GA úr, köszi.
Akkor ha jól értem, ha nem is napközi jelleggel (ami sajna néhol nagyon sírnivaló tud lenni), de van délutáni foglalkozás, program. Tehát mondjuk nem dől össze a világ, ha nem ér oda a szülő 1-re érte.
Faxni
Végigolvastam a topikot,és bár nekem nincs a w.iskolákkal/óvodákkal kapcsolatban személyes tapasztalatom,de az alapelv nagyon tetszik.
Vekerdy is dícséri ezt a módszert, -és ő eddig nem adott rá okot,hogy kételkedjem a szavában.
Hagyományos oktatás? No,igen.
Van néhány jó iskola,pár igazi,vérbeli pedagógus,de ez csak üdítő kivétel.
Szvsz a mai oktatási rendszer úgy rossz,ahogy van.
Nem,nem hiszem,hogy az iskoláknak lenne az a feladatuk,hogy a társadalomban fellépő,(esetlegesen túlzó) igényeket felismerjék,örvendezve üdvözöljék,és a megvalósítás érdekében csatasorba állítva magukat,kiszolgálják azt.
A legszörnyűbb az egészben,hogy ma már ez a versenyszellem, ez a hajsza,és a "dugjunk bele minden gyereket egy kategóriába" (a lényeg az,hogy semmilyen irányban ne lógjon ki),szóval ez a szemlélet lassan áttranszformálódik az óvodai nevelésre is.
A konformizált gyerek persze vitathatatlanul kényelmes. Kellemesebb az iskolának,a tanároknak,(sajnos) a szülőknek,és az egész, beszűkült toleranciájú társadalmunknak is.
Szürkeagysejtek igen,vannak.
De milyen áron?
Dobogósok vagyunk (vagy akkörüliek) öngyilkosságban,depresszióban,alkoholizmusban....
Kicsit off,de ideírom,hogy egyik zseniális eszű rokonomat is "leszívta" az USA,- különféle repülőgép-anyahajók fedélzeti számítógépeit programozta valahol Nevadában!, - és 30 évei elejére már megküzdött a RÁK nevű betegséggel.
Kecves Mámi! És Vajk!
Csak azt nem értem, hogy aki ennyire hevesen támadja a waldorfot, az miért teszi? Mondjuk miért olvassa ezt a topicot? Ilyenkor az a gondolat motoszkál benne, hogy vajon most engem téríteni akarnak (visszatéríteni...)? Akkor ezek szerint ti is hisztek valami másban? Lehet, hogy az is egyfajta hit, hogy a waldorf marhaság... Mondjuk amíg nem közveszélyes a dolog, addig miért ez a vehemens támadás?
Nálunk sajnos nem vagyunk abban ahelyzetben, hogy olyan nagyon válogathassunk a gyerekek között. Egyedül abban válogathatunk, hogy sérült gyerek csak kevés jöhet, az egészséges arány 10%. Pest környékén nyilván más a helyzet.
De továbbra is tényleg csak azt tudom ismételni, hogy el kell menni, meg kell nézni, aztán lehet beszélgetni a dologról.
Kedves Vajk,
sokadszorra kérdem, mi is a kérdésed? Mert nézetem szerint ez a pár "hívő" igyekszik megválaszolni kérdéseidet, nekem úgy tűnik, Te vagy az, aki nem olvassa el ezeket a válaszokat.
Vagdalkozásról szó nincs. Engem nem zavar egyetlen más iskola módszere sem, csak éppen én az én gyerekeimnek EZT tartottam megfelelőnek.
Az Amway-es, már másodszori kitételedet pedig visszautasítom, ide senkit nem rángatnak be, senkinek nem ígérnek semmit, sőt, a legelső találkozón elmondják mindazt a sok elrettentő rémséget, ami a "nem fogékony nem hívőket" jól el is riasztja. Senki nem marasztal, de ha aki jószívvel jön, azt jó szívvel fogadjuk. Aki meg nem akar, ne jöjjön, de ne is gyalázkodjék!
Egyébiránt: kisegítő iskola.
1.Ma már nem is így hívják.
2. Oda nem annyira válogatnak, mint bekerülnek a gyerekek, akiket a "szakavatott tudomány" odarekeszt.
3.Attól kisegítő, hogy jó esetben fel vannak szerelve mindazon szakmai háttérrel (gyógypedagógia, logopédia, gyógytornász, pszichológus, stb.), ami az értelmileg sérült, ill. súlyos részképességzavaros gyerekek felzárkóztatásához szükséges. Azért mondom, hogy jó esetben, m ert legtöbbször amolyan szociális "elfekvőként" funkcionálnak, inkább kirekesztő jelleggel, hiszen az állami és "normál" pedagógia nem tud velük mit kezdeni. (Képzettség, pénz, motiváció hiány, meg az összes többi).
