Segítségeteket kérném a következő üggyel kapcsolatban. Tegnap behívtak a rendőrségre, kihallgatásra, mint tanú. Az ügy a következő. Valamikor a nyár közepén, egy internetes újságban cikk jelent meg egyik helyi közintézmény vezetőről. A cikkre lehetőség volt a fórumon reagálni, amit több emberrel együtt meg is tettem. Különböző helyekről kapott illetve olvasott információim alapján, írtam ezt-azt az úriemberről. A jóember pedig becsületsértés vádjával feljelentést tett a rendőrségen. Jelenleg ismeretlen tettes ellen nyomoznak. Várhatóan körülbelül két hónap múlva kerülhet bíróság elé az ügy, ahol már valószínűleg én és még egy-két másik fórumozó, mint vádlottak leszünk beidézve. Kérdésem, egyrészt hogy úszhatnám meg, pl közszereplő mivoltára hivatkozva, vagy egyéb lehetőség van-e? A másik dolog amihez szintén segítséget kérnék. A rendőrségi nyomozás alatt, illetve az után is, van-e lehetőség arra, hogy kilétem titok maradjon a feljelentő előtt. Az oka a következő. Eme úriember rendkívül vérmes és bosszúálló, nekem pedig több rokonom a közvetlen beosztottja, ha esetleg megtudná, hogy én vagyok, aki írt róla, nem szeretném, ha több ember miattam az utcára kerülne.
Hoppá, ez bizony nagy hiba. Valóban igazad van, ráadásul az ügyfél hátrányára rövidül meg a határidő, mert az a rendelet más részeiben mindenhol 30 napos intervallumban van meghatározva.
Lehet menni AB-hoz... :D
A 179/2009 MVH Közl. teljes mivoltában elérhető és letölthető az MVH honlapján, legalábbis nekem sikerült.
Asszem, jogszabályt az Alkotmánybíróságon lehet megtámadni, ha pedig egy közleményt - vagy mit - nem tudsz elolvasni valahol, akkor valami webmester vagy egyebek az illetékesek, illetve az ügyfélszolgálat, az szokott lenni minden hevatalnál.
Hogyan lehet megtámadni egy törvénysértő miniszteri rendeletet?
Konkrétan a 160/2009 FVM rendeletről van szó, amely november 19-én jelent meg, és 20-án lépett hatályba. A rendelet pályázati feltételekről szól, és ebben a beadási határidő kezdetét november 16-ban (!!!) határozza meg a miniszter.
Az már csak hab a tortán, hogy egy 4 nappal korábbi miniszteri rendelet ugyan ezt a határidőt, - vagyis a beadás kezdetét november 20-ra helyezi. :-)
Mit lehet ilyenkor renni?
Ugyanis így az ügyfelek 4 nappal rövidebb időt kapnak a beadásra, hozzátéve még azt is, hogy a rendelethez kapcsolódó közlemény is több nappal később jelent meg, amiben a mellékletek és a hozzá kapcsolódó kitöltési útmutató van. De egyébként is; normális dolog az, hogy egy rendelet a megjelenési időpontjához képest négy nappal előrébb tesz egy határidőt?
Még valami:
egy órával ezelőtt kerestem az MVH honlapján a 179/2009-es MVH közleményt, ami a mellékleteket tartalmazza. "Nem elérhető tartalom" magyarul, nem lehet elolvasni a mellékleteket és a hozzájuk tartozó kitöltési útmutatót!!
Sziasztok! Szeretnék segítséget kérni. Jelenleg gyeden vagyok jövő tavaszig kisbabámmal. Szeretnénk még egy babát. A cégem viszont csoportos-létszámleépítéssel megszünteti a csoportot( nem az egész céget), amelyben már évek óta dolgozom. Még nem kaptam értesítést, de a kollégák már tudják, hogy tavaszra várható az utolsó munkanapjuk, mert még be kell fejjezzék a megrendeléseket.
