Sziasztok! Van egy kérdésem, kérem, válaszoljon, aki tud! Egy lakásba bejelentkezni, mint _állandó_ lakhelyre, elég-e a lakás 50%-os tulajdonosának engedélye, vagy az összes (ez esetben 4) tulajdonos hozzájárulása kell hozzá? Az illetőnek, aki be akar jelentkezni, nincs tulajdonrésze a lakásban. Köszönöm, ha válaszol valaki!
nem akartam hozzászólni mert hasonlóan okoskodó válasznak tűnt volna. Önmagában az hogy valaki pénzt kér azért hoyg konzultáljon nem örfögtől való dolog, hiszen az idejét adja...persze egy ilyen helyzettel vissza lehet élni...
De hát akit így rá lehet szedni...amúgy a kolléga munkáihoz is volt már szerencsém. És ezt csak magánvéleményként mondom, de ez a pénzösszeg talán visszaszerezhető...de nem egyértelmű a szitu. Ez is árnyalatokon múlhat.
A másik oldala a dolognak, hogy ha valaki ilyen szinten hagyja magát megszívatni, akkor miért az ügyvédséget hibáztatja ? Miért nem jut eszébe esetleg ez: "DE nagy barom voltam....."
Szerintem ha az elhalton kívűl nincs más bejelentkezve a lakásba, akkor telefonos meg internetes szerződések megszűnnek, mert azok kizárólag az elhunyt személyes szükségleteit elégítették ki.
Szerintem meg ha a meghalt előfizető sosem lakott ott, mert mondjuk kiadta bérbe a lakást, és jó magyar szokásnak megfelelően a bérlő be sem lett jelentve, akkor baromira nem szűnik meg - a bérlő bérleti szerződése - köti az örököst is - a telefon meg egyéb szerződések sem, hiszen még van is, aki használja.
Az, hogy ki volt a lakásba bejelentve, jogi relevanciával nem rendelkezhet.
Tehát, adott egy besorolási órabér/alapbér, és x óra ledolgozott idő. Amiket azután szépen meg lehet vonogatni, ha hibázik az ember(így megy), mivel ugye mindenféle pótlékot nem kötelező adni, csak adható. Kérem szépen, rendben van ez így?
Az, hogy mennyit kell fizessenek, azt a munkaszerződésed tartalmazza. Ennyi. Besorolás, meg pótlék, meg anyámkínja... Ha az van beleírva a szerződésbe, hogy ledolgozott óránként X forint jár, akkor annyi jár. Ha a szerződés szerint pótlékot kötelező adni, akkor nem vonogathatnak le belőle semmit, csak ami a szerződésben benne van.
Tessék elolvasni a szerződést, amit alá tetszett írni.
ok. Akkor maradjunk annyiban hogy szerinted nem így van. A bírói gyakorlatot meg a jogtudományt, meg a akár a mindenféle értelmezési módszert tegyünk félre, és ezt a kettőt kezeljük külön. Ha ügyem lesz a bíróságon, és esetleg a te álláspontod lenne előnyös majd mondom a bírónak, hogy szarja le a judikatúrát, meg a kommentárt, meg a nyelvtani értelmezést és tegye magáévá a te álláspontodat.
nézd, a kommentár az nem törvény, ahány jogász annyi értelmezés.
Szerintem ha az elhalton kívűl nincs más bejelentkezve a lakásba, akkor telefonos meg internetes szerződések megszűnnek, mert azok kizárólag az elhunyt személyes szükségleteit elégítették ki.
Ahhoz képest, amit ma hallottam, ez semmi, dr. Szalma Miklós (állítólag sztárügyvéd!) 1 milliót kért állítólag, hogy szóba álljon az ipsével. Amikor kifizette, közölte, hogy nem vállalja az ügyét, de nem fizeti vissza a millát, mert azt már elköltségelte. Most olvasom, hogy már volt neki ügye a Budapesti Ügyvédi Kamarával is... Na, ehhez mit szóltok? így menjen az ember ügyvédhez?
