A hagyatéki leltár ádtuma szerintem a felvételének a napja. Ez egy okirat ami bizonyítja a tapasztalt és a bevallott dolgokat. Ugyanakkor a hagyaték, mint egész a halál pillanatával a jog erejáénél fogva minden lépés nélkül automatikusan száll ált az örökösökre.
itt követtétek el a hibát... miért nem alkalmaztatok független műszaki ellenőrt?
Egyébként a leírásod alapján szvsz. nem teljesített szerződésszerűen, (azaz hibásan teljesített, ott pedig a kijavítás -> árleszállítás -> elállás csodás triásza jön a képbe), de elnézve az ügyet itt már úgyis a bíróság mondja meg a tutit... ;)
Nem vagyok egészen biztos benne, hogy ide való-e a kérdésem, de nem találtam "testreszabottabb" topikot.
A hagyatéki leltárt milyen dátummal állítják össze? A halál napjával, vagy az elkészítésével?
A problémám, hogy igazolnom kell egy bevételi nyilvántartást vezető evás bt-ben lévő üzletrész forgalmi értékét a hagyatéki tárgyalásra, (a tag 2010. január 2-án halt meg), de egyelőre nem tudom, hogy a jóváhagyott 2009. évi osztalékkal mit kezdjek (a jóváhagyás dátuma értelemszerűen később volt, mint a haláleset).
102. § (1) A törvény erejénél fogva áll be a mentesítés a) közérdekű munka, pénzbüntetés és főbüntetés helyett alkalmazott mellékbüntetés esetén - foglalkozástól eltiltás vagy járművezetéstől eltiltás esetén a foglalkozás vagy a járművezetés gyakorlásának joga kivételével - az ítélet jogerőre emelkedésének napján; b) felfüggesztett szabadságvesztés esetén a próbaidő leteltének napján;
A levélben elviekben szerepel az adatkérés oka, és pedig, hogy mik a jövedelmi viszonyaid. Ha nem nyilatkozol, enélkül döntenek, nem veszik figyelembe a "büntetés" kiszabásakor a vagyoni viszonyaidat.
Mint eljárásr alá vont személy élj eljársi jogoddal, ha nem idéznek és menj be, tégy nyilatkozatot ha jónak látod- az üggyel kapcsolatban.
van egy rakat, üsd be a google-be, ki fog dobni sokat. Kábé az ügyvédek fele foglalkozik végrehajtással. Ha meg te akarsz kiadni egy ilyen megbízást , egyszerűbb, ha egy végrehajtó irodához fordulsz, ők hamar megoldják a problémádat. Csak nem éppen a legszebb társaság...
Nem tudom, ezen a fórumon találok-e jogászt, aki megfelelő válasszal szolgálna egy végrehajtással kapcsolatban? Várom megtisztelő jelentkezését, hogy feltehessen a konkrét kérdésem!
nincs ezen mit "jogászkodni": a földhivatalban van térkép, meg hozzá tulajdoni lapok, azokból feketén-fehéren kiderül, hogy az adott terület kinek a tulajdona, és közterület-e vagy sem (ez utóbbi egyébként már a térképről is látszik, mivel a közterület helyrajziszámát zárójleben tüntetik fel).
az, hogy miként lett köz- vagy magánterület, azt hiszem, nem annyira fontos, mint hogy most mi a státusza.
egyébként nem tartanám reálisnak, hogy az utca és a mellette futó patak közti pár méteres sávot külön (nem közterületi) telekké nyilvánítsák, hiszen egy 5-10m mélységű telekre úgy sem lehet értelmesen építkezni.
Szerintem nincs rossz helyen a kérdés, de én, mint laikus, nem értem. Főleg azt nem, hogy miért lenne a szomszédé, ha a Ti kertetek előtt van, és ráadásul az utca és a patak között. Bár igazából azt sem, hogy mi a baj a farakással, de ez már más tészta. Ha nem akarjátok, hogy ott legyen, akkor kérdezzétek meg az önkormányzatnál, hogy miért van ott!
