Találtam egy győri bemutató rendszert, több évnyi adattal. A teljesség igénye nélkül próbáltam az EU solar beállításokal harmonizálni, elég jól sikerült.
Az eredmény: EU solar téli/nyári arány 34 %, mért győri rendszer 31%. Ez az időjárási variabilitáson belüli hibahatár.
Az érdekesség kedvéért megemeltem 70°-ra a dőlésszöget és a kalkulátor 50 % körüli téli/nyári arányt hozott most is, tehát a gyakorlatban 30 % körüli nyárira optimalizált rendszer télre hangolva hozhatja a 40 % körüli arányt... természetesen ennek jelentős része nyári veszteség formájában realizálódik, ami az éves hozam különbségben is látható.
Éppen ezt írtam, a beesési szögről, hogy hiába van nagyobb szórt fény, az nagyon nem fog annyi áramot termelni, mint szumma ugyanennyi napfény a megfelelő irányból.
Bocs, az ajanlaltban benne van az alvanyzat, de nem derul ki mi minden nincs benne, tetokampok, szerelvenyek vedelmek, stb. Telepites stb sincs benne, ez inkabb 12-13 milla lesz mire felkerul mindenestol valoszinusithetoen. Kivetel persze ha magad csinalod.
A hiba ott van, hogy telen egy hatodat termeli meg vele, mint nyaron, es mire akaraz optimalizalni, telre vagy nyarra. Azaz pl ha ceges igenyed van ekkora nyaron, telen kb ugyanugy a halozatot hasznalod. Ha meg nincs ekkora villamos energia igenyed nyaron, akkor meg hiaba termelsz, nem tudod hova eltarolni, felhasznalni. Hiaba termel ennyi energiat ez a napelemes sziget uzemed, nem fogod tudni teljesen kihasznalni sem, a kihasznalasi mutatod nem 100szazalek lesz, hanem lenyegesen rosszabb. Ha a teli fogyasztas 100 szazalekos kivaltasara tervezed, akkor nyaron ott lesz a sok felesleges energiad, amit nem fogsz felhasznalni. Ha telen oke, es felteteleztuk, hogy nyaron is ugyanakkora a villamosenergia igeny, akkor nyaron lesz 4-6xos tultermelesed, ami nem hasznosul. Ez kapasbol megharomnehyszerezi a fajlagos arat. Hiaba termelheted meg, nem fogyasztod el. Igy fajlagosan is lenyegsen magasabb arat kapsz.
30 kw napelem inverererekjel szerelvenyekkel mindennel nem 10 milla, az csak a napelem ara a legjobb esetben. Pluszba fel is kell szerelni, az alvanyzat se piskota ar meg am, nagysagrendileg 20-30 szazaleka mar a napelemek aranak.
Ezek mind novelik az arat, fajlagos arat igen jelentosen tobbbszorosere
Azert az a 30kWp napelem es 30kWh akku plusz hozzavalo cuccok az 15-20 millas beruhazas, egesz eletemben osszeadva nem lesz ekkora villanyszamlam. Mas megkozelitesben ez nekunk durvan tobbszaz eves villanyszamla. Nincs az az energiaaremeles es inflacio ami ezt behozna.
A téli termelés egyrészt a meredekebb tájolás (a függőleges sem optimális), másrészt a hidegben jobb konverziós hatásfok miatt lehet a globálsugárzás arányánál nagyobb.
Érdekes módon a függőleges tájolás maga tényleg nem hoz akkora pluszt a kalkulátor szerint sem, mint gondoltam.
Egy telepítés egy időintervallumban mért hozama ugyan nem általánosítható, de a Te adataidon is látható, hogy a 20% körüli téli termelést, amivel a gyakorlatban saccoltam nem lehetetlen elérni.
