Nos, velem az fordult elő, hogy az előttem haladó fékezett, én is fékeztem, a mögöttem haladó is, és őt belémnyomták. A kiérkező rendőr azonnal eldöntötte a kérdést, és az utolsó vitte el a pálmát.:-)
Ki a hibás abban az esetben, ha én lassítok motorfékkel a belső sávban, mert látom, hogy előttem torlódik a forgalom. Majd hátulról televágnak és nekitolnak az előttem már megállt autónak! Nem tisztáztam még magamban, de szerintem amikor nekem jöttek hátulról, totál elvesztettem a irányítást és nem fékeztem már semmit! Itt milyen szabályok vonatkoztak rám és mik azok a kritériumok amiknek meg kellett volna esetleg pluszban felelnem? Mi az ami kizárhatja az én vétlenségemet? Mi az amitől én lehetek a hibás? Előre is köszönöm!
Azert ilyen ugyekbol vannak huzosak, ha eljarasra kerul a sor.
Mondjuk ez: http://zugugyved.blog.hu/2009/11/20/karon_szerzes_erdeke (bar ez kevesbe tartozik ide)
Vagy ezek : http://zugugyved.blog.hu/2009/07/30/masodfoku_muhiba http://zugugyved.blog.hu/2009/08/04/rabositott_felperes http://zugugyved.blog.hu/2009/09/23/bosszuallo_birosag
Persze ez az egyik allaspont, nemtudhatjuk mennyi belole a valosag, masreszt pedig sok esetbel nyilvan egy kirivo, valszeg nem ez az altalanos.
Mindenesetre jobb lenne kozos nevezore jutni valahogy...
Én már láttam hasonló esetet, amikor nem lehetett megállapítani, hogy kitől ázik az egy emelettel alább levő lakás. A tulajdonost kötelezték a fürdőszoba felbontásra, viszont amior kiderült, hogy nem onnan ázik a másik lakás a társasháznak térítenie kellett a helyreállítást. A beázott lakásnak viszont biztosítás alapján térítettek.
Közben kiderült, a tulaj ellen indíthat eljárást. Helyesebben indíthat a bérlő ellen is, de mivel nem szándékos rongálás, ez esetben áztatás, hanem a közös falból ázik, a tulajdonos kell intézkedjen. Kiderítetlen egyelőre, hogy hogyan, mert a mi felünkön teljesen száraz a fal. Ahány szerelő járt már itt, annyifélét mondott. MOst kértünk egy másik szakértőt, vizsgálja meg, mi lehet a gond. A szomszéd mindenesetre okot talált az eleve adott gyűlölködésére. Éljen és virágozzék a barátságos szomszédság! :-))
Csak egy megjegyzés: én még csak két és fél éve lakom a mostani lakásomban, de már kétszer eláztatott minket a felső szomszéd. Akár akarattal, akár nem. Még szerencse, hogy nem olyan nagyon, de a fürdőszoba mennyezetét most már javítani kéne.
Hát persze, hogy indítható. Kérdés inkább, hogy milyen eredménnyel. Mert ugye ennek az eljárásnak az lenne a lényege, hogy valamilyen tevékenység végzésére vagy elkerülésére lehetne rábírni a célszemélyt. Viszont itt mi lenne az a tevékenység, amire rá akarnak bírni? Hogy javíttasd meg a más lakását? Arra nehezen fognak tudni rávenni, lévén nem feladatod. Vagy engedd be a szomszéd szerelőjét? Ez meg gondolom eljárás nélkül is menne. Vagy csak szimplán ne áztasd akarattal a szomszédot? Ezt gondolom most sem teszed. Nem értem, hogy miben reménykedik a szomszéd.
Sziasztok, kérdésem lenne. Indítható-e eljárás egy lakás bérlője ellen, ha az a lakás állagára vonatkozik? (Bérelt lakásban lakunk, a szomszéd feljelentett, hogy tőlünk áznak. A külföldön élő tulajdonos viszont azt mondta, mivel nálunk teljesen száraz a fal, bontsanak ők falat. Ellenem meg birtokvédelmi eljárást indítottak...)
Az egyik tulajdonos kitalálja (50% tulajdonrésszel) hogy társasházzá szeretné alakíttatni akkor ugye ezt megteheti a többiek hozzájárulása nélkül is. Jól tudom?
