Sziasztok! Jogi segítséget szeretnék kérni, hogy egy nem nagy, ámde bosszantó dologban mit lehetne mielőbb hatékonyan lépni. Nemrég a titkos telefonszámomon, amit csak nagyon válogatva adok meg (és ami főként pont az ilyen hívások lehetőségének kiiktatása végett titkos) felhívott a Zepternek egy ügynöke, miszerint "nyertem", és menjek el egy bemutató előadásra stb. Természetesen nem akarom ezt igénybe venni, nem is ez a kérdés. A hölgy elmondása szerint egy ismerősöm adta meg a telefonszámom (amire nyilvánvalóan nem volt joga az engedélyem nélkül). Sem azt nem volt hajlandó megmondani, hogy ki adta meg (ezt állítólag ő nem is tudja), sem olyan személy telefonszámát, aki tudja, és akinél jelezni lehetne, hogy töröljék a nyilvántartásból, és végül a saját nevét sem volt hajlandó kérésemre megmondani, hogy felírhassam. Ami aggasztó, hogy ha bekerül az embernek az elérhetősége egy ilyen listába, számítani lehet rá, hogy adják-veszik, és hívogatnak majd mások is, meg egyáltalán... :-(( Felhívtam a Zeptert, ahol gyakorlatilag nem sikerült túljutnom a telefonközpontoson, aki szintén nem volt hajlandó élő emberhez kapcsolni, és azt javasolta, a panaszom írjam le levélben a cég magyarul nem is tudó ügyvezetőjének (!), szóval erősen lepöccintésízű volt a dolog.
Kérdésem: hová lehet fordulni, mit lehet tenni ilyen ügyben? Méghozzá mielőbb, mielőtt a telefonszámom keringeni kezdene a cégek közt, vagy más egyéb nemtelen célokra felhasználnák. Nem szeretnék számot cserélni emiatt...
Nem akarom semmi keppen a csaladot megegyszer feleslegesen belelovalni a dologba mert mar majdnem elultek a hullamok de ha megkapna az illeto a bunteteset, hat egy kicsit konnyebb lenne meg rovidebb a dolog teljes feldolgozasa.
A kiadatást akkor lehet kérni,ha az illető cselekménye a kanadaiaknál és a briteknél is búncselekménynek minősül(ez ilyen).Ha ismert a külföldi lakcím,azt be kell jelenteni a rendőrségnek és kérni kell nemzetközi elfogatóparancs kibocsátását. Ha a hatóság úgy találja,ezt meg is teszi,mert valószínűleg itthon elítélhető lesz. Azután várni kell,mert a nemzetközi kapcsolatok már csak ilyenek. Attól nem kell félni,hogy ott idézgetik,nem, egyszerűen elfogják,majd lefolytatják a kiadatási eljárást és hazaküldik őrizettel.
Esetleg leírhatnád érthetőbben is a dolgot, mert ebből nem nagyon világos, hogy ki javított, és milyen keretek között. Tehát alkalmazott vagy valahol, de van egy vállalkozásod is?
Hogyan igenyelhetek haztartasi adokedvezmenyt,ha volt ketszer tizezerert javitasom? Megeri ennek harminc szazalekaert,azaz hetezer forintert? Mert,gondolom,akkor nem a cegem csinalja a bevallast,hanem nekem kell ,azaz konyvelot kell fogadnom,aki kabe azert az osszegert csinalna meg a bevallast,gondolom,mint amennyi az osszes nyereseg lenne az ugyon.
Tiszteletem! Arról van szó, hogy a Fundamentával kötöttem szerződést, miszerint az amúgy 10 éves lakáskölcsönömet a 8. év végén ki tudom fizetni a náluk összegyűjtött és kamatozó pénzemből. Most jár le a 8 év és kiderült, hogy rosszul számoltak, keveset fizettem és ezért most kell becsengetni egy halom pénzt. (államilag támogatott, fix összegű, tehát simán ki lehetett volna számolni akár jól is) A kérdés az, hogy problémázhatok náluk, vagy ez van, keveset fizettem, pótolni kell. Köszönöm!