A polémia eredetileg Hehével arról szólt, hogy mit lehet kezdeni 30 kWp napelem + 30 kWh akkuval, ennek ugye vannak technikai és gazdaságossági aspektusai. Az alacsony lakossági áramárak mellett jelenleg nyilván nem érdemes túlméretezett rendszereket építeni, hogy azután eleressze, vagy 5 Ft/kWh áron adja el a fölösleget, ha azonban a piaci árak netán a 100 Ft/kWh közelébe keverednek csúcsidőben és az országszerte mostmár felszerelt okosmérők alapján ezt le is számlázzák majd, változni fog a megtérülési kalkuláció is.
A szort fenyrol amit irsz, hogy mindegy, na ez nagyon nem igaz, uiyen erovel mindegy lenne a tajolas is szinte Vannak felvezetofizikai okai meg mas is. Ha lesz kedvem es idom ra kicejten micsit, nagyon nem mindegy a beesesi szog.
Amire gondoltal az un. Feesnek lencse . Valoban csinaltak ilyet regebben de igazabol nem volt jelentos hatasa annyira a valosagban. Inkabb csak koncentralta kisebb helyejre, teruletekre, de isszessegeben nem nagyon segitett a hozamo .
A szórt fény-napelemmel kapcsolatban: a nepelemnek mindegy, hogy innen vagy onnan kapja a fényt, tehát a szórt fény ugyanolyan jó neki. Ami miatt mégsem tud annyit termelni belőle: a szórt fény intenzitása általában lényegesen kisebb (talán valamennyire kivéve a téli hómezőt, ami nagyon sok fényt visszatükröz), a másik fontos tényező, hogy a szórt fény jön mindenhonnan, ami annyit tesz, hogy mindenféle szögből éri a napelemet. A fényvisszaverődés mértéke annál nagyobb, minél kisebb szögben (minél érintőlegesebben) éri a fény a felületet. tehát a szórt fény - bár jön mindenhonnan - kisebb része hasznosul. Fényvisszaverődésben ugyanez a helyzet, amikor a fix tájolású napelemeknél a Nap elmászik az optimális poziciójából az adott napelem síkjához képest.
Egyébként rémlik valami olyan felületkialakítás, ami nagyobb beesési szögtartományból ebvezeti a fényt a napelem munkát végző rétegeihez. Sőt, láttam olyan félgömb formát üvegből (vagy hasonló anyagból) , ami a benne elhelyezett napelem panelre vetíti/töri a fényt, szinte bárhonnan jön. Általában a gazdasági megfontolsáok miatt nem alkalmaznak ilyeneket, hasonlóan a napkövető motoros rendszerekhez. Nem éri meg, jobban megéri több fix napelem, mint ugyanazon az áron beépíteni a napkövető mechanikát.
Nem tudom ezt az adatot honnan vetted, főleg hogy 2-3 óra alatt feltölti télen a termelés töredékén és ez 4-5 napig látja el a házat...........
Tegyük fel van egy 5KWp napelem rendszered (állítólag ilyesmi az átlag telepítések mérete).
Télen ez havonta durván megtermel 120-140kWh-t átlagosan mifelénk jó tájolásnál, de lesz amikor kevesebb lesz. Ezt mire betárolod, kiveszed, átalakítod stb lesz belőle mondjuk 100kWh-d havonta, napi 3kWh nagyságrendileg. Hát ezzel nem sütöd meg feltétlen a máglyarakást (ha villamos alapú sütőd van ). De sok másra sem lesz elég, mosógép, stb. Sőt lesz olyan is, ha havi átlagon belül nézzük, amikor napokig 200W-os termelés teljesítmény jön le belőle :-(.
Most ezt hasonlítsd össze egy téli hónap villamos fogyasztásával. nem mondom hogy semmire nem elég, de ez jóval átlag háztartás alatti fogyasztás kategória egy családnál.
Persze feltelepíthetsz mondjuk 3-5x ekkora napelem mennyiséget - ha van hová és van akkora helyed, meg sok pénzed, de a gazdasági megtérülés innentől a végtelenben nyúlt el, főleg ha még egy olyan akkupack rendszert is mellé akarsz tenni inverterestől mindenestől, ami kiszolgálja ugyanazon fogyasztókat, mint amit most használsz.... Sajnos villamos területen a sziget üzem sokszorosára emeli a fajlagos árat a leendő vezetékes áramhoz képest (van nekem is egy kisebb, de ha kell át tudom kapcsolnia házra a hálózat kizárásával, volt már rá példa áramszünet esetén).