Rosszul tudod. A tulajdonosok (és egyéb jogosultak) 100%-ának aláírása kell egy társasház alapításához. Viszont ha erre bármelyikük kategórikusan nem hajlandó, akkor a bíróságtól kérhetik az aláírás pótlását perben. Egy gyakorlatilag közös tulajdon megszüntetése céljából indított per lesz. Ha fizikailag megosztható lenne a telek (azaz pl. lenne rajta három épület, és hozzá önállóan kialakítható három önálló teleknek megfelelő rész), és valamelyik fél azt kérné, az elsőbbséget élvezne, és azt ítélné meg a bíróság. Ha ez nem lehetséges, akkor a társasház alapítása a következő "preferált" szint. Ha ez sem lehetséges fizikai vagy jogi okokból, akkor jöhetnek a többi közös tulajdon megszüntető lehetőségek (kivásárlás, közös értékesítés/árverezés + pénzen osztozás).
Valamint ha ez megtörténik, a most "érvényben lévő" használatmegosztási szerződés kertfelosztása érvényben marad-e?
Semmissé teszi, mivel a társasházi szerződésnek erről rendelkeznie kell. Ha nincs megegyezés, akkor nyilván a bíróság mondja ki a végső szót, és akkor egyrészt simán lehet hivatkozni a használatmegosztási szerződésre, másrészt viszont egyéb indokok is felhozhatók, a bíróság szabadon mérlegelhet.
A lakások "elosztása" (melyiket ki építette, használja) egyértelmű már a használatbavételi engedélyekből is,
Ezt csak hiszed. A közös tulajdon azt jelenti, hogy minden mindenkié. Mindegyik lakás minden tulajdonostársé. Csak a használatban különülnek el a részek...
Tehát.. Ha van egy osztatlan közös tulajdonban lévő lakóház (3 lakásos) és kert. Használatmegosztási szerződéssel. Az egyik tulajdonos kitalálja (50% tulajdonrésszel) hogy társasházzá szeretné alakíttatni akkor ugye ezt megteheti a többiek hozzájárulása nélkül is. Jól tudom? Valamint ha ez megtörténik, a most "érvényben lévő" használatmegosztási szerződés kertfelosztása érvényben marad-e? Vagy a társasházi szerződés majd "semmissé teszi" a használatmegosztási szerződést? A lakások "elosztása" (melyiket ki építette, használja) egyértelmű már a használatbavételi engedélyekből is, de a kert használata az nem. Azt a használat-megosztási szerződés szabályozza csak.
Még egy kis kiegészítés hogy miért is kérdezem:
Később el akarom adni a tulajdonrészem. Szerintem könnyebb lenne társasházi lakásként értékesíteni. Ezért szeretném esetleg társasházzá alakíttatni az ingatlant, de a tulajdonostársak ezt nem szeretnék vélhetőleg.
1. kérdés: Megtehetem-e a beleegyezésük nélkül? (Műszaki feltételek adottak) 2. Ennek csak úgy lenne értelme, ha a jelenlegi használatmegosztási szerződésben lefektetett kerthasználati megosztás megmaradna! Hogy is van ez? Sztornózódna a jelenlegi kerthasználati megállapodás ha az én egyedüli kérésemre társasházzá alakítaná az ingatlant a bíróság?
Magyarán az nekem nem lenne jó, ha ugyan társasházzá alakulást "kierőszakolnám", de a szomszéd is használhatná a kertemet, mert az automatikusan közösbe kerülne.Akkor inkább maradjon a jelenlegi használati szerződés a közös tulajdonnal...
Erre keresem a választ. Bocsánat ha zavaros, remélem a lényeg azért érthető.
a megostási szerződés érvényessége, és a FH-béli beadás, vagy más szerv általi elfogadás között nincs összefüggés. A szerződés vagy érvényes vagy nem. Más hatóság elfogadó aktusa nem szükséges hozzá.
Tény hogy kissé zavaros lett:). Nem egy nagyon bonyolult kérdés ez szerintem, e miatt ha nem muszáj nem mennék ügyvédhez.
A lényeg mégegyszer:
Osztatlan közös tulajodnban lévő ingatlanról van szó. Háromlakásos házat építettek a közös telekre. Érvényes-e a tulajdonosok által az ingatlanra kötött használatmegosztási szerződés, ha a megkötés időpontjában az egyik tulajdonos által épített (és használt) lakás használatbavételi engedélye még nem lett bemutatva a földhivatalnál. De a a lakás fizikailag létezik, használatbavételi engedélye megvan. A másik két lakásé már bemutatásra került.
