Legyen ez a Fremos szabvány szerint játszott, digitális modulüzem topikja.Ez nem azt jelenti, hogy ez a FREMO hivatalos magyar topikja! Csak kellett egy olyan hely, ahol beszélni tudunk a felmerült kérdésekről, úgy hogy azokat nem zavarjuk a többi topikon, akiket nem érint...
FREMO honlapja:
http://www.fremo.org
A kétfajta kivitelnek nem egyforma a mechanikája? Ha jól láttam, a régiek között volt olyan, aminek csak tárcsája volt, másoknak pedig (gondolom, nagyobb állomásokon) egy doboz, amiben a petróleum lámpa volt. Amilyen a harmadik képen van - sajnos nem tudom kinagyítani és nem találok nagyobbat az albumodban sem.
Az alább bemutatott modellek az ún. Krolupper állítóművek és váltójelzők. Ilyet ma már újonnan nem építenek be. Újra divat lett az ún. "forgólapos váltóábra", aminek a szerkezete is egyszerűbb kivitelű - bár nem is olyan szép.
Az a helyzet, hogy Tamás barátom meg is tervezte nekem a régi állítóművet, akár ki is lehetne nyomtatni, csak egyelőre nincs miért. Ha valaha nekiállok Pannonhalmának vagy Veszprémvarsánynak akkor biztosan Krisztuselőtti forgótányéros állítóművekkel lesz szerelve, de Bakonybánkon ezek az állítóművek voltak telepítve az általunk modellezett korszakban, így muszály ebből kihozni amit lehet.
Kétfajta forgó váltójelző van, a Gyermekvasúton mindkettőből látni még üzemben. Az egyik a régi, magas rudas, kerek tárcsás, a másik pedig a legújabb, alacsony, szögletes tárcsás, fényvisszaverő kivitelű.
Én ezért kerestem anyagot a régi váltóállítókról, amelyeknek az egész feje forgott. Az sokkal egyszerübb mechanika, talán még H0-ban is elkészíthető mozgó kivitelben. Van még egy-két példány az országban, pár éve fényképeztem egyet Gödöllőn.
Beragadt, majd kizavarom a Preisereket, hogy olajozzák meg...
Viccen kívül, dolgozunk rajta, úgy értem túl vagyunk az ötletelésen, három elgondolás született, mindegyikhez készült már megfelelően módosított alkatrész, de majd csak a puding próbája után derül ki melyik a célravezető. A valósághűen működő egységet nem tűztem ki célul, talán meg lehetne csinálni, de egyrészt nem akarok feleslegesen sok időt elszúrni vele, másrészt ennek egy üzembiztos asztalon kell üzembiztos alkatrészként szolgálnia, így vagy alak és anyagvastagság szempontjából lesz tökéletes kinézetű, de nem mozog, vagy meg kell vastagítani a mozgóakatrészeket (abból meg elég sok van), és mechanikusan csatolni az egészet a kitérőmechanikához, csak akkor meg nem úgy néz ki, mint egy mérethelyes váltóállítómű. Harmadik lehetőség, hogy trükközünk és a kicsi méretek miatt becspjuk a szemet. Ha sikerült, teszünk fel videót, addig meg kell elégedni a felvágott verzióval.
"... és élményszámba ment amikor megjelentek helyettük a "modern" piros studenkák (persze ez még bőven a villamosítás előtti történet)."
Ismerősöm elmondása szerint a '80-as évek végén, '90-es évek elején a balassagyarmat környéki vonalakon is még besegítettek AB motorral, mert annyira kemény telek voltak, hogy nem bírták a kis piros almásládák az ipart... :)
Ahogy látom, nem volt túl sok jelentkező, hogy lenne kedve bárkinek is építeni.
Nézd, nem kell rögtön átmenni pesszimistába, de a realitásokkal illik jóban lenni.
A dolog jó oldala, hogy épül Keszthely, illetve Zamárdi-felsőt tervbe vetted, ez két hely ahol már megállhat a vonat, rendszerváltás körül már mindegyikre elért a delej, tehát lesz két drótos állomás,az egyiken körül tudsz járni (ha jól tudom Z-F kétvágányú), a másik drót nélküli mellékvonalban folytatódik, ergo jó átmenetnek. Balázs anno Győr-Tárolót egyik oldalán villamosított kijárattal tervezte építeni, ugyan ismert okokból idáig nem jutott el, de Dani tudtommal az ő elképzeléseinek megfelelően akarja befejezni, tehát a tároló is adott a villanygépeknek.