Pedig a nagyon nehéz eseteket kivéve, inkább integrálni kellene őket, és a rendesen funkcionáló iskolát kellene szakmailag képessé tenni a sérült, nehezen fejlődő (és vegyük csak ide a dys- gyerekeket is!) gyerekek fejlesztésére, és nem egy életre elvágni előttük az utat. (Az agyon ócsárolt amcsiknál ez így megy)
Ehhez képest, azt hiszem, nagyon tisztességes dolog attól az (most már tudjuk) ugyancsak nem agyon fizetett W. tanártól, hogy felvállal ilyen gyerekeket (természetesen igen korlátozott számban) az egyéni teherbírásának megfelelően.
Ha kell, kap szakmai segítséget is.
Szeretném, ha erre reagálnál végre, mert Te sem olvasod végig a hozzászólásokat, vagy egyfajta "negatív szűrő" lehet a képernyőd előtt?!
Még egy rövidke megjegyz.:meséltem erről a mi kis harcmezőnkről a mi tantónéninknek. Csak legyintett, és azt mondta, fölösleges, ő már föladta a küzdelmet. Szerinte a buta és rosszindulatú kérdés csak a kérdezőt minősíti.
Azt véletlenül még én is tudom, hogy azért tartják fontosnak a - mindenféle szempontból -vegyes csoportot, hogy megtanítsák a gyerekeket együtt élni. (ha azt mondom tolerancia, másság, akkor az divatmajmolás? nyúédzs? :-) De kár ezt kiélezni a tanulási képességekre, mert igaz lehet a szegény-gazdagra, vagy bármi másra.
OFF
Más fizetős suliban is (ahol figyelnek a gyerekekre) így van ez. Például az AKG-ba is sok tehetős szülő gyereke jár. Az idén olyan témahetet szerveztek nekik, ahol a fogyatékosokkal ismerkedtek meg. A végére nem (le)sajnálták őket, hanem megtanulták, hogyan segíthetnek a rászorulókon.
ON
Tudod kedves Vajk, a W házatáján az empátia nemcsak egy szlogen, hanem hétköznapi gyakorlat. Te is kipróbálhatnád, nem fáj! :-))))
Ga ur X-ben
Mibol gondolod, hogy Mami teged idezett??
Nem is a te irasodra reagalt....
Egy kis logika (ha menni fog): a felvetelin a w-ban bevalasztanak "problemas" gyereket is.
Mitol kisegito egy iskola?Szvsz attol, hogy a felvetelin ennek alapjan (problema jelenlete) valogatnak. Ha a w nem kisegito iskola, akkor miert helyezi a hangsulyt arra, hogy legyenek a csoportokban nehezebben kezelheto gyerekek?
A w egy ideologia, "rozsaszin maszlag". Kb olyan, mint az Amway, ahol az uj belepoknek szajukba ragjak: "hinni kell benne, maskulonben nem megy. Aztan ha tényleg nem megy, jon a vad: na ugye, hogy nem hittel elegge, a rendszerrel semmi baj, Te logsz ki a sorbol."
Igazabol nem lehet vitatkozni, mert ti _hisztek_ a waldorfban. Nem elfogadjatok az eszetekkel, hanem hisztek benne. Ervcserek nincsenek, csak megalapozataln, kiragadott vagdalkozasok(idegroncs lesz a gyerek a masik iskolakban stb) Remelem, a kerdeseimre legalabb magatokban valaszoltatok, ha mar ide nem akartatok kiirni oket. De vajon miert?
Ha a sok w szulo,tanar es hivo kozott ezekre nem tudnak valaszolni, az is egy valasz....
Kedves Mámi!
Hol olvastad például tőlem, hogy szörnyszülöttnek neveztem volna bármely más iskolát. Nincs semmi problémám a többi iskolával. Ha jól emlékszem leírtam, bár egyszer már megtettem, hogy magam egy jó nevű (ideírom: Apáczai) gimnáziumban végeztem, a feleségem pedig (ezt nem írom ide) egy jó nevű gimnáziumban tanít.
Visszább kéne venni ezekből a nem is tudom minek nevezzemekből.
