Simon Peresz izraeli államfő szerint egyre valószínűbbé válik egy Irán elleni katonai támadás, amelyet Izrael és más államok hajtanának végre. Nemcsak Peresz, hanem Benjamin Netanjahu miniszterelnök és Ehud Barak védelmi miniszter is hasonlóan látják a kérdést - ők ketten a napokban a hírek szerint azt tervezték, parancsot adnak az iráni Natanz urándúsítójának bombázására. Ezt azonban megakadályozta, hogy idő előtt kiszivárgott az információ...
Mondom, önbizalom, és önbecsülés kérdése ez, olyan ez, mintha valaki ad arra, hogy rendszeresen sportoljon, vagy nem, lehet élni sportolás nélkül is, csak rövidebb ideig, és gyakrabban betegeskedve.
Az állami hozzáállással van baj nálunk, mi költjük az egyik legkevesebbet a honvédelemre a NATO tagországok között, a saját GDP arányában, mert a politikusok úgy gondolják, hogy abból nem húznak hasznot, és itt nem az anyagiakra gondolok, hanem a szavazatokra, pedig egy egészséges nemzet költ a honvédelemre is, mert az is a nemzeti büszkeség, és önbizalom része, hogy ha kell képesek vagyunk megvédeni magunkat, persze itt hasonló súlycsoportú országokra kell gondolni.
Én nem is abban látom a problémát, hogy közel kell repülni, hanem abban, hogy a levegőből lehet-e eredményes támadást végrehajtani, már úgy értem, ami megakadályozza Iránt, a célja elérésében, gondolom tanultak Irakesetéből,és a föld alá telepítik azt, amit kell.
Hm, a legújabb, Jericho III típusú rakétájuk hatótávolságára 4800 - 11 500 kilométer közötti becslések vannak.
"[...] de a robotrepülőgépek már pontosabbak."
Ahogy nézem, az Izrael rendelkezésére álló rakéták (Popeye, Delilah) hatótávolsága mindenképpen igényli, hogy Irán közeléből, területéről hajtsák végre az indítást.
Ha jól tudom Izraelnek van interkontinentális ballisztikus rakétája is, akár New-Yorkot is elérik, ha úgy akarják, persze azok pontossága nem a legjobb, de a robotrepülőgépek már pontosabbak.
Ez kétségtelen, ugyanakkor Irán ellen nagy mennyiségű repülőgépre lenne szükségük - amelyekhez komoly légi utántöltő-flottára (vagy tartalék repülőterekre) is szükség lenne (és akkor még csak az utazás kockázatait mérlegeltük).
Megjegyzem, kezd eléggé gyerekes fordulatot venni ez az eszmecsere arról, hogy a magyarok rossz katonák, az izraeliek jók. Ezt így kijelenteni, hm, eléggé felelőtlen dolog szerintem.
Az, hogy Magyarország nem volt katonai nagyhatalom - illetve nem voltak igazán sikeresek a mi szempontunkból azok a háborús konfliktusok, melyekben részt vettünk - az elmúlt évszázadokban, nem csak a magyar katonák felkészületlenségén múlt, hanem rengeteg egyéb körülményen is. 1848-49-ben például az oroszok erők bevonulásáig komoly pofonokat adtunk a császári haderőnek, ahogy a Rákóczi-szabadságharc sem totális vereséggel zárult.
Aki szerint pedig a magyarok nem igazán jó katonák, azoknak itt van néhány név:
Az pedig, hogy Izrael az elmúlt hatvan évet sikeresen élte túl - amely önmagában is komoly eredmény -, szintén nem csak az izraeli katonák elszántságán, hősiességén múlt, hanem a körülmények is alakítottak az eseményeken (amelyek egyébként nem vonnak le semmit az IDF képességeiből).
Annak ellenére, hogy 1920-ban elvesztette területének nagyobb részét, sikerült megőriznie államiságát, nem szűnt meg létezni, mint mondjuk Lengyelország a 18. század végén.
Hm, azért Irán mindenképpen nagyobb falatot jelentene - oda biztosan nem lenne elég nyolc F-15-ös (arról nem is beszélve, hogy Szudánt könnyebb is megközelíteni a Vörös-tenger felett), ráadásul van egy olyan érzésem, hogy a szudáni és iráni légvédelem között komoly minőségi különbségek vannak utóbbi javára.
Irán ellen nem hiszem, hogy elég lenne az Izraeli Légierő.
