunk" értettél.
Én maximálisan tisztelem azokat, akik a tények és tudás alapján képesek valamit kreálni, vagy bizonyítani, hogy valami működik vagy nem, legyen szó fizikai munkásról, pl. esztergályos, asztalos, vagy mérnökökről vagy elméleti szakemberekről, mint matematikus, fizikus, stb.
Mai napig élénken él bennem középiskola második osztályából egy "sima" feladat az akkori érettségi példatárból, hogy egy derékszögű háromszöggel ábrázolt lejtő csúcsán volt egy csiga a végén két téglatesttel, amelyek tömege 1:2 arányúak voltak, számoljuk ki, hogy mekkora szögben kellett az átfogón fekvő testnek feküdnie, hogy másik, szabadon lógó testtel egyensúlyban legyen. Ránézésre látszott, hogy milyen 1:2 arányú tömegekről van szó, 60-30 fokos háromszögről van szó, de az egész osztály - 42 fő - képtelen volt bizonyítani, akár szinusz, akár koszinus, akát tangens tételt használtunk, mindenki más eredményeket kapott. A tanár besokallt és a végén otthagyott minket, a mai napig nem tudom a megoldást.
A példám kapcsán rengeteget kerestem weben, és ledöbbentem látva, hogy szemben a középiskolás tanítással, hogy "a tudomány a görögökkel kezdődött" már az ókorban, i.e. 5-10 ezer évvel milyen magas szinten voltak tudományos szinten, és nem értem, hogy ez a tudás miért "stagnált" a középkor közepéig. (Én úgy tanultam, hogy a középkor 476-al, Róma bukásával kezdődött, de webes linkek alapján többszáz éves eltérések vannak, feltételezem, vallási okokból.)
Azt megértem, hogy az Alexandriai könyvtár elpusztítása jóvátehetetlen kárt okozott a tudomány számára és a görögök csak az összeharácsolt tudás egy kis részének az értelmezésével, megőrzésével és továbbfejlesztésével játszottak szerepet, és azt is megértem, hogy a mai EU-ban ezerig még csatározások folytak, ezek nagyjából lezárultáig jött létre a biztonság, ami kedvezett a tudomány fejlődésének. De ez szerintem a tipikus európai rasszista hozzáállás, ami szerint csak a fehér európai által dokumentált dolgok tartoznak a tudományhoz (lásd "Gutenberg kontra kínai papír alapú sokszorosítás) és azt gyanítom, hogy máshol megvannak az ismeretek, csak nem európai nyelven, és bölcsen nem fordítják le európai nyelvre őket.
Minden kérdésedre odatettem eléd egy részletes magyarázatot, de te inkább becsukod a szemed és befogod a füled, hogy ne kelljen gondolkodni. Ez nem lekezelés, csupán megfigyelés.
A beírásaid többnyire arról szóltak, hogy szerinted most hogyan lehet megcsinálni, a kérdés továbbra is az, hogy 5 ezer évvel korábban hogyan csinálták és mivel, és erre hol lehet forrás találni.
Ráadásul több választ kaptál, hogy az általad beírt módszerek nem jók, vagy nem elég pontosak, és webes linkek szerint többnyire csak pár száz évvel ezelőtt kezdték használni.
"Valamiért nagy lekezelsz mindenkit a mai tudás alapján"
Az emberiség mindenkori fejlettségi szintje nagyban függ a "hívők" (nem gondolkodók) és az "értők" (gondolkodni képesek) ősidők óta tartó harcától. Ezért tart itt ez az ország/bolygó, ahol.
Minden kérdésedre odatettem eléd egy részletes magyarázatot, de te inkább becsukod a szemed és befogod a füled, hogy ne kelljen gondolkodni. Ez nem lekezelés, csupán megfigyelés.
Szerintem pedig ezek megvilágítják a probléma hátterét.
Valamiért nagy lekezelsz mindenkit a mai tudás alapján, (bár nem teljesen, mert ott az atomóra, azt is vehetted volna alapul), de kicsit bele kellene gondolni a négy-ötezer évvel ezelőtti világba. Először nyilván a holdciklusokat vették észre, majd elvileg jött az évszakok váltakozása és rájöttek, hogy van nap ciklus. Figyelték a csillagokat - de azt csakis napnyugta és napkelte között tehették meg.
Ennyi, nem volt semmilyen támpont, hogy mihez viszonyítsanak, mert a napfelkelte és napnyugta naponta változott, csak a nap delelőjét tudták megállapítani, illetve a hold állásait.
A csillagászunk hallgat, nem tudom, hogy a holdciklusok mennyire azonosak, feltételezem, hogy azoknál is van pár órás különbség.
Sehol sincsen fix támpont, nincs viszonyítási alap.
Közben bejön a dilemma, ha igaz az özönvíz - meteorbecsapódás - Föld tengely változása - akkor az évszakok is változtak, és csak azután alakult ki a mai nappálya - kérdés, hogy meddig tudtak a csillagászok visszamenni a nap-holdfogyatkozások beazonosításával?