Csoportos leépítés esetén, ha a leépítési szándék közlésének időpontjában, ha védve vagyok, akkor csak a védelem lejártakor adhatják át a rendes felmondást és innen indulhat a felmondási idő. De, nem a rendes felmondás átadása, hanem a szándék közlésének időpontja számít védettség szempontjából? 1.)Abban az esetben,hogy a védelem alatt állok és az új babával már terhes vagyok, akkor el mehetek vele betegszabadságra+táppénzre+tégyás+gyed-re majd, és mindegyik alatt védve vagyok? 2.) Ha a jognyilat közlésekor védett vagyok, de még nem vagyok babás, csak rá pár hónapra, akkor mit tegyek? Elmehetek betegre és közben megmarad a munkaviszonyom? Vagy nem nem mehetek el betegszabi+táppénzre, mert ezekben a státuszokban kirúghatnak? De, ha nem megyek betegre, hanem kivárom az első babával gyesen és amikor megszületik a második, akkor tégyás és gyed, akkor a második baba jogán kapott tégyás és gyed is véd? Vagy kapom egyáltalán ezeket (tgyást,gyed-et), vagy bármit is teszek, az első baba gyes lejártakor legkésőbb kirughatnak, hiába vagyok terhes vagy jogosult elvieg tgyásra, gyedre, mert a közléskor még nem voltam terhes? Vagy a szándékközlést követő keresőképtelenség csoportosnál nem véd, de a tégyás, gyed igen? Hogyan van ez?
Lényegében fistic a számból vette ki a szót, de azért annyiban segítek, h a kamerázás nem tiltott, de felhasználása már törvény által engedélyezett esetekben valósulhta meg, v az érintettek beleegyezésével. Lásd: adatvédelmi ombucmanó e tárgyú állásfoglalásait.
Amúgy meg nem árt, ha visztek néhány erősebb embert, mert a népek nem nagyon szeretik, hogy megmondjáj neki, hogyan viselkedjen, és esetleg néhány ellentétes véleménnyel bíró ideges ember amúgy rejtősen, hirtelen 32x pofon üti valamelyikőtöket, mielőtt el tudnátok mesélni a nemes célt.:-)
Hamarosan egy igen szokatlan, társadalmi viszonokat feltáró, közönnyel, ellenségeskedéssel, és hasonló nyalánkságokkal szembeszálló akciósorozatot fogunk indítani, de mielőtt nekifeszülünk szükségünk lenne némi jogsegélyre, hogy tudjuk, meddig ér a pórázunk. Leginkább szabadságjogokról van szó. Szakmaiatlaul fogalmazott kérdéseim a következők lennének:
Kiállhatok-e közterületre mondjuk úgy, hogy hangosan, feltünően beszélni az emberekhez? Megszólíthatom-e közterületen az embereket? Szeretném aláhúzni, hogy nem tüntetésről van szó, hanem gondolatok megosztásáról. Nem meglévő dolgok (párt, államforma, személy stb) "ellen" fogunk beszélni, feltünősködni, hanem viselkedésformák ellen, illetve viselkedésformákat, gondolkodásmódot szeretnénk "népszerűsíteni" elhinteni. Semmi esetre sem kívánunk gyűlölködni, megosztani, bármilyen embercsoport ellen felszólalni, épp ellenkezőleg! Tehát a gyűlöletbeszéd (ha egyáltalán életbe lépett) ránk aligha vonatkozik. Tehát van-e nekem jogom kiállni és beszélni bejelentés nélkül bármely közterületre, ha nem tüntetni megyek? Van-e lehetőségünk kamerázni közterületen? Ha igen, alapból mutathatjuk az emberek arcát, vagy ki kell takarnunk? Pontosabban külön kell kérni mindenkitől, hogy mutathatjuk-e az arcát, vagy az embereknek kell jelezni, ha nem szeretnének felismerhetőek lenni? Van-e jogunk közterületen rögzíteni a rendőrséget? Van-e jogunk rögzíteni az intézkedő rendőrt? A rendőr a fentiek miatt elkobozhatja-e a kamerát, indíthat-e intézkedést velünk szemben?
Ez utóbbi kérdések leginkább a szabadságjogok vizsgálata miatt érdekesek számunkra. Szeretnénk megtudni, hányadán is állunk ezekkel a dolgokkal. Van-e egyáltalán szólás szabadsága, vagy állandó inzultusokra kell számítanunk, ha semmi törvénytelent nem teszünk, pusztán "szokatlanul" viselkedünk. Átfutottunk számos google találatot a szólásszabadság kapcsán és ez alapján nemigen van okunk aggódni, elvileg bármikor és bárhol szólhatunk, feltéve, hogy nem követünk el csndháborítást és természetesen gyűlölet keltést. Ezt meg tudja valaki erősíteni? A kép és hangfelvétel készítés valamint a személyhez fűződő jog már nehezebb dió. Mi egyszerüen csak szeretnénk rögzíteni az akcióink okozta reakciókat, véleményeket. De takarjunk, vagy ne takarjunk? Egyesével meg kell kérdeznünk mindenkit?