Üvd. mindenkinek Azt szeretném megkérdezni, hogy a patakpartja a patakhoz tartozó közterület vagy lehet bizonyos kiszélesedéseknél magánterület is, ha a kiszélesedett patakpart meghaladja mondjuk az 0,25 métret? Vagy van erre egyáltalán valamiféle szabály? Valójában a patak és az utca között lévő patakpartja ami egyes helyeken szélesebb (0,25-0,90m-ig), a szomszéd lakói magánterületként használják, fatárolásra. Azt állítják, hogy az övék, a telekkönyvi hivatalon megnézették, de papírt nem tudnak felmutatni. Viszont a helyi polgármesteri hivatal szerint közterületnek bizonyul. A poén az, hogy a farakás a mi kertünk előtt van a keskeny patak és az utca közötti patakparton. Ha tud valaki erre irányuló törvényt közterületi szabályt vagy valamit akkor nagyon kérem írja meg, mert szeretném, ha a házunk tájékát nem farakás díszítené. Előre is köszönöm szépen. Ha nem jó helyen tettem fel a kérdést akkor bocsánat. Szép estét.
csak annyit fognak engedélyezni (gyámügyisek)a lakásvásárlásra fordítani, amennyit az értékbecslő megállapít.
nem így megy a dolog.
készül egy szerződéstervezet. ez eljuttatjátok a gyámhivatalnak, mellé egy kérvényt, hogy mit is szeretnétek (az adott ingatlant megvenni a kiskorúnak a pénzéből).
a gyámhivatal megkeresi a helyi önkormányzatot, és egy ún. hivatalos adó- és értékbizonyítványt kér az önkormányzattól, amely kb. azt tartalmazza, hogy az adott ügylet tekintetében az adott érték megfelel/nem felel meg az önkormányzat adóügyi osztálya szerint az ingatlan értékének. tehát nem független értékbecslés kell, hanem az önkormányzaté, és nem általános értéket kérdeznek, hanem a konkrét szerződéses feltételeknek megfelelőt. lehet a dolgot gyorsítani, és az értékbizonyítványt közvetlenül kérni a helyi önkormányzattól.
ha a gyámhivatal szerint az ingatlant értékén venné a kiskorú (ezt bizonyítja az értékbizonyítvány), és általában indokoltnak tekinthető a vétel (van pl. miből enni adni a gyereknek, tehát nem kellene kajára a pénz), valamint kellően idős kiskorú esetén (jellemzően 14 év felett) a kiskorú maga sem tiltakozik ez ellen, akkor a gyámhivatal engedélyezi a vételt.
ha eddig nem volt a szerződés aláírva, akkor ezután alá lehet írni a szerződést, jóváhagyásra be kell nyújtani a gyámhivatalhoz, ha mindenben megfelel a gyámhivatal előzetes előírásainak (pl. biztosan nem teljesíthet előbb a kiskorú, mint a másik fél, nem vállalhat semmilyen előnytelen kötelezettséget), akkor jóváhagyják. ezután már alkalmas lehet a földhivatali bejegyzésre.
egy ilyen ügyintézésre 1 hónapot simán számolhattok.
Én meg laikusként épp azt gondoltam volna hogy az írásszakértő tud mit kezdeni az aláírásokkal, mert az egy fénymásolaton is vizsgálható "ki (nem)követte el", de az is igaz hogy a tintát viszont már nem tudja megvizsgálni. Amit viszont nem lehet már nagyon vizsgálni a hiteles másolaton az hogy pl nem lett-e "összeollózva-fénymásolva" az eredetinek mondott szerződés amiről a hiteles másolat készült, van-e rajta szárazpecsét. Ez a feladat hárul gondolom a közjegyzőre, de ő meg szerintem csak amatőr hamisítványt tudna kiszűrni.