Nem szeretnem telesirni az oldalt de egy hosszu ugyben vagyunk mar evek ota es vagy szeretnenk elfelejteni vagy ha realis esely kinalkozik akkor megharcolni a dolgot.
Roviden a lanyomekkal kulfoldon lakunk aminek az oka hogy egy csalo miatt a teljes vagyonunk eluszott, es csak kulfoldon talaltunk olyan korulmenyeket hogy realisan ujra kezdhessuk. De nem ez a lenyeg. A kisvarosunkban egy csalo a KFT jen keresztul kicsalt tobbunktol rentgeteg penz. Tudom butak voltunk sok mindenben es isszuk az arat de nem is ez a panaszom targya hanem hogy ha lehet szeretnem ha a bunos megkapna melto bunteteset.
Szoval miutan termeszetes modon a ceg becsodolt es uszott vele a penz igy sokan megkeserultuk a napot amikor alairtunk neki. A nyomozas alatt kozoltek hogy a cegnek nem hogy vagyona nincs de semilyen papirja amelyiket elenorizni tudnanak mivel a tulaj a ceget eladta. Azonban valamit talatak nalla es ha nem csal az informatorunk akkor a csodbuntett kategoriaba esik. AZ illetot azonban nem tudjak elokeriteni meg kihalgatni sem. Ennek oka hogy nem taljak.
Mi tudjuk hol van. Anglia es Kanada kozott ingazik es eli vidaman eletet ( gondolom a mi penzunkbol is ) Kerdesem az lenne hogy ha a hatosag tudtara hozzuk a cimet akkor van e realis esely hogy hazahozzak, illetve van e olyan eljaras ami elol nem tud megszokni onnan? Mert szerintunk ha meglatja az elso levelet amit ott kap vagy rendort akkor tovabb all.
Egyaltalan ilyen esetben lehet kerni az illeto kiadatasat ?
Egy rám bízott eszközzel nem tudok elszámolni, ez sikkasztásnak minősül.
azért ez nem feltétlenül van így.
a meghatározás: "eltulajdonítja vagy sajátjaként rendelkezik felette". tehát ha rádbíztak valamit, és nem őrizted egyáltalán, az gáz, de ha nem őrizted "elég jól", az nem biztos, hogy sikkasztás.
persze a kártérítési kötelezettség szempontjából mindegy.
1, melyik jegyzőhöz kerül majd? Ahol én lakom, vagy ahol a másik fél lakik vagy ahol az ügy történt?
az elkövető követett el szabálysértést, ő a "főszereplő", az ő lakhelyéhez igazodik az eljárás. a sértett itt csak egy mellékszereplő.
2, mi a várható menete az ügynek?
ha tényleg szabálysértési kategória, akkor kb. mint egy más szabálysértés: mondjuk egy gyorshajtás, vagy csendháborítás, stb.
3, mekkora összegig minősül szabálysértésnek egy ilyen ügy?
20ezer Ft
4, Mit tehet a másik fél, ha kevesli a megállapított összeget, pl. a külső szakértő véleményével nem ért egyet?
két dolog van: a szabálysértési eljárás arról szól, hogy az állam megbüntet. ezért - ha tényleg szabálysértési kategória - legfeljebb 100ezer Ft lehet a pénzbírság. a szabálysértési eljárásban panaszkodhatna a szakértő véleményével szemben, csak sok értelme nincs, mert ez az eljárás nem róla szól, hanem rólad. az összeg legfeljebb a büntetés mértékét befolyásolja.
a szabálysértési eljárásban nem fog kárpótlást (kártérítést) kapni; ehhez neki külön polgári pert kell indítania. ahol persze fel tudja használni a szabálysértési eljárás "eredményét", mert azt a tényt, hogy elkövetted-e (jogellenesen jártál el), a szabálysértési hatóság már eldöntötte, neki csak a kárát kell tudni meghatározni (meg bizonyítani).