Engem több dolog is visszatart a drótos modul építéstől. A legfontosabb, hogy gőzös fölé nem kell delej:-))
A másik, hogy tisztában vagyok vele, mennyivel több dolognak kell pontosan klappolnia tervezéskor és összeépítéskor, mint egy egyvágányú drótnélküli mellékvonalnál. Ezért sem értettem a kivehető opciót. Van -lesz- elég madzagnélküli vonali modul és állomás is, ne nehezítsd tovább a dolgodat, épp elég egy oszlopot egyszer megfelelően rögzíteni, egy állomási kereszttartórendszert meg untig elég egyszer kispannolni.
(Arról nem is szólva, hogy egy állomás esetén menyivel kerül többe egy ilyen vállalkozás, ha kivehetők az oszlopok, óhatatlanul könnyebben amortizálódnak, tehát a karbantartás is többe kerül)
A villany utáni korszak:
A narancs-kék korszakos modellek azon része, amin rajta van a vörös csillag, nyugodtan futhat a déli parti delej alatt is. Bár nem minden gép járt arra a modellkínálatból, Nohab-ot pl nemigen lehetett a déli oldalon látni akkoriban-eztcsak azért írom mert egységnyi magyar modulon gyakoribb állat a nohab, mint 2000 előtt Tapolcán. Valahol vannak még régi papírképeim (még egy ősi CMENA 8M-el fotózgattam kiskölyökként) amin együtt áll Siófokon a drót alatt egy anyagvonatot továbbító vöröscsillagos szergely egy szilivel aminek a száma elől levakarták már a vöröscsillagot, de a fehér négyzet még megvan. Emlékszem még Siófokról Fonyód irányába induló Púposokra, amik a delejezés után lassan elkoptak. Érdekes, hogy relative sokáig a kaposvári vonalat ABmotor+mellékkocsikkal szolgálták ki, és élményszámba ment amikor megjelentek helyettük a "modern" piros studenkák (persze ez még bőven a villamosítás előtti történet).
Persze, ez egy hosszú távú dolog, mint írtam is, és nem is gondoltam, hogy most mindenki otthagy csapot-papot és ezzel kezd el foglalkozni. Gondolom fognak majd csatlakozni, ha egyszer beindul, csupán arra utaltam, hogy aki elvi szinten érez kedvet, az jelezze.
Nah, majd még gondolkozunk, aztán ha van fejlemény, majd írok, írunk, írjatok.
Szerintem ez hosszútávú dolog. Azon, hogy most szinte senki nem jelentkezett, ne lepődj meg, sőt, talán inkább örülj neki! :-) Sokmindenki benne van különböző projectekben már, sőt a következő utáni is tervben van már, amihez esetleg ez+az meg is lett már véve. Anno a '90-es évek második felében az első igazi nagy modulos kiállításokhoz több helyen folyó, 1-2-3 évnyi munka kellett. A másik dolog pedig, hogy hirtelen nagy fellelkesülésből meg ritkán sül ki jó dolog...
Például a LÁVÁnál egy rakás MMSz-es magyar modul van (amik már kb. 7-8 éve nem voltak kiállításon). Szeretnénk is csatlakozni a játékokhoz, sőt, innen a közösségből is szorgalmazták már többen, hogy élesszük fel a régi modulokat. De szinte mind felújításra szorul, sőt, digit üzemre is át kell alakítani esetlegesen őket (Porcsalma-Tyukod állomás, Kispest állomás), de úgy van még bennük 5-10 év legalább. Oldalfal cserével pedig 20-25 év.
Igen, ki is lehetne dobni, de annyira még nem leharcoltak, hogy indokolt lenne ez. A teljes pótlásuk meg hirtelen elég nagy falat lenne, mert most van annyi, amennyivel elméletben önállóan is üzemelni tudnánk. Másik lehetőség az eladás, erre éppen látni egy példát a börze topicban (induló ár 790e Ft, most 750e Ft... talán, ha 300e Ft-ot megad érte valaki egyszer sokára). El lehetne adni pl. Vaterán is 1 Ft-ról, de ekkor az egyébként visszabontható anyag (sínek, rézmaratott jelzők, H kerítések, stb.) értékéhez képest is csak egy szó szerint nevetséges összeget kapnánk, talán 5-10-20e Ft-ot egy állomásért és 500-1000 Ft-ot egy vonali modulért. Ha külön adnánk el a vissznyeremény anyagot, akkor lényegesen többet kapnánk, de lásd fentebb, hogy ez nem indokolt. Innentől kezdve viszont, hogy ezek megvannak, plusz modulokra nincsen mód, mivel nem lehet hová tenni őket. Szerintem a többi klubnál is lehet részleteiben hasonló helyzet.
Egyáltalán nem éreztem kötekedésnek, egy ilyen projektnél sok dolgot kell tisztázni, ez teljesen helyén való. Viszont valóban ez még csak egy elméleti dolog, a részletek kidolgozása ráér. A kérdés az, hogy van-e elég ember/klub, akinek kedve van ehhez? Ha igen, akkor érdemes tovább lépni.