"Illetve biz. bankok biz. esetekben nem fogadják el a hitelesített másolatot pontosan ezen oknál fogva. Általában komolyabb üzletek esetében"
Lakáshitel, 30 milliós ingatlan, és mondjuk 10-15 milliós hitelösszeg az nagyobb üzletnek számít? Ez a banknak nem lenne szerintem túl nagy kockázat, mert még ha nem is lenne használati szerződés, 30-50 %-ért csak el tudná passzolni az ingatlant.
Kíváncsi lennék a konkrét banki gyakorlatra. OTP-nél érdeklődtem náluk hogy van, de nem adtak választ.
Ahogy látom per pillanat annyi biztos hogy hátrébb nem leszek vele ha lesz pár hiteles másolatom:). Rákérdeztem és az eredetire nem írnak semmit (pl hogy : másolat készült róla ekkor és ekkor) tehát az megmarad "szűz" formájában.
Az meg talán megoldható valami módon hogy ha eladom a lakást, és a vevő viszi az egyiket a két eredeti szerződésből -mert hitelt vesz fel a lakásra- akkor biztosan visszakapjam ha mégsem veszi meg a lakást.
Pl gondolom ilyen esetben a foglalóban úgy állapodnak meg a felek, hogy az abban az esetben visszajár ha a bank mégsem adja meg a hitelt. És ki lehet kötni hogy a szerződés sértetlen visszajuttatása is feltétele a foglaló visszaadásának. Pár millióért már csak visszahoznák:). De ez csak laikus ötletelés részemről.
Vagy ha nem megoldható, várok amíg jön majd egy "készpénzes" vevő:). Csak az idő ugye pénz...
a másolatot ugyanúgy elfogadják. Van azonban különbség a gyakorlatban. HA a hitelességére vonatkozó vélelmet akarod megdönteni bírósági eljárásban akkor a másolattal az írásszakértő nem tud mit kezdeni.Az eredetivel meg tud. Illetve biz. bankok biz. esetekben nem fogadják el a hitelesített másolatot pontosan ezen oknál fogva. Általában komolyabb üzletek esetében, mert esetleges balhé felmerülésekor a fenti problémával szembesülhet a bank.
Elég óvatosan fogalmazott a fickó, de végülis részint igaza van.
Az tény, hogy az eredeti az eredeti, a másolat az másolat, még, ha hiteles is. :) Ettől függetlenül nem kell aggódnod, mert én nem hallottam még olyanról (sem bíróság, sem földhivatal vagy egyéb közig hatóság), ahol ne fogadták volna el maradéktalanul az eredeti okirat helyett a közjegyző által készített hiteles másolatot. Már csak abból a megfontolásból is, hogy az eredeti okirat száma általában véges, és van, hogy pótolhatatlan. (pl. öreg ügyvéd által készített adásvételi, aki azóta jobb létre szenderült)
Egy közjegyzőt megkérdeztem a ügyvéd által ellenjegyzett eredeti használatmegosztási szerződés hiteles másolatának joghatályáról (illetve többet is, de éremben Ő reagált eddig). Következő választ kaptam (pontosabban egy közjegyző-jelölt válaszolt az iroda nevében):
"arra a kérdésére a válasz, hogy a joghatálya ugyanaz-e, mint az eredetinek, arra az a válasz, hogy míg az egyik egy eredeti dokumentum, úgy a másik csupán egy közjegyző által készített hiteles másolat, ami szószerint megegyezik az eredetivel. Vannak helyek ahol elfogadják, de biztosan vannak olyan helyek is ahol, az eredetire van szükség. Általában azonban mindenhol elfogadják a hiteles másolatot."
"Vicces" számomra hogy úgy látom a jogászok között sincs egységes álláspont arról mi is a helyzet. Csak van erre valami paragrafus nem? Vagy akkor hivatkozzon arra hogy erre nincs paragrafus, de ez és ez a bírósági gyakorlat stb... Azt elhiszem hogy egy bank törvényen "felüli" extra követelésekkel is élhet ezért erre nehéz precíz választ adni hogy vajon elfogadják-e egy hitelfelvételnél a hiteles másolatot. Lehet hogy ez bankfüggő. Megjegyzem egy közjegyzői iroda nem hinném hogy ne találkozna a kérdéssel, és ne lenne konkrét tapasztalata erről. Furcsállom.