Üdv: GA.
dcsh,
miért mondod, hogy a gyerekek nincsenek válogatva a felvételin? Magadnak ellentmondasz. De vannak, méghozzá szubjektív mércével vannak válogatva, szimpátia alapján, az osztálytanító szájaíze szerint. Csak éppen az a válogatás alapja, hogy vegyes legyen a társaság, ami esetleg azt a közhiedelmet eredményezi, -amiért a w-osok meg szoknak sértődni,- hogy több olyan gyerek jár ide, aki külön odafigyelést igényel. (Egyesek szavaival: kisegítő iskola.) Ahol túljelenkezés van, ott valami szempont alapján ki_kell_választani a keretbe beférőket. Van ahol a jelentkezési sorrend a döntő, ott a gyorsaság a mérce, van ahol az ügyesen mozgók (sport tagozat), van ahol a logikai képesség alapján (matek tagozat), van ahol ritmus érzék, hallás alapján (ének tagozat), van ahol valamiféle fogyatékosság alapján (kisegítő iskola), s van ahol aszerint, hogy vegyes legyen a csapat, és a tanító szimpatizáljon a családdal.
A felvételiről még:
"Szóval a gyereket megnézik, hogy iskolaérett-e. Gyakorlatilag egy mesébe próbálják bevonni, amit le kell rajzolni, kell közben játékosan valamilyen feladatot megoldani pl labdával ... Gyakorlatilag egy alapos gyerekmegfigyelést végeznek ezzel, úgymint testi fejlettség, eyensúly, mozgás, testsémák, tájékozódás a térben, nyilván kapcsolatteremtő képesség, a rajzolásból lehet a kézügyességre, egy csomó érzelmi életet érintő kérdésre következtetni.
Közben a szülőkkel is elbeszélgetnek egy másik teremben arról, hogy miért akarják ide hozni a gyereket, mi az elképzelésük a waldorfról, mit várnak tőle, mit tudnak róla. "
Képzeljétek el, hogy a gyerekemmel egy általatok szörnyszüleménynek tartott, igen erős hírű, versenyistállóban felvételiztem, (egész család, még a 8 hónapos bébi is ott volt)az éhbérért nyomorgó idegroncsok előtt, és az egész felvételi úgy zajlott, ahogy te leírtad az idézett szövegben.
Ide tartozik még, hogy két másik iskolában is voltunk felvételin. Azok nem versenyistállók, csak speciális iskolák. Az egyik nyelvtagozatos, a másik olyan iskola, ahol szintén az egyénre figyelés, személyes bánásmód...stb a lényeg, akárcsak egy w-ban, csak ott nincs mögötte ideológia, egy megfoghatatlan rózsaszín maszlag, ott nem kell hinni, bízni, azonosulni az alapelvekkel, agymosódni, kirekesztődni a valóságból. Pénzdíjas az iskola, akár a W. Alapítványi.
Mind3 helyre felvételt nyert a gyerekem, és azt mondta, hogy neki leginkább a versenyistálló tetszett, az volt a legszimpatikusabb.
Egyben egyetértük, hogy gyerek-tanító-család függő az iskola választás kérdése. No meg a szerencse komoly tényező még. "A waldorfot is lehet rosszul csinálni, meg a másikat is jól."
Az valahogy gyakran elfelejtődik a heves bizonyítgatások, példák citálása során, hogy míg ma egy iskolát akkor tartanak eredményesnek, jónak, ha onnan sok gyereket vesznek fel középiskolába, vagy egyetemre, ha 12 osztályos, addig egy waldorf iskolának ez nem lehet a mércéje. A waldorf azt mondja, hogy nem csak az intellektuális tudás gyerekbe töltése az iskola célja, hanem az, hogy mindenki megtalálja a neki megfelelő életpályát. Ez lehet akár foglalkozás, szakma, de lehet egyetem is. Mivel a gyerekek felvételijén nincs válogatás, sőt igyekeznek teljesen vegyes csoportot kialakítani, olyat, ahol van butácskább gyerek, de lehet, hogy ő rajzol a legjobban, esetleg a mozgása felülmúlhatatlan, és van zseniális, aki kicsit nehezebben boldogul a társas kapcsolatokban, stb. És a kikerülők között is lesz gyengébben számoló, jobban faragó, stb.
Egy kicsit az almát akarjuk összehasonlítani a körtével.
Én azt hiszem, a waldorf nem jobb, vagy rosszabb, mint más iskola, hanem egyszerűen más, mint a ma megszokott és elterjedt más iskolák. Az alternatív pedagógiák szinte mind a múlt század elején alakultak ki, száz év nem nagy idő, még nem terjedtek el általánosan, de ha jól körülnéz az ember, lassan az alapelvek szivárognak be a tanterevkbe.
De mint valaki nagyon helyesen megjegyezte, tulképp a legtöbb dolog a tanár személyiségén múlik, módszer ide vagy oda... A waldorfot is lehet rosszul csinálni, meg a másikat is jól.
