Egy hosszú egyenes vezetőben egyenáram folyik. A vezető középvonala legyen az x tengely, az áram folyjon pl. jobbra. Tehát az elektronok balra mozognak. A megfigyelő ül az origóban, egy sereg elektron mozog felé jobbról. Tulajdonképpen egy mozgó elektron henger megy felé. A spec. relativitáselmélet szerint a megfigyelő szerint ez a henger a mozgás irányában összehúzódik, tehát a negatív töltéshordozók sűrűsége nagyobb lesz, mint a pozitívoké. Ergo a vezeték környezetében negatív elektromos tér alakul ki. De tudjuk, hogy nem.
Nem hiszem, hogy gázrózsával melegítették volna a tartályokat. Szerintem sokkal nagyobb a valószínűsége, hogy volt egy szivárgó kötésük és közben dohányoztak vagy nem volt mind a két tartály kocsi leföldelve normálisan és az egyik fel lehetett töltődve statikusan. Ha rossz helyen sült ki a szikra, akkor belobbanthatta a gázt.
Az pedig öreg hiba a tűzoltók és a rendőrök részéről, hogy nem kezelték úgy az összeset, hogy abban gáz van. Bár szerintem nem lehettek teljesen feltöltve a kocsik. A videód alapján egy 13 kg töltésű palack is jó nagyot pukkant, akkor 10m³ LPG annak sokszorosát pukkanja, főleg, hogy 3 robbanás is volt.
Kiderült, hogy egy parkolóban történt a baleset, ahol 6 darab tartálykocsi parkolt és két ember az egyik járműből megpróbálta átemelni a gázt a másikba.
A tűzöltők és a csendörök odamentem menteni, mert lakott terület volt, de nem tudták, hogy mind a 6 tartálykocsiba van gáz.
Tehát nem voltak fix tartályok, amire vonatkozik a szabvány.
Néhány órája, egy Bukarest melletti községben, egy cégbél, ahol 6 darab 10e literes propán (LPG) tartály volt, az egyik felrobbant.
A hírekbe azt állítják, hogy az egyik tartályból fejtettek át egy másikba a gázból, amikor az első tartály berobbant.
Utána egyenként még három. Egy ember meghalt és 46 tűzoltó megsérült, néhányan rettenetes égési sebeket szenvedett.
Én a BLEVE-nek nevezett jelenség kialakulására gyanakszom.
Idézek:
BLEVE, Boiling Liquid Expanding Vapor Explosion, a katasztrofális meghibásodásnak egy robbanás a következménye olyan nyomástartó edényben, amely cseppfolyósított gáz vagy gyúlékony folyadékot tartalmaz. A külső hőhatásnak kitett tartály a nyomásnövekedés következtében felhasad. A hirtelen nyomáscsökkenés nagy sebességű párolgáshoz vezet a tartályon belüli folyadék hirtelen vált át gáz vagy gőz állapotba. Az így képződött gyúlóképes elegy begyulladása robbanási sebességű (több száz m/s-os)a létrejövő térfogat-növekedés akár 2000-szeres értéket is elérheti. A lökéshullám pusztító hatással van a környezetre és az emberi szervezetre, továbbá a fellépő hő-terhelés, valamint a repeszek okoznak sérüléseket. A fizikai erő, amely hatására a BLEVE bekövetkezik, a folyadék gőztágulása a tartályban. Az LPG térfogat növekedése250-szeres a folyadék állapot térfogatának, a víz 1700-szorosára tágul az eredeti térfogatának. Ez az expanziós folyamat, amely szétfeszíti a tartályt, és biztosítja a gyors keveredést a tartályból kiáramló gőz és a levegő között, ami a jellegzetes tűzgolyó kialakulásához vezet.
Valaki van ezen a fórumon, aki elmagyarázná, hogy miért történt meg a első robbanás után a következő három, mert valószínű, hogy a 6 tartály a szabványnak megfelelő távolságra volt elhelyezve egymástól?