Csak akkor köteles a munkáltató megtéríteni a költségeket, ha ő kötelez a tanulmányok folytatására (ilyen esetben tanulmányi szerződés nem is köthető). Esetedben viszont nem erről van szó, mert te magadtól kezdted el a sulit.
Kicsit szerintem kihasználta a munkáltatód azt, hogy te bevállaltad ezeket a tanulmányokat, nem? Így nem kell köteleznie az elvégzésre, mert te úgyis megteszed, a munkakörödet viszont - utólag - ahhoz köti. Nem valami elegáns megoldás.
Viszont azt nem árt tudnod, hogy iskolai rendszerű képzés után az Mt. 115.§. szerinti szabadidők (foglalkozásokra, szakmai gyakorlatokra, diplomamunka íráshoz, stb,.) alapból járnak, ha van tanulmányi szerződés, ha nincs.
Én jelenleg abban a munkakörben dolgozom,melyhez eddig nem kellett diploma.
Egyébként én saját magamtól kedtem el a fősulit,nem a cég iskolázott be.
Annak teljes költségét én fizetem.
Amikor a sulit elkezdtem ,még szó sem volt arról, hogy ehhez a munkakörhöz ilyen szakirány kellene majd, és akkor még megállapodás sem volt.
Ezért nem értem, hogy miért határoztak meg év végével időpontot és a esetleg a felmerülő költségeket (pl. utazás, tandíj stb.) miért nem finanszírozza a cég, ha az a munkakörhöz egyébként elvárás .
Én úgy értettem a hozzászólásából, hogy a munkáltató egyetlen vállalása (a te szavaiddal élve extra) a "másik munkakör" biztosítása, ezért írtam, hogy erről kell tárgyalni. Tehát a másik munkakör biztosítása áll szemben a tanulmányok határidőre történő befejezésével.
Mert mit is tartalmaz az a megállapodás? Mit vállal a munkavállaló (ezt nagyjából látjuk), és ezért cserébe mit vállal a munkáltató? Az nem lehet plusz vállalás tárgya, amit a munkaszerződés szerint most is köteles biztosítani (foglalkoztatni, munkát adni, azért cserébe fizetést osztani). Előléptetés, másik munkakörben foglalkoztatás, extra juttatások, tanulmányok finanszírozása - ez lehet a vállalás tárgya.
Nyilvánvaló, hogy ha nem teljesít a munkavállaló, akkor a munkáltató szabadul a cserébe vállalt extra kötelezettségeitől/visszakérheti a már juttatott anyagiakat - de ettől még az eredeti munkakörben az eredeti munkaszerződés szerint köteles továbbra is foglalkoztatni a dolgozót. Ha meg a munkáltató semmit nem vállalt a megállapodásban, akkor jogosult nem nyújtani azt a "semmit", ha a másik fél nem teljesít.
Tehát akkor, ha jól értem, mindössze annyi a tétje, hogy a munkáltató alkalmaz-e abban a munkakörben, amelynek végzésére a diplomád feljogosít. Teljesen szabályos, a tanulmányi szerződés nem jár feltétlenül anyagi kötelezettségekkel.
Szerintem mindenképp le kell vele ülnöd tárgyalni a meghosszabbításról, nehogy elbukd azt a munkakört (felvegyenek valaki mást). Kettőtök konszenzusán múlik a dolog.
Az én megállapodásomban nem volt szó olyan szempontokról, mint pl, tanulmányi költségek vállalása a munkáltató részéről, vizsga- és szakdolgozat készítés idejére szabadnap biztostása.
Egyedül az szerepel benne, hogy év végéig határidő szerepel és a munkakörhöz kapcsolódó szakirány.
Egyébként a cégnél a munkaviszonyom határozatlan idejű. A megállapodás a munkakörhöz kapcsolódik.
Akkor is van lehetőség a megállapodás meghosszabbítására?