Tulképp akkor érdemes a waldorfot választani, ha tud az ember valamennyire azonosulni azokkal az alapelvekkel, amiken a waldorf nyugszik. Ha a világról alkotott képe valamennyire átfed a waldorfos szemlélettel, hisz abban, hogy az ember nem kizárólag a fejével tanul, bízni tud abban, hogy nem csak a benyelt és visszaböfögött tudás alapján méretik meg egy ember embermivoltában. És mondjuk bízik annyira az iskolában alkalmazott módszerekben, hogy elhiszi, hogy ha a gyereke rendelkezik azokkal az intellektuális képességekkel, amik alkalmassá teszik őt arra, hogy 18 évesen meg tudjon tanulni egy-két tankönyvet a felvételi egy-két napjára, akkor ezt meg is fogja tenni. Ha akarja...
Nekem rendkívül jó tapasztalataim vannak a nyolcadikasokkal, kilencedikesekkel. Ha akarnak valamit, azt képesek megcsinálni. Az meg tanárként az én ügyességemet méri, hogy mire tudom őket rászedni.
Ühüm! Ismerős! Amikor a kisegítőben freinetesekről szóló (PowerPoint-os) előadásba bekiáltott a nevelési tanácsadó munkatársa, hogy „Jéé, neki meg itt lenne a helye!” és elájult, amikor megtudta, hogy a dadogós introvertált történelemből a versenyeken legyőzhetetlen :-)
A peldakat vegtelensegig lehetne sorolni, ime meg egy:)
Mostanaban kicsit odafigyeltem jobban, hogy a kornyezetemben ki W hivo, ki szertne vagy ki jaratja mar jelenleg is oda a csemetejet.
Egy idosebb neni meselte, hogy az unokai a kispesti w-ba jartak ket veig, de mivel nem tanultak semmit, a szulok kivettek oket(mivel az iskola nem jatekra valo, hanem tanulasra)
A masik iskolaban egy even at szenvedtek(nem, nem lettek idegroncsok, beilleszkedniuk is sikerult, --nem ugy mint donnanak), mert borzasztoan le voltak maradva.
A kulonbseg lehet, hogy az evek alatt kiegyenlitodott volna, de a szulok latvan, hogy bar a gyerekek jol erzik magukat, de nem tanultak semmit, nem kockaztattak tovabb.
"Az tény, hogy Waldorf iskolába több problémás gyerek jár, így terjedhetett el a fenti rossz hír."
Akkor, meg ha rossz is, de igaz, nem? Mert mitol lesz egy iskola kisegito iskola? Szvsz attol, hogy tobbsegeben olyan gyerekek jarnak oda, akik megkulonboztetett figyelmet igenyelnek.
Mi a kisegito iskola meghatarozasa? Mitol valik egy suli kisegitove? Velemenyem szerint a tanuloitol es a tanulokra szabott specialis foglalkozasokkal.
Nos:
1. A suliba-oviba kb. 120 család gyermekei járnak. (Sok gyerek testvéreivel együtt jár az iskolába-óvodába.) Nekik(künk) általában sikerül megoldani, hogy a gyermeket a "munkaidő" végén az iskolából elvigyék(ük).
2. A tanítás általában 1 vagy 2 óra körül végződik. Utána lehetőség van különböző foglalkozások űzésére. Úgymint: kézműves és játékos sportfoglalkozás, hangszeres zenetanulás. Ebből a mi számunkra (most csak magunkról beszélek) az következik, hogy heti négy alkalommal a gyereket ezért vagy azért, de nem lehet kirobbantani az iskolából félötkor sem.
Természetesen nem mindenki ilyen szerencsés. De minden megoldható -- szülőkkel, nagyszülőkkel, barátokkal iskolában és iskolán kívül. Eddig még soha nem hagytak gyereket bent éjszakára. :))
Ellenpélda: a múlt tanévben tanult nálunk egy tizenegyedikes német cserediák. Év végén mindössze egy négyese volt, a többi ötös, és felsőfokú nyelvvizsgát is tett magyarból. :-) Alapok nélkül azért ez nem menne, lásd be…
Hollandiában pedig rengeteg féle iskola működik. Én Montessoriban, Jenaplanban (Ijvegschoole vagy mi ott a neve), Bicubeben és Freinetben jártam. A katolikust emlegették úgy, hogy a miénkhez hasonlít. Szval van választék, csak választani kell tudni a család szemléletéhez, elvárásaihoz igazodót.
Szia haliho!!
A többit nem annyira tudom, de Amerika tényleg valahogy így áll ahogy írtad. Viszont hozzá kell tenni, hogy a viszonylag laza, nem túl igényes ált. és középiskola után igen széles a kínálat felsőoktatási intézményből, nulla színvonaltól a nagyon magasig. És ott már nem mindegy (a rendszerből eredően) milyen eredménnyel koptatja a padot a hallgató. Meg az sem, hogy hol van az a pad.