Hát ha volt az oxigén palackban gáz bőven, akkor nagyot szólhatott. Azok fel vannak töltve típustól függően 150-200 bar nyomásra. Biztonsági előírás, hogy zsíros/olajos ronggyal áttörölni vagy zsíros/olajos kézzel működtetni a szelepet szigorúan tilos. Mert ha rossz a tömítés és szökik a gáz, akkor a szelephez került zsír/olaj simán begyullad már szobahőmérsékleten is. És a tiszta oxigén atmoszférában rendkívül gyorsan és nagy hőmérséklettel ég.
No nem mintha egy disszu (acetilén) palack robbanás jobb volna. Mondjuk régen úgy fejlesztették maguknak az acetilént víz és kálcium-karbid reakciójából. Ahonnan vettem az esztergámat ott még volt zsákszámra kalcium-karbid és láttam élőben is a fejlesztő készüléket, pedig az csak pár éve volt.
Igaz az eladó már rég áttért a palackos gázra, de ezek megmaradtak neki.
Amúgy a nyomást továbbra se befolyásolja számottevően a cső keresztmetszete. Csak az egységnyi idő alatt átáramlott gázt.
Gyári kompresszor csövek 1,5-3 mm falvastagságig vannak lakossági használatra (max. 10 bar). A legvékonyabb amit találtam hirtelen 8mm-es külső átmérőjű és 5mm-es belső átmérőjű. Erre 20 bart mond a gyártó.
Nincs "CE" jelzés, tipikus házi barkácsolások, véletlenszerűen kiálasztott fém tartályok és olyan átmérőjű csövek és szelepek használata, amik éppen megtalálnak a fiókban. Kiszuperált tűzoltó palack és söröshordó még hagyján, de kiszuperált "aerosolos" fémtartályra hegesztett szeleptől borsódzott a hátam.
Értelemszerűen a kimenő csőnek nincsen köze a tartályban lévő nyomáshoz, arra utaltam, hogy szerintem a tartályból kivehető nyomást csökkenti le a szűk cső. Egy fél centis átmérőjű cső jó lehet bicikli kereket felpumpálni, autógumival már problémás, teherautónál már talán nem sikerül, gyerekeknek ugrálós légvárat biztosan nem, így felesleges 5bar vagy nagyobb nyomás a tartályban, ha a kis csővel úgyis lekorlátozza. Arra jó, hogy régi PC-ből szépen kifújja a port, de kétségeim vannak, hogy pl. festékszóró pisztolyhoz elegendő-e.
Gyerekkorom óta félek az ilyesmitől, szomszédban "maszek" lánghegesztő volt, szerencsére nem voltam ott, amikor felrobbant, szerencsére csak az oxigén tartály, nem a gáz, de hatalmas öntöttvas volt annak idején. Ehhez képest pár mm vastag lemezhordóba bepréselni akárhány nyomású levegőt nem jó játék számomra, jó lenne valami bevizsgálás szerintem. Különösen, hogy az ilyen videókat azért csinálják, hogy bátorítsák a dilettánsokat, hogy nem kell semmit tervezni, csak szedjék össze, amit találnak és csináljanak hasonlót és kész.
Kör (henger, gömb) alakú felületeken a belső nyomás tökéletetesen egyenletesen oszlik el (nincsenek erősen "támadott" pontok), ezért ezek lehetnek vékony falúak is. Komoly fal-erősítésre (vastagításra) ott van szükség, ahol valamilyen ok miatt muszáj eltérrn/eltávolodni az ideális gömb/henger formától. Ezért nincs pl szögletes/kocka alakú gáztartály, söröshordó, vagy búvárpalack :)
A cső keresztmetszete nem befolyásolja számottevően a benne uralkodó nyomást. Ellenben a szállított légmennyiséget már igen. Kis keresztmetszetű cső bohóckodni jó, de kell a normális keresztmetszet mondjuk egy légkulcs működtetéséhez. Nem akarom leszólni a Lidl/Aldi termékeit, de volt amikor olyan kicsi keresztmetszetű kompresszor csöveket árultak, hogy csak kereket fújni volt jó jóformán. Már egy festékszóró vagy egy légkulcs nem tudott róluk elüzemelni.