Ezt amit látok és beraktál nem egyértelmű milyen tájolással raktad be.... Ha tisztán déli, akkor ez a valóságban kizárt érték.
Tizenéve van napelemem, tudom miről beszélek, volt függőlegesen is dél felé, nem hoz egetverően többet télen, mint a tetőm ami kb. 44 fokos - kb. 10-15% pluszt jelentett télen. Ami többet hoz az a napraforgó berendezés, de az meg kb. gazdaságilag vállalhatatlan kategória szerintem, elvesz a kertből helyet, stb..
De közelítsük meg azzal, hogy mekkora a besugárzott energia mennyisége, ezt hívják globálsugárzásnak.
A globálsugárzás átlagos havi értékei Magyarországon a 2001-2020 közötti időszak alapján
Itt láthatsz mindent, mellébeszélés nélkül, ebből nemhogy a 40-50% nem hozható ki amit állítottál, hanem jó ha 20% kijön a legrosszabb hónapokban még akkor is ha ideális lesz a tájolásod, és tegyük fel napfénykövető rendszered van és maximálisan tudod hasznosítani. De ilyen a legritkább esetben van, így az arány ennél is rosszabb lesz sajnos. Mégpedig azért, mert a téli hónapokban a sugárzásnak jelentős része szórt fény formájában van meg, amit kb. minimal szinten hasznosít a napelem. - ezt nagyon nehéz kalkulálni és ebben el is véreznek a kalkulátorok általában. Azaz nem csak kevesebb a sugárzás mértéke, hanem abból is a direkt sugárzás összetevője még kevesebb :-(.
Nézzünk konkrétumokat. Nálam kétirányú a tető, 44 fokos bólintással. Kb. 135 fokban törik meg a ház, ebből az egyik fele dél felé másik fele délnyugat felé néz. Amikor építettük, akkor ezt találtuk legjobb megoldásnak (jobbnak mint a nyugat keleti benapozást) minden szempontból (pl a passzív napenergia hasznosítást is figyelembe véve) - és ami még belefért a HÉSZ szabályzásba
Namost megnézem az adatokat, mondjuk az idei évre.
2023 júliusi termelés - 467 kWh 2022 december - 98kWh 2023 január - 123kWh
Szóval a korábbi állítás amit mondtál nem adja ki, erre is reagáltam.
Ha tegyük fel déli vagy mondjuk 80 fokos déli dőlésszöggel rakom fel a napelemet (mert van akkora bazi nagy déli felületem, manzárd tetőm, akármi, és el is fér, bár ez egy csoda ház lenne), az kb a fentihez képest plusz 10%-ot hoz télen, azaz lesz 110 és 125kWh. Azaz a függőleges tájolás hoz a kevés termeléshez + 10-15%-ot, télen, abszolute értékben mondjuk 20-30kWh-t egy évben.....kérdés ezért mit kell esetleg feláldozni, mert a tetőnél jobb helyen nehéz elképzelni a napelemet, főleg nyáron mert árnyékolja a tetőt, jelentősen hűtve azt, élhetőbb lakteret biztosítva (főleg ha van tetőtér beépítés is).
Ha továbbmegyünk - keleti nyugati tájolás.