Az általad leírtak alapján még az is érdekes, hogy akkor miért megy a hajsza nálunk az amerikai diplomáért? Mert jóval könnyebb bizonyos szakmákban alaposan befutni egy amerikai diplomával a zsebben. Mert valamiért tartja magát az elképzelés, hogy egy amerikai MBA többet ér, mint a mi jó öreg közgázunk.
Emlékszel, mikor sok hónapja vitatkoztunk Mr. Spockkal a liberális gyereknevelést illetően? És ő jött a sok negatív amerikai példával. És szegény Dr. Spockot hibáztatta (nem volt igaza). Hmmm.
Asszem off voltam kicsit, elnézést mindenkitől, abbahagytam.
Még náhány dolgot azért hozzátennék a holland, francia, német iskolához. Kollegám egy évet töltött Hollandiában, gyerekei ott jártak suliba. Megkérdezte kollegáját, az egyetemi tanszékvezetőt, hogy mégis mikor érik utol a holland gyerekek a magyar tudásszintet. A válasz rövid volt, és tanulságos: SOHA. Másik volt kollegám 6-8 éve él, dolgozik Köln mellett. Lányai ott járnak gimibe. Éppen tegnap írta nekem egy mail-ben, hogy ha bármi komoly szakmára szerette volna adni őket, akkor hazaküldi őket, hogy magyar gimibe járjanak... Volt szerencsém német, illetve amerikai középiskolát is próbált leányzót tanítani. Saját bevallása szerint az amerikai középsuliban 2-3 év alatt nem tanultak semmit. Személyesen olvastam angol szaklapokban olyan típusú sirámokat, hogy az angol középiskolákkal tenni kell valamit, mert életvidám, kiegyensúlyozott analfabétákat képeznek, akik alkalmatlanok a munkára. Többek közt ennek tulajdonították, hogy Anglia nagyhatalomból gyors ütemben visszasüllyedt a jelenlegi szintre. Unokaöcsém pillanatnyilag Svédországban van, múlt héten beszélgettem vele. Az a véleménye, hogy a svédek is egyre inkább az agyelszívásból élnek. Ha valami komoly projekt jelenik meg az intézetben, akkor szétnéznek és importálnak egy csomó kínait, indiait, oroszt, magyart... Az amerikai egyetemen 16 PhD hallgatóbó 1 volt amerikai a többi ázsiai... Lehetne még sorolni.
Szóval attól félek, hogy a káros teljesítménykényszerrel együtt nagyon könnyű megszüntetni a tanítást is. (A gyereket a fürdővízzel...) Nem egy helyen sikerült ezt már a világban megtenni. Ugyanakkor egy gazdag ország ezt piramisjátékszerűen el tudja fedni a munkaerőelszívással. Mi magyarok még nem tartunk itt, szóval nálunk a teljesítménykényszer nem adható fel teljesen. Nem a stresszes versenyistállókat sírom vissza mindenáron, de valahol középen van az igazság.
arrfelé vagy csak a férj dolgozik (esetleg az asszony 4 órát), vagy van lé bébiszitterre!
ez ma Magyarországon nem általános! errefelé az iskola nem csak tanít, nevel, hanem gyermekmegörző is egyben. ha tetszik, ha nem. amíg egy család rá van kényszerítve, hogy látástól mikulásig gályázzon, addig nem azon múlik a napközi, hogy mi a jobb a gyereknek, hanem azon, hogy nincs más megoldás!
Nagyon egyszerű: a gyerek nem kis felnőtt, hogy 8 órát dolgozzék.
Amikor a sulinkba bejárt egy Angliában nevelkedő, nagymamánál „nyaraló” kislány, negyedik végén még csak egyjegyűvel tudott szorozni, és kétjegyűvel összeadni. Ez itt nálunk a másodikos szint. Mégsem mondhatni, hogy minden angol kisegítős, urambocsá’ hülye, ugye? :-) És nyomatékosan kérték, hogy 4 óránál többet ne töltsön az iskolában, mert az már fárasztaná. A hollandoknál és a franciáknál sincs napközi az biztos (gyanús, hogy nyugatabbra sehol). Aki már látott hatévest délután kornyadozni iskolapadban, az keres más megoldást, akárhová is járatja a gyerekét.
Sziasztok. Többé-kevésbé végigrágtam a topicot, azért lehet, hogy valami kimaradt.