Közben elgondolkoztam és erősen gyanítom hogy érvényes a szerződés, ugyanis osztatlan közös tulajdon esetén, építkezésre felvett hitelnél, vagy szocpolnál a még félkész lakások esetében (tehát még amikor használatbavételi engedély sincs) kéri a bank vagy az állam hogy nyújtson be a delikvens egy használat-megosztási szerződést az épülő ingatlanra. Másképp nem adnak pénzt.
Nyílván ez a szerződés akkor is érvényes marad ha a lakások megkapják a használatbavételit, majd a földhivatalban is megtörténik a bejelentés. Különben nem sok értelme lenne gondolom.
De azért jó lenne ha valaki ezt megerősítené hogy jól gondolom-e.
valamit vagy nagyon ködösen írsz le vagy a FH egy vadhajtást hozott létre. Mindekttőre volt már példa de az első gyakoribb. Szerintem ezzel az üggyel ügyvéddel kellene asztalhoz ülni...
Vettünk egy telket romos házzal, azt lebontottuk, majd új házat építettünk, amiben 3 lakás épült.
Tulajdonosok Kötöttünk egy használat-megosztási szerződést a lakásokra és a kertre is kiterjedően, ügyvédi ellenjegyzéssel. Viszont most kicsit aggódni kezdtem, mert kiderült a következő:
Az egyik lakás (3.számú) hamarabb megkapta a használatbavételi engedélyt, majd ezután egy fölmérő által készített –az új épületet ábrázoló rajz- beadásra került a földhivatalhoz ahogy kell. Így az új épület körvonala rákerült a helyszínrajzra. A tulajdoni lapra került egy bejegyző határozat:”3. számú lakás”. Ennyi.
A másik két lakás később kapott használatbavételit (egy közös papíron 1-es és 2-es számú lakásként külön megjelölve, a két építő nevéhez „rendelve”), a földhivatalhoz menve „bejelenteni”, azt mondták nem kell újabb földmérési papír (mivel ugyanarról az épületről van szó, mint a már bejelentett 3. számú lakás esetén).Ok, örültem neki.
Az ügyintéző egyébként csodálkozott minek került rá a tulajdoni lapra a : „3. számú lakás” bejegyzés mivel osztatlan közös tulajdonról van szó (laklóház és udvar megjelöléssel). Gondoltam majd ezután mellé kerül hogy: 1-es és 2-es számú lakás bejegyzés, esetleg hogy : „3 lakásos lakóház”. Nem tudta megmondani hogy lesz…
E helyett elrontották és csak a „2.lakás” bejegyzés került oda pluszban, az 1. lakást kifelejtették(szerintem a használatbavételi engedélyt csak átfutották, nem látták hogy két külön névhez tartozó két lakásra szól.
A kérdésem lényege:
Érvényes-e a tulajdonosok által kötött használatmegosztási szerződés, ha a megkötés időpontjában az egyik zulajdonos által épített-használt lakás használatbavételi engedélye még nem lett regisztrálva a földhivatalnál (illetve tévedés okán nem került róla külön bejegyzés a tulajdoni lapra). De a a lakás fizikailag létezik, használatbavételi engedély megvan.
Tehát érvényes-e ettől a tulajdonosok által kötött megállapodás.
Illetve még egy másik kérdés: Ha az ember egyik zulajdonosként társasházzá nyílvánítást kezdeményez egy osztatlan közös tulajdonra (és tegyük fel a másik tulajdonos ezt nem akarja)-tudom így is lehet-, akkor a korábban kötött használatmegosztási szerződés elkülönített kerthasználata megmarad-e, vagy ezt újra rögzíteni kell, különben a kert közös használatú lesz a megalakuló társasházi formában.
A további kérdésem, hogy úszhatnám meg? :) Viccet félre téve. Ismerem az embert igazi pitbull természet, vérmes, bosszúálló! Egy helyi közintézmény vezetője, nagyon ismert ember, rendszerese szerepel mind helyi, mind pedig országos médiában. Amit írtam, nos, állítottam ezt-azt, hogy miket csinál/csinált, szóval hogyan mutyizott. Tiszában vagyok azzal, hogy megfordíthatom az egészet, hogy neki keljen bizonyítania az állításom ellenkezőjét. Nekem azonban nem ez a célom, hanem az egészből kikeveredni. Mint írtam több rokonom dolgozik az intézményben és nem szeretném ha miattam kirúgnák őket! Márpedig rajtam keresztül el fog jutni hozzájuk, addig nem nyugszik amíg meg nem tudja honnan vannak az infóim. Mindenesetre amíg lehet próbálom titkolni/titkosítani a kilétem.