Ahogy látom, nem volt túl sok jelentkező, hogy lenne kedve bárkinek is építeni. Persze, lehet, hogy evés közben jön meg az étvágy :) Na, majd meglátjuk.
Nyugi tanár úr majd szolnak ha kész a dolgozat utána tessék osztályozni :)
Miért baj az, ha a tanár Úr jószándékkal megpróbál segíteni a maga módján? Jobb, ha a dolgozat elkészültével kell minősítenie, és ráírni a 2-es alát? :-)
Siófok és Keszthely között, 80-as évek végére jellemzően...Jelenleg két elmélet fut, amire zajlanak is lassan kísérletek: a fix felsővezeték, illetve a kivehető.
Utóbbinak két okból sincs túl sok értelme, ha a villamosítás körüli éveket építed meg.
1. Történeti:
A vonal műtárgyait pont a villamosítással egyidőben újították fel, illettve cserélték.
Pont Siófokon pl a drót felhelyezésével együtt komplett vágányzatot, raktárat, gyaloghidat és szakállas sorompókat is cserélhetsz, valamint egy bakter és egy mérlegházat is kidobhatsz, mivel ezek egy időben, a drót megérkezésével kerültek átépítésre/bontásra.
Ekkor bontották vissza az állomásépület szocreálnak tűnő, ocsmány narancssárgára vakolt kétszintes tömbjéből az eredeti földszintes felvételi épületet és adták vissza fa tetőácsolatának újjáépítésével műemléki rangját. Ekkoriban helyezték át a 376-os szobormozdonyt is a raktár mögül az I vágány mellé, mivel a vidéki buszmegállót a felvételi épület elől a mozdony helyére tették át.
Ekkoriban cserélték ki a Sió vasúti hídjának komplett mederszerkezetét és felépítményét is, emiatt alighanem még pályakorrekció is volt, bár ez utóbbira nem emlékszem annyira pontosan, mint az állomás átépítésére. A vonal további, Keszthely felé eső szakaszain is voltak modellezési szempontból fontos változások, tehát vagy a drótos korszakot építed, vagy az azelőttit, de a kettő hibridje nem lesz hiteles.
2. Technikai:
A nyíltvonalon még csak-csak eltüntetheted az oszlopok helyét, bár a modul keretszerkezetét nem árt megerősíteni az oszlopok alatt, de az állomást szerintem üzembiztosabb fix oszlopokkal szerelni.
...van régi emléke, érzelmi kötődése a balatoni állomásokhoz...
Na igen, révén ott telt el életem első 11 éve...
... a nyolvanas évek óta nem sokat változott a déli part...
mint azt fent megírtam, ez a megállapítás nemigen állja meg a helyét, bár a Balaton ugyanott van:-))
így akár IV., akár V. korszakos játékot, illetve, ha a felsővezeték kiszedhető lesz, IV. korszakos dízel üzemű játékot is játszhatunk... Az IV korszakban a déli parti vonalon jelentős menyiségű -hogy is fogalmazzam finoman- a kék illetve narancs színtől sötétebb festésű, a dieseleknél jelentősebb CO2 emisszióval megáldott vontatójármű teljesített szolgálatot, gyakorlatilag azon vonalak egyike volt ahol az utolsó píllanatig (Krisztus után 1985ig) előfordult a gőzüzem.
Sőt Krisztus után 1986-ban, az azévben 125éves vasútvonalon tartotta terhelési próbáját a História bizottság DV 109.109-es gőzmozdonya (és 7By kocsival bizony képes volt elérni a 100Km/h-t), hogy aztán a 90-es évek közepéig, heti váltásban valamelyik 424-essel, a nyári menetrendben rendszeresen közlekedő nosztalgiavonatként fenntartsa az állomásokon a kőszénillatot.
Gábor, nyilván valamiféle koordinációra szükség lesz, ezt a BFMK megoldja. De azért nem olyan bonyolult. Ha beindul a projekt (vélhetően idén), akkor lesz egy szabvány gyűjtemény, ami letölthető lesz. Másfelől lesz egy google docs fájl, ahol oda tudod írni a neved, hogy melyik állomást tervezed megcsinálni
Szerintem minden szempontból abszolút jó az ötlet! Jó eséllyel akadnak majd csatlakozók is.
Viszont megelőzendő, hogy esetleg két ember/csapat ugyanannak álljon neki egymástól függetlenül (elszigetelten), a koordinációt is fel kéne vállalnotok, azaz, hogy aki akar építeni, az mindenképpen jelentkezzen nálatok, és aki amit hamarabb "foglal" (és neki is kezd...), azé az elsőbbség az adott részlet tekintetében.