Ezzel két gond van. Ha kelet nyugati tájolású a házad, akkor pl sokat vesztesz a passzív napenergia hasznosítás terén (és hőtechnikailag is, mert jobban fog hűlni / kevésbé fog melegedni a házad valamennyivel) :-(. Ez már komoly kompromisszum önmagában, ilyen szempontból jóval több a veszteséged, mint 20-30 kWh éves szinten.. Plusz azonos éves hozam megközelítéséhez több napelem fog kelleni mennyiségben, kb. + 50%, és emellett 1MPPT szabályzós inverter helyett kell a 2 MPPT-s szabályzó, hogy valósan külön kezelje a két stringet. Ez viszont jelentősen többlet költség így mindenestül. Igaz hogy napi szinten valamennyivel elnyújtod a termelést, mondjuk max egy két órával, de cserébe lesz egy nagyságrendileg másfélszeres árú beruházási költséged (több állványzat, több napelem, több szerelési költség, valamivel drágább inverter, a két string miatt két védelmi rendszer, dupla doboz/szekrény és szerelvények, levezetők, fúrás, faragás, stb, stb)..... Biztos megéri az a valamekkora többlettermelés és kis időbeni kitolás a jóval nagyobb beruházási költséget? Mert mi van ha pl. a déli oldalra felteszel még pluszban pár tábla napelemet a korábbihoz képest? Nem leszel sokkal messzebb a hatástól. Szerintem nincs arányban a plusz költség és a napi egy két óra termelési kitolás néhány megtermelt kWh-ja (ne feledjük, eme kitolt időszakban már nagyon kevés energia gyűjthető be) a beruházással.
Egyébként talán a legjobb megoldás a köztes megoldás, amit mi is szerettünk volna (és valamennyire sikerült). Azaz nem tisztán délre néz minden, hanem képzelj el egy 135 fokos szöget (lehet persze 120 is, vagy hasonló), és a csúcspont néz dél felé. Ezzel nyitod kicsit a lehetőséget, kicsit jobban előbb kezd el termelni, kicsit tovább jobban termel (nem de hő de sokkal) de ugyanakkor a benapozásod is megmarad úgy kb. elég jól. A gond, hogy ez pl. nem mindenhol lehetséges, meg vannak hátulütői is. Pl. drágább lesz a tetőd mondjuk egy sima délre tájolt téglatesthez képest, drágább az ácsmunka valamivel, több faanyag, stb. Mi mindenesetre anno ezt a megoldást választottuk (annyi különbséggel, hogy nem a tompaszög szögfelezője néz dél felé, hanem az egyik tetőfelület, ennek HÉSZ és telekelhelyezkedési okai voltak, nem lehetett vele mit kezdeni), hogy jól döntöttünk-e passz.
És még millió oldala vonzata van persze az egésznek. Pont ezért az emberek 98%.a aki szerel napelemet a tetőre felteszi, áll amerre áll a ház. Minden mást bonyolultabbá, nehezebben kivitelezhetővé és drágábbá teszi a rendszert annyival, amennyivel többet viszont nem hoz a konyhára :-(. Persze szerelhetsz fel pl kerítésnek függőleges napelemeket, ha éppen délre olyan telektájolás van meg lehetséges, stb, szóval vannak lehetőségek ilyen olyan módon, de sajnos az ésszerűség alapvetően a tetőre szerelést hozza ki a legjobb megoldásnak.
(ebben a konkrét példában az a durva, hogy olcsóbban kijött folyóméterre - használt - napelemből építve, mintha normál kerítést épített volna)
"A hó nem tud megállni 60-70˚-os telepítésű napelemen."
Először is az adottságokhoz kell igazítani a telepítést. Ha van 70 m2 37 fokos dőlésű tetőm DNy 5 fokon, nem fogok a talajon állványra napelemet szerelni. Vagy éppen a keleti - nyugati tűzfalakra. :-(
Ahogy mondod... valamikor ki is számoltam, hogy az időjárási adatok alapján kb. 8 napra kell készletezni, ha jól emlékszem, 90%-os ellátottság eléréséhez.
Ez egy faktor, mekkora akku kell, másik, hogy mennyi napelemtúlméretezés kell hozzá a nyári termelésviszonylatában.
Ez megoldható, ha nem is rentábilis a hálózati vételezéshez képest.
Ha fűteni is akarsz vele, az más kategória, null kalóriás ház kell hozzá. :-)
Tehát villanyfogyasztásra, 13 kWh/nap nyáron kell ~3 kWp, télen optimális környezetben ~10 kWp napelem, általában talán ~15 kWp.