Szóval. Kijátszhatom-e a közszereplő kártyát?
Csak pár írás amit találtam:
„3. A Btk. 179. és 180. §-ainak alkalmazásánál alkotmányos követelmény, hogy a szabad véleménynyilvánításhoz való jog által alkotmányosan védett, így nem büntethető véleménynyilvánítás köre a közhatalmat gyakorló személyekkel és intézményekkel, valamint a közszereplő politikusokkal kapcsolatos véleménynyilvánítást tekintve tágabb legyen, mint más személyeknél.“
„A közszereplők körét mindenképpen ki kell egészíteni azok körével, akik valamilyen, az egész társadalomra ható közéleti tevékenységet végeznek vagy döntéseket hoznak – közigazgatási ágazatokat, kormányhivatalokat vezetnek. Azokat is ide kell sorolni, akik rendezvényeken nem lépnek fel, illetve nem nyilatkoznak a médiumoknak, de tevékenységük közéleti vonatkozású.“
még valami! "96. § (1) A tanú, illetőleg az érdekében eljáró ügyvéd kérelmére vagy hivatalból elrendelhető, hogy a tanú személyi adatait [85. § (2) bek.] - a nevén kívül - az iratok között elkülönítve, zártan kezeljék. Kivételesen indokolt esetben a tanú nevének zárt kezelése is elrendelhető. Ezekben az esetekben a tanú zártan kezelt adatait csak az ügyben eljáró bíróság, az ügyész, illetve a nyomozó hatóság tekintheti meg." Ez eddig tiszta. Azonban valószínűleg egy-két hónap és már nem tanú leszek hanem vádlott, vagy gyanúsított. Ekkor is kérhetem a titkosítást, vagy megtudhat rólam bármit? ígérem ma már nem kérdezek többet... majd holnap...
A kíbernek a kihallgatás során fel kell hívnia a figyelmedet erre a passzusra. Javallom a Be - http://net.jogtar.hu/jr/gen/getdoc2.cgi?dbnum=1&docid=99800019.TV -átolvasását, ha nem akarsz ügyvédre költeni.
Segítségeteket kérném a következő üggyel kapcsolatban. Tegnap behívtak a rendőrségre, kihallgatásra, mint tanú. Az ügy a következő. Valamikor a nyár közepén, egy internetes újságban cikk jelent meg egyik helyi közintézmény vezetőről. A cikkre lehetőség volt a fórumon reagálni, amit több emberrel együtt meg is tettem. Különböző helyekről kapott illetve olvasott információim alapján, írtam ezt-azt az úriemberről. A jóember pedig becsületsértés vádjával feljelentést tett a rendőrségen. Jelenleg ismeretlen tettes ellen nyomoznak. Várhatóan körülbelül két hónap múlva kerülhet bíróság elé az ügy, ahol már valószínűleg én és még egy-két másik fórumozó, mint vádlottak leszünk beidézve. Kérdésem, egyrészt hogy úszhatnám meg, pl közszereplő mivoltára hivatkozva, vagy egyéb lehetőség van-e? A másik dolog amihez szintén segítséget kérnék. A rendőrségi nyomozás alatt, illetve az után is, van-e lehetőség arra, hogy kilétem titok maradjon a feljelentő előtt. Az oka a következő. Eme úriember rendkívül vérmes és bosszúálló, nekem pedig több rokonom a közvetlen beosztottja, ha esetleg megtudná, hogy én vagyok, aki írt róla, nem szeretném, ha több ember miattam az utcára kerülne.
Hoppá, ez bizony nagy hiba. Valóban igazad van, ráadásul az ügyfél hátrányára rövidül meg a határidő, mert az a rendelet más részeiben mindenhol 30 napos intervallumban van meghatározva.
Lehet menni AB-hoz... :D
A 179/2009 MVH Közl. teljes mivoltában elérhető és letölthető az MVH honlapján, legalábbis nekem sikerült.