azért hogy végleg lezárjuk ezt vitát,és áttérjünk valami értelmesebb témára idézek a kommentárból:
"A jogosult halála nemcsak a tartási szerződést, hanem az olyan egyéb szerződést is megszünteti, amely kizárólag a jogosult személyes szükségletének a kielégítésére szolgál. Megszűnik például ilyen esetben művégtag, a különleges gyógycipő, a rokkantkocsi elkészítésére és hasonló szolgáltatások teljesítésére irányuló vállalkozási szerződés. A foglalkozás gyakorlásához szükséges szerszámok és más eszközök azonban nem szolgálnak kizárólag a jogosult személyes szükségletének a kielégítésére, mert az ilyen dolgokat már azonos vagy hasonló foglalkozásúak is használhatják. Az ezek elkészítésére vonatkozó vállalkozási szerződések tehát a megrendelő halálával nem szűnnek meg. Nem szűnik meg például a fogorvos halálával a fogorvosi fúrógép, a röntgenkészülék vagy más műszer szállítására vonatkozó szerződés akkor sem, ha az örökös nem fogorvos, illetőleg orvos. Ilyenkor a jogutód köteles a szerződésszerű szolgáltatást átvenni és a vállalkozói díjat vagy a vételárat kifizetni."
Mit gondolsz egy telefon vagy internet előfizetést más is tud használni az örökösön kívül ? Vagy esetleg olyan speciális sávszélességgel adták az örökhagyónak a netet, hogy azt más emberfia nem tudja használni ???
Konkrét esetet mondok:adott xy nevezetű pótlék, amit megfelezve, évi 2 alkalommal adnak. Ez egy egyszeri viszonylag nagyobb tétel(több 10 ezer ft). Nomármost, visszanéztem azt a bérlapot, és ott biz pont annyi diffi van a feltüntetett és a tényleges(órabérrel felszorzott idő) bér közt, amennyi az a pótlék! Azaz több 10 ezer ft! Ez így qrva nagy átverés, és nem tudom elképzelni hogy törvényes legyen! Tehát ténylegesen az van, hogy az órabér egy részét átkonvertálják különféle pótlékokba. Amiket azután szépen meg lehet vonogatni, ha hibázik az ember(így megy), mivel ugye mindenféle pótlékot nem kötelező adni, csak adható. Kérem szépen, rendben van ez így?
Természetesen brutto összegekről van szó, és egy kis javítás: a műszakpótlékkal variálást ki lehet húzni, hisz akkor nem szerepelhetne kisebb összeg, mint ami az órabérből és a ledolgozott időből adódna! Tehát kíváncsi lennék ennek magyarázatára. LEhet hogy van, nem azt mondom. IDehaza mindent eltudok képzelni. De számomra nem logikus.
Egy érdekes dolgot vettem észre a bérlapon, csak kíváncsiságból utánaszámoltam a dolgoknak. Tehát, adott egy besorolási órabér/alapbér, és x óra ledolgozott idő. Nomármost, az derült ki, hogy ha ezt a 2-t megszorzom, akkor biz nagyobb összeg jön ki, mint ami a bérlapon "ledolgozott idő bére"-ként szerepel. Olyan 5 ezres difi van, most visszanézve több hónapra, minden hónapban, sőt, van olyan hónap, ahol sokkal nagyobb ez a diffi. Nomármost, ez 2 eset miatt lehetséges: a cég vagy átkonvertálja az órabér egy részét egyéb pótlékba(van elég sokfajta "pótlék")-ez amúgy törvényes?, vagy már a ledolgozott időt felszorozza műszakpótlékkal(nem a bért, hanem az időt!)-sztem ez sem normális dolog, bár ennek utána tudok járni könnyen: egyszerűen összeadom a napi ledolgozott időket(nem kerek időkről van szó). Vagy pedig egész egyszerűen csalnak, vagy pedig hiba van a rendszerben. Állami cég egyébként, ahol nincs semmi susmus(elvileg) Vélemény? CSak azért, mert ha ez nem OK, érdemes lenne utánajérni a dolgoknak, elévgre szép summát lehetne kifizettetni velük hónapokra, sőt évekre visszamenőleg!
a példád nem eléggé konkrét hogy ennél konkrétabb választ adjak. Amugy leirtama választ valamennyi lehetőségre. Ott az útmutató, használni kell.
NEm ismerem, hogy van-e ASZF (nyilván lenni szokott), és nem ismerem annak, illetve az előfizetői szerződésnek a tartalmát. Nem tudom milyen kedvezményt kapott pontosan az előfizető. A kedvezményrendszerek általában nem így működnek ahogy leírod. Legalábbis amiket én láttam eddig.
Tételezzük fel hogy az ÁSZF-ben és az előfizetői szerződésben nincs rendelkezés arra vonatkozóan, hogy mi van ha az előfizető meghal.