Illetve a minőségellenőrzést is fel kéne vállalnotok, okulva az eddigi néhány fellelkesüléses tapasztalatból, amikor messze nem megfelelő minőségű végeredmény született (amiért persze a rendszer, az itteniek, stb. volt a hibás).
Mindkettőre talán az a legegyszerűbb megoldás, ha a speciélis szabványkiegészítés tőletek lehet csak elkérni.
Én az építés tekintetében nem fogok beszállni a projectbe, mert reálisan nem tudom vállalni.
Tóth Peti Keszthely, én pedig Zamárdi felső állomást építgetem. A múltkor jutott eszünkbe, hogy milyen jó lenne egy találkozón egy teljes valós vonalat felépíteni. Így, a fentiek ötvözetéből született meg a Balaton-projekt ötlete. Vagyis, hogy minél többen kezdjük el a 30-as, és 30a vonalat megépíteni (Siófok és Keszthely között, 80-as évek végére jellemzően), amely néhány év alatt egyre több részből állna össze. Persze valószínűleg az összes megállóhely és állomás soha nem fog megépülni, de minél több, annál jobb. A projekt nyitott mindenki előtt, aki elfogadja a FREMO és a plusz Balaton-projekt szabványokat és (lehetőségeihez mérten) minőségi munkát készít (pl. nem egy falevél jelképez egy fát, hanem meghajtogatja vagy megveszi, stb..).
Állomást és megállóhelyet, illetve nyíltvonalakat is lehet építeni. Az előbbiek egyértelműek, a nyíltvonalak esetén azonban van néhány kérdéses pont még. A 30-as villamosított fővonal, de a felsővezeték készítés itthon még eléggé gyerekcipőben jár. Ez azért lényeges, mert középtávon a modulszakaszt mindenképp madzaggal képzeltük el. Jelenleg két elmélet fut, amire zajlanak is lassan kísérletek: a fix felsővezeték, illetve a kivehető. Hogy melyik lesz a befutó, nem tudom (még Benő sem..:). Az első időkben, illetve nem villamosított játék esetén bármilyen F96-os végmodulú modulból lehet nyíltvonal, de ha kész lesz a villamosítás, akkor csak felsővezetékkel ellátott. Ezért fontos, hogy az új modulokat (akár állomási, akár nyíltvonali) célszerű felkészíteni a villamosított üzemre...
Nyíltvonalak esetén a klasszikus F96 nyíltvonali modulok mellett lehetőség lenne szabványos "Balaton-projektes" nyíltvonalak létrehozására is (a 7-es főút a modulokon, illetve a Balaton vize, nádas, stb., ez még nem kiforrott). Természetesen ezek a modulok is szabványos Fremo modulok, tehát bármilyen Fremo találkozón önállóan is használhatóak (ez az állomásokra is igaz). Azon is el kellene gondolkozni, hogy a már meglévő modulokat hogy lehetne egyszerűen felsővezetékre felkészíteni.
Terveink szerint a moduloknak lenne néhány egyedi, a Fremohoz képest plusz szabványa is (ettől persze mint írtam, Fremo kompatibilis marad minden). Egyfelől technikai: előjelző és térközjelző rendszer, állomási biztber, jelzők szabványos rögzítése, stb. Másfelől a dioráma: az út vagy a Balaton helye és színe (nyíltvonalnál), a fű színe a csatlakozási pontoknál (bár ez FREMO szabvány is), stb.
A fent leírtak még csak elméletiek, de ha van rá érdeklődés, érdemes a fentieken gondolkozni, értelmesen beszélgetni, egy szabványt elkészíteni és végül ez alapján új fővonali modulokat építeni. Nyilván akkor van értelme bárkinek is belevágni, ha azért látja annak esélyét, hogy egy-egy Fremo találkozón (vagy itthoni modul találkozón) részt tud venni a modulokkal, mert akkor tud összeállni a vonal.
Még annyi és bocsánat, hogy kicsit hosszú lett a hozzászólás, hogy most biztos sokan felteszik a kérdést, hogy miért pont a 30-as vonal. Egyfelől azért mert villamosított fővonal, amivel mi is fejlődünk, másrészt a külföldi találkozókon tudunk a külföldi villamosított fővonalakhoz csatlakozni (ez egyben válasz arra is, hogy miért nem az északi part..). Másfelől talán igen sokaknak van régi emléke, érzelmi kötődése a balatoni állomásokhoz. Harmadrészt a tó közelsége és a 7-es főút, illetve a nyári hangulat látványossá teheti a modulokat. Negyedrészt pedig a nyolvanas évek óta nem sokat változott a déli part, így akár IV., akár V. korszakos játékot, illetve, ha a felsővezeték kiszedhető lesz, IV. korszakos dízel üzemű játékot is játszhatunk...
Kíváncsi vagyok, van-e érdeklődés részetekről a fentiekre és az építő hozzászólásokra.