5, Ha szabálysértésnek minősítették az ügyet, kezdeményezhet polgári peres eljárást? Van itt valami minimum összeg? Illetve ha kezdeményezhet, akkor ki viseli az ügyvédi ill. egyéb költségeket?
persze. bizonyos összeg alatt kötelezően - meg egyébként is praktikus, mert olcsóbb és gyorsabb - az a szokásos eljárás, hogy először csak egy fizetési meghagyást indít, amire ha nem válaszolsz, akkor az automatikusan a benne szereplő összeg, mint kötelezettség elfogadását jelenti (mintha egy bíróság megítélte volna), és onnantól már behajtható, jöhet a végrehajtó, és így nincs per. ha válaszolsz rá a bíróságnak, és csak annyit írsz, hogy nem tartozol, akkor abból per lesz, és ott lehet mindkét félnek bizonyítania az igazát (a polgári bíróságot nem köti a szabálysértési eljárás során hozott határozat a kárérték tekintetében, az sem biztos pl., hogy bizonyítani tudja a sértett, hogy valóban volt kára - ezt neki kell ugyanis).
ha a bíróság szerint mégis tartoztál, akkor a per költségeit és az ellenfél ügyvédi díját szintén neked kell állnod. ha a jogos tartozás összegét a per előtt önként kifizeted neki, de ő ennél többet szeretne, és a többletet a bíróság nem tartja jogosnak, akkor viszont bukja a per költségeit, sőt, mivel ő lesz a vesztes fél, még a te ügyvédi költségeidet is kifizetettetik vele. ha (ami a legvalószínűbb) a bíróság valahol a két álláspont közé lövi be az eredményt, akkor mindkét félnek pénzébe kerül a per valamilyen arányban megosztva.
ha nem szeretnél ilyen problémát, akkor a szerinted reális értéket tessék neki elküldeni, aztán ha kevesli, próbálkozhat.
6, Ha megis megegyezünk (nem úgy néz ki), akkor törlődik az ügy, vagy mit csinál a jegyző?
mivel ez nem csak magánindítványra indulhat, az eljárás a rendőrségi ügy indulását követően már nem "állítható le" ilyen egyszerűen. (feltételezem, hogy nincs közeli hozzátartozói kapcsolatban a sértett és az elkövető, mert ez esetben elég lenne a feljelentés visszavonása)
másrészt a vagyon elleni ügyek általános tulajdonsága, hogy sokkal fontosabb társadalmi cél az okozott kár megtérülése, mint a konkrét büntetés kiszabása, ezért az a tény, hogy ha a sértett nyilatkozik, hogy a kárát az elkövető megtérítette, nagy mértékben növeli a nullához közelítő összegű büntetés kiszabását.
Nézd, azt mondanak, amit akarnak. Te meg nem vagy köteles bemenni sem hozzájuk, nemhogy bármilyen papírjukat aláírni.
Egyébként azért nem szokták szeretni a fekete tintát, mert nem lehet ránézésre megállapítani róla, hogy fénymásolt-e a dokumentum. Nem mintha egy 1200dpi-s színes fénymásolatról 5 centinél közelebbről meg tudnád mondani bármilyen szín esetén...
THX. ...mondhatják, hogy nem fogadják el pl. a feketét? Gondolom igen, én meg ha nem tetszik elballaghatok... Kár, reméltem van erre valami konkrét szabály! No, mind1! Köszi mégegyszer!
Ezek szerint gondolom az a helyzet, hogy valamelyik bíróság kizárólagos illetékessége volt kikötve a bankkal kötött szerződésben (PKKB, értékhatár felett FB kikötése szokásos, illetve gazdálkodó szervezeteknél választottbíróság), de a Pp. általános szabályai szerint adta be a bank a fizetési meghagyás iránti kérelmet.