A munka törvénykönyve szerint elvileg (ha nem teljesíted a vállaltakat, akkor) követelheti tőled annak az összegnek a megtérítését, amelyet eddig rád költött. De ez csak elvi lehetőség. Mivel a szerződés két fél szabad akaratán alapul, elvileg a módosítás is szóba jöhet. Te ezekszerint már jelezted neki, hogy nem tudsz szerződés szerint teljesíteni, igaz?
Az, hogy nem "szerződés", hanem "megállapodás" a neve: egyrészt a kettő ugyanazt jelenti, másrészt a tartalma a lényeg, nem az elnevezés.
érdeklődni szeretnél a következő témával kapcsolatban.
Munkaszerződésem a cégnél határozatlan idejű.
A munkakörömhöz kapcsolódóan előző évben tanulmányi megállapodást(nem t. szerződést) ítam alá, melyben meghatározásra került, hogy ez év dec. 31-ig, ahhoz kapcsolódó szakirányú diplomát megszerzem.
Erre azonban csak jővő év őszén kerül sor.
Segíséget kérek abban, hogy ilyen esetben mi a teendőm,mi a munkáltató feladata, illetve nem dolgozhatom ebben a munkakörben?
Van e lehetőség megállapodás meghosszabbitásra.
Eddig, nem kaptam jelzést a munkáltatómtól,pedig év végéig már csak 1 hónap van.
Azaz igaz-e, hogy ha a háznak nincs a tulajdonában a kazán, akkor nem is alkalmazhat fűtőt?
Ez butaság. Nemcsak értelmetlen, hanem életszerűtlen is, hogy a tulajdonjoghoz kösse bárki, hogy lehet-e embert tartani az üzemeltetésre. Attól, hogy lízingelem az autómat, még alkalmazhatok sofőrt, hogy ne nekem kelljen vezetni...
A tényállás a következő. 1997-ben vásároltunk egy kétütemű Wartburgot (1978) , amit akkor a nevünkre is irattunk.
Egészen 2001-ig használva volt, akkor még súlyadó és kötelező felelősségbiztositás is volt rajta mindig. 2001-ben az autót ideiglenesen kivonattuk a forgalomból, ami azt jelenti, hogy határozatlan időre használaton kivülre helyeztük az autót, azért, hogy erre az időre ne kelljen fizetni utána.
2006-ban az autót eladtam, így utólag kicsit felelőtlenül, mert azt hittem, hogy csak formanyomtatványra lehet az adásvételi szerződést megkötni, amiből csak egy volt nálam. Ezt kitöltöttük és a vásárló biztositott róla, hogy majd postán elküldi a másolatát, illetve elintézi az átiratást. A pénzt kifiztette és távozott. Azóta semmit nem tudok se róla se az autóról.
Kiváncsi lennék, hogy valóban átiratta-e az autót a saját nevére, vagy még mindig a mi nevünkön szerepel? Kicsit aggaszt a dolog, mert ugy tudom 2004-től ha egy autót ideiglenesen kivonnak a forgalomból, akkor fél év után automatikusan visszaállitódik.
Levelet ez ügyben semmilyen hivatalos szervtől nem kaptam, pl hogy ujra fizetnem kéne a kötelezőt stb..
A dolog azért aggaszt kicsit, mert nincs papirom róla, hogy eladtam a kocsit.
Egyik ismerősöm szintén 2 ütemű Wartburgját adta el 1994-ben, amit a vevő szintén nem iratott át a nevére, 2év alatt el is használta a Wartburgot...
Az ő helyzete azért jobb. mert van adásvételije, amivel bizonyitja, hogy eladta az autót 1994-ben. Ennek ellenére most kiküldtek neki egy 88000- ezer Forintos hátralékról szóló papirt a Wartburg után.. Most próbálja az igazát bizonyitani a hivatalban..
Egy kérdéssel jöttem most. A helyzet a következő: tömbfűtéses társasházban lakom, és úgy egy éve kicserélték a kazánt, de az új kazán tulajdonjoga még nem a társasházé, mert egyfajta lízing szerződést kötöttünk rá, tehát csak annak lejárta után lesz a házé a tulajdonjoga. A ház gondnoka látta el korábban a fűtői teendőket, és ez még most is így van. Van-e valami jogszabály, ami ezt tiltja? Azaz igaz-e, hogy ha a háznak nincs a tulajdonában a kazán, akkor nem is alkalmazhat fűtőt? Milyen jogszabály vonatkozik erre?