Ha a fűtést meg tudod oldani napi 13 kWh-ból akkor elég lehet a 30 kWp, de ahhoz kellene kb. 200 kWh akkupakk a 8 napos, ködös-felhős idő átvészeléséhez. Akkor az idő 90 %-ában függetlenedhetnél a környezettől.
Csak szólok, hogy nem biztos hogy a kolléga vitázásának értelme van.
Megfelelően méretezett napelemcsoport egy-két-három óra alatt feltölti azt az akkukapacitást ami a minimum termelés mellett (5-10 százalékra gondolok) aztán három-négy-öt napig ellátja a háztartást...
A gyakorlatban valóban nehéz elérni, mert általában van valami terepakadály az alacsonyan álló Nap előtt.
Kerestem egy telepítési kalkulátort, ahol a korábbi besugárzási adatok alapján lehet kalkulálni 30°és 65°-os dőlésszögnél, 2010-2020 között Magyarország középtájon.
Amíg éves elszámolással lehet virtuálisan tárolni a napelemes termelést, addig a telepítésnél a maximális hozamra kell törekedni a környezeti adottságok figyelembevételével.
Amikor alapvetően saját fogyasztásra kerül a termelés akkor a fogyasztási szokásokra kell optimalizálni a napelemek elrendezését. Például nyugatra, vagy K-NY-ra tájolni a napelemeket, hogy a termelési csúcs lelapuljon, vagy késő délutánra tetőzzön.
Fűtésre optimalizálásnál a téli benapozási szögre kell állítani a napelemeket, közel a függőlegeshez. Ezzel lehet növelni a téli termelést, a nyári, illetve a teljes évi rovására.
A hó nem tud megállni 60-70˚-os telepítésű napelemen.
Ahogy erbe is irta, a 30-40 szazalekos ertek kizart. Nem hogy a napos orak szama joval kevesebb, hanem annak a fenybesugarzsi erteke /eennyisege is toredeke, plusz emellett a szort feny aranya is joval magasabb.
Jo ha a legrosszabb honapokban 1/5-et megtermeli meg teli tajolasnal is. Persze vannak kiveteles napok idonkent, de nem ez az atlag.
A Baross utcában is van ilyen bérirodaház, annak a cégnek voltam (egy rövid ideig) a műszaki vezetője amely építette és üzemeltette, amikor először ott jártam beparkoltam a pinyóba, pont jött egy kábelátvágás a Szabó Ervin könyvtárnál, így pár órára bent ragadtam, majd amikor az ELMÜ visszaállítottam a delejt és a felszínre hozta a felvonó a cég autóját, mégsem tudtam kiállni, mert valaki beparkolt a kihajtóba.
Úgyhogy frankód dolog a garázslift.
Más: a 80'-as években a Kommber -nél dolgoztam, klassz műemléki épületük volt, hatalmas diszteremmel, amelyben évente egyszer-kétszer építészeti kiállítást tartottak, meg ott ülésezett az Ifjúsági parlament, hasonlók. Ma az épületet úgy ismerik, mint karmelita kolostor. Na ott ábrándoztam arról, hogy milyen jó lenne egy ilyen szép panorámás emeleti helyiségben (akkori) kedvenc elfoglaltságomnak a kocsiszerelésnek hódolni. Légteleníteném a féket, cserélném a nyomólapot és közben kitekintgetnék a pesti panorámára. Szólnának közben diszkréten a Baccara számai, stb...
Na ekkor jött a nagy kérdés: hogy kerülnének föl az autók a II. emeletre? Nyilván valamiféle felvonóval - én meg rájöttem, hogy már megint bilibe lóg a kezem.
" télre optimalizált telepítéssel kb. a nyárinak a 30-40%-át képes a legsötétebb hónapokban megtermelni."
Ezt ki mondta? Mert a november olyan sötét szokott lenni, hogy naponta 100-350 Wh jön le. Január-februárban meg alkalmanként 2 hétre rátelepszik a hó, na az semmi. :-(