1. 323. § (1) A kötelezett halálával a szerződés nem szűnik meg, kivéve, ha csak személyesen teljesíthető szolgáltatásra irányult. Azaz az Örökös (tételezzük fel hogy 1 darab van belőle) megörökli a szerződést, pontosabban az abból származó jogokat és kötelezettségeket. Az örökös az előfizető helyébe kerül Az előfizető bármikor felmondhatja a szerződést 8 napos határidővel (összehasonlításképp a szolgáltató csak 60 napossal).
2. ha az örökös felmond akkor a szerződés megszűnik. 3. Ha volt hűségidő akkor megszűnik a kedvezmény amit a az 1 éves elkötelezésért cserébe az előfizető vállalt. A kedvezmény többféle lehet. Pl nincs belépési díja vagy bármi, esetleg ingyen készülék...bármi lehet a kedvezmény. Hűségidő alatti felmondás esetén bár a szerződés megszűnik a kedvezményt vissza kell fizetni.
Ennyi. Ha van AZSF-ben vagy magában a szerződésben rendelkezés az előfizető halálára vonatkozóan akkor az az irányadó, azzal, hogy az ilyen rendelkezéseket elég sokfélel jogcímen meg lehet támadni, mert a ptk. erősen fogyasztó párti.
Ennyi. Lineáris és egyszerű az egész. Vállald el a megbízást :-)
Tételezzük fel hogy az ÁSZF-ben és az előfizetői szerződésben nincs rendelkezés arra vonatkozóan, hogy mi van ha az előfizető meghal.
1. 323. § (1) A kötelezett halálával a szerződés nem szűnik meg, kivéve, ha csak személyesen teljesíthető szolgáltatásra irányult. Azaz az Örökös (tételezzük fel hogy 1 darab van belőle) megörökli a szerződést, pontosabban az abból származó jogokat és kötelezettségeket. Az örökös az előfizető helyébe kerül Az előfizető bármikor felmondhatja a szerződést 8 napos határidővel (összehasonlításképp a szolgáltató csak 60 napossal).
2. ha az örökös felmond akkor a szerződés megszűnik. 3. Ha volt hűségidő akkor megszűnik a kedvezmény amit a az 1 éves elkötelezésért cserébe az előfizető vállalt. A kedvezmény többféle lehet. Pl nincs belépési díja vagy bármi, esetleg ingyen készülék...bármi lehet a kedvezmény. Hűségidő alatti felmondás esetén bár a szerződés megszűnik a kedvezményt vissza kell fizetni.
Ennyi. Ha van AZSF-ben vagy magában a szerződésben rendelkezés az előfizető halálára vonatkozóan akkor az az irányadó, azzal, hogy az ilyen rendelkezéseket elég sokfélel jogcímen meg lehet támadni, mert a ptk. erősen fogyasztó párti.
Ennyi. Lineáris és egyszerű az egész. Vállald el a megbízást :-)
Par egyszeru kerdesre egyszeru valaszokat szeretnek: 1. Meghalt a szerzodo junius 28.-an. Juniusra ki van fizetve az esedekes dij. Husegszerzodese van dec31-ig, ami azt jelenti, hogy havi 10000 helyett havi 8000-ert kapja a szolgaltatast. Orokos jelenti a szogaltatonak a halalt julius 29.-en es nyilatkozik, hogy nem iratja at a nevere. Mi lesz a szerzodes sorsa? 2. Mit kovetelhet az orokostol jogosan a szogaltato? Az en valaszaim: 1. Szerzodes megszunik. 2. juliusra eso 8000 + 7*2000
ember !!! Te csűröd csavarod. LE van írva kereken feketén fehéren, még az NHH is az általam idézett PTK szabályra hivatkozik. Ez az határozat semmit sem rendez a hűségidőről. A hűségidő nem ördögtől való dolog. Polgári jogilag a user elkötelezi magára egy meghatározott időre cserébe a szolgáltató kedvezményt ad. Hűségidő alatt is meg lehet szüntetni egy szerződést bármikor csak akkor a user elveszti a kedvezményt. Ezt jogvesztő kikötésnek hívják, nem diszpozitivitáson alapuló szerződési feltétel hanem ptk.-s szabály. Más kérdés hogy az ágazati szabályok több ágazatban tiltják az 1 évnél hosszabb hűségidőt.
Az általad beidézett határozat pedig frankón a te érvelésed ellen beszél. Szerintem rettentően feketén fehéren.