Én azt szeretném megkérdezni, miért nincs napközi? És ha jól láttam (a váci ovi/suli oldalán jártam) az ovi is csak délig tart, bár ott megoldható a délutáni felügyelet, valami ilyesmi volt.
De napközi miért nincs?
Köszi előre is,
Faxni
Először is elnézést szeretnék kérni a szokásos hibába estem. Nem olvastam végig a topik összes hozzászólását és az utolsó néhány alapján szóltam hozzá. Azóta már láttam, hogy az általam felvetetteket már megrágtátok régebben.
Én nem állítottam, hogy egyik negyedikes Waldorfos se tud olvasni. Ugyanakkor fatornyos falum elég régóta rendelkezik Waldorf iskolával, és a helyi lapban egy-két éve valóban megjelent egy konkrét panasz ezügyben. Az érintett - gyermekét egy ideig Waldorfba járató - szülő nem számolt be arról, hogy gyermeke dyslexiás lenne, erről fogalmam sincs, ő (nem én) az iskolának tulajdonította ezt a kudarcot.
Ugyanakkor elolvasva a topikot is saját - hagyományos iskolára vonatkozó - tapasztalataim alapján úgy gondolom, hogy a legfontosabb a tanár, a tanító személye. Ezt már többen leírták, én csupán megerősíteni gondolom. Kiemelten fontos az alsó tagozatban, amíg a gyerek beszokik az iskolába, megszokik egy sor dolgot. Hagyományos iskolánk 4-5 tanítónőjével kerültem kapcsolatba, és ugyanazon iskolában óriási volt a különbség az egyes osztályok hangulata közt. Volt merev, volt nagyon szeretetteljes, volt nagyon kreatív, mindenféle. Pedig az iskola, a módszer minden külső körülmény azonos volt. Szóval szerintem két igazán fontos dolog van: a tanító személyisége, illetve a kialakuló osztályközösség.
Egy dologra szeretném még felhívni a figyelmet: az előítéletek úgy érzem mindkét irányban működnek! (Ez nagyrészt természetes is.) Nekem a hagyományos iskolában nem lettek idegbetegek a gyerekeim, nem utálták meg a tanulást, az olvasást, találkoztak nagyon kedves kreatív tanárokkal is. Érdekes, hogy gyermekeimben több az előítélet a Waldorfos volt osztálytársaikkal szemben (akikkel időnként találkoznak), mint bennem.
Olvastam a Megyei Pedagógiai Intézet egy felmérését, hogy az állami iskolákból évi 5-8% analfabéta kerül ki... Ők azok, akik annyit buknak, hogy vagy elérik a bűvös 16-ot és kiteszik őket, vagy átengedik kettessel, hogy szabaduljanak tőlük. A szakmunkásképzőkben tanítók regélhetnének erről. És van ugye, aki még odáig sem jut el, hogy oda felvegyék.
(Láttam már zsolnais negyedikest is, aki nem tud olvasni. Hiába a módszer, minden a tanítón múlik, ill. a lelkiismeretén. A legjobb módszert is el lehet rontani...)
Tényleg nem akarok vitába szállni, de mi az hogy 4.-es Waldorfos nem tud olvasni?
Ez egyszerüen nem igaz, mármint az, hogy a Waldorfban nem tanítják olvasni öket. Mende-monda, ez terjedt el, és szájról szájra száll, mint a mese.
Az elsösök nálunk már tudnak olvasni, most március végén.
Az lehet, hogy azért jár az adott gyerek Waldorfba, mert egyéb problémái vannak (dislexia) és egyébként sem tudna olvasni. Az tény, hogy Waldorf iskolába több problémás gyerek jár, így terjedhetett el a fenti rossz hír.
Ennek az oka meg egyszerüen az, hogy a problémás gyereketől szeretnének az "állami" iskolák megszabadulni, mert nyüg nekik, ezért javasolják a Waldorfot, mert csak annyit tudnak róla hogy toleránsabb. Lásd az év közben átjött gyerekeket, mind valamilyen viselkedési/mozgás/értelmi problémás.
Vik.
Bevallom, hogy nekem nincs közvetlen tapasztalatom a Waldorf iskolákról, soha nem jártunk oda sem én, sem a gyerekeim. Ugyanakkor különböző gyermekeim osztálytársai átmentek, van, aki azóta már érettségi környékén jár. Másrészt gyerekeim rendszeresen együtt vannak pl. zeneórákon Waldorfos gyerekekkel. Velük és szüleikkel beszélgetve számomra vegyes a kép. Nemrég az egyik anyuka kb. így fogalmazott érettségi környékén levő lányáról (együtt kezdtek a fiammal, egy osztályban, valahol 2-3. általános körül ment át Waldorfba úgy emlékszem): ...oda talán még így a Waldorf után is felveszik... Ugyanis nekem ténynek tűnik az összes általam hallott visszajelzés alapján, hogy kevesebbet tudnak (NEM hozzák be később), mint a hagyományos iskolarendszerbe járók.