Másik megközelítés szerint akkoriban a kutyát se érdekelte a pontos idő, napkelte és napnyugta volt, ezek között kellett az akkori embereknek elvégezni a feladataikat, valamint ott volt a delelés, ami mai szemmel csillagászati és időmérési és naptárkészítési támpont, de hallottam olyan véleményt is, hogy vallási szempontból is fontos volt.
Azt is tisztáztuk, hogy a pontos időméréshez pontos trigonometriai ismeretekre ÉS megfelelő mérésekre volt szükség - csakhát jön a bibi, hogy ehhez az adatokat le kellett írni, de akkoriban a kőbe vésés volt az írás, mire megcsinálták, lement a nap.
Rengeteg akadály volt, nemhogy számítógép, de papír és toll se létezett.
Utánaolvastam: eredetileg ősi vadkár-riasztó készülék: termőföld mellet zajt csapva elriasztja a termést dézsmáló vadállatokat (amíg meg nem szokják a zajt :). Később vált a hagyományos japánkertek jellemző díszítő elemévé. Ha nem tőkéletesen egyenletes a vízellátása, vízórának sem alkalmas :)
"Nagyon látványos részlet volt, azt sugallva, hogy a harc szünetei örökké tartanak.:)"
Az a bambusz koppantó több száz éve ismert visszatérő eleme a japán kerteknek. Szerintem az ősi sinto vallásban lehetett valamiféle szellem-űző (odacsaló?) készülék: Shishi-odoshi
A videóban látható vízóra nem csepegtetést számol, hanem folyamatos víz-kiáramlást egy stabilizált vízszintű(!) tartályból (a cseppek automatikus számlálása több szempontból is igen bizonytalan módszer lenne). Ha a videóban látható felül nyitott tartályban az úszó függőleges mozgástere mondjuk 60 centi, és a tartály egy perc alatt töltődik fel, akkor a mutató pont egy millimétert emelkedik TIZEDmásodpercenként, ami közelről már jól leolvasható.
De az egészet meg lehet építeni nagy méretben is: az úszó függőleges mozgása lehet akár több méter is pl mély kutat töltesz fel vízzel aminek a feltöltése lehet akár 20+ óra is, ami bőven elég napi időmérésekhez (nem kell percenként újraindítani), pl a nap delelése és a napnyugta között eltelt idő pontos megméréséhez (ravasz mechanikus trükkökkel akár tized másodperces felbontással, akár körben forgó óramutatóval, lásd pl a fejlettebb clepsydravízórák működését).
De ha elég mély a kút, akkor az úszó függőleges mozgása lehet akár 20 méter is, ami elég lehet akár 28 napos hold-hónapok pontos mérésére is.
Kill Bill Vol. 1 Tarantino filmben egy 20 perces gyilkolászás után egy nagy vendéglőben, amikor már senki se maradt épen, Uma Thurman kiment a kertbe (téli jelenet) és a harc végén levágta a fejének a tetejét (a Hattori Hanzo katanával) egy japán jakuza főnök lánynak, akit Lucy Liu játszott.
A díszletek között a kertben volt több fából készült vizes csepegő vályú (kétkarú emelők), amelyek kb. percenként vagy hosszabb időközönként kiürültek.
Nagyon látványos részlet volt, azt sugallva, hogy a harc szünetei örökké tartanak.:)
Nem tudom, teljesen világosan sikerült-e leírnom, mi a baj.
Mondjuk van egy vízóra, ami nagagyjából másodpercenként csöpög. Teszteljük egy kvarcórával, mert nekünk van olyan. Megszámoljuk, a kvarcóra alapján mennyit csöppen 1 óra alatt. Kapjuk, 3600, eddig jó. Megszámoljuk megint fél nappal később. Kapjuk, 3844. Mert mondjuk más a hőmérséklet, máshogy szivárok a lyukon, máshogy tapad a peremhez, más a felületi feszültség, ezér kicsit változott. Harmadszor meg 3511. Egyszerűen nem elég pontos a csepegő.
viszonylag egyszerű vízórával akár 1 másodperc pontossággal is lehetséges időt mérni
Szerintem ezt nem jól gondolod. Az persze lehetséges, hogy mondjuk nagyjából másodpercenként csöppenjen egy csepp. De az, hogy ezt kellő pontossággal tegye ahhoz, hogy ezzel megbízhatóan kimérjék a napok hosszának változását, az már egész más dolog. Mindenféle szisztematikus hibája lenne, hőmérséklettől, páratartalomtól, vízszinttő, a lyuk elvízkövesedésétől stb.
A mai technológia szintjén lehetne ezeket mindenféle módszrekkel kontrollálni, termosztát, desztillált víz meg ilyenek, és belőni mondjuk 1:5000 pontosságra. De az ókorban aligha.
Ebből az következik, hogy ha azt feltételezem, hogy minden jól sikerült nekik, és hosszú távon valamennyire le tudták szorítani a szórást, akkor kirajzolódik valamennyire a ciklus. De akkor csak ugyanott vannak, mint ha az árnyék hossz ciklusát nézik. Többletet nem hoz, mert amiben a többletet hozná (néhány napon belül a változás mértéke) azt elfedné a pontatlan eszköz mérési hibája.