A hűség az valami kedvezmeny egyebkent, ami szerintem annyit tesz, hogy olcsobban kapod ha vallalsz x idot. Ergo nem a husegidobol hatralevo idore jaro elofizetesi dijat kerheti az orokostol, hanem a szolgatatott idore a kedvezmenyes es a rendes ar kozotti kulonbozetet, de lehet, hogy meg arra sem mert szerintem a halal az vis major.
A hűség, az valami kedvezmény, gyakorlatilag egyfajta kölcsön. Arról van szó, hogy a szolgáltatás kezdetéhez tartozik egy nagyobb összegű költség (vezetékes szolgáltatásnál a kiépítéssel együttjáró valós költség, mobil esetén egy telefonkészülék), amelyet az emberek egy jó része nem szeretne (vagy nem is tudna) kiköhögni egyben. Ezért a szolgáltató kölcsönt ad, amit havi adagokban az előfizetési díjból termel vissza. Manapság elég korrektül le van már írva a szolgáltatók szerződéseiben, hogy mennyi is ez a kölcsön (kedvezmény), és mennyi a havi "letudás", azaz ha a hűségidő lejárta előtt x hónappal felmondja a szerződést a delikvens, akkor x-szer ennyit marad még a kölcsönből, amit a szolgáltató nyilván egyösszegben fog visszakérni, hiszen a havi törlesztés a továbbiakban nem lehetséges.
Nem igazán látom, hogy a szolgáltató kölcsönének vissza nem adására miért lehetne elég ok vis majorként a kölcsönt felvevő halála...
Akarhogy csurod, pusztan arrol van szo, hogy a szerzodott fel halalanak a szogaltato fele valo bejelentesetol kezdve a szolgaltato nem kovetelhet semmit az orokostol, ha az nem akarja atiratni a nevere a szerzodest. Addig a pillanatig keletkezett hatralekra igenyt tarthat. A hűség az valami kedvezmeny egyebkent, ami szerintem annyit tesz, hogy olcsobban kapod ha vallalsz x idot. Ergo nem a husegidobol hatralevo idore jaro elofizetesi dijat kerheti az orokostol, hanem a szolgatatott idore a kedvezmenyes es a rendes ar kozotti kulonbozetet, de lehet, hogy meg arra sem mert szerintem a halal az vis major. A peldaddal elve a haldoklo papa kothetne 100 eves husegidot is, nem?
Segítséget szeretnék kérni, hogy súlyos testi sértés esetén, nem vagyoni kártérítés esetén hogyan, és mit kell pontosan bizonyítani, mennyi kártérítést szoktak igényelni/megítélni általában.
sokszor van úgy hogy pocsék a szabályozás. De itt szó nincs erről. A jogszabályok egyértelműek. A lent bemásolt határozat is az. Símán csak figyelmesen kéne olvasni.
jó lett volna ha belinkeled ezt a határozatot mert egy kínszenvedés elolvasni.
De most el foglak szomorítani. Mit is mond ez a határozat a vége felé ?:
"Az Eht. 134. �˜-a reszletesen szabalyozza az el.fizet.i szerz.des megsz.nesenek eseteit es felteteleit, igy azt is, hogy mikor es milyen feltetelekkel jogosult a szolgaltato az el.fizet.i jogviszonyt egyoldaluan megszuntetni. Az el.fizet. halala nem tartozik e korbe. A masodfoku hatosag megjegyzi, hogy a Ptk. ertelmeben sem sz.nik meg automatikusan a szerz.des az el.fizet. halalaval, hiszen a 323. �˜ (2) bekezdese kimondja, hogy .A jogosult halala akkor szunteti meg a szerz.dest, ha a szolgaltatas �c kizarolag az . szemelyes szuksegleteinek fedezesere lett volna alkalmas.. Az Eht. 127. �˜ (3) bekezdese alapjan a torvenyben foglaltaktol a szolgaltato az altalanos szerz.desi feltetelekben csak akkor terhet el, ha az elterest a torveny kifejezetten megengedi, illetve ugyanezen szakasz (4) bekezdese ertelmeben a felek az egyedi el.fizet.i szerz.desben az Eht.-ban, illetve az altalanos szerz.desi feltetelekben foglaltaktol a felek egyez. akarattal, az el.fizet. javara elterhetnek. Az Eht. 133. �˜-a szerint az orokos jogutodnak min.sul, ezert az atiras napjatol az orokos valik az el.fizet.i szerz.desb.l szarmazo jogok jogosultjava, es kotelezettsegek kotelezettjeve. Jogutodlasnal a szerz.des egyeb feltetelei . a felek elter. megallapodasanak hianyaban . valtozatlanok maradnak."
mit is írnak itt le? Pontosan azt amit mondtam !!! Az örökös ha akarja felmondhatja a szerződést természetesen. De ez az alapeset. Ha van hűségidő (amennyibe az egyébként megfelel a jogszabályoknak) akkor a hűségidőt is örökli az örökös.