Még egy adalék: fatornyos kis falunk helyi lapjában pár éve panaszkodott egy Waldorfos szülő, hogy mekkora stressz a 10 éves negyedikes fiának, hogy még nem tud olvasni, mert mindenütt hülyének nézik.
Én abban nem tudok, nem szeretnék állást foglalni, hogy kell-e egy gyereknek negyedikre olvasni tudni. Azt se, hogy kell-e mindazt tudni, amit a hagyományos iskola megtanít. Ugyanakkor nagyon nehéz terhet ró azt hiszem valakire, pláne egy gyerekre, ha a társadalmi átlagtól jelentősen eltérő ruhát adnak rá.
Most folyik a "felvételiztetés" nálunk.
A feleségem beszélget a szülőkkel.
Eddig 12 jelentkező van, még várunk 5-öt.
Még mielőtt döntenétek:
- már egy éve görcsölünk hogy hová megyünk tovább szeptemberben, mert kinöttük az iskolát (a Tanácsháza nem ad)
- lesz-e időd takarítani, parkettát csiszolni, festeni, falazni, sütit sütni, nyulat ragasztani üveget festeni, énekkart alapítani, Waldorf Szalonba járni s ne soroljam
- minden szülőnek KI KELL vennie a részét az iskolával kapcsolatos munkákból, mert itt együtt kell élni az iskolával, ettől szép ez
- ha ezeket vállalod, és azt, hogy csak délig van iskola és nincs mellé napközi, tehát nem dolgozol, de azért nem terhes havi 10eFt tandíj, akkor a lehető legjobban választassz.
Vik.
S ami még fontos: a tanító és a szülők között. Ez a kapcsolat nem egyszerű szülői értekezlet. Közös elemzése az elmúlt időszak történéseinek és a következő időszak előkészítése is egyben.
Egyáltalán nem törvényszerű, hogy egy normál iskolában idegroncs lesz egy gyerekből, ezt senki nem állíthatja így.
Viszont az egészen bizonyos, hogy tetszik, nem tetszik a gyerekekre egyre inkább a gyerekközösség fog hatni az évek előrehaladtával, és az értékrendjük kialakulásában már nem csak a szülő vesz részt, amint iskolába kerül. A nap nagy részét ott tölti, más felnőttek is hatnak rájuk, minősítik a teljesítményüket, hozzátesznek a saját magukról kialakuló képükhöz, nem is keveset. Ha valaki w. iskolába adja a gyereket, az talán ezt a környezetet is választja, nem csak a módszert. Egy jó w. iskolában odafigyelnek a gyerekre, személyes kapcsolat van a tanítók és gyerekek között.
Az újak kedvéért egy kicsit a körülményeimről, iskolaválasztás előtt vagyok gyerekemmel, 3 helyere felvételiztem vele, de erről kicsit később.
Donna: az, hogy egy gyerek hogy érzi magát egy iskolában nagyon sok mindentől függ. Ha te pont a párhuzamos osztályok egyikébe jársz, lehet, hogy nagyon jó közösségre lelsz, és ragyogóan érzed magad, túltengő önbizalommal, balerinás gerinc-tartással együtt. Nem hiszem, hogy ez kimondottan iskola (isk-rendszer) függő lenne.
TITIKE: „-számítógépünk is van, használhatják is. De minek? Hogy lövöldözzenek, mint az eszementek? Szerintem még ráérnek vele akkor, amikor már értelmes dolgokra (világ megismerése, stb) tudják használni”
Csak megjegyezném, hogy nem csak lövöldözős, eszement-féle játékok vannak gyerekeknek számítógépileg, vannak, mesések, sőt ismeretterjesztő-félék is. Pl, ahol hangszereket kell felismernie a hangjuk alapján. Valóban: sokkal életszerűbb, igazibb, ha valóságban látja, hallja, neadjisten ki is próbálhatja a hangszereket, de lehet, hogy nincs minden családban, sőt W iskolában 30-40 féle hangszer. (Manó muzsika) Vagy állatokat, stb… A repülő kastély című játékot is érdemes megnézni.