Ha a keresetlevélhez/fiz. meghagy. kibocsátása iránti kérelemhez csatolt iratokból kiderül, hogy melyik bíróság lenne illetékes eljárni, akkor áttételnek van helye, ha nem állapítható meg, akkor van helye az érdem vizsgálat nélküli elutasításnak (fizetési meghagyásos eljárásnál is, mint a keresetlevélnél). Az a furcsa, hogy ezek szerint azt megállapította az adott bíróság (valószínűleg a csatolt szerződésből), hogy szerződés szerint nem illetékes eljárni, de azt nem, hogy melyik bíróságnak van illetékessége, így áttétel helyett elutasított. Ez hogy jött össze? És az hogy jött össze, hogy - valószínűleg - nem fellebbezett a bank, illetve - valószínűleg - nem adta be a kérelmét az illetékes bírósághoz?
A banki nyilvántartásban valószínűleg ott áll az ügynél, hogy "per alatt", ezért nem foglalkoznak vele aktívan. Azonban jöhet bármikor főnöki ukáz, hogy nézzék át az összes függő ügyet. Ilyenkor kerülhet képbe az ügyed - hogy erre az elévülési határidőn túl kerül sor, annak el lehet képzelni, mekkora a valószínűsége...
Öt év az elévülési idő, de a követelés bírósági úton érvényesítése megszakítja az elévülést.
Amúgy a jelenlegi informatikai eszközök, nyilvántartások mellett kicsi a valószínűsége, hogy a banknál végleg "megfeledkeznek" az ügyről - viszont a késedelem beálltától kezdve sajnos kamatra is jogosult a bank, így a legkevésbé rossz valószínűleg minél hamarabb lezárni ezt az ügyet, akár egyezséggel (kamatoktól tekintsenek el).
Kösz..Arra lettem volna kiváncsi,hogy van-e valamiféle elévülési idö,mert több mint egy éve semmi a legutolso történés elutasitotta a bank peres igényét,azota csak kellett volna fellebbezniük,nem???
Üdvözlök mindenkit!Tanácsot szeretnék kérni az alábbi ügyben:2005.februárában vásároltam részletre egy használt kocsit 2.450.000ft-ért,500.000ft vol az öneröm,sajnos nem tudtam fizetni a hitelt és igy 2006-ban visszaadtam a banknak/CIB bank/.Az összes tartozásom:2.259.000ft,értékesitésböl befolyt összeg:1.300.000ft,Összes tartozás maradvány:959.543ft!Nos én nem tudtam fizetni igy biroságra adta a bank 2008 oktoberi dátummal jött az én lakhelyem szerinti biroságrol egy fizetési meghagyás én erre ellentmondással éltem,de erre nem volt szükség mert a biroság elutasitotta a bank keresetét mondván a szerzödésbe nnem ez a biroság van megadva mint esetleges döntnök....Azota 2008 november ota semmiféle papirt nem kaptam sem a biroságtol sem a banktol!Mit tegyek,mi van ilyen esetben???Köszönöm a választ elöre is!!
Sziasztok! Bocs a marginális kérdésért, de érdekel a válaszotok - ha megtiszteltek vele - és Google nem adott használható eredményt...