Azaz öröklődik. Nem csak tulajdont lehet örökölni. Ilyen alapon a haldokló apa, mielőtt elpatkolna utolsó jócselekményként felvenne egy 10 milás hitelt, odaajándékozná a kis kedvencének, majd aki örököl azt mondhatná,hogy bocsi, a házat kérem, a kötelmi jellegű 10 milás tartozást nem.
amugy a luciferes szolgáltatás az egy személyhez tapadó szolgáltatás. Lásd beidézett ptk szöveg. Ugyanilyen ha pl. a kötelezett vállalja hogy minden reggel hegedüla jogosultnak. Egy ilyen kötelezettséget nem lehet megörökölni. De ha az örökös át is venné a hegedálási kötelezettséget a jogosult nem köteles elfogadni, mert neki csak 1valkainek a hegedálása tetszett.
Amit beideztem, abban bnne van, hogy az orokos !keresere! a szerzodest a szogaltato koteles atirni a nevere. Ha nem keri akkor szunik meg a szerzodes. Ergo, ha valaki nem keri a szerzodes aldasait akkor nem lehet raeroszakolni. Itt egy ellentetes eset: Masodfoku eljarasok osztaly Iktatoszam: FK-1847-8/2007. Targy: fellebbezes elbiralasa Ugyintez.: A Nemzeti Hirkozlesi Hatosag Tanacs Elnoke a Magyar Telekom Tavkozlesi Nyrt. (1013 Budapest, Krisztina krt. 55.) jogi kepviseleteben eljaro Szemelyes adat jogtanacsos (Magyar Telekom Nyrt. Csoport jogi agazat Tavkozlesjogi osztaly, 9400 Sopron, Szechenyi ter 7-10.) fellebbezesere . amelyet a Nemzeti Hirkozlesi Hatosag Hivatala HD-1847-03/2007. szamu hatarozata ellen nyujtott be . meghozta az alabbi hatarozatot. A Nemzeti Hirkozlesi Hatosag Tanacs Elnoke (a tovabbiakban: masodfoku hatosag) a Nemzeti Hirkozlesi Hatosag Hivatala (a tovabbiakban: Hatosag) 2007. aprilis 16-an kelt HD-1847-03/2007. szamu hatarozata rendelkez. reszet az indokolasra is kiterjed.en megvaltoztatja az alabbiak szerint: A Hatosag . megallapitja, hogy a Magyar Telekom Tavkozlesi Nyrt. (a tovabbiakban: Szolgaltato) telefonszolgaltatas igenybevetelere vonatkozo Altalanos Szerz.desi Felteteleinek 8.6.1. pontjaban az orokles esetere szolo atiras szabalyai jogszabalysert.ek azaltal, hogy a Szolgaltato az el.fizet. halalarol szolo tudomasszerzeskor az el.fizet.i szerz.dest egyoldaluan megszunteti; . felhivja a Szolgaltatot, hogy a hatarozat joger.re emelkedeset.l szamitott 30 napon belul a telefonszolgaltatas igenybevetelere vonatkozo Altalanos Szerz.desi Felteteleinek 8.6.1. pontjat akkent modositsa, hogy az feleljen meg az elektronikus hirkozlesre vonatkozo szabalyoknak, es tegye meg a szukseges intezkedeseket a modositas hatalyba leptetese erdekeben; . felhivja a Szolgaltato figyelmet, hogy a kotelezettseg kesedelmes vagy nem teljesitese eseten birsaggal sujthatja, mely a szolgaltato el.z. uzleti evi netto arbevetelenek 0,25%-aig terjedhet. A hatarozat joger.s, ellene fellebbezesnek helye nincs! A hatarozat ellen a kezhezveteltol szamitott 30 napon belul, a F.varosi Birosaghoz cimzett keresettel elhet jogszabalysertesre hivatkozassal, a targyi illetekfeljegyzesi jogra tekintettel illetek elozetes lerovasa nelkul. A keresetlevelet az els.foku hatarozatot hozo szervnel kell benyujtani. A keresetnek a hatarozat vegrehajtasara halaszto hatalya nincs. A keresetben kerheti a birosagtol a hatarozat vegrehajtasanak felfuggeszteset. Indokolas A Hatosag Szemelyes adat (a tovabbiakban: Bejelent.) bejelentese alapjan hivatalbol inditott piacfelugyeleti eljarasban 2007. aprilis 16-an meghozott HD-1847-03/2007. szamu hatarozataban megallapitotta, hogy a Szolgaltato telefonszolgaltatasra vonatkozo Altalanos Szerz.desi Felteteleiben (a tovabbiakban: ASZF) az el.fizet. szemelyeben orokles jogcimen torten. jogutodlas miatt torten. el.fizet.i szerz.des modositas szabalyai elternek a hatalyos hirkozlesi jogszabalyokban foglaltaktol. A Hatosag felhivta a Szolgaltatot, hogy a feltart jogsertes megszuntetese erdekeben . a hatarozat joger.re emelkedeset.l szamitott . 