Nikoszka írja: „És az a rossz, hogy hiába küzdünk mi kézzel lábbal a tévézés ellen (és nem is tiltással, hanem alternatíva felajánlásával, pl. társas, meseolvasás stb., amit el is fogad, és már nem is igényli a TV-t) ha a nap nagy részét olyan gyerekek közt tölti, akik másról sem tudnak beszélni, és az egész csoport Pokémonokkal és szörnyekkel játszik.... „
Ez az egyik olyan dolog, ami miatt nem igazán szimpatizálok a W-fal. Ez szól arról, hogy mégiscsak üvegbúra alatt nevelkednek a gyerekek (talán Vekerdy hasonlat), lefordítva: ha kikerülnek a nagybetűsbe, lehet, hogy nagyon rosszul fogják érezni magukat, hogy mégse minden olyan rózsaszín.
Szóval az én véleményem az, hogy mindaz, amiről itt beszélünk, az leginkább egy szülő feladata, hogy pl a gyerekkel szerettesse meg a könyveket, hogy tisztelje és vigyázzon rájuk. Itt nem feltétlen az olvasás szeretetére, és a könyvek falására gondolok, hiszen egy 0-6 éves gyerek is kell tudjon a könyvvekkel bánni, tudja hogy kell használni, már abban a korban is, mikor még nem is tud olvasni. Eyg szülőnek kell kialakítani azt, hogy a gyerek vágyjon a tudásra. Ambícionálni kell a gyereket, és mindez nem kimondottan az iskola feladata. Azért nem, mert egy gyerek ne akkor kezdje érezni, hogy bizony jó dolog a tudás, tanulás, mikor beül az isk.padba. A szülő dolga, hogy a mások tiszteletét, egymás segítését a gyerek leginkább autómatizmusnak érezze.
Én azt gondolom egy gyereknek úgy kell iskolába mennie, hogy midezzel tisztában legyen, és hogy ha kiegyensúlyozott, szerető, nyugodt családi háttérrel bír, akkor abszolút nem törvényszerű, hogy egy nem W iskolában „idegroncs” lesz, pillanatok alatt, vagy egyáltalán.
Eloszor nem tudtan, hogy sirjak-e vagy nevessek. Aztan megis ugy dontottem reagalok a leveledre. Mar ha egyaltalan felerek hozzad, oh Istenno."Puff."
Mibol gondolod, hogy nem mentem el nyilt napra? Vegul is tokmindegy, te ezt gondolod es mar velemenyt is alkottal ezaltal rolam. Pedig ha lenne egy csopp eszed, nem tenned. Mint ahogy azt sem, hogy sztarolod magad, mert ez nem az a topic. Tudod, aki fennen hangoztatja sajat tokeletessget, szeduletes IQ-jat, az mindig gyanus(a Camebridgei helyesen irva camebridge-i!).
Foleg ha azt sem tudja, hogy az IQ nem mutat mast, mint hogy milyen hatekonyan tudtal IQ tesztet kitolteni.Semmi egyebet.
Nem vagy te egy kicsit ontelt? Hozzaszolasod tobb, mint haromnegyede azzal telt el, hogy milyen remekszep es remekszoke(ezt gondoltam egybol a hozzaszolasod elolvasasa utan) es remekokos vagy.
De aki valoban az, az nem hangoztatja.....es tud helyesen irni is.(ha mar olyan sokat olvasott, hogy kinos volt neki az irodalomora:))
Meg aztan ha egy icipicit konyitanal a genetikahoz(gimis anyag) akkor azt is tudnad, hogy ket kimagaslo kepessegu szulonek azon a teren igen nagy valoszinusegel a mertani kozepet megkozelito kepessegu utodai szuletnek.(es nem osszeadodik a kepesseg) Vegul is ennek a nem tudasa sem lenne problema, ha nem vernel kenterbe mindenkit. "Puff"
"Talán utánanéznél, és akkor ismerős monentumok köszönnének rád a Waldorf módszerből. "
Fent reszletezett okok miatt nem biztos, hogy te vagy az, aki kioktathatna engem.(De talan meg a gyerkocomet sem)"Puff"
" Mert érettek voltak rá. Nem rendkívüli? "
Egyaltalan nem. Legfeljebb annak, aki masfajta kozegbol jott..."Puff"
"Kezdd el talán előlről az alapos olvasást! "
Erdemeben nem szoltal hozza, csak magadat dicserted.
Aruld el nekem, aki mindenkinel jobban tudtal mindent (sajat elmondasbol), hogy melyik hozzaszolasban volt a valasz arra, hogy mikent foglalkozik a tanar a lemaradt gyerekekkel? Ezt meg normalis iskolaban sem tudom, de ott nem is hirdetik magukrol...
(most piszkalodas jon:))
Elolvasva vegig a betuidet, egy hullo jutott rolad eszembe.
Egy szep, szoke, okos, IQ +150, peckes tartasu puffogo vipera.
Ugye milyen mulatsagos kepet festettel magadrol?
"Puff"