Nem veszélyes. Az összes CE jelzéssel ellátott kompresszornak létezik biztonsági lefujószelepe. Max. 8 bárra képes egy monofázisos egylépcsős kompresszor, a legfontosabb paramétere, a percenként szállított levegőmennyiség.
Kompresszorokat nézegettem, majd weben rákeresve néhány megoldáson kicsit elhűltem.
Az hagyján, hogy azt is kompresszornak nevezik, amikor a motorra egy dugattyús megoldással pumpálnak levegőt egy csőbe és azzal lufit, esetleg bicikli kereket fújnak fel, elég lassan.
A komolyabb megoldások persze valamilyen fém tartályt használnak, amiben tárolják az összepréselt levegőt és a motor csak akkor dolgozik, amikor csökken a nyomás, ha jól láttam a nyomásmérőkön, úgy a feléig ment a mutató, talán 4-5 bar nyomás volt a tartályban.
Azon döbbentem le, amikor némelyik megoldásnál átlátszó műanyag csövet, vagy slag-hoz hasonló hajlékony csöveket használtak, azokat nem repeszti szét a nyomás?
Illetve az átmérők is erősen változtak, volt, ahol kb. 1-3 cm átmérőjű volt a fémtartályon a fő csatlakozó, amire a nyomásmérőt szerelték közvetlenül, viszont a kijövő csövet gyakran talán fél-egy cm vastag műanyag csövek voltak.
Azt értem, hogy így lehet demonstrálni, hogy asztalról a port látványosan lehet lefújni vele, de a kisebb átmérővel nem korlátozzák le a nyomást?
A fém tartályokon is elgondolkoztam, volt erős, vastag tartály, talán söröshordóhoz hasonló, és volt vékony lemezfalú tártálynak látszó valami, egyaránt 4-5bar nyomással, nem túl veszélyes ez?
Jaj, ne gyerekeskedj. Most az elfogulatlan olvasónak úgy tűnik, nem vagy képes egy "bocs, rosszul fejeztem ki magam, spongyát rá"-ra sem, inkább a durci. :o)
Akkor mi az a "szinusz szabály"? Hasonló háromszögeket, arányokon alapuló számolást sejtek hozzászólásodból, de nem értem, miért "szinusz szabály" a neve. Mert jó, a szinusz is egy arány, amikor bevezetik, de ugyanaz igaz pl. a tangensre is.
Pl amikor egy távoli tárgy méretét/távolságát úgy tudjuk kiszámolni, hogy a látószögét összehasonlítjuk egy közeli és ismert méretű tárgy hossz és távolság adataival.
A háromszögelés szabályai már jóval időszámításunk előtt is ismertek voltak, tehát ez sem csoda (csak azon emberek számára, akik mindenütt csodát AKARNAK látni :)
A "belülről radiátorral eltakart vakablak" is egy jó tipp :))))
de némi utánaolvasás után azt gondolom, hogy ez a "találmány" valójában egy elektromosan fűthető (átlátszó elektronos fűtőfilmmel ellátott) üveglap, ami mellé 1-2 további üveglapot tettek, hogy a leadott hő nagyobb része csak az egyik oldalt (ne a külvilágot, hanem a szobát) fűtse.
Szerintem durván rossz lesz a hatásfoka, ha ezt beltér fűtésére akarjuk használni.
A fűtésileg elmaradott nyugati világban üvegek (ablak, tükör) páramentesítésre, üvegházak jégtelenítésée, hó-leolvasztsra használják a fűthető üvegtáblákat pl: https://heatvision.info/.
Ennyit mára az egész tudományos világot megdöbbentő magyar találmányokról :)
Gondolom valamelyik minisztériumnak anyagilag is megérte kiutalni mondjuk 100 millió ft fejlesztési támogatást erre IS :)