30 napon belul modositsa az ASZF-jet, es tegye meg a szukseges intezkedeseket a modositas hatalyba leptetese erdekeben. A Hatosag tovabba felhivta a Szolgaltato figyelmet az elektronikus hirkozlesr.l szolo 2003. evi C. torveny (a tovabbiakban: Eht.) 68. ˜ (4) bekezdeseben foglaltakra, mely szerint ha a szolgaltato a felhivasban foglaltaknak az el.irt hatarid.ben nem tesz eleget, ugy a hatosag az Eht.-ban, illetve a kozigazgatasi hatosagi eljaras es szolgaltatas altalanos szabalyairol szolo 2004. evi CXL. Torvenyben (a tovabbiakban: Ket.) meghatarozott szankciokat alkalmazhat. A Szolgaltato a torvenyes hatarid.n belul fellebbezest nyujtott be, melyben a HD-1847-03/2007. szamu hatarozat (a tovabbiakban: els.foku hatarozat) megsemmisiteset kerte. A jogorvoslati kerelem indokolasa: . A Hatosag az els.foku hatarozat vitatott rendelkezeseit az Eht. 133. ˜-aban foglaltakra alapitotta, mely kimondja, hogy .A szolgaltato az el.fizet. (vagy elhalalozas eseten az orokos) keresere csak az altalanos szerz.desi feltetelekben foglaltak szerint modosithatja az egyedi el.fizet.i szerz.dest, ha az el.fizet. szemelyeben szerz.des, orokles vagy egyeb jogcimen torten. jogutodlas kovetkezteben valtozas kovetkezik be (atiras).. Allaspontja szerint . bar a torvenyi fogalmazast es rendelkezest nem tartja egyertelm.nek . a jogszabaly nem mond ki mast, minthogy az el.fizet./ vagy jogutodja keresere csak az ASZF-ben meghatarozott feltetelek eseten kerulhet sor az el.fizet.i szerz.des modositasara. Allaspontja szerint az orokles esetere szolo atiras szabalyai a fenti torvenyi rendelkezessel nem ellentetesek. Az el.fizet. halala eseten az el.fizet., illetve orokose oldalarol nem lehet szo modositasra iranyulo keresr.l, hiszen ez egy sajnalatos specialis eset. . Az ASZF V. fejezet 8.6.1. pontja az orokles esetere szolo atiras szabalyait az alabbiak szerint szabalyozza: .A szolgaltatonak az el.fizet. halalarol tortent tudomasulvetelevel (a halotti anyakonyvi kivonat hitelt erdeml. masolatanak szolgaltato altal tortent kezhezvetelekor) az el.fizet.i jogviszony megsz.nik. Szolgaltato koteles ebben az esetben a tudomasszerzest kovet. 2 munkanapon belul az el.fizet.i hozzaferesi pont hasznalojanak el.fizet.i szerz.des megkotesere vonatkozoan ajanlatot tenni. Jelen pont szerint szerz.deskotes eseten el.fizet. az atiras dijat koteles fizetni. Amennyiben utobb az elhunyt el.fizet. orokose az el.fizet.i jogviszonyt folytatni kivanja es orokosi min.seget hitelt erdeml.en igazolja (halotti anyakonyvi kivonat), szolgaltato koteles az orokos szemellyel az atiras dijatol eltekintve el.fizet.i szerz.dest kotni. Szolgaltato ez utobbi esetben az egyszeri (belepesi) dij ervenyesiteset.l eltekint. c Az el.fizet.i szerz.des atirasa eseten a szerz.des modosul, az atado el.fizet. jogviszonya akkor sz.nik meg, amikor az atvev. el.fizet. a helyebe lep. Az el.fizet.nek nincs lehet.sege egyidej.leg a szerz.des atirasat es a szolgaltatas-hozzaferesi pont athelyezeset kerni.. . Allaspontja szerint az els.foku hatarozat nem