Va e valami előírás arra, hogy milyen legyen egy aláírás. Elsősorban a színére gondolnék. Legutóbb CIB-nél amikor újrakötöttem kedvenc biztosítóm KGFB-jét töltőtollal fekete tintával írtam alá a papírokat. Szóltak, hogy az nem jó, mert kék színű lehet csak. Aki ismeri a töltőtoll kék tintát, az tudja, hogy azt egy mozdulattal el lehet tüntetni... Pl.: USA-ban meg a kéket nem fogadják el - gondolom pont ezért - ott radaszkodnak a feketéhez! ...szóval jogi kérdés, de semmi komolyabb jelentőssége nincs... Sorry! :-))
Köszönöm lala, Elm! Szerintetek, ha tértivevényben, válaszborítékkal felajánlok 3 időpontot ami közül választhat, hogy megnézhessem a lakást, akkor az úgy OK? Egyébként kötöttem biztosítást, csak az ingatlanra, az ingóságokra nem, mivel azok nem az enyémek. Először hülye voltam, mert ő volt a kedvezményezett, aztán gondolkodtam, hogy mi van akkor, ha kár keletkezik, ő kapná meg a pénzt, de mégsem állítja helyre, akkor az nekem értékcsökkenés. Így visszamondtam a szerződést és újat kötöttem. De szerintem neki is van biztosítása. Régóta készülök már elmenni megnézni, hogy állnak a dolgok, de félek nem lesz egyszerű menet. Mindenesetre így tudom, hogy mire hivatkozhatok, talán így könnyebb lesz.
157. § (2) A haszonélvezeti jog fennállása alatt a tulajdonos a birtoklás, a használat és a hasznok szedésének jogát csak annyiban gyakorolhatja, amennyiben a haszonélvező e jogokkal nem él.
159. § (1) A haszonélvező jogának gyakorlásában a rendes gazdálkodás szabályai szerint köteles eljárni. Viseli a dolog fenntartásával járó terheket a rendkívüli javítások és helyreállítások kivételével; terhelik azok a kötelezettségek, amelyek a dolog használatával kapcsolatosak, és köteles viselni a dologhoz fűződő közterheket.
(3) A haszonélvező köteles a tulajdonost a dolgot fenyegető veszélyről és a beállott kárról értesíteni - ideértve azt az esetet is, ha őt harmadik személy a haszonélvezet gyakorlásában akadályozza -, köteles továbbá tűrni, hogy a tulajdonos a veszély elhárítására, illetőleg a kár következményeinek megszüntetésére a szükséges intézkedéseket megtegye.
(4) A haszonélvezet megszűntével a haszonélvező köteles a dolgot visszaadni. A haszonélvező felelős a dologban bekövetkezett károkért, kivéve, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. A rendeltetésszerű használattal járó értékcsökkenést a haszonélvező nem köteles megtéríteni.
160. § A haszonélvező a haszonélvezet keletkezésekor meglevő elhasználható dolgokkal, gazdasági felszereléssel és állatállománnyal a rendes gazdálkodás által indokolt mértékben rendelkezhet; a haszonélvezet megszűnésekor azonban köteles ezeket pótolni, ha pedig ez nem lehetséges, értéküket megtéríteni.
161. § (1) A tulajdonos jogosult a haszonélvezet gyakorlását ellenőrizni.
(2) Ha a haszonélvező a dolgot rendeltetésének meg nem felelő módon használja, rongálja, vagy a dolognak a haszonélvezet megszűntével való visszaadását egyébként veszélyezteti, és a tulajdonos tiltakozása nem vezetett eredményre, a tulajdonos biztosítékot követelhet.
(3) Ha a haszonélvező nem ad biztosítékot, a bíróság a tulajdonos kérelmére a haszonélvezeti jog gyakorlását biztosíték adásáig felfüggesztheti.
(4) A tulajdonost ezek a jogok azzal szemben is megilletik, akinek a haszonélvező a haszonélvezet gyakorlását átengedte.
162. § (1) A haszonélvező a rendkívüli javítási vagy helyreállítási munkálatokat elvégeztetheti, ha felszólítására a tulajdonos azokat nem végzi el.
(2) A haszonélvezet megszűntekor a haszonélvező követelheti a tulajdonostól a szükséges költségek megtérítését, levonva azokból az időközi értékcsökkenésnek megfelelő összeget. Ha a tulajdonos gazdagodása az így megállapított összeget meghaladja, a különbözetet is köteles megtéríteni.