De hogy pl egy bíróság birtokper esetén elfogadja-e (mi a törvény) az szerintem egy közjegyzőtől -tehát aki készíti a másolatot- elvárható hogy képben legyen ezzel kapcsolatban. Mert mégis kitől kéne megkérdeznem a kőművestől? :)
Mert ebből a közjegyzőjelölt által adott válaszból nekem nem az jön le hogy a hiteles másolat joghatálya megegyezik az eredeti okiratéval...
Nagyon szépen köszönöm ezt a kimerítő választ. Még egy kérdést: az elhunyt házastárs leszármazói megválthatják-e a haszonélvezetet az életben maradó házastárstól? És ezt köteles-e elfogadni?
Ugye ez a haszonélvezeti jog csak az általuk lakott ingatlanra vonatkozik, tehát az egyéb ingatlanokra nem?
A túlélő házastársat minden vagyonra haszonélvezeti jog illeti meg, amit nem ő örököl, ha újraházasodik, akkor ez a haszonélvezet megszűnik. Egyébként a házastárs "állagot" (tulajdonjogot) is örököl, nemcsak haszonélvezetet, amennyiben nincs az örökhagyónak leszármazója. Ezalól - ha nincs végintézkedés - akkor az ági vagyon a kivétel, ha van ilyen (az örökhagyó felmenőjétől öröklés vagy ingyenes juttatás útján szerzett vagyon). Azt az ági örökösök öröklik (örökhagyó felmenői, ha nincsenek, akkor annak leszármazói), nem a házastárs. Végintézkedés esetén pedig a kötelesrész szabályai "játszanak".
Köszönöm a választ, akkor nem sok értelme van a lakást most eladni nekik a héten, ha majd egy hónap múlva jár le a biztosítás és azt még gyámügyi letétbe teszik, majd kérvényezik az ingatlanvásárlást, mert az értékbecslés alapján, csak annyit fognak engedélyezni (gyámügyisek)a lakásvásárlásra fordítani, amennyit az értékbecslő megállapít.
Sziasztok a helyzet a következő, adva van egy lakás, amit a vevő egy 6 éves gyerek részére szeretne megvenni, akinek ő a gyámja (édesanyja).A pénz a gyerek biztositásából lenne, ami 1 hónap múlva jár le, és az anyukája fogja felvenni, de a pénza gyereké. Mit kell intézni a gyámügynél, milyen sorrendben, hogy megy ez???, Legyen szives aki tudja irjon rá, mert nagyon SÜRGŐS!!!!!!!
Egy egyszerű kérdésem lenne: megilleti a haszonélvezeti jog a megözvegyült házastársat akkor is, ha a lakás, amelyben laknak, még a házasság előtt a másik fél tulajdonában volt?
Az ügyvéd elküldene melegebb égtájra szerintem (nem én fizettem ráadásul hanem a tulajdonostárs), már ott se voltunk egymásnak szimpatikusak, mert ott is érdeklődtem részletek iránt:) inkább hiszek neked hogy nem számít.
Ebből az idézetből nekem egyébként nem a térbeliség jön le a "bélyegzője mellet" szó kapcsán, hanem a "bélyegzőjén kívül" vagy "bélyegzőjén felül" -nek megfelelő megfogalmazásnak érzem.
De úgyis az a lényeg mi a gyakorlat, és ha nem érdekes akkor megnyugszom. Egy idősebb ügyvéd volt aki így nyomta, és úgy látszik neki ez a szokása, csak rászóltak volna 30 év alatt ha gond lenne vele. Valószinüleg túllihegtem ezt is.
Majd a közjegyző amikor hiteles másolatot készíttetek szól ha nem tetszik neki.