tartalmaz egyertelm. vegrehajtando rendelkezest, nem mondja ki, hogy miben ter el a szolgaltato ASZF-beli szabalyozasa az Eht. szabalyozasatol, es igy nem tudhato, hogy miben latja a jogsertes megvalosulasat a Hatosag. Az els.foku hatarozat rendelkez. resze nem ad iranymutatast a tekintetben, hogy a modositast miert es milyen tartalommal kell megtenni. . Az els.foku hatarozat indokolasa szerint: .Az Eht. hivatkozott szakasza ertelmeben az el.fizet. halalat kovet.en a Szolgaltato az orokos kerese eseten nem jogosult a szerz.dest 2 megszuntetni, hanem koteles a szerz.dest modositani.. Ez nyilvanvaloan megalapozatlan, hiszen az el.fizet./orokos termeszetesen kerheti a jogviszony megszunteteset. . Nem ert teljesen egyet az indokolas kovetkez. megallapitasaval: .Ebben az esetben a jogviszony folytonos, azzal, hogy az el.fizet. szemelye orokles cimen megvaltozik.. Allaspontja szerint a Hatosag ezen megallapitasa nem ertekel egy jelent.s tenyt, megpedig azt, hogy az el.fizet. halalarol szolo tudomasszerzes eseten sem allapithato meg azonnal, hogy ki lesz az orokos, arrol nem is beszelve, hogy egy el.fizet.i jogviszony a legritkabb esetben targya a hagyateki eljarasnak. Az orokos szemelye egyertelm.en csak a hagyateki eljarast lezaro hagyatekatado vegzesben valik egyertelm.ve. Kulon problemat okozhat, ha tobb orokos van, vagy vegrendeleti orokles is szoba kerul. . Velemenye szerint a Szolgaltato ASZF-beli szabalyozasa messzemen.leg ugyfelbarat, es a felvazolt problemat megoldja, hiszen lehet.ve teszi mind a tenyleges hasznalo, mind pedig az orokos szamara a jogviszony folytatasat. Az orokles esetere vonatkozo atiras szabalyait az ASZF is a jogviszony modosulasanak szabalyozza. Bar az ASZF az elhunyt tekinteteben nyilvan a szerz.des megsz.neset rogziti, megis specialis esetkent, hiszen a szerz.des megsz.neset szabalyozo V. fejezet 10. pont szerint: .10.1 Az el.fizet.i szerz.des megsz.nese Az el.fizet.i szerz.des megsz.nik: c az el.fizet. halalaval, ha az allomas 8.6. pont szerinti atirasra nem kerul sor.. Allaspontja szerint az orokles eseten bekovetkez. atiras ASZF-beli szabalyai nem ellentetesek az Eht. 133. ˜-aval, azt a valos elet korulmenyeinek megfelel.en egesziti ki, es elkeruli a bizonytalan fugg. jogi helyzetek felmeruleset. A masodfoku hatosag a Ket. 104. ˜ (3) bekezdese szerint az eljaras soran az els.foku eljarast es hatarozatot, valamint a fellebbezesben foglaltakat vizsgalta, es az alabbiakat allapitotta meg: A Szolgaltato allaspontjaval ellentetben az Eht. 133. ˜-a egyertelm.en fogalmaz: az atiras az el.fizet.i szerz.des modositasanak egyik nevesitett esete, mely az el.fizet.i szerz.desnek az el.fizet. szemelyeben jogutodlas, vagy orokles jogcimen bekovetkez. valtozas miatti modositasat jelenti. A fent hivatkozott jogszabalyhely szerint az atiras az el.fizet., illetve az el.fizet. halala eseten az orokos kerelmere tortenik, ebb.l kovetkez.en ha nincs orokos, vagy az orokos ilyen iranyu kerelemmel nem el, akkor az el.fizet.i jogviszony valoban megsz.nik. A Szolgaltato . bar az atiras szabalyait ASZF-je .A szerz.des modositasa. cimszo alatt targyalja . valojaban a 8.6.1. (.Az atiras orokles eseten.) pont szerint az el.fizet. halalarol torten. ertesuleskor az el.fizet.i jogviszonyt megsz.ntnek tekinti, es ha az elhunyt el.fizet. orokose az el.fizet.i jogviszonyt folytatni kivanja, akkor vele uj el.fizet.i szerz.dest kot. Az ASZF vitatott pontja nemcsak jogszabalyellenes, hanem ellentmond a fellebbezesben is hivatkozott 10.1. pontban foglaltakkal, ahol a Szolgaltato . helyesen . akkent rendelkezik, hogy az el.fizet. halalaval csak akkor sz.nik meg az el.fizet.i jogviszony, ha nem kerul sor a 8.6. szerinti atirasra. Az Eht. 134. ˜-a reszletesen szabalyozza az el.fizet.i szerz.des megsz.nesenek eseteit es felteteleit, igy azt is, hogy mikor es milyen feltetelekkel jogosult a szolgaltato az el.fizet.i jogviszonyt egyoldaluan megszuntetni. Az el.fizet. halala nem tartozik e korbe. A masodfoku hatosag megjegyzi, hogy a Ptk. ertelmeben sem sz.nik meg automatikusan a szerz.des az el.fizet. halalaval, hiszen a 323. ˜ (2) bekezdese kimondja, hogy .A jogosult halala akkor szunteti meg a szerz.dest, ha a szolgaltatas c kizarolag az . szemelyes szuksegleteinek fedezesere lett volna alkalmas.. Az Eht. 127. ˜ (3) bekezdese alapjan a torvenyben foglaltaktol a szolgaltato az altalanos szerz.desi feltetelekben csak akkor terhet el, ha az elterest a torveny kifejezetten megengedi, illetve ugyanezen szakasz (4) bekezdese ertelmeben a felek az egyedi el.fizet.i szerz.desben az Eht.-ban, illetve az altalanos szerz.desi feltetelekben foglaltaktol a felek egyez. akarattal, az 3 el.fizet. javara elterhetnek. Az Eht. 133. ˜-a szerint az orokos jogutodnak min.sul, ezert az atiras napjatol az orokos valik az el.fizet.i szerz.desb.l szarmazo jogok jogosultjava, es kotelezettsegek kotelezettjeve. Jogutodlasnal a szerz.des egyeb feltetelei . a felek elter. megallapodasanak hianyaban . valtozatlanok maradnak. A Szolgaltato a jogsert. szerz.desi feltetel alkalmazasaval korlatozza a jogutodot a jogel.d jogosultsagai megszerzeseben. Szerz.deskotes eseten peldaul olyan lenyeges szerz.desi feltetelek, mint a hivoszam, es a dijazasi feltetelek megtartasa sem garantalt. Ez eppen az olyan esetekben bir jelent.seggel, mint amelyet a Bejelent. a beadvanyaban ismertetett. Edesapja a szolgaltatast a kedvez. havidiju Minimal dijcsomaggal vette igenybe, ezen dijcsomag dijazasi feltetelei jelenleg is ervenyesek, de megrendelesere 2003. december 31. ota mar nem ad lehet.seget a Szolgaltato (ASZF Fuggelek V. fejezet 1.2.1.). Atiras eseten csak az el.fizet. szemelyeben kovetkezik be valtozas, tehat a Szolgaltato koteles biztositani a kedvez. dijcsomag megtartasanak lehet.seget akkor is, ha az mar uj szerz.deskoteskor nem valaszthato. A Hatosag helyesen allapitotta meg, hogy a Szolgaltato ASZF-jenek az orokles eseten torten. atirassal kapcsolatos szabalyozasa jogszabalysert., azonban az els.foku hatarozat rendelkez. resze a konkret jogsertest nem nevesiti, ezert ebben a tekintetben modositasanak van helye. A masodfoku hatosag az Eht. 16. ˜ l) pontjaban, valamint a Ket. 108. ˜ (1) bekezdeseben irt hatosagi jogkoreben eljarva, a mar hivatkozott jogszabalyi rendelkezesek alapjan a rendelkez. reszben foglaltak szerint hatarozott. A hatarozat meghozatalanal a birosagi felulvizsgalat lehet.sege tekinteteben az Eht. 37. ˜ (2)-(3) bekezdeseben es a Ket. 109. ˜ (1) es (3) bekezdeseben, valamint a Ket. 110. ˜ (1) bekezdeseben foglaltakat, a keresetlevel illeteke tekinteteben pedig az illetekekr.l szolo 1990. evi XCIII. torveny 62. ˜ (1) bekezdes h) pontban foglaltakat vette figyelembe a masodfoku hatosag. Budapest, 2007. junius 06. az NHH Tanacs Elnokenek neveben es megbizasabol: dr. Rozgonyi Krisztina alelnok 